EGTC - Európai Területi Együttműködési

Az előadások a következő témára: "EGTC - Európai Területi Együttműködési"— Előadás másolata:

1 EGTC - Európai Területi Együttműködési
Csoportosulás megvalósításának elemei, eszközei 2010. szeptember – október

2 BEVEZETÉS Mi az EGTC? – angol betűszó, azaz European Grouping of Territirial Co-operation – Európai Területi Együttműködési Csoportosulás rövidítése, új európai szintű jogi eszköz Új lehetőségek - határ menti földrajzi, gazdasági, társadalmi, kulturális összefüggések és egymásra utaltságokból adódnak A „régiók Európája” - a korábbi államalakulatok kisebb egységekre töredezésével – egyre inkább valósággá válik. A határon átnyúló együttműködések egy sajátos formája a határ menti helyi és regionális igazgatási egységek saját kezdeményezésén alapuló EGTC eltérő közigazgatási és jogrendszerek szükséges jogi keretek megteremtésére Az Eu 2004 évi bővítése és a belső határok átjárhatósága. A területi együttműködések nem voltak hatékonyak Létrehozásának két fő oka: - Eurorégiók erősödése - INTERREG-program szükségessé vált reformja

3 ELŐZMÉNYEK – A határmenti együttműködések jogi szabályozása
1980 – A Területi Önkormányzatok és közigazgatási szervek Határmenti Együttműködésről szóló Európai Keretegyezménye 1983 – Európai Térségi Tervezési Szabályzat 1985 – Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 1995 – Kiegészítő Jegyzőkönyv a A Területi Önkormányzatok és közigazgatási szervek Határmenti Együttműködésről szóló Európai Keretegyezményéhez Európai Bizottság 2005 – új programozási időszak kohéziós politikájának prioritásait tartalmazó Közösségi Stratégiai Irányelvek

4 AZ ETGC-k jogszabályi környezete
Az EGTC jogintézményét az Európai Parlament és az Európai Tanács közös rendelete hozta létre 2006-ban, a határokon átívelő együttműködések különböző formai hatékonyságának növelése érdekében július 6-án kihirdetett 1082/2006/EK. Közvetlen hatály, de keretjogszabály Nem igényel belső szabályozást, vagy csak hazai jogi nyelvezetre kell „lefordítani”. A rendelet céljai között szerepelt: - az átlátható jogi és pénzügyi működési keretek megteremtése, - alkotmányos és jogi akadályok leküzdése, - a megkülönböztetés-mentesség.

5 Az Európai Unió és a Tanács 1082/2006/EK Rendelete
Kimondja, hogy az EGTC Jogi személyiséggel rendelkezik (jelenleg 15 létezik az EU-ban). A csoportosuláshoz való csatlakozás önkéntes. Tagjai lehetnek: az EU tagállami, regionális hatóságok, helyi hatóságok, közjogi intézmények, ill. a felsorolt szervezetek által alkotott társulások. Csoportosulásra vonatkozó jogszabályok: Rendelet, a csoportosulást létrehozó Egyezmény, a csoportosulás Alapszabálya, tagállami jogszabály. Magyarország: a évi XCIX. törvénnyel teremtette meg a jogi alapokat Szlovákia: A Területi Együttműködési Csoportosulásról szóló törvény és az 540/2001 számú, az állami nyilvántartásról szóló törvény módosítása – febr.15.

6 Tíz kérdés és tíz válasz az EGTC-ről
1. Mi az EGTC küldetése? Határokon átnyúló, transznacionális vagy régióközi együttműködési tevékenységeket szervezhetnek és irányíthatnak, akár uniós pénzügyi hozzájárulással, akár anélkül. Feladatuk megvalósítása érdekében kialakíthatják saját szervezeti felépítésüket, vagyonnal rendelkezhetnek, munkaerőt alkalmazhatnak. Pl: határon átnyúló szállítmányozási vagy egészségügyi szolgáltatások nyújtása 2. Mely együttműködési tevékenységek nem tartozhatnak az EGTC-k hatáskörébe? Működésük nem terjedhet ki rendészeti feladatok ellátására, az igazságszolgáltatás és a külügyek területére.

