Az EU felépítése és alapelvei

Az előadások a következő témára: "Az EU felépítése és alapelvei"— Előadás másolata:

1 Az EU felépítése és alapelvei
2017. szeptember 18.

2 Az Unió saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitűzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása. EUSZ 13. cikk (1) bekezdés Szerződéses alapok

3 I. Az Unió intézményei Európai Parlament Európai Tanács Tanács
Európai Bizottság (Bizottság) Az Európai Unió Bírósága Európai Központi Bank Számvevőszék

4 Egyedülálló intézményi struktúra
tagállami kormányok érdekei Unió egészének érdekei uniós polgárok képviselete átfogó uniós prioritások Európai Tanács Európai Parlament Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság

5 Gazdasági és Szociális Bizottság
Tanácsadó testületek Európai Parlament Bizottság Tanács Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

6 Szerződések (EUSZ, EUMSZ)
intézmények hatásköre eljárások, feltételek, célok jóhiszeműség kölcsönös együttműködés

7 Irányvonal kijelölése
Európai Tanács Szerep: meghatározza az Európai Unió tevékenységének általános politikai irányvonalát és prioritásait Tagok: az uniós országok állam-, illetve kormányfői, az Európai Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Székhely: Brüsszel Elnök: Donald Tusk Alapítás: 1974 (informális fórum), 1992 (hivatalos státusz), 2009 (hivatalos uniós intézmény)

8 Jogalkotás Bizottság Parlament Tanács

9 Jogalkotás Rendes jogalkotási eljárás keretében
uniós szakpolitikák és jogszabályok Alapelv: a Bizottság új jogszabályokat javasol és a Parlament, valamint a Tanács elfogadja őket végrehajtás a Bizottságnál

10 Jogalkotás, költségvetés, felügyelet
Európai Parlament Szerep: jogalkotási, felügyeleti és költségvetési hatáskörrel rendelkező, közvetlenül választott uniós intézmény Tagok: 751 európai parlamenti képviselő Elnök: Antonio Tajani Székhely: Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg Alapítás éve: 1952-ben alapították „az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése” néven, jelenlegi nevét 1962-ben kapta, az első közvetlen európai parlamenti választásokra pedig 1979-ben került sor

11 Jogalkotás, összehangolás
Európai Unió Tanácsa Szerep: az EU-tagállamok kormányainak képviseletét ellátó intézmény, mely uniós jogszabályokat fogad el és összehangolja az uniós szakpolitikákat Tagok: az uniós országoknak a megvitatandó szakpolitikai területért felelős miniszterei Elnök: rotációs alapon mindegyik uniós ország 6 hónapig tölti be az elnöki tisztet Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958 (az „Európai Gazdasági Közösség Tanácsa” néven)

12 Jogalkotás, végrehajtás
Európai Bizottság Szerep: előmozdítja az EU általános érdekeinek érvényesülését azáltal, hogy jogszabályjavaslatokat dolgoz ki, érvényt szerez a már elfogadott uniós jogszabályoknak, továbbá végrehajtja a szakpolitikákat és az uniós költségvetést Tagok: a biztosi testület, melybe mindegyik uniós tagállam 1 biztost delegál Elnök: Jean-Claude Juncker Székhely: Brüsszel Alapítás éve: 1958

13 Az uniós jog érvényesítése, jogértelmezés, jogviták rendezése
Az Európai Unió Bírósága Szerep: gondoskodik arról, hogy az európai uniós jogszabályokat mindegyik tagállam azonos módos értelmezze és alkalmazza, illetve hogy az uniós országok és intézmények betartsák az EU-jogszabályok rendelkezéseit Tagok: Bíróság: tagállamonként 1 bíró, 11 főtanácsnok Törvényszék: 47 bíró, 2019-től tagállamonként 2 (56) bíró Alapítás éve: 1952 Székhely: Luxembourg

14 Gazdasági és monetáris politika
Európai Központi Bank Szerep: az euró kezelése, az árstabilitás fenntartása, valamint az EU gazdasági és monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása Elnök: Mario Draghi Székhely: Frankfurt Alapítás éve: 1998 Tagok: az EKB elnöke és alelnöke, valamint az összes uniós tagország központi bankjának kormányzója

15 Pénzgazdálkodás ellenőrzése
Európai Számvevőszék Szerep: ellenőrzi, hogy az uniós pénzforrások beszedése és felhasználása során nem történt-e szabálytalanság, és segíti az uniós pénzgazdálkodás javítását Elnök: Klaus-Heiner Lehne Székhely: Luxembourg Alapítás éve: 1977 Tagok: tagállamonként 1 fő

