1 A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyvéhez (HVG-Orac,

Az előadások a következő témára: "1 A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyvéhez (HVG-Orac,"— Előadás másolata:

1 1 A gazdasági társaságok közös szabályai az új Ptk.-ban Oktatási segédlet Sárközy Tamás: Szervezetek státusjoga az új Ptk.-ban c. könyvéhez (HVG-Orac, 2013) dr. Verebics János, PhD, egyetemi docens BME GTK Üzleti jog tanszék Budapest, 2013. május 1.

2 2 Áttekintés: I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.1 Áttekintés I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya I.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése I.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek C.) A részvénytársaság jellemzői D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje I.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között I.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére I.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése D.) Igényérvényesítés kezdeményezése II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI II.1 A társaság létszakai a Ptk. szerint II.2 A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása III. AZ ALAPÍTÁS III.1 Áttekintés – az alapítás lépcsői III.2 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma B.) A társaság cégneve, székhelye C.) A társaság tevékenysége D.) A társaság vagyona E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények B.) Az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya B.) A főszabály alóli kivételek IV.2 Átalakulás A.) Lényege B.) Lényege C.) Menete IV.2 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés B.) Szétválás IV.3 Jogutód nélküli megszűnés V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.1 Áttekintés V.2 A legfőbb szerv A.) Áttekintés B.) A Gt.-ben szabályozott legalapvetőbb kérdések C.) Egyszemélyes társaság, a taggyűlés összehívása V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése A.) Áttekintés B.) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények, megválasztása C.) A vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama, a jogviszony jellege D.) Összeférhetetlenség I. E.) Összeférhetetlenség II. F.) A vezető tisztségviselők felelőssége G.) A felmentvény H.) A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége I.) A társaság törvényes képviselője – cégjegyzési jog J.) A cégzetető K.) Különleges ügyvezetési formák V.4 Felügyelőbizottság A.) Áttekintés B.) Fakultatív és kötelező esetei, működése C.) Egyéb rendelkezések D.) Munkavállalói részvétel E.) Az ügydöntő felügyelőbizottság V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása A.) Az állandó könyvvizsgáló jogállásáról általában B.) A könyvvizsgáló C.) A könyvvizsgáló alapfeladata D.) A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója

3 3 I. A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó általános rendelkezései

4 4 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.1 Áttekintés - A szabályozás sajátosságai az új Ptk. a gazdasági társaságok számos szabályát kiterjesztette a jogi személyek teljes körére, ezért a Ptk.-ban a társaságokra vonatkozó általános rendelkezések (Harmadik rész, XV. fejezet) a korábbiakhoz képest jelentősen csökkentek - Szabályozott kérdések a gazdasági társaság fogalma (Ptk. 3:88. §) formakényszer (Ptk. 3:89. §) a társaság tagjai (Ptk. 3:90. §) a jognyilatkozatok megtételének módja, ideje (Ptk. 3:91. §) választottbíróság igénybe vétele (Ptk. 3:92. §) a gazdasági társaságok közös szabályainak alkalmazása (Ptk. 3:93. §)

5 5 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei A.) A gazdasági társaság fogalma - A Ptk. 3:88. § > a gazdasági társaság a) üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására b) a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott c) jogi személységgel rendelkező vállalkozás > eddig a három Gt. kifejezett társasági definíciót nem tartalmazott

6 6 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei B.) Üzletszerű gazdálkodás – nonprofit gazdasági tevékenység - A gazdasági társaságokban a tagok a vállalkozás, az üzletszerű gazdálkodás nyereségéből közösen részesednek a veszteséget közösen viselik főszabályként vagyoni hozzájárulásuk arányában > a társulók azonban ettől eltérően is megállapodhatnak > semmis a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) azon rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. - A 2006. évi Gt. 4. §-a kifejezetten ismerte a non-profit gazdasági társaság fogalmát nem jövedelemszerzésre irányult a non-profit társaság, illetve a közhasznú tevékenységet folytató gazdasági társaság most a Ptk.-ból kikerült a Ptk. 3:4. § általános eltérést engedő szabályozása folytán azonban ~ a társulók létrehozhatnak non-profit jellegű gazdasági társaságot is ~ függetlenül attól, hogy ilyet a Ptk. most már mint külön formát nem intézményesít

7 7 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.2 A gazdasági társaság fogalma, ismérvei C.) A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak területi hatálya - A Ptk. társasági szabályai a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságokra vonatkoznak, amelyeket a magyar cégeljárási jog alapján a magyar cégbíróságok által vezetett cégjegyzékbe vezetnek be > ha azonban külföldi székhelyű egyéni vagy közös vállalkozás Magyarországon közvetlenül nem társaságot, hanem fióktelepet, illetve kereskedelmi képviseletet hoz létre, arra külön törvény, az 1997. évi CXXXII. törvény vonatkozik - Ha magyar vállalat külföldön alapított társaságot, illetve külföldi székhelyű társaság tagjává válik > erre nem a magyar társasági jog, hanem a székhelyország társasági joga lesz az irányadó a nemzetközi magánjog szabályai értelmében (1978. évi 13. tvr.) - Külön törvény a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok részére különleges garanciákat, illetve gazdasági kedvezményeket nyújthat (1988. évi XXIV. törvény)

8 8 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai A.) A tagok száma - A gazdasági társaságnak főszabályként legalább két taggal kell rendelkeznie általános jellegű kivételek ezen szabály alól a tagok korlátozott felelősségével működő társaságok (az rt. és a kft.) > a törvény lehetővé teszi az egyszemélyes társaság létrehozását is a Ptk. a kft., illetve rt. szabályozása végén ~ külön szabályokat állapít meg az egyszemélyes kft.-re és az egyszemélyes rt.-re ~ e szabályok alapvetően a hitelezővédelmet szolgálják - Az egyéni vállalkozónak nem kell feltétlenül – megszabott minimáltőkével – egyszemélyes kft.-t vagy rt.-t alapítania, hanem a 2009. évi CXV. törvény szerint ~ „egyszerű” egyéni vállalkozásként vagy ~ egyéni cégként is kifejthet gazdasági tevékenységet

9 9 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai B.) A gazdasági társaságban való részvétel törvényes korlátai - Hitelezővédelmi okokból a gazdasági társaságban való részvételre nézve a Ptk. megállapít néhány korlátozást: természetes személy ~ egyidejűleg csak egy társaságban lehet a társaság korlátlanul felelős tagja ~ több kft.-ben és rt.-ben viszont a korlátozott felelősség miatt tag lehet ~ hasonlóan > több bt.-ben is lehet kültag kiskorú személy (2:10. §) – 18 év alatt – gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet > nem lehet tag kkt.-ben és nem lehet beltag a bt.- ben sem egyéni cég, kkt. és bt. nem lehet másik társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet gazdasági társaság tagja, aki „eltiltás hatálya alatt áll” > az eltiltás fogalmát azonban a Ptk. nem definiálja