7 4. Milyen az EGTC-k minimális földrajzi kiterjedése?
3. Melyek az EGTC előnyei? Jogi személyiséggel bír Uniós pályázat esetén teljesül a partnerség kritériuma Meghatározó tulajdonsága kell legyen a gazdasági sikeresség től a területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében, Az EGTC lobbyzhat az EU-nál, európai szereplőként léphet fel a regionális és a kohéziós politikában, többfajta szervezeti formában valósulhat meg, keretül szolgálhat hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához. Nagymértékben egyszerűsödik az eljárási folyamat A területi hatóságok közvetlenül érintettek annak végrehajtásában 4. Milyen az EGTC-k minimális földrajzi kiterjedése? Az EGTC a tagjait minimum két tagállam területéről gyűjti.

8 5.Kinek és miért érdemes EGTC-t alapítani?
Az EGTC-ben részt vevő partnereknek legalább két tagállamot kell képviselniük. A partnerek lehetnek tagállamok, regionális hatóságok, helyi hatóságok, közjogi intézmények és szövetségek. Elsősorban azon önkormányzatok, amelyek érdekeltek. Egy adott határtérséghez tartozó önkormányzatok közötti többoldalú, határokon átnyúló („testvér-települési” kapcsolatnál magasabb szintet jelentő) együttműködés intézményesítésében. Az azonos problémákkal és fejlődési – kitörési – lehetőségekkel rendelkező határ menti települések közös érdekeit képviselő szervezet létrehozásában. A hosszú távú, a határtérség egészének fejlődését célzó együttműködési programok, közös fejlesztési projektek kidolgozásában és megvalósításában.

9 6. Milyen lehetséges célokra lehet alapítani?
közlekedés, környezetvédelem, oktatás, nevelés, egészségügy, elsősegély, energia-felhasználás, innovációs eszközök, K+F, turizmus, sport, kultúra, munkahelyteremtés és fejlesztés, szociális szolgáltatások, mezőgazdaság. 7. Hogyan jön létre az EGTC? az alapító szerződés aláírásával szervezeti valamint működési szabályzatának elfogadásával értesíteni kell az illetékes nemzeti hatóságot. három hónap áll rendelkezésre a jóváhagyásra az illetékes nemzeti hatóságnak meg kell indokolnia az elutasítást is.

10 8.Lehet-e létrehozni EGTC-t az EU külső határain?
Nem uniós, ún. „harmadik állam” nem lehet az EGTC tagja, azonban regionális vagy helyi hatósága, közjogi intézménye (külön megállapodás, ill. megengedő nemzeti jogszabály esetén) igen. 9. Mikortól kezdve van lehetőség EGTC-k létrehozására? 2007. augusztus 1-től. A tagállamoknak eddig az időpontig kellett elfogadniuk az EGTC-ről szóló 1082/2006/EC rendelet tagállami végrehajtó rendelkezéseit. 10.Beleférünk még a as programkeretbe? Igen. A jövőben létrehozandó EGTC-k különböző együttműködési programok keretében nyújtanak be pályázatokat.

11 8 lépés annak felmérésére, hogy létrehozható-e egy adott EGTC
Az együttműködés szükségleteinek és célkitűzéseinek elemzése, összehasonlítva az EGTC lehetséges feladataival. A megvalósításhoz szükséges alapvető ismeretek és tapasztalatok azonosítása. Az partnerek azonosítása; jogosultak-e arra, hogy az EGTC tagjai legyenek? A rendelkezésre álló nemzeti jogi keretek feltérképezése. (E választás határozza meg az EGTC bejegyzett székhelyét.) A javaslattervezet jogi megvalósíthatóságának ellenőrzése az egyes tagállamok nemzeti hatóságaival egyeztetve. Költség-haszon elemzés készítése. Az egyezmény és alapszabály megfogalmazása és megvitatása, valamennyi egyéb érdekelt fél bevonásával. Mihelyt megállapodás születik a partnerek között az egyezményről és az alapszabályról, megkezdődhet az értesítési eljárás ( Rendelet 4. cikk).

