Bevezetés a nyelvtudományba Dr

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvtudományba Dr"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a nyelvtudományba Dr
Bevezetés a nyelvtudományba Dr. Tamm Anne, egyetemi docens (Néderlandisztikai Tanszék) BAA 0120 (írásbeli vizsga)

2 A tantárgy célja: ismerkedés az általános nyelvészet alapfogalmaival, elméleteivel, módszertanával, újabb irányzataival. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások látogatása ajánlott. Kötelező szakirodalom: óraanyag

3 Ajánlott irodalom: Kenesei István (1995, szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Crystal, David (1998 vagy 2003): A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest. (Kijelölt részek.) A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó vagy (más kiadásban) wals.info languages.pdf

4 A vizsga 2 rész 1. “multiple choice”, csak Szint-morf-szem-prag (min 60%, 60 pont “kettes” megvan) 2. Kérdések 40%+”pirospontok” 70 pont “hármas”, 80 ”négyes”, 90 “ötös”

5 PIROS PONT: Egy piros pont 1% bónuszt ad hozzá a vizsgaeredményhez.
Az anonim azonosításhoz a neptun száma szükséges!

6 A házimunka pluszpontokat ad a vizsgaeredményhez.
Ebben a félévben főleg keleti nyelvekkel kapcsolatban lesz házimunka: közel-keleti, közép-ázsiai, távol-keleti és délkelet-ázsiai nyelvek lesznek a fókuszban.  Előnyt jelent, ha a házimunkát egy Budapesten található, elérhető anyanyelvi beszélő segítségével készíti el. Ebben az esetben a házimunka abból áll, hogy interjút készit az illetővel, és nyelvmintat veszi tőle. A neptunon, vagy a moodle-on keresztül kapott link alatt kérem jelezni, ha ismer olyasvalakit, aki egy keleti nyelv vagy dialektus anyanyelvi beszélője. A csoport többi tagjának vagy keresünk egy anyanyelvű beszélőt, vagy egy leírást és összehasonlítást készít az ethnologue.com és a wals.info alapján az egyik keleti nyelvről.  Az utolsó órán (április 22.) lesz egy ZH az alapokból.

7 A nyelvet a nyelvi szintek szerint kutatják:
Fonetika, azaz beszédhangtan: a beszédhangokkal foglalkozó tudomány. Fonológia, azaz nyelvi hangtan: a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány. Morfológia, azaz szóalaktan: a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya. Azt vizsgálja, hogy miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak. Szintaxis, magyarul mondattan, annak a tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat. Szemantika: a nyelvi jelentés tudománya. Pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz annak, hogy hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben (kontextusokban).

8 https://www.youtube.com/watch?v=ZRdJQ9KyElk (50 years)

9 Bevezetés. A nyelvtudomány ágai.
ajánlott: Kenesei: 1. fejezet, Crystal 49. fej p., A nyelv funkciói 4. fej p., Hány nyelv van a világon? 47. fej p., Hányan beszélnek egy nyelvet? 48. fej p.

10 Nyelvtipológia és univerzálék,
ajánlott: Kenesei: 8. fejezet, Crystal 14. fej p., A nyelvcsaládok: Tipológiai osztályozás Crystal 50. fej p.

11 Nyelvészet A nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág.
A szinkronikus nyelvészet a nyelvek jelenlegi formáját vizsgálja.   A diakronikus nyelvészet a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik. Az elméleti  nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, amelyek a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálják.   Az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza.

12 A nyelvészetet területei:
Az antropológiai nyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, amely a nyelvészeti és az antropológiai vizsgálatok, kutatások kölcsönös egymásrahatásának eredményeként jött létre. Az areális nyelvészet a nyelvtudománynak az az ága, amely egy adott földrajzi térségben beszélt nyelvek kölcsönhatását kutatja. A kölcsönhatásban lévő nyelvek állhatnak rokonságban egymással, de különböző nyelvcsaládokhoz is tartozhatnak. Az areális nyelvészet alapját az a megfigyelés képezi, hogy bizonyos nyelvek akkor is hasonlítanak egymásra, ha az eredetük és típusuk eltérő. Ez a hasonlóság a földrajzi közelségükkel magyarázható.