10 10 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.3 A társaság tagjai C.) A tagi hűség alapelvi szintű rögzítése - Az új Ptk. általános jelleggel kimondja a tagi hűség alapelvét (Ptk. 3:88. § (2) bek.): a tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni nem fejthet ki olyan tevékenységet, amely a társaság céljainak elérését veszélyezteti

11 11 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer A.) A Ptk. szerinti gazdasági társasági formák - Gazdasági társaság csak a Ptk. 3:89. §-ban szabályozott formákban alapítható: közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság > ezek a cégjegyzékben regisztrált, cégnévvel rendelkező gazdasági társaságok

12 12 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer B.) A Ptk.-ban nem szabályozott kérdések, nem gazdasági társaságnak minősülő gazdálkodó szervezetek - A Ptk. erről nem rendelkezik, de a 2006-os Gt. alapján eddig tovább működhettek a korábban alapított közös vállalatok (kv.) újat a harmadik Gt. hatályba lépése után már nem lehetett alapítani > a közös vállalatok Ptk. hatályba lépése utáni sorsáról a Ptké.-ben vagy az új Ctv.-ben kell rendelkezni - A szövetkezet a társasági jog hatálya alá nem eső jogi személy típus - Az egyesülés nem gazdasági társaság a gazdasági társaságok közös szabályai azonban az egyesülésekre is irányadóak - A magyar jogban nincs mód csendes társaság betéti részvénytársaság alapítására

13 13 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer C.) A részvénytársaság jellemzői - A részvénytársaság > különleges gazdasági társaság a magyar jogban az egyetlen olyan gazdaság társaság, amelynél a tagsági jogokról értékpapírt lehet kiállítani tagjai a részvényesek „tiszta” tőketársaság >a részvényesek általában jóval kevésbé kötődnek egymáshoz, illetve a társasághoz, mint a társasági szerződéssel keletkező másik három gazdasági társaságnál létesítő okirata az alapszabály

14 14 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.4 Formakényszer D.) A részvénytársaság szabályozási sajátosságai - A Ptk. részvénytársasági szabályozása egységes, de alapvető különbségek vannak a zártan működő (zrt.) és a nyilvánosan működő és egyben tőzsdei részvénytársaságok (nyrt.) között - A Ptk. alapján minden rt. csak zártan, illetve átalakulással jöhet létre a Tpt. miatt a gyakorlatban amúgy sem működő klasszikus nyilvános alapítás a Ptk.-ból már kimaradt. - Külön törvény kimondhatja, hogy valamely gazdasági tevékenység csak meghatározott társasági formában folytatható > pl. a hitelintézeti tevékenység a hitelintézeti törvény (Hpt.) alapján csak részvénytársaságként

15 15 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje A.) A jognyilatkozatok formai követelményei - A Ptk. a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatokra a jognyilatkozatok általános szabályainál szigorúbb szabályokat állapít meg kimondja a kötelező írásbeliséget ~ a társasági határozatokra és ~ azok tagokkal való közlésére > a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társasági szerződés (rt. alapszabálya, egyszemélyes kft. alapító okirata) lehetővé teszi (3:91. §).

16 16 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.5 A jognyilatkozatok megtételének módja, ideje B.) Kézbesítési vélelem, a kötelező nyilatkozat megtételének ideje - Ha az írásbeli nyilatkozatot postán küldik el az ellenkező bizonyításig ~ a tértivevényen feltüntetett időpontban ~ ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek tekinti. - Ha a Ptk. valamely jognyilatkozat megtételét kötelezővé teszi, úgy e kötelezettségét haladéktalanul (késedelem nélkül) teljesíteni kell.

17 17 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.6 Választottbírósági út igénybe vétele A.) A választottbíróság kikötése, az eljáró fórum - A Ptk. lehetővé teszi a társasági jogviták kivételét az általános állami bírói elbírálásból (1:6. §) és választottbírósági útra való terelését e lehetőségnek az igénybevételét ~ vagy a társasági szerződésben ~ vagy a jogvitában érintettek megállapodásában kell kikötni. - A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szerint a a választottbíróság lehet ad hoc vagy intézményes a legtöbb esetben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróságot kötik ki > nem a polgári perrendtartás (Pp.), hanem önálló szabályzatban megállapított eljárási rend szerint jár el - Külföldi választottbíróság is igénybe vehető abban az esetben is, ha a jogvita tisztán magyar felek között merül fel a külföldi választottbíróságnak a magyar jogot kell a jogvitában alkalmaznia.

18 18 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.6 Választottbírósági út igénybe vétele B.) A választottbíróság elé vihető társasági jogvita - Társasági jogvitának minősül a) a gazdasági társaság és tagja (volt tagja) közti, a társaság jogviszonyból eredő jogvita, b) társasági szervek által hozott határozatok bíróság előtti megtámadása c) a tagok közötti, a tagsági jogviszonyukkal kapcsolatos jogvita, d) a társaság és a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) közötti, utóbbiak társasággal való jogviszonyából eredő vita (a könyvvizsgáló nem tartozik e körbe). a választottbírósági hatáskört és az eljáró választottbíróságot a társasági szerződésben kell kikötni az érintettek megállapodása alapján akkor is a felek által megnevezett választottbírósághoz lehet fordulni, ha a társasági szerződés a választottbíráskodás igénybevételéről nem rendelkezik

19 19 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása A.) A jogalkalmazás három szintje - A jogalkalmazás során a társasági jogban a jogi személyek közös szabályait és a társaságok közös szabályait együttesen kell alkalmazni az általános szabályokat pedig akkor kell alkalmazni, ha a törvény az egyes társasági formáknál eltérően nem rendelkezik > a gazdasági társaságokra jellemző jó néhány szabály a jogi személyekre vonatkozó közös szabályokban található vagy azokhoz fűződik.

20 20 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása B.) Az eltérés megengedésének lehetősége, mint kivételt engedő főszabály - A legjelentősebb ilyen szabály > Ptk. 3:4. § a gazdasági társaságokra vonatkozó Ptk.- beli szabályoktól (bizonyos kivételekkel) a társulók társasági szerződésben általános jelleggel eltérhetnek > ez éppen ellenkezője az eddigi szabályozásnak

21 21 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.7 A Ptk. a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályanyagának együttes alkalmazása C.) Gazdasági társaságokra jellemző elemek a jogi személyekre vonatkozó közös szabályok között - A jogi személyek általános szabályai tartalmazzák: a) felelősségátvitelt a kft.-nél és az rt.-nél a korlátolt felelősséggel visszaélő tagra (3:2. §), b) az apportszabályt > a társasági vagyonhoz való nem pénzbeli hozzájárulás körülhatárolását (3:10. §), c) azt, hogy a gazdasági társaság a bírósági cégjegyzékben való jogerős bejegyzéssel a jövőre nézve jön létre (3:4. §), d) a cégnyilvántartás nyilvánosságát > erről a Ctv. is részletesen rendelkezik (3:13. §), e) azt, hogy a társasági szerződés érvénytelenségére a jogerős cégbejegyzés után a törlés érdekében nem lehet hivatkozni > nem indítható semmisségi alapon törlési per (3:15. §), f) azt, hogy a gazdasági társaság felett a nyilvántartó cégbíróság törvényességi felügyeletet gyakorol (3:54. §), g) hogy a társaság szerveinek határozatát milyen határidővel lehet bíróság előtt megtámadni (3:35–3:36. §).

