Magyarország a második világháborúban

Az előadások a következő témára: "Magyarország a második világháborúban"— Előadás másolata:

1 Magyarország a második világháborúban
Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A revíziós politika sikerei
Németország melletti elköteleződés: fokozatos lépések 1938. november 2. Első bécsi döntés (Felvidék visszacsatolása Magyarországhoz). De: Népszövetségből való kilépés és Antikomintern Paktumhoz való csatlakozás. 1939. március 15. Kárpátalja megszállása. 1940. augusztus 30. Második bécsi döntés (Észak-Erdély visszaszerzése november 20. 1940. november 20. Csatlakozás a háromhatalmi szerződéshez.

3 II. A végső elköteleződés Hitler oldalán I.
1940. december: Hitler jóváhagyta a Szovjetunió elleni támadás megindítását (Barbarossa-terv). De Balkán elleni támadás is napirendre került. 1940. december 12. Magyarország és Jugoszlávia közötti „örök barátsági szerződés” megkötése. 1941. április 3. Teleki Pál öngyilkossága. 1941. április 11. Német-magyar támadás Jugoszlávia ellen. Eredmény: Bácska-Baranya háromszög visszafoglalása, majd Jugoszlávia és Görögország kapitulációja (1941. május 11-én).

4 II. A végső elköteleződés Hitler oldalán II.
1941. június 22. Szovjetunió elleni német támadás (Barbarossa-terv). Magyar politikai elit megosztottsága mellett németbarát katonai vezetés (Werth Henrik vezérkari főnök). 1941. június 26. Kassa Rahó térségében tartózkodó gyorsvonat bombázása. Horthy: megtorló akcióra való utasítás (1920. évi XVII. tc). Kassa bombázása: magyar-német katonai körök provokációja volt.

5

6

7

8 III. A Szovjetunió megtámadása
Magyar hadvezetés: 5 dandár Szombathelyi Ferenc tábornok vezetésével. 1941. július 1. Kárpát-csoport határátlépése. Súlyos veszteségek után támadó alakulat hazarendelése, de további 40 ezer katona a SZU területén maradt. 1941. december 7. Nagy-Britannia hadi üzenete Magyarországnak.

9 IV. A hátország helyzete I.
Hátország helyzete: életkörülmények lassú, folyamatos romlása. Gazdaság hadigazdálkodás szempontjai alapján való megszervezése (jegyrendszer és beszolgáltatási rendszer). 1941. augusztus 8. Harmadik zsidótörvény elfogadása: zsidó-keresztény házasság és nemi élet tilalma (1942. évi XV. tc.). Háborús politikával szembeni ellenállás: aktív tömegtámogatás hiánya.

10 IV. A hátország helyzete II.
1941. október 6. Batthyányi-örökmécsesnél tartott tüntetés. 1941. december: Népszava karácsonyi száma. 1942. február. Magyar Történelmi Emlékbizottság megalakulása (Szekfű Gyula). 1942. március 15. Tüntetés a Petőfi-szobornál (erélyes rendőri fellépés). Antifasiszta demokratikus erők szervezkedése: Kisgazdapárt és Szociáldemokrata Párt mellett Magyar Nemzeti Társaskör (Bethlen István) + Demokratikus Polgári Szövetség (Rassay Károly és Vázsonyi János).

11 IV. A hátország helyzete III.
1943. Népi írók balatonszárszói találkozója („harmadik út”). Kommunisták (Békepárt): Kádár János, Rajk László. 1942. január. Újvidéki vérengzés. 1942. február. Országgyűlés a kormányzó fiát, Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választotta. 1942. március 7. Bárdossy László felmentése. Utóda: Kállay Miklós lett.

12 V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március 7-1944. március 19
V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március március 19.) I. 1942. január: Ribbentrop kérése: német offenzívában való magyar haderő részvétele. 1942. nyara: kék hadművelet kezdete. Magyarország: hozzájárulás a hadművelethez összesen 207 ezer katonával. Második magyar hadsereg főparancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.

13 V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március 7-1944. március 19
V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március március 19.) II. 1942 nyara: A második magyar hadsereg elérte a Don vonalát. 1942. augusztus 20. Sztálingrád elleni ostrom kezdete (eleinte német sikerek, de 1942 novemberében a szovjetek bekerítették a németeket). 1943. január 12. Szovjetek voronyezsi támadása. 1943. április. Második magyar hadsereg megmaradt egységeinek hazatérése (120 ezer fős veszteség). 1943. július 5. Kurszki csata. 1943. Ukrajna nagy része szovjet ellenőrzés alá került.