13 A dialektológia a tér alapján történő azonnyelvi nyelvi és nyelvhasználati tagolódást írja le, s a vele összefüggő kérdéskört kutatja. Foglalkozik a regionális nyelvváltozatokkal mint sajátos rendszerekkel. Ezek használatával és használati variációival. A diskurzuselemzés több társadalomtudományban és nyelvészeti irány- zatban gyökerező interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. Ezeknek az irányzatoknak közös vonása, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak.

14 Az etimológia a nyelvészetnek az az ága, amely a szavak eredetével foglalkozik. Az etimológusok régi szövegek elemzésével, más nyelvekkel összehasonlítva rekonstruálják a szó történetét. Vizsgálják, hogy az adott szó mikor terjedt el a nyelvben, hogyan változott az alakja, jelentése és mi az ősszó (etimon). Evolúciós nyelvészetnek nevezik az emberi nyelv kialakulásával foglalkozó, többféle tudományterületet egyesítő transzdiszciplináris tudományágat, amely a nyelvi változások leírásával és elméletével foglalkozik. Kutatási területe elsősorban a nyelvészet, de kiterjed az etológiára, a kognitív tudományra, az antropológiára is. Gendernyelvészetnek az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát nevezzük, amely a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által létrejött különbözőségét teszi meg kutatása tárgyának.

15 Az igazságügyi nyelvészet olyan nyelvészeti interdiszciplináris terület, amely az igazságügyben, a jogban és a bűnügyekben megjelenő nyelvhasználattal foglalkozik. A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány azon ága, amely az emberi megismerésen és annak folyamatain alapul. A kontaktusnyelvészet, ahogy nevéből is következik, az egyes nyelvek, nyelvközösségek, a többségi és a kisebbségben lévő nyelvek egymásra hatását kutatja. Kontrasztív nyelvészet a nyelvek közötti viszonyok tanulmányozásával, a nyelvhasonlítással foglalkozó alkalmazott nyelvészeti ág. A kontrasztív, (egybevető) módszer általában csak két nyelv struktráját veti egybe, ellentétben a nyelvtipológiával, amely a nyelvek összes létező és lehetséges hasonlóságát és különbségét vizsgálja. Korpusznyelvészetnek nevezünk minden olyan nyelvészeti tevékenységet, amely korpuszokkal, azok vizsgálatával és tanulmányozásával foglalkozik. 

16 A lexikográfia a különböző egy-, két- vagy többnyelvű szótárak szerkesztésének, összeállításának elmélete és gyakorlata. Magában foglalja a szótárírói tevékeny- séget, az elméletet, a szótártudományt, a szótártant. A lexikológia a szavakkal foglalkozó nyelvészeti ág. A neurolingvisztika az emberi agyban lévő idegi mechanizmusok tudománya, amelyek irányítják a nyelv megértését, produkcióját és elsajátítását. Módszer- tant és elméletet merít olyan területekből, mint az idegtudomány, a nyelvészet, a kognitív tudomány, a neurobiológia, a kommunikációs rendellenességek, a neuro- pszichológia és a számítástechnika. A neurolingvisztika legtöbb jelenségét a pszicholingvisztika és elméleti nyelvészet modelljei mutatják be. A vizsgálatok arra fókuszálnak, hogy hogyan tudja az agy végrehajtani azokat a folyamatokat, amelyeket az elméleti pszicholingvisztika a nyelv produkciójában és megérté- sében szükségesnek tekint.

17 A nyelvelsajátítás az a folyamat, amelynek során anyanyelvünk birto­kunkba kerül, spontán, erőfeszítés, formális tanítás nélkül birto­kunkba kerül. (szemben az idegen nyelv megtanulásával, amely fáradságos és tudatos tanulást igényel). A nyelvelsajátítás kutatásának központi kérdése, hogy mekkora a veleszületett képességek és a környezeti tényezők szerepe a folyamatban, hogy valóban hagyományos értelemben vett nyelvtani szabályokat tanul-e a gyerek, ill. hogy mennyire sajátosan a nyelvelsajátításra jellemzőek az azt vezérlő tanulási mechanizmusok. A nyelvtechnológia a számítógépes nyelvészet egy részterülete, ahol találkoznak a nyelvleírás és a szoftvertechnológia eszközei, másként a nyelvtechnológia azzal foglalkozik, hogy megvalósítsa az emberi nyelvhasználatot leíró modelleket gyakorlati módon számítógéppel. Röviden: a természetes nyelvű szövegek számítógéppel történő feldolgozásával foglalkozik.