22 22 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása A.) Feltételei, módja - Főszabályként a tagot keresete alapján a társaságból ki lehet zárni de csak akkor, ha a társaságban maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné a kizárásról a társaság taggyűlése legalább háromnegyedes többséggel határoz > a határozat alapján 15 napos jogvesztő határidővel a társaságnak kizárási pert kell indítania a bíróságnál, mely ~ vagy elutasítja a társaság keresetét, ~ vagy kizárja a tagot nem lehet kizárni ~ a nyilvánosan működő rt. részvényesét (tehát az eddigi Gt.-beli szabályozással szemben a zártkörűen működő részvénytársaság részvényesét igen) ~ azt a tagot, aki a társaság tag(köz)gyűlésében legalább a szavazatok háromnegyedével rendelkezik ~ kétszemélyes társaságnál a másik tagot

23 23 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása B.) A kizárás alá vont tag jogi helyezete - A kizárási eljárás alá vont tag jogi helyzete a tag kizárása a bíróság jogerős határozatával történik, addig tagsági jogviszonya fennmarad a társaság kérésére (kérelemre) azonban a peres eljárás alatt a bíróság ~ az érintett tag tagsági jogait felfüggesztheti ~ ha részéről a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna az esetleges nyereség – éppúgy, mint a többi tagot – a tagsági jogaiban felfüggesztett tagot is megilleti a felfüggesztett tagot a felfüggesztés alatt a társaság által vállalt kötelezettség nem terheli

24 24 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.8 A tag kizárása C.) A tagsági jog felfüggesztésének hatása a gazdasági társaság működésére - A tagsági jog felfüggesztése alatt a létesítő okirat nem módosítható nem hozható döntés másik tag kizárásáról, a társaság átalakulásáról, egyesülésről, szétválásról, valamint jogutód nélküli megszűnésről - További változás: a Ptk. elhagyta a Gt. a kizárási perre vonatkozó speciális szabályait (Gt. 48. § (2)-(3), részben (4) és (6)

25 25 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem A.) A jogosultak köre, a jogok rendszere - A Ptk. az eddigi gyakorlatot folytatva kollektív kisebbségvédelmet is biztosít azon tagok számára, akik együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkeznek - Az alapvető kollektív kisebbségvédelmi jogok a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése (Ptk. 3:103. §) egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése (Ptk. 3:104. §) perindítás tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, illetve könyvvizsgáló ellen (Ptk. 3:105. §) - A 3:106. § alapján a társasági szerződés nem csökkentheti a kollektív kisebbségi jogokat, a kisebbség terhére való bármilyen eltérés semmis.

26 26 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem B.) A jogosultak köre, a jogok rendszere - A legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése az ok és a cél megjelölésével ülés tartása nélküli döntéshozatal is kezdeményezhető kezdeményezésnek az ügyvezetés köteles eleget tenni ha ezt 8 napon belül nem teszi ~ az ülést a cégbíróság hívja össze ~ illetve felhatalmazza az indítványozókat az ülés összehívására a várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni - Változás: az összehívásra nyitva álló határidő 30 napról 8 napra csökkent „a kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye” (Gt. 49. § /1/ bek.) nem szerepel a Ptk.-ban

27 27 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem C.) Egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése - A társaság állandó könyvvizsgálójától különböző könyvvizsgáló egyedi vizsgálatának kezdeményezése a vizsgálat tárgya ~ az utolsó beszámoló(mérleg) felülvizsgálata, vagy ~ az utóbbi két év valamely jelentős gazdasági eseménye, ill. kötelezettségvállalása kapcsán ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra az ezek külön könyvvizsgáló általi megvizsgálására vonatkozó vizsgálatot elrendelését a cégbíróságtól kell kérni a kérelem teljesítését a cégbíróság megtagadja, ha ~ a kisebbségi jogokkal ~ a kezdeményező tagok visszaélnek. > a vizsgálat költségeit a társaság előlegezi és viseli > ha azonban a vizsgálat „nyilvánvalóan alaptalan” volt, a társaság a költségeket a kisebbségre háríthatja

28 28 I. A PTK. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI I.9 Kollektív kisebbségvédelem D.) Igényérvényesítés kezdeményezése - Ha a társaság legfőbb szerve elvetette vagy nem bocsátotta szavazásra ~ a vezető tisztségviselő, ~ felügyelőbizottsági tag vagy ~ a könyvvizsgáló elleni igény érvényesítését, a kisebbség ~ a tag(köz)gyűlés ülésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ~ az igényt a társaság javára maga érvényesítheti.

29 29 II. A társaság létszakaszai

30 30 II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI II.1 A társaság létszakai a Ptk. szerint - A gazdasági társaság létszakaszai a következők: alapítás (Ptk. 3:94–3:1001 §), a társasági szerződés módosítása (Ptk. 3:102. §), a társaság formaváltozása, azaz más társasági formába való átalakulása (Ptk. 113–135. §), társaságok egyesülése (Ptk. 3:136. §), a társaságok szétválása (Ptk. 3:136. §), a társaság jogutód nélküli megszűnése (Ptk. 3:137. §).

31 31 II. A TÁRSASÁG LÉTSZAKASZAI II.2 A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása - A gazdasági társaságok létszakaszaival kapcsolatban vissza kell utalni a Ptk. jogi személyekkel kapcsolatos általános szabályaira a társaságalapítással kapcsolatban figyelembe kell venni a 3:5–3:10. §-át, az átalakulással, egyesüléssel és szétválással kapcsolatban a 3:39–3:47. §-át, a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatban a 3:48. §-át is > az általános rész a létesítő okirat módosításáról nem rendelkezik.