14

15

16 A Magyar Honvédség hadrendje 1942 júliusában
1. hadsereg 2. hadsereg 3. hadsereg I. hadtest 1. könnyű hadosztály 1. lovasdandár III. hadtest 6., 7. és 9 könnyű hadosztály + nehéztüzér- és tüzérosztály + kerékpáros-zászlóalj és lovasszázad II. hadtest 4. és 11. könnyű hadosztály VIII. hadtest 22. könnyű hadosztály 1. hegyidandár 8. határvadász dandár IV. hadtest 10., 12. és 13 könnyű hadosztály + nehéztüzér- és tüzérosztály V. hadtest 14. és 15 könnyű hadosztály 2. lovasdandár XI. hadtest 25., 26. és 27 könnyű hadosztály 9. Határvadászdandár VII. hadtest 19., 21. és 23. könnyű hadosztály + nehéztüzér- és tüzérosztály + légvédelmi gépágyúsüteg + kerékpáros zászlóalj VI. hadtest 16., 7. és 18 könnyű hadosztály 2. páncéloshadosztály 1. páncéloshadosztály + 2. repülődandár +2. páncéloshadosztály

17

18

19 V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március 7-1944. március 19
V. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942. március március 19.) III. 1943. Katonai téren szövetséges győzelmek és fölény a tengelyhatalmak felett. Kállay Miklós: 1943 februárjától kapcsolat felvétele a nyugati szövetségesekkel. Magyarország elképzelései: 1938 és 1941 közötti területekhez való ragaszkodás és szembefordulás a németekkel, ha a szövetségesek elérik az országhatárt. 1943. szeptember 9. Szövetségesek válaszjegyzéke. 1943. november 28. Teheráni konferencia. 1944. március 19. Magyarország német megszállása.

20 VI. Magyarország német megszállása I.
1944. március 22. Horthy Sztójay Dömét nevezte ki kormányfővé (németbarát kormány). Edmund Vesenmayer: Hitler teljhatalmú birodalmi megbízottja Magyarországon. Sztójay-kormány: baloldali és polgári pártok betiltása, ellenzéki vezetők letartóztatása + nagyarányú tisztogatás az államapparátus és a hadsereg kulcspozícióiban. Gazdaság: nyersanyagok és élelmiszer nagyobb mérvű kivitele és megszállási költségek egy részének fedezése.

21

22

23 VI. Magyarország német megszállása II.
1944. április 3. Angol-amerikai légitámadás a főváros ellen. Zsidóellenes intézkedések elfogadása: sárga csillag kötelező viselése, vagyonelkobzás. 1944 nyara: vidéki zsidóság összegyűjtése és deportálása. Fő felelősök: Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, Franz Novak SS-Hauptsturmführer mellett Baky László, Ferenczy László és Endre László nyilas államtitkárok + csendőrség.

24

25 VI. Magyarország német megszállása III.
1944. május 15. és július 9. között: 437 ezer zsidó meggyilkolása Auschwitz-Birkenauban. 1944. július eleje: Horthy leállította a deportálásokat. Fegyveres ellenállás hiánya Magyarországon a német megszállás időszakát követően. 1944. május. Magyar Front megalakulása (Független Kisgazda Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Békepárt, Kettőskereszt Szövetség). 1944. augusztus 23. Antonescu bukása és román átállás a szovjetek oldalára.

26 VI. Magyarország német megszállása IV.
1944. augusztus 24. Horthy Lakatos Gézát miniszterelnökké nevezi ki. 1944. október 11. Titkos, előzetes fegyverszüneti egyezmény megkötése a Szovjetunióval. 1944. október 15. Horthy proklamációja a háborúból való kilépésről. Kiugrási kísérlet kudarca: Horthy lemondása és Szálasi kormányalakítási megbízatása.

27 VII. A nyilas uralom (1944. október 16-1945. március 29.) I.
1944. október 27. Szálasi „nemzetvezetővé” választása. Szálasi: totális mozgósítás 17 és 70 év között, Berlinnek fizetendő hadi hozzájárulás mértékének felemelése és 8 új hadosztály felállítása. Zsidóság megsemmisítése: Adolf Eichmann és a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet fegyvereseinek szerepe. Szovjet haderő által megszállt területeken új kormány létrejötte Miklós Béla vezetésével (1944. december 22).

28 VII. A nyilas uralom (1944. október 16-1945. március 29.) II.
1944. november 9. Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának megalakulása Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével, de felkelési kísérlet meghiúsulása. 1944. december 24. Bezárult az ostromgyűrű Budapest körül. Szálasi és Hitler: harc további folytatása és Budapest erőddé nyilvánítása. 1945. január 18-án Buda, majd február 13-án Pest szovjet elfoglalása (Budapest ostroma: „második Sztálingrád”).

29

30 VII. A nyilas uralom (1944. október 16-1945. március 29.) III.
Megszálló szovjet katonák által elkövetett erőszakos cselekmények. 1945. március Tavaszi ébredés hadművelet Székesfehérvárnál, de német kudarc. 1945. március 29. Szálasi és „munkatörzse” elhagyta az országot. 1945. április közepe: a szovjet csapatok Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket. 1945. április 30. Hitler öngyilkossága. 1945. május 7. Európai háború vége.

31 VIII. Magyarország második világháborús mérlege
Második világháború: Magyarország a világháború utolsó nyolc hónapjában hadszíntérré vált. 1938-as nemzeti jövedelem ötszöröse és nemzeti vagyon 40%-a pusztult el. Magyarország: egyik legsúlyosabb károkat szenvedett ország volt. Óriási veszteségek emberéletben és infrastruktúrában. További problémák: Magyarország ben a többi kelet-közép-európai országgal együtt a szovjet érdekszféra részévé vált (szuverenitás hiánya).

32 IX. Felhasznált irodalom
Harmat Árpád Péter: Magyarország a második világháborúban. In: Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, pp Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Corvina Kiadó, Budapest 1998.

33 Köszönöm a figyelmet!