Fenntartható térség Mi közünk lehet a fenntarthatósághoz

Az előadások a következő témára: "Fenntartható térség Mi közünk lehet a fenntarthatósághoz"— Előadás másolata:

1 Fenntartható térség Mi közünk lehet a fenntarthatósághoz
Fenntartható térség Mi közünk lehet a fenntarthatósághoz? Mitől fenntartható egy térség? Kinek mi lehet (lehetne) a feladata ebben a rendszerben? Mi kell egy térség fenntartható pályára állításához? Herpainé Márkus Ágnes Társadalmi Összetartozásért Alapítvány igazgató

2 Mi köze a fenntarthatóságnak a zalaszentgróti térség
helyzetéhez?

3 Igazgyöngy Alapítvány

4 Fenntarthatóság „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk” Herman Daly „a növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak, a fejlődés pedig hogy jobbak leszünk”

5 Mi vezetett a mostani állapotokhoz?
A gazdasági érdekek, illetve a pénz és tőke jellege, és ezen érdekek mindenek fölötti érvényesülése vezetett: a környezet iránti érzéketlenséghez és a társadalmi szempontok, érdekek háttérbe szorításához egyaránt. A piaci szereplők profitra törekednek, szinte kizárólagosan. A politikai és piaci szereplők érdekei erősen összefonódtak, érdekeik közösek.

6 A következmények: A társadalmi érdekek és szociális problémák, akárcsak a környezet „érdekei” „nem számítanak”. A piaccal szemben az állam és a társadalom „dolga” ezeket megoldani. A szociális ügyeket könnyen csak állami feladatnak, a környezetieket gyakran gazdátlannak tekinthetjük. A lényeg ugyanaz: nem becsüljük és „halasztjuk” ezek árának a megfizetését.

7 A következmények: A társadalmi érdekek és szociális problémák, akárcsak a környezet „érdekei” „nem számítanak”. A piaccal szemben az állam és a társadalom „dolga” ezeket megoldani. A szociális ügyeket könnyen csak állami feladatnak, a környezetieket gyakran gazdátlannak tekinthetjük. A lényeg ugyanaz: nem becsüljük és „halasztjuk” ezek árának a megfizetését.

8 Mi a baj a gazdasági növekedéssel?
A gazdasági növekedés egy spirálszerű pénzügyi eredményességet és a gazdaság olyan növekedését igényli, ami nincs tekintettel sem a társadalomra, sem a környezetre!

9 A gazdasági növekedés KÁROS ...
GDP (gazdasági növekedés mérőszáma)nő akkor is, ha például: Ülünk a dugóban és fogy a gázolaj/benzin Ha magánklinikán fizetünk a foghúzásért, az többet számíthat a GDP-ben, mint a közegészségügyben! Ahol kevésbé működnek közösségi szolgáltatások, ott alacsonyabb a GDP-hez való hozzájárulásuk, az az ország ennyiben kevéssé fejlettnek számít gazdaságilag...

10 Ehhez képest: A gazdasági növekedés varázsszavával érvelnek általában szerte a világon a döntéshozók, a gazdaság vezető szereplői! A fenti logika mentén születő döntések árát A természet sokszínűségének elvesztésével, pusztulásával, És a társadalom fizeti meg, összetartó erejének gyengülésével.

11 Tőkefajták Gyenge fenntarthatóság Környezet Társadalom Gazdaság
Tőkék összege nem csökkenhet a fejlesztések során - Helyettesíthetőséget feltételez!

12 Erős fenntarthatóság kritériuma: a lassabban változó, meghatározó rendszernek a gyorsabb az alrendszere Környezet Társadalom Gazdaság Környezet Társadalom Gazdaság Környezet Társadalom Gazdaság

13 Mik a fenntartható világ is mérvei?
Egy fenntartható világban a társadalom maga fenntartható, azaz a gazdaság csupán egy eszköz a jól-lét biztosításához, a környezet pedig megújulni képes és megújulni hagyott, tiszteletben tartott érték, amely a társadalom létének feltételét nyújtja. Egy fenntartható világ közösségei aktívan részt vesznek a döntések meghozatalában. A felelős döntések az élet minden területén elvártak: társadalom, gazdaság, környezet! A demokratikus, aktív közösségek feltételei a fenntartható világnak.

14 Mi ez? Álom? Naivitás? Elképzelhető és elérhető jövőkép?
Egy út, egy alternatíva? Napi cselekvési feladat?

15 Mindennapos közös tanulás és cselekvés...

16 A társadalmi és szociális problémákról...
Ma Magyarországon a szegénység sajátos formázatú. Európában a szegénység jellegzetes városi jelenség, nálunk a rurális szegénység mértéke jelentős. A közszolgáltatások rendszere szétaprózott, minél kisebb településen él valaki, annál szegényebb, annál kevésbé jut orvoshoz, szociális munkáshoz, gyógyszertárba, stb. A gyerekek szegénysége vidéken is jelentős!

17 Elgondolkodtató: Ma Európában Magyarországon vannak a legnagyobb arányban a lakások a benne lakók tulajdonában (hiányoznak a bérlakások, a hitelek felvételén kívül nincs más út a lakáshoz jutásra) Ma Európában Magyarországon fizetjük a legtöbbet lakhatási költségeinkre Ma Európában a gyerekszegénység terén dobogósok vagyunk (Románia, Bulgária) Gyakorlatilag nincsenek már “közlegelők”, stb.

18 Várható-e a helyzet javulása a jelenlegi vidék-, foglalkoztatás-, szegénységi és szociálpolitikáktól? Nem. Mert a mostani válaszok, megoldási kísérletek jellemzően csővégiek. A fenntartható társadalom felé mutató lépések másfelé vezetnek.

19 A “szociális” “megoldások”
Látszatcselekvések Csővégiek A problémákra nincsenek valódi megoldások, csak túlélést segítik a LEGJOBB esetekben Semmi nem tesz érdekeltté senkit abban, hogy változtasson a fogyasztási szokásain, másokhoz, a természethez, a hatalomhoz és a gazdasági szereplőkhöz való viszonyán!

20 Mégis mit lehet tenni? Most, bárkinek...
Élelmiszer Energia Lakhatás Munka Együttműködések Értékek tisztelete Felelősségvállalás, Önrendelkezés

21 Élelmiszer

22 Energia

23 Lakhatás

24 Munka

25 Együttműködések

26 Értékek tisztelete

27 Felelősségvállalás

28 Önrendelkezés

29 Önrendelkező térség Jövedelmek térségben tartása
Függetlenedés főként energia és élelmiszer téren Valódi együttműködések Felelősségvállalások Helyi közösségek megerősítése Felelős gazdálkodás Társadalmi és környezeti felelősségvállalás a piaci szereplők részéről Hulladék mérséklése Újrahasznosítás, újrahasználat Társadalmi szolidaritás Semmit rólunk nélkülünk elv alkalmazása... stb.

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

31 http://www.youtube.com/watch?v=xQPR34EawG E&feature=youtu.be