32 32 III. Az alapítás

33 33 III. AZ ALAPÍTÁS III.1 Áttekintés – az alapítás lépcsői - Az alapítás lépcsői a következők: a társasági szerződés megkötése; a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzése (közjegyzői okiratba foglalása) > ezzel a társaság előtársasági állapotba jut a társaság bejelentkezése a cégbíróságnál; a bejegyzési eljárás lefolytatása; a társaság cégjegyzékbe való bejegyzése > a bejegyzési eljárás eredményeképpen végül a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján a jövőre nézve jön létre A szindikátusi szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozó nem nevesített szerződés amelyet a társulni kívánók általában a társasági szerződés előtt kötnek meg

34 34 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma - A társasági szerződés kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5–3:10. §) ~ részben a 3:95–3:99. § (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat

35 35 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése B.) A társaság cégneve, székhelye - Minden gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik a jogi személy nevére vonatkozó, 3:6. §-ban foglalt általános szabályokon túl az erre vonatkozó részletes szabályokat a cégtörvény (Ctv.) határozza meg. - A társaság székhelye nem kell feltétlenül azonosnak lennie a központi ügyintézés helyével ha ez a két hely egymástól elkülönül, a társasági szerződésben ~ a székhely mellett ~ a központi ügyintézés helyét is fel kell tüntetni > a társaságnak más földrajzi helyen lévő telephelyei (fióktelepei) is lehetnek, ezeket a cégnyilvántartásba csak akkor kell bejegyezni, ha a társaság kéri. - A társaság székhelye az uniós jog alapján külföldre is áthelyezhető

36 36 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése C.) A társaság tevékenysége - A gazdasági társaság elvileg minden olyan tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt, illetve nem korlátoz (Ptk. 3:8. §) ha azonban jogszabály valamely tevékenység folytatását hatósági engedélyhez köti (működési engedély) ~ e tevékenység ugyan szerepelhet a társasági szerződésben foglalt tevékenységi körében ~ de e tevékenységet a társaság csak a hatósági engedély birtokában kezdheti el egyes vállalkozásoknál – kereskedelmi bankok–biztosítók – ún. alapítási engedélyre is szükség van > e nélkül az ilyen társaság nem jegyezhető be a cégjegyzékbe jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor végezhet ~ ha van olyan tagja, munkavállalója, illetve megbízottja ~ aki a képesítési követelménynek megfelel

37 37 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése D.) A társaság vagyona - A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenységre irányul ellentétben a polgári jogi társasággal, a gazdasági társaságnak mindig van vagyona és ezt a társasági szerződésben meg kell határozni a vagyont a tagoknak kell biztosítaniuk és minden egyes tag vagyoni hozzájárulásra köteles a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból vagyoni minimum: ~ kft.-nél 3 millió ~ zártkörűen működő rt.-nél 5 millió, ~ nyilvánosan működő rt.-nél 20 millió Ft. a kötelező törzs(alap)tőke-minimum  a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport)

38 38 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) - Apport lehet legáltalánosabban minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi tárgy, szellemi alkotás vagy jog a követelés akkor képezhet apportot, ha ~ azt az adós elismerte vagy ~ jogerős bírósági határozaton alapul a tag személyes közreműködése, szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem minősülhet apportnak a társaság tagjai az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban nem állapíthatják meg a törvény a korlátolt felelősségű társaságoknál az apportra többletszabályokat állapíthat meg > így pl. meghatározhatja a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát, mely Rt. esetében kötelezően 30–70% > az apport főszabályként a társaság tulajdonába kerül

39 39 III. AZ ALAPÍTÁS III.2 A társasági szerződés megkötése F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése - A gazdasági társaságok egyes fajainál előírt szabályok szerint a vagyoni hozzájárulást a tagoknál általában a társaság cégbejegyzéséig szolgáltatniuk kell a társasági szerződés – ha törvény nem tiltja – erre hosszabb időtartamot is megállapíthat ha a tag ~ a társasági szerződésben megállapított időpontig vállalt vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, és ~ ezt a hiányt a társaság ügyvezetésének felhívására 30 napos póthatáridőn belül nem tagsági jogviszonya a póthatáridő lejártát követő napon megszűnik (Ptk. 3:98. §) e szabálytól a társasági szerződés nem térhet el, az eltérés semmis > a tagot tehát ez esetben a társaságból nem zárják ki, hanem tagsági jogviszonya törvényi rendelkezés alapján automatikusan megszűnik.

40 40 III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények - A társasági szerződést - az ügyvédi ellenjegyzéstől függetlenül – a társaság minden alapító tagjának, illetve képviselőjének alá kell írnia - A társasági szerződés minősített alakisághoz kötött okirat a tagok által aláírt társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ~ ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy ~ közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia az ellenjegyzés (közokiratba foglalás) legfontosabb jogi hatása, hogy az ellenjegyzés napjától a keletkezésben lévő gazdasági társaság a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet

41 41 III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság B.) Az előtársaság - Az előtársaságra a „végleges” társaságra vonatkozó szabályokat kell a törvényben meghatározott kivételekkel alkalmazni az előtársasági lét a jogerős cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításáig tart az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért ez esetben a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni a Ptk. nem tiltja meg, hogy az előtársasághatósági engedélyhez kötött tevékenységet végezzen > az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzési kérelem benyújtása után folytathat - A Ptk. – a Gt. 15. § (2) bek.-től eltérően – nem rendelkezik arról, hogy az előtársasági jelleget az iratokon és a megkötött jogügyletek során a bejegyzés alatt (b.a.) toldattal jelezni kell.

42 42 III. AZ ALAPÍTÁS III.3 A társasági szerződés ellenjegyzése – az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén - Ha a társasági szerződés valamilyen ok miatt törvénysértő és a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja az előtársaság haladéktalanul köteles működését megszüntetni az e kötelezettség megszegésével okozott károkért ~ az előtársaság vezető tisztségviselői ~ egyetemlegesen felelnek. - Az esetleges tartozásokat elsődlegesen a létrehozni kívánt társaság részére biztosított vagyonból kell fedezni ha ez nem elégséges ~ az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni ~ ha a tagok felelőssége korlátozott és kielégítetlen tartozások maradnak fenn, ezekért a megszűnt előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A Gt.-ben (16. § /3/ bek.) a vállalt kötelezettségekből fakadó tartozáskorét a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni

43 43 IV. A társaság további létszakaszai

44 44 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya - A társasági szerződés módosítása arról a társaság legfőbb szerve (taggyűlés) is határozhat a tagok aláírására nincs szükség a taggyűlés általában a jelen lévők háromnegyedének háromnegyedes többségével is döntést hozhat történhet szerződésmódosítással is > cégjogilag a változásbejelentési eljárás útján történik, amelyre a cégbíróság főszabályként az alapítási eljárás szabályait alkalmazza

45 45 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.1 A létesítő okirat módosítása B.) A főszabály alóli kivételek - E főszabály alóli kivételek: a) egyhangú döntésre van szükség, ha a módosítás valamely tag jogait hátrányosan érintené > az a tag is szavazhat, aki egyébként szavazati joggal nem rendelkezne (3:102.§ /3/ bek.); b) a kkt. és bt. társasági szerződése módosításához (3:143. §); c) a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyének, fióktelepének és tőtevékenységének nem minősülő tevékenységi körének megváltozatásához a tag(köz)gyűlés egyszerű többséggel hozott határozata is elégséges (3:102. § /2/ bek.) - A Ptk. 3:102. § nem tartalmaz eltérést tiltó rendelkezést, tehát kérdéses, hogy a társasági szerződés e szabályoktól eltérhet-e, pl. háromnegyed helyett alkalmazhat egyszerű többséget korábban a c) pontban foglalt technikai változtatásokról a létesítő okirat felhatalmazása alapján az ügyvezetés is dönthetett – kérdés, lehetséges-e ez a továbbiakban is?