12 Az EGTC szervei Közgyűlés – tagok által delegált képviselők
Igazgató – képviseletet látja el, nem kötelező Elnökség – operatív ügyek Állandó iroda Helyi cégek, civil szervezetek képviselőinek bevonása

13 Jövőbeli kilátások 2010-ben az EGTC-k – megváltozott politikai helyzet
Lisszaboni Szerződés elfogadása – „területi kohézió” az Unió legfőbb céljai között EU 2020 Stratégia - új lehetőségek az EGTC-k számára Egyre változatosabb EGTC-k A 2014 – 2020 közötti időszakban prioritássá válik az EGTC-k támogatása az európai területi együttműködés célkitűzésein belül. Az EU Régiók Bizottsága 2011-ben készít jelentést az EGTC-k működéséről.

14 Szlovák - magyar együttműködés
Cél: önkormányzatiság Megfelelő autonómiát, önállóságot biztosít Számtalan területen előmozdíthatják a kooperációt Kialakulhat egy új azonosságtudat Serkentik a társadalmi innovációt Az EGTC Rendelet Szlovákia és Magyarország területén közvetlenül alkalmazható

15 A határon átnyúló gazdasági és intézményi kapcsolatok a szlovák – magyar határtérségben
Határon átnyúló vállalati együttműködések különböző formáinak fejlesztése - Új piacok feltárása - Határon átnyúló vertikális és horizontális vállalati integrációk - Határon túli közvetlen tőkebefektetések Határon átnyúló infrastruktúra-fejlesztés - Közlekedési kapcsolatok – hidak, ráhordó utak, vasúti közlekedés - Üzleti infrastruktúra javítása – kamarák, inkubátorházak Város – város kapcsolatok fejlesztése - Önkormányzatok-közti együttműködések, feladatmegosztások - Közös közszolgáltatások – egészségügy, oktatás, stb. - Civilek a „mentális határok” ellen

16 EGTC-k a térségben Ister-Granum EGTC
2003. nov. 17.: Az Ister-Granum Eurorégió megalapítása 2008. máj. 6.: az Ister-Granum EGTC alapítása Európa második EGTC-je 47 magyarországi és 39 szlovákiai önkormányzat közreműködésével Székhely: Esztergom - Párkány Fővárosi Bíróság által október 18-án nyilvántartásba vett

17 Az Ister-Granum programjai
Mária-Valéria híd újjáépítése „Határtalan desztináció” (idegenforgalom) „Kerékpáros paradicsom” (idegenforgalom) „Önellátó Eurorégió” (megújuló energia) Ister-Granum vállalkozási-logisztikai övezet Regionális turisztikai desztinációs menedzsment Közös energiaügynökség Közös integrált egészségügyi rendszer Regionális integrált tömegközlekedés Közös kétnyelvű rádió és televízió

18 2. Bódva – Karszt EGTC magyarországi és szlovákiai résztvevőkkel
Bejegyzés: 2009 február Székhely: Torna (Turňa nad Bodvou) Cím: Ájfalucska (Hačava) Fórumot kínál a Gömör – Tornai karszt és Bódva – völgy térségben működő helyi önkormányzatoknak a magyar – szlovák határ mentén. Elődje a 2001-ben létrejött Karszt Eurorégió.

19 3. Pons Danubii EGTC 2009-ben alapítási kérelem Székhely: Komárom (SK)
Tagok: Észak- és Dél-Komárom, Tata, Kisbér, Gúta, Ógyalla Célja az Európai Unió társfinanszírozásában, területi együttműködésben megvalósuló programok végrehajtása a meghatározott települések közigazgatási határain belül. Elsődleges feladata, hogy az Európai Unió által nyújtott társfinanszírozás mellett, területi együttműködésben létrejövő programokat, projekteket valósítson meg.

20 4. Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC
Bejegyzés: 2010 április Székhely: Nyíregyháza Az UTTS EGTC magyarországi, szlovákiai (Jánok) és romániai helyi önkormányzatok alapították, valamint EU-n kívüli partner – Ukrajna – is részt vesz benne. Az EGTC elsőrendű célkitűzései a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének elősegítése és a konvergencia-célok előmozdítása a csoportosulást alkotó tagok földrajzi területén. Fő célja a területi egységek és a határ menti régiókban működő különböző szervezetek közötti együttműködés fejlesztésének támogatása, a területen élők életminőségének javítása és a regionális különbségek csökkentése. „Napenegria – nap mint nap – energia” projekt