18 Semantic Distinctions of Evidentiality
Source: wals.info (F. de Haan 2005)

19 A  nyelvtipológia a nyelvek hangtani, alaktani és mondattani tulajdonságaik szerinti csoportosításával foglalkozó tudományág. A nyelvek tipológiai osztályozása a genealógiai (rokonság szerinti) osztályozással áll szemben. A nyelvtörténet a nyelvek élettörténetének a tudományos leírása. A pszicholingvisztika az a tudományág, amely vizsgálja azokat a pszichológiai  és neurobiológiai tényezőket, amelyek képessé teszik az embert, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és megalkosson egy nyelvet. A modern kutatás felhasználja a biológiát, az idegtudományt, a kognitív tudományt, a nyelvészetet és az információ-elméletet annak érdekében, hogy rájöjjön, hogy az agy hogyan dolgozza fel a nyelvet.

20 A szemiotika a jelek és jelrendszerek tudománya
A szemiotika a jelek és jelrendszerek tudománya. Beletartoznak a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés kérdései is. Vizsgálja azt a folyamatot, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, fogjuk fel, értjük meg a világot. A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. A szövegnyelvészet a szövegek tanulmányozásának általános elmélete. A történeti-összehasonlító (komparatív) nyelvészet a nyelvek összehasonlítása segítségével kutatja a nyelvek eredetét és rokonságát. Elsősorban a hasonlóságokat, azonosságokat keresi, a rokon nyelvek jelenségeit veti össze.

21 Lehetséges vizsgakérdés
Melyik nyelvtudományi területről származik az alábbi bekezdés? A Neurolingvisztika B Antropológiai nyelvészet C Morfológia D Evolúciós nyelvészet E Nyelvelsajátítás

22 I. “– a toldalék csupán egy szóosztály töveihez járulhat; – a toldalék ma is produktív; – a toldalék az alapszó szófaját nem változtathatja meg; – a szóalak jelentése mindig kompozicionális, a szemantikai kapcsolat a toldalék és a szóalak között mindig transzparens; – a toldalék nem játszik szerepet a szóalak szófajának meghatározásában; – a toldalék nem játszik szerepet a szó bővítési lehetőségeinek, vonzatának meghatározásában; – a toldalék az adott szófaji kategória minden eleméhez hozzátehető; – a toldaléknak szintaktikai funkciója van; – a toldalék nem hoz létre új lexémát; – a toldalék szintaktikai szerkezethez járulhat;…”

23 II. “További hasonlóság, hogy a domináns nyelvek és nyelvváltozatok terjedése nyomán számos nyelv és nyelvváltozat kipusztulhat, csakúgy, mint amikor sikeres fajok más fajok kárára terjednek el; és ahogy már kihalt fajok nem jelennek meg újra, a kihalt nyelvek sem élednek föl. Darwin úgy vélte, egy nyelv – és faj – csak egyetlen „bölcsővel” rendelkezik, egy területen alakul ki, viszont a nyelvek is, fajok is kereszteződhetnek egymással. Rámutatott, hogy egyetlen nyelv sem homogén, mindegyik változatokban létezik, és úgy gondolta, a szelekció a nyelvben is érvényesül: az egyes szavak, formák folytonos küzdelmet vívnak egymással a túlélésért, s a természetes szelekció dönti el, melyik marad meg.”

24 Lehetséges vizsgakérdés
Definiáljon ötöt a következő fogalmakból!   fonetika, kötött morféma, szociolingvisztika, lexikográfia, egyeztetés, nyelvtipológia, lexéma, poliszémia

25 A nyelvtipológia A nyelvtipológia a nyelvek alaktani és mondattani tulajdonságaik szerinti csoportosításával foglalkozó tudományág. A nyelvek tipológiai osztályozása a genealógiai (rokonság szerinti) osztályozással áll szemben.

26

27 Genealógiai (rokonság szerinti) osztályozás
Source: Wikipedia

28

29

30

31 Khanty 1-4

32 Mansi 1-20 9C24C67FF&index=21

33 SARV SZARV

34 Numbers in Finno-Ugric

35 In wintertime living fish swim under the ice: Hu-Fi-Est
Jég alatt télen eleven halak uszkálnak. Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat. Jää all talvel elavad kalad ujuvad. (Ice under in-winter living fish swim = In wintertime living fish swim under the ice)

36 Jik ılpi szot szem: Water under 100 eyes holǝp (Khanty) Víz alatt száz szem: háló (Hungarian translation)

37 A nagging question Turkish origin as opposed to Finno-Ugric origin?
But why isn’t Hungarian structurally even more similar to Turkish? Possessive marking, vowel harmony, and the lack of gender are features that characterize several Finnic languages as well. Finnic languages have features that are missing in Hungarian but are shared with Turkish. E.g., many words that cannot be clearly divided into simple nouns or verbs; syntactic structures.