46 46 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás A.) Lényege - Az átalakulás lényege: társasági formaváltás, egyetemes jogutódlással a régi társasági forma megszűnik, és a megszűnés pillanatában – amikor is a régi társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből és az újat bejegyzi – új társaság keletkezik (pl. kft.-ből rt. vagy fordítva) gazdasági társaság a Ptk. szerint más gazdasági társasággá, valamint egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át

47 47 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás B.) Lényege - A Ptk. 3:39. §-a szerint az átalakulásra mögöttes jogterületként az alapítás szabályait kell alkalmazni > eltérő, sajátos szabályok felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági társaság nem alakulhat át az átalakulási folyamatban előtársaság nincs az átalakulóban lévő társaságnak iratain az átalakulás tényét jeleznie kell > az átalakulás útján létrejövő új társaságra átszáll a megszűnt társaság összes joga és kötelezettsége [Gt. 70. §] - Az átalakulással kapcsolatban is problematikus, hogy a Ptk. sem a jogi személy általános részében, sem a gazdasági társaságok közös szabályainál nem mondja ki e szabályoktól való eltérés semmisségét.

48 48 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás C.) Menete - A gazdasági társaság legfőbb szervének az átalakulásról főszabályként két alkalommal kell döntenie (3/4-es szótöbbséggel) az első döntés elvi jellegű > egyetértő döntés esetén ~ a társaság vezető tisztségviselői elkészítik az átalakulni kívánó gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteit ~ ezeket (a nem rendes) könyvvizsgálóval, (ha pedig a társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelő-bizottsággal is) ellenőriztetni kell a vagyonmérleg-tervezetek alapján ~ meg kell határozni az átalakulás útján létrejövő társaság törzs- (alap)tőkéjét és ~ az egyes tagokra eső vagyonhányadot, ~ az „új társaságban” részt venni nem kívánó tagokkal pedig 60 napon belül (Gt.: főszabályként 30 nap) el kell számolni az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönyben két egymás után megjelenő számban közleményt kell megjelentetni > biztosítékokat lehet kérni (30 nap) az átalakulás cégbejegyzése után mind a megszűnő, mind az új társaságra nézve 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni > a társasági szerződés azonban eltérhet a kettős – elvi és konkrét döntési konstrukciótól, és úgy is dönthet, hogy egy ülésen döntenek az átalakulásról

49 49 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés - A gazdasági társaság más társasággal szövetkezettel és egyesüléssel egyesülhet (3:136. §). - Egyesülés ha több gazdasági társaság összeolvad, vagy ha egy vagy több társaság egy másik társaságba beolvad versenykorlátozó hatással járhat, ezért ~ az eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tartalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szabályai szerint ~ esetlegesen be kell szerezni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét - A Ptk. az egyesülési szerződésről (Gt. 78. § /4/ bek.) hallgat

50 50 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Egyesülés, szétválás B.) Szétválás - A szétválásról a társaságok közös szabályai nem tartalmaznak rendelkezést mivel azonban a jogi személy általános szabályai szerint az átalakulásra vonatkozó rendelkezések mögöttes jogterületet képeznek a szétválásra nézve is a társaság ~ gazdasági társaságokra ~ szövetkezetre és ~ egyesülésre válhat szét, - Szétválás ha egy gazdasági társaság több társasággá bomlik (különválás), vagy ha egy társaság valamely része önálló társasággá válik (kiválás) > szétválás esetén az eddigi formától eltérő társasági forma is választható - A Ptk. a szétválási szerződésről is hallgat hallgat

51 51 IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.3 Jogutód nélküli megszűnés - A jogutód nélküli megszűnésnek esetkörei a társaságot tagjai ~ önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozata alapján végelszámolással > a végelszámolót főszabályként a taggyűlés jelöli ki > ált. a társ. vezető tisztségviselője > beszedi a kintlévőségeket, kielégítik a követeléseket, a fennmaradó vagyont a társasági szerződésben szabályozott módon (ált. vagyonaránylagosan) szétosztják a társaság tagjai között ~ a társasági szerződésben eleve meghatározott időre hozták létre a társaságot, s ez az idő eltelt a bíróság felszámolást elrendelő ítélete alapján cégbírósági érdemi döntés alapján ~ súlyos és ismételt törvénysértés esetén (Ctv. 81. § (6) bek) ~ a nem működő ún. fantomcég hivatalból való törlése (Ctv. 89-93. §) > a Ptk. ezekről nem rendelkezik törvényben meghatározott speciális okból (pl. kkt, bt. > tagok száma egyre csökken) > valamennyi esetben a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel, a törlés napjától szűnik meg.

52 52 V. A gazdasági társaság szervei

53 53 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.1 Áttekintés - A gazdasági társaság szervei: a társaság legfőbb szerve, amelyet tág értelemben taggyűlésnek nevezhetünk; a társaság ügyintéző szerve ~ vezető tisztségviselők, ~ rt.-nél pedig kollektív vezető szervként főszabályként az igazgatóság; a társaság tulajdonosi ellenőrzési szerve: felügyelőbizottság; a társaság eredmény-beszámolójának ellenőrző szerve: könyvvizsgáló a társaság a négy szervtípus mellett elvileg más szerveket is létrehozhat (pl. tanácsadó testület, állandó vagy ad hoc bizottság) ~ ezek a Ptk. szerinti szervek hatáskörét, felelősségét nem érintik ~ új szabály: ilyen szervet az ügyvezetés saját döntése alapján nem, csak a létesítő okirat felhatalmazása alapján alapíthat [Ptk. 3:132 bekezdés] a nyilvánosan működő rt.-nél a Ptk. hoz létre többletszervet > a felügyelőbizottságot segítő audit bizottság - A társaság legfőbb szervére vonatkozó rendelkezések részben a jogi személyek általános szabályainál (3:16–3:20. §), részben a társaságok közös szabályainál találhatók (3:109–3:111. §) de az egyes társasági formáknál is vannak kiegészítő rendelkezések

54 54 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv A.) Áttekintés - A társaság legfőbb szerve a tagokból, és csak a tagokból áll, a tagok összessége > ülését a következőkben általánosan taggyűlésnek nevezzük tág értelemben taggyűlésnek nevezhető ~ a Ptk. csak a kft.-nél és az egyesülésnél beszél taggyűlésről kifejezetten ~ a kkt. és a bt. esetében a legfőbb szerv elnevezése a tagok gyűlése, az rt.-nél pedig az elnevezés hagyományosan közgyűlés a taggyűlés ~ a társaság ún. stratégiai döntéshozatali szerve ~ operatív ügyvezetési kérdésekkel kizárólag akkor foglalkozhat, ha ezt a társasági szerződés kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utalta > hatáskörelvonás tilalma > a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok a taggyűlés jogszabálysértő határozataival szemben bírósághoz (választottbírósághoz) fordulhatnak.