16 Egyéb szervek Európai Külügyi Szolgálat
Európai Szociális és Gazdasági Bizottság Régiók Európai Bizottsága Európai Beruházási Bank Európai Ombudsman Európai Adatvédelmi Biztos

17 Intézményközi szervek
Európai Unió Kiadóhivatala CERT – számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoport Európai Közigazgatási Iskola EPSO – Európai Személyzeti Felvételi Hivatal

18 Közös biztonság- és védelempolitika
Ügynökségek Decentralizált Végrehajtó Közös biztonság- és védelempolitika EURATOM Egyéb szervezetek

19 II. Az Unió alapelvei, EUSZ 5. cikk
(1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad. (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.

20 Az Unió alapelvei, EUSZ 5. cikk
Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. (4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges. Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák.

21 Az Unió alapelvei Hatáskör-átruházás Szubszidiaritás Arányosság

22 II. 1. Hatáskör-átruházás
Az EUSZ 5. cikk szétválasztja az uniós szintű és az uniós országok közötti hatásköröket A hatáskör-átruházás elve szerint az EU csak a Szerződésekben ráruházott hatáskörökkel rendelkezik, minden hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháznak át az Unióra, az uniós országoknál marad. Ebből következik a másik két alapelv A Lisszaboni Szerződés tisztázza az Európai Unió és az uniós országok közötti hatáskörök megosztását. Ezek a hatáskörök három fő kategóriába sorolhatók: kizárólagos hatáskörök; megosztott hatáskörök; és támogató hatáskörök.

23 Az uniós hatáskörök kizárólagos EUMSZ 3. cikk 6 hatáskör megosztott
tagállam akkor, ha az Unió nem gyakorolja támogató EUMSZ 6. cikk Unió támogat, összehangol, kiegészít

24 II. 2. Szubszidiaritás Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a javasolt intézkedés céljait az uniós országok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén viszont jobban megvalósíthatók.

25 II. 2. Szubszidiaritás az Európai szintű döntéshozatal során a beavatkozás legmegfelelőbb szintjének meghatározása megosztott hatáskörök területén a döntések meghozatalára a polgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor, európai, nemzeti és helyi szintet is érinthet az elv megerősítése: Lisszaboni Szerződés A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv

26 A nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv
Az elv érvényesítése A nemzeti parlamentek szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyv a nemzeti parlamenteknek az uniós tevékenységekben való részvételét ösztönzi az uniós dokumentumokat és javaslatokat haladéktalanul továbbítani kell részükre, így mielőtt a Tanács határozatot hoz, meg tudják azokat vizsgálni.

27 Az elv érvényesítése A szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. sz. jegyzőkönyv a Bizottságnak figyelembe kell vennie valamennyi jogalkotási aktus tervezetének a regionális és helyi dimenzióját részletesen nyilatkoznia kell arról, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására miként kerül sor a nemzeti parlamentek kifogásolhatják a szubszidiaritás elvével ellentétes javaslatot, amelyet felül kell vizsgálni (a Bizottság fenntarthatja, módosíthatja vagy visszavonhatja, az Európai Parlament vagy a Tanács pedig meggátolhatja) Az elv megsértése esetén a Régiók Bizottsága vagy az uniós országok közvetlenül az EU Bírósága elé terjeszthetnek valamely már elfogadott jogi aktust

28 II. 3. Arányosság A szubszidiaritás elvéhez hasonlóan az arányosság elve szabályozza az Európai Unió hatásköreinek gyakorlását. Célja, hogy az EU intézményei által tett intézkedések tekintetében korlátokat határozzon meg. E szabály értelmében az uniós fellépést olyan mértékűre kell korlátozni, amennyi a Szerződésekben foglalt célkitűzések teljesítéséhez szükséges. Azaz arról van szó, hogy az intézkedéseknek mind tartalmi, mind formai szempontból szem előtt kell tartaniuk az adott célt.

29 Az uniós szintű beavatkozás kritériumai
a fellépésnek vannak-e az uniós országok szintjén nem szabályozható, határokon átnyúló vonatkozásai? a nemzeti fellépés vagy annak hiánya ellentétes-e a Szerződés követelményeivel? az uniós szintű fellépés egyértelmű előnyökkel bír-e?