38 jää jég talv tél kolm három kuus hat väi vejő suu száj pea fej puu faá

39 kéz víz vér méz szív hal él úszik mi ti käsi vesi veri mesi süda kala
elama ujuma meie teie kéz víz vér méz szív hal él úszik mi ti

40 koda hiir jalgsi koit soon valgus ema isa leem kulgema ház egér gyalog hajnal ín világos eme ős lé halad

41 Language change in Hungarian
az anyám sütötte kenyér the mother-1SG bake-PASTPART-3SG bread “the bread which my mother baked” a. gondollakuala o̗tèt mego̗lni-ec think-3PL-be-PAST him PRT-kill-INF-3PL “they thought to kill him” (Vienna C. (1416/1450)) b. c. Azt gondolták, hogy megölik. it-ACC think-PAST-3PL that PRT-kill-DEF.3PL “They thought that they would kill him.” Cf. c.. * Gondolták őt megölniük. think-3PL him PRT-kill-INF-3PL “They thought to kill him.”

42

43 Haspelmath 2001: European features

44

45 Languages in Europe The common languages spoken in Europe, such as Dutch, English, Russian, or Italian are seemingly quite different from each other. Whorf: Standard Average European Languages in Europe are quite exceptionally similar, and different from the languages of the world. Hungarian and Turkish look different from all these languages above: they have possessive marking, vowel harmony, and they lack gender.

46 World Atlas of Language Structures
A large language database: wals.info Hundreds of languages are well described (2679 in total). Features of grammar coded for languages in a uniform way: common and different features Quantifiable data Open to public Downloadable databases

47 Comparison as a method Extract the data on the language in the database, including all features that are described by coding (e.g., word order, number of genders) Extract the data on another language as well Code the features that are described for both languages Count the common and different features Compare the ratios to see the differences between modern language structures

48 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur
What is the distance from Hungarian?

49 The following sets of slides present comparisons between Hungarian and some other languages.
The comparisons are based on the ratios of common and different features. Which of the languages is the most distant from Hungarian?

50 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

51 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

52 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

53 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

54 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

55 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

56 Dutch-Estonian-Finnish- Khalkha (Mongolian)-Mansi-Turkish-Uyghur

57 Estonian-Finnish- Mansi-Turkish-Khalkha-Dutch-Uyghur

58 A view from Asia: Turkish
Which language is German, which one is Hungarian on the next slide? How big is the distance of German and Hungarian from Turkish?

59 Distance from Turkish Different and common features

60 Distance from Turkish Different and common features

61 Checking with a linguistic relative
If we add an Altaic-Turkic, how would that be reflected by the numbers? I checked Chuvash. Which is German, which is Chuvash on the next slide?

62 Distance from Turkish Different and common features

63 Distance from Turkish Different and common features

64 Distance from Turkish How far is Hungarian from Turkish in terms of its matching and diverging features, compared to German and Chuvash?

65 Distance from Turkish Different and common features

66 Distance from Turkish Different and common features

67 The next slide shows the comparison of Turkish and Hungarian again, and another language.
Which is Hungarian? What could be the other language?

68 Distance from Turkish Different and common features

69 Distance from Turkish Different and common features

70 Distance from Turkish Different and common features

71 Distance from Turkish Different and common features

72 Tricks with numbers? Does the database give reliable data for comparison? Let us check languages that are close to German and Chuvash. Dutch (Germanic) Bashkir (Altaic, Turkic) Which is Dutch, which is Bashkir on the next slide?

73 Distance from Turkish Different and common features

74 Distance from Turkish Different and common features

75 Distance from Turkish Different and common features

76 Results of comparison I calculated the distance of Hungarian from other languages in Asia and Europe … and the distance of Turkish from Hungarian and some other Asian and European languages on the basis of shared structural features. I used the World Atlas of Language Structures.

77 Results I extracted over 140 features, along which Turkish could be compared with Hungarian and Finnish. I found that in both cases, roughly 60 % of the features are identical Turkish and 40% of them are different. Hungarian is situated between European and Asian languages in a larger comparison. The smallest number of structural differences was found with the European Uralic languages.