55 55 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv B.) A Gt.-ben szabályozott legalapvetőbb kérdések - A Ptk. 3:17-3:20. és Ptk. 3:109-3:111. §-ai a taggyűléssel kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat határozzák meg összehívás rendje napirend határozatképesség, döntéshozatal > képviselet megengedett ~ határozatképes:ha a leadható szavazatok több, mint a felét képviselő szavazásra jogosult rész vesz ~ főszabályként a jelenlévők egyszerű (vagyonaránylagos) szótöbbségével hozza ~ a törvény azonban ettől többször eltérően rendelkezik (minősített többség előírása) ~ a minősített többség általában a határozatképes taggyűlésen jelenlévők szavazatainak háromnegyede ~ főszabályként ülést kell tartani, kivételek: elektronikus út, levélszavazás> ha a társ. szerződés ezt megengedi szavazati jog > általában a vagyoni részesedés mértékéhez igazodik

56 56 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.2 A legfőbb szerv C.) Egyszemélyes társaság, a taggyűlés összehívása - Egyszemélyes társaságnál nem kell tag(köz)gyűlést tartani (Ptk. 3:109. § (4) bek.) egyszemélyes kft.-nél és rt.-nél a taggyűlés döntését az alapító (egyedüli tag – részvényes) írásbeli határozata pótolja a tag írásbeli döntése az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá - A taggyűlést a társasági szerződésben meghatározott módon a napirend megjelölésével kell összehívni ~ a nem szabályszerűen összehívott taggyűlést is meg lehet tartani ~ a napirenden nem szereplő kérdést is meg lehet tárgyalni ha minden tag jelen van és ehhez hozzájárul a nem szabályosan elfogadott határozatot utólag érvényessé nyilvánítható > ha valamennyi tag ehhez az ülés napjától számított 30 napon belül egyhangúan hozzájárul (Ptk. 3:111. §).

57 57 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése A.) Áttekintés - E körben is a jogi személyekre vonatkozó szabályokat (3:21–3:25. §) együtt kell alkalmazni a társasági szabályokkal (3:112–3:118. §). - A gazdasági társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselők látják el a részvénytársaság esetében ~ főszabályként az igazgatóság, mint testület az ügyvezető szerv ~ az igazgatóság tagjai minősülnek vezető tisztségviselőknek - Vezető tisztségviselő a kkt.-nál és a bt.-nél a társasági szerződésben az ügyvezetésre feljogosított tag (tagok), mint üzletvezetők a kft.-nél az egy vagy több ügyvezető az egyesülésnél a vezető tisztségviselő általában az igazgató, de a társasági szerződés kollektív ügyvezető szervezet, igazgatóságot is létrehozhat

58 58 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése B.) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények, megválasztása - Vezető tisztségviselő főszabályként ~ csak nagykorú, cselekvőképes természetes személy lehet ~ akivel szemben nincs kizárási ok > személyes feladatellátás a Ptk. általában lehetővé teszi, hogy ~ jogi személy képviselő útján lehessen vezető tisztségviselő ~ a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelményeket ekkor a képviselőre kell alkalmazni egy személy több társaságnál is megválasztható ha a törvény kivételt nem tesz, a vezető tisztségviselőket a tag(köz)gyűlés választja meg > kivételek ~ az alapítás stádiumában a vezető tisztségviselőket a társasági szerződésben kell kijelölni ~ zártkörűen működő rt.-nél és a kft.-nél a felügyelőbizottság nevezi ki az igazgatóságot (ügyvezetőt), ha ezt a rendelkezést az alapszabály (társasági szerződés) tartalmazza

59 59 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése C.) A vezető tisztségviselő megbízatásának időtartama, a jogviszony jellege - Vezető tisztségviselő megbízása főszabályként határozott időre, de legfeljebb öt évre szól > de a társasági szerződés lehetővé teheti ~ hogy határozatlan időre válasszák ~ ill. hogy a magbízás időtartama az öt évet meghaladhassa jogviszonya sajátos jogviszony ~ a megválasztással és az elfogadással jön létre ~ visszahívással vagy lemondással bármikor mindkét oldalon megszüntethető a vezető tisztségviselővé választás önmagában nem hoz létre munkaviszonyt a vezető tisztségviselői jogviszony megbízási, illetve munkajogviszony egyaránt lehet ~ ebben a kérdésben a vezető tisztségviselő társasággal való megállapodása az irányadó ~ a munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve ~ a megbízási jogviszonyra a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (6:272. §) megfelelően irányadóak.

60 60 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése D.) Összeférhetetlenség I. - A vezető tisztségviselő (a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye a Ptk. 3:115. § (1) bekezdése szerinti főszabály alól kivételével) nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban (nem gazdálkodó szervezet, mint a Gt.- ben!) ~ amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat ~ mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, ~ a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül ~ köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag

61 61 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése E.) Összeférhetetlenség II. - A vezető tisztségviselő és hozzátartozója (nem közeli hozzátartozója, mint a Gt.-ben!) nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. > a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - A törvény e kérdésekben is diszpozitív szabályozást ad > ennél szigorúbb szabályokat a társasági szerződés tartalmazhat - Felelősség az összeférhetetlenség megszegésével okozott károkért > a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint

62 62 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése F.) A vezető tisztségviselők felelőssége - A vezető tisztségviselő önfelelősségű az ügyvezetés körében – ha törvény kivételt nem tesz – nem utasítható: sem a tagok, sem munkáltatója által hatáskörét sem lehet elvonni ilyen kivétel: az egyszemélyes társaság > a vezető tisztségviselő utasítható > a Ptk. azonban nem tartalmazza, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő mentesül a felelősség alól (Gt. 22. § /5/ bek.) > a vezető tisztségviselők a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni (Ptk. 3:21. §) > a társaság érdekei adott esetben megelőzhetik a tagok érdekeit - A vezető tisztségviselők felelőssége kétirányú: a társasággal szemben > a társaságnak okozott károkért, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel (3:24. §) (kivételesen) harmadik személyekkel szemben > ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt ~ a 6:541. § alapján a vezető tisztségviselő a deliktuális kártérítés szabályai szerint ~ a társasággal egyetemlegesen felel.