21 5. Abaúj – Abaújban EGTC Fejlesztési Partnerség
2007. december 20-án alakul - a schengeni határnyitás éjszakáján, már együttműködő Partnerségi településekből Bejegyzés: június (Fővárosi Bíróság 11.Pk /2010/3. ) Székhely: Miskolc 16 szlovákiai és magyarországi önkormányzat (Alsólánc, Debrőd, Kamaróc, Nagyida, Perény, Reste, Szeszta, Arka, Boldogkőújfalu, Boldogkőváralja, Fony, Hejce, Hernádcéce, Korlát, Mogyoróska, Regéc) és a VITEA Közhasznú Alapítvány Egyedüli, hogy az EGTC közhasznúságát is elismerték bejegyzésével egyetemben.

22 Alapszabálya megfogalmazza célszerinti és egyéb tevékenységeit, továbbá a csoportosulás közhasznú tevékenységeit. Az EGTC alapot kíván teremteni arra, hogy a tagtelepülések el tudjanak végezni kisebb volumenű fejlesztéseket. Az EGTC elsődleges céljai - a területfejlesztési tevékenységek körére kiterjedő együttműködés fenntartása és majdani bővítése; a gazdasági, társadalmi kohézió elősegítése és megerősítése, ill. a határokon átnyúló régiók közötti transznacionális együttműködések kiterjesztése; kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel és képviselet delegálása uniós szervezetbe. AZ EGTC munkaszervezete a VITEA Közhasznú Alapítvány, aki alapító tagja a Fejlesztési Partnerségnek.

23 Az Abaúj - Abaújban EGTC kiemelt programjai
„ABAÚJI turisztika határok nélkül” – a Rákócziak földjén ABAÚJ-ban. A térség történelmi múltjának, örökségének és hagyományainak bemutatása. „ Kulcs a sikerhez „ - a kis-és középvállalkozások működésének elősegítése. „ Az ezeréves kötelékek” ABAÚJ-ABAÚJBAN NYÁRI FESZTIVÁL - A rendezvénysorozat a 16 településen valósul meg, egybekötve a településeken megjelenő új különböző turisztikai eszközök ünnepélyes átadásával. Információs központ - turisztikai portál, közös weblap ( Partnerségi tábla településenként, kisvonat. A Partnerség tagjai azt a hiányt szeretnék pótolni, hogy a térségben lévő különböző rendezvények, megmozdulások, legyen az sport vagy kulturális, egységes egészet képviselve jelenjen meg az érdeklődők előtt. Részvétel 5 UNIÓS programban

24 Námestie Slobody č. 1, 943 01 Štúrovo
Eurorégió neve Kapcsolattartó személy Cím 1. Iszter-Granum EGTC Ing. Szép Attila Ing. Tóth Attila Námestie Slobody č. 1, Štúrovo 2. Ipoly Eurorégió (Ipeľ - Ipoly Eurorégió) Hrubík Piroska Hrubík Béla Wollent József Cesta Slobody 457, Vinica 3. Csallóközi-Mátyusföldi Regionális Társulás (Hármas Duna Vidék Eurorégió) PhDr. Kvarda József Őry Péter Hlavná 50/16, Dunajská Streda 4. Neogradiensis Régió (Neogradiensis Eurorégió) Mihályi Gabriel Ing. Milan Marko Novohradská 1, Lučenec 5. Sajó és Rimava Egyesülete (Sajó-Rimava Eurorégió) RNDr. Jaroslav Svoreň ul. SNP č. 15, Rimavská Sobota 6. Ung-Tizsa-Túr EGTC bejegyzés alatt Ing. Bodnár Béla Obecný úrad Vojany, Vojany č. 72 7. Abaúj – Abaújban EGTC Szabó Ferenc 3527 Miskolc, Zsigmondy u. 2. Obecný úrad Debraď /Debrőd/ 14, 8 Ung-Tisza-Túr-Sajó EGTC Bráz Tibor Magyarország – Kántorjánosi, Kossuth u. 14. 9. Pons Danubii EGTC Kovács Péter Horváth Árpád Nám. generála Klapku 1, Komárno 10. Bódva-Karszt EGTC Molnár Lajos Torna, Cím: Hačava (Ájfalucska) 47,

25 Köszönjük figyelmüket! www.info-net.sk