63 63 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése G.) A felmentvény - Felmentvény (Ptk. 3:117. § /1/-/2/ bek.) az eredménybeszámolót tárgyaló taggyűlés értékeli a vezető tisztségviselők teljesítményétés s ha azt megfelelőnek találja, részükre felmentvényt ad erre – ha a vezető tisztségviselő megbízása ekkor szűnik meg – két számviteli beszámoló közti időszakban is sor kerülhet a felmentvény akkor is alkalmazható, ha a vezető tisztségviselő kéri > korábban a társasági szerződésben rendelkezni kellett a felmentvényről, most maga a törvény rendezi -Felmentvény esetén e vezető tisztségviselő kártérítési felelőssége utóbb csak akkor állapítható meg, ha az eredménybeszámolóban foglalt adatok ~ hibásak vagy ~ hiányosak voltak

64 64 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése H.) A vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szembeni felelőssége - Ptk. 3:118. §: ha a társaság felszámolási eljárás eredményeként jogutód nélkül megszűnik a kielégítetlenül maradt hitelezők a vezető tisztségviselővel szemben > ha többen vannak, egyetemlegesen kártérítési igénnyel léphetnek fel a szerződésen kívüli károkért való felelősség szabályai szerint amennyiben a vezető tisztségviselő ~ „a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után ~ a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe” az ügyvezetésnél tehát a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kell eljárni, de ~ már az esetleges csődhelyzet beállta előtt is ~ megfelelően tekintettel kell lenni a hitelezők méltányos érdekeire is > a végelszámolásra ez a szabály nem vonatkozik

65 65 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése I.) A társaság törvényes képviselője – cégjegyzési jog - A társaság törvényes képviselője a külső vagyoni forgalomban, a társaság munkavállalóival szemben a társaság vezető tisztségviselője. - A tisztségviselő a társaságot írásban a cégjegyzés útján képviseli (Ptk. 3:16. §). elvileg minden vezető tisztségviselő jogosult a cégjegyzésre de cégjegyzési jogát a társasági szerződés korlátozhatja is > pl. az önálló cégjegyzési jog helyett együttes cégjegyzési jogot írhat elő. - A cégjegyzés azt jelenti, hogy a társaság iratain a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt saját névaláírásukkal látják el > az aláírásnak meg kell felelnie az ún. hivatalos cégaláírási nyilatkozatnak (a közjegyzői aláírási címpéldánynak, vagy ügyvéd által készített aláírásmintának). - Eddig munkavállalók esetén két jogosult aláírására volt szükség, ezt a szabályt most a Ptk. a társasági jog körében nem tartalmazza.

66 66 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése J.) A cégzetető - Az ügyvezetés munkavállalókat is feljogosíthat cégjegyzésre, s a cégvezető számára általános képviseleti jogot is biztosíthat a cégvezető, illetve a munkavállaló képviseleti jogát érvényesen nem ruházhatja másra - A cégvezető sajátos társasági vezető nem vezető tisztségviselő, de reá általában a vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók (Ptk. 3:113. §) jogi helyzete: ~ munkavállaló, akit a taggyűlés (nem a társasági szerződés!) általános és önálló képviseleti (cégjegyzési) joggal ruház fel ~ egy társaságnál több cégvezető is működhet ~ telephelyeken (fióktelepeken) is működhetnek korlátozott jogkörű cégvezetők > a cégvezető a vezető tisztségviselő rendelkezése alapján irányítja a társaság folyamatos működését.

67 67 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.3 A gazdasági társaság ügyvezetése K.) Különleges ügyvezetési formák - Különleges ügyvezetési formák > a részvénytársasági jogban irányító felügyelőbizottság > a kft.-nél és a zártkörűen működő rt.- nél a társasági szerződés (alapszabály) úgy is rendelkezhet, hogy ~ a tag(köz)gyűlés csak a felügyelőbizottságot választja meg és a felügyelőbizottság nevezi ki a vezető tisztségviselőket, illetve az igazgatóságot ~ a társasági szerződés meghatározhatja azon ügyeket, amelyekben az igazgatóság csak a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhat döntéseket a zártkörűen működő rt.-nél > egyszemélyes ügyvezetés (a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság hatáskörét a nyilvánosan működő rt.-knél ~ lehetőség nyílik az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett az angol-amerikai egységes irányítási rendszer (Board-rendszer) választására, ~ ezt a magyar törvény igazgatótanácsnak nevezi

68 68 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság A.) Áttekintés - A magyar jog általában (a nyilvánosan működő rt. kivételével) nem ismeri az angol-amerikai egységes Board-ot elkülöníti az operatív ügyvezetéstől a tulajdonosi ellenőrzés szerveként a felügyelőbizottságot, mely ~ egyfelől a tulajdonosi ellenőrzés szerve (a tagok, a társaság legfőbb szerve részére ellenőriz) ~ másfelől általános ellenőrző szerv, elvileg a társaság bármely ügyét megvizsgálhatja, vele szemben nincs üzleti titok testület, tagjainak számát a Ptk. (eltérést engedően) 3 főben állapítja meg ~ a tagokat a tag(köz)gyűlés választja meg ~ elnökét – ha ezt a taggyűlés nem vonja saját hatáskörébe – a felügyelőbizottság választja meg tagjai közül ~ ügyrendjét a tag(köz)gyűlés hagyja jóvá

69 69 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság B.) Fakultatív és kötelező esetei, működése - A felügyelőbizottság a magyar társasági jogban általában fakultatív szerv, a társulók dönthetnek felállításáról a társasági szerződésben - Kötelező a felügyelőbizottság minden nyilvánosan működő részvénytársaságnál, ha nem egységes irányítási rendszerben működik; a zártan működő részvénytársaságnál, ha a szavazati jogok 5 %- ával rendelkező részvényesek ezt kívánják; bármely gazdasági társaságnál, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja; ha ezt külön törvény, például a köztulajdon védelme érdekében előírja. - A közgyűlés az eredménybeszámolóról csak a felügyelőbizottság írásbeli véleménye birtokában határozhat > a társasági szerződés bármely üzletpolitikai jelentés előzetes megvizsgálását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalhatja.

70 70 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság C.) Egyéb rendelkezések - Az ügyvezetés és a felügyelőbizottság a magyar társasági jogban főszabályként egymás mellé rendelt társasági szervek, véleményük tehát egymástól eltérhet, vita esetén a közös felettes, a taggyűlés dönt - Ha azonban a felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, a taggyűlés határozatába ütközik, vagy „egyébként” sérti a gazdasági társaság vagy a tagok érdekeit > a felügyelőbizottság jogosult a társaság taggyűlése rendkívüli ülésének összehívására (a rendes taggyűlést a vezető tisztségviselők hívják össze) - A felügyelőbizottság tagjai általában „külső” személyek, feladatukat megbízási jogviszonyban látják el megbízatásuk 5 évre szól > diszpozitív rendelkezés, akár határozatlan idő is lehet korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben az ellenőrzési kötelezettségeik megszegése által a társaságnak okozott károkért

71 71 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság D.) Munkavállalói részvétel - Dolgozói participáció Ptk. 3:119. §, 3:124-128. § a társaság munkavállalóinak a felügyelőbizottságba való intézményes bevonása a „nagyvállalatoknál” > ennek minősül ~ minden gazdasági társaság (tehát nemcsak az rt. és a kft.), amelynek ~ a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalói száma éves átlagban a 200 főt meghaladja az ilyen társaságoknál a felügyelőbizottság tagjainak egyharmadát a társaság dolgozói közül az üzemi tanács jelöli a küldöttet visszahívni is csak az üzemi tanács javaslatára lehet kogencia: a Ptk. szabályaitól csak a a munkavállalókra nézve kedvezőbb szabályozással lehet eltéri > az ettől eltérő rendelkezés semmis > törvényi kötelezés hiányában is sor kerülhet alkalmazására - A 2006-os Gt. a munkavállalói participációt diszpozitív intézménnyé tette az üzemi tanács a társaság ügyvezetésével kötött megállapodással más gazdasági előny fejében „lemondhat” participációs jogairól a Ptk. a lemondás időtartamát 5 évre korlátozta

72 72 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.4 Felügyelőbizottság E.) Az ügydöntő felügyelőbizottság - Ügydöntő felügyelőbizottság (Ptk. 3:123. §) fogalma: a társasági szerződés az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntéseket (pl. szerződéskötést) a felügyelőbizottság jóváhagyásához köti a Ptk. most valamennyi gazdasági társaságnál lehetővé tette az ügydöntő felügyelőbizottságot eddig a Gt.-ben ilyen lehetőség csak a kft.-nél és a zártan működő felügyelőbizottságnál volt, de csak akkor, ha ~ a taggyűlés csak a felügyelőbizottságot választotta meg és az ügyvezetést a felügyelőbizottság nevezte ki ~ most a Ptk. az ügyvezetés felügyelőbizottság alá rendeléséről nem szól, így kérdésessé vált, hogy ez egyáltalán lehetséges-e a Ptk. 3:123. § nem részletezi, a legfőbb szerv hatásköréből mi ruházható át a létesítő okiratban az ügydöntő felügyelőbizottságra eddig a Gt.-ben ~ ügyvezetők választása ~ visszahívása ~ díjazása > az ügyvezetés javaslatát jóvá hagyó felügyelőbizottsági tagok az így okozott károkért a vezető tisztségviselőkkel egyetemlegesen felelnek

73 73 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása A.) Az állandó könyvvizsgáló jogállásáról általában - A állandó könyvvizsgáló hármas kötöttségben tevékenykedik: egyéni vagy társas vállalkozó (könyvvizsgáló cég), amely polgári jogi megbízási szerződést köt a társaság ügyvezetésével a könyvvizsgálat elvégzésére a társaság tag(köz)gyűlése által választott társasági szerv közérdekvédelmi feladatot lát el az állam irányában > a Gt. még az állandó jelzőt nem használta - A könyvvizsgálói tevékenység többirányú általános jelleggel a 2007. évi LXXV. törvény rendelkezik róla (hatályos: 2008. január 1.-től) a Gt. csak a társaság könyvvizsgálójaként a cégjegyzékbe bejegyzett könyvvizsgálóval foglalkozik a könyvvizsgálói jogállás részletei a könyvvizsgálói törvény mellett a számviteli törvényre (2000. évi C. törvény) tartoznak

74 74 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása B.) A könyvvizsgáló - Könyvvizsgáló: a vezető tisztségviselőkhöz hasonlóan határozott időre, de legfeljebb öt évre a társaság közgyűlése választja meg (Ptk. 3:130. §: kogens szabályok) széles körű betekintése, felvilágosítás-kérési joga van, társasági iratokat vizsgálhat (Ptk. 3:38. §) egyéni vállalkozó, illetve társaság egyaránt lehet ha könyvvizsgáló társaságot választ a taggyűlés a társaság könyvvizsgálójának > meg kell választani azt a személyt is, aki a könyvvizsgáló cég részéről a könyvvizsgálatért személyében is felelős általában fakultatív szerv > a tagok a társasági szerződésben szabadon dönthetnek úgy, hogy szükségük van-e könyvvizsgálóra vagy nincs kötelező a könyvvizsgáló választása ~ minden részvénytársaságnál; ~ minden olyan esetben, amikor ezt a számviteli törvény előírja > magas szakmai követelmények, kötelező kamarai tagság, a – nemzetközi követelményekkel összhangban - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok kötelező alkalmazása > gondosság elvárható zsinórmértéke

75 75 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása C.) A könyvvizsgáló alapfeladata - A társasági könyvvizsgáló alapfeladata a mérleg auditálása > Ptk. 3:129. § a számviteli törvény szabályai szerint ellenőrzi a gazdasági társaság eredménybeszámolójának ~ mind a valódiságát, ~ mind a jogszabályszerűségét az auditálást a könyvvizsgáló a társaság menedzsmentje által összeállított mérleg, illetve az ún. teljességi nyilatkozat alapján végzi a könyvvizsgáló ~ vagy auditálja a mérleget, azaz a mérlegre rávezetett záradékban azt valósnak és jogszabályszerűnek minősíti; ~ vagy elutasítja az auditot ~ vagy ún. korlátozásokkal auditál > a könyvvizsgáló nyilatkozata alapján terjeszti a társaság ügyvezetése – a felügyelőbizottság véleményével – az eredménybeszámolót a taggyűlés elé, de a taggyűlést természetesen a könyvvizsgáló véleménye nem köti - A Ptk. nem biztosítja a könyvvizsgálónak a Gt. 42. § (1) bekezdés szerinti védelmet (visszahívására bem adhatnak okot a független könnyvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könynvvizsgálói záradék megtagadása)

76 76 V. A TÁRSASÁG SZERVEI V.5 Az állandó könyvvizsgáló jogállása D.) A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója - A könyvvizsgáló közérdekvédelmi funkciója ha olyan tényt észlel, amely arra utal, hogy ~ a gazdasági társaság vagyoni helyzetében jelentős negatív hatás várható vagy ~ a vezető tisztségviselők sértik a társaság érdekeit kérnie kell a taggyűlés összehívását - Ha az ügyvezetés nem hívja össze a taggyűlést vagy a taggyűlés nem hoz a jogszabályoknak megfelelő döntést > a könyvvizsgáló köteles a társaság felett a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni - A Ptk. e kérdéseket a személyekre vonatkozó általános rendelkezések (Ptk. 3:38. § /2/ bek.) szabályozza