78 Distance from European and Asian languages
Finnish and Hungarian are equally distant from Turkish. They are, however, not as close to Turkish as some other Altaic-Turkic languages in Asia and Europe. Compared to the European languages, the European Uralic languages have many structurally similar features with Asian languages (Turkish), and vice versa.

79

80 rokonság szerinti <--> tipológiai osztályozás
Eltérő lehet a nyelvek rokonság szerinti és tipológiai osztályozása. Példa: szimmetrikus és nem szimmetrikus tagadás az uráli nyelvekben L. Szimmetrikus: az igealak változatlan marad a tagadó mondatban az igenlő mondathoz képest (magyar). Aszimmetrikus: az igealak a tagadó mondatban más, mint az igénlő mondatban (észt).

81 Szimmetrikus és nem szimmetrikus tagadás
Szimmetrikus: az igealak változatlan marad a tagadó mondatban az igenlő mondathoz képest (magyar) tud-o-m <–> nem tud-o-m tud-ja <–> nem tud-ja Aszimmetrikus: az igealak tagadó mondatban más, mint az igenlő mondatban (észt) tea -n <–> ei tea tudo -m nem tudom tea -b <–> ei tea tud- ja nem tudja

82 A jelentéstömörítés mértéke szerint csoportosítás:
A morfológiai vagy alaktani nyelvtipológia arra ad választ, hogy a nyelvek a különböző jelentésviszonyokat milyen módon és milyen bonyolultsággal (pl. ragozással, szóképzéssel, elöljárószókkal, szórenddel stb.) fejezik ki. A jelentéstömörítés mértéke szerint megkülönböztetünk: Analitikus nyelveket: a nyelvtani viszonyítást inkább segédszavakkal és a szórenddel, nem pedig – vagy kevésbé – ragozással és szóképzéssel fejezik ki. Az analitikus nyelvek egy része elszigetelő jellegű. Az analitikus nyelv legtisztább típusa a kínai, vietenami és szamoai nyelv.

83 Szintetikus nyelveket: a nyelvtani viszonyítást főként ragozással, illetve szóképzéssel fejezik ki.
A legjellegzetesebb szintetikus nyelv a latin, a görög és az arab. Az amo /szeretlek/ latin ige –o végződése egyszerre jelöli az ige módját, a cselekvés idejét és a cselekvő számát, személyét. /In. A nyelv enciklopédiája 372.p./ Poliszintetikus: magas fokon szintetizáló nyelvek, amelyekben egy szó kifejezhet akár egy mondatot is. Legismertebb poliszintetikus nyelv az eszkimó és az ausztrál bennszülött egyes indián nyelvek. Az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.

84 A nyelvtani viszonyítás kifejezése szerint megkülönböztetünk:
Izoláló (elszigetelő) nyelveket Ezekben a nyelvekben hiányoznak a toldalékok. Agglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelveket A szavak jelentését elsősorban azokhoz kapcsolt toldalékok adják meg.

85 Inkorporáló (bekebelező) nyelveket
A nyelvtani viszonyokat és a szóképzést a szótőhöz járuló toldalékok és utóragok segítségével fejezi ki. Flektáló (hajlító-ragozó) nyelveket Ragozással illetve a szótő megváltoztatásával fejezik ki a nyelvtani viszonyokat.

86 Izoláló (elszigetelő) nyelvek
Izoláló (elszigetelő) nyelvek döntő többségben egyszótagú tövekől állnak. A nyelvtani viszonyokat a hangsúllyal és a szavak szórendjével fejezik ki. Így a szövegkörnyezetnek kiemelkedő szerepe van szerepe van a nyelvi kommunikáció során. Az izoláló nyelvek ebből következően mind analitikusak, de nem minden analitkus nyelv izoláló! Elszigetelő jellegű nyelvek például a kínai, valamint számos kelet- ázsiai nyelv, de erősen közelít e típus felé az angol nyelv . Pl. a „Vettem néhány narancsot, hogy megegyem.” mondat pekingi dialektusbanígy hangzik: „Én venni narancs enni.” /In. A nyelv enciklopédiája.371.p./

87 Agglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelvek
Agglutináló (toldalékoló-ragozó, "ragasztó") nyelvek a jelentésviszonyokat a szótőhöz egymás után ragasztott toldalékokkal fejezik ki. Az agglutináló nyelvek többsége szintetikus, de vannak köztük analitikusak is (pl. a japán nyelv). pl. meg- néz-het-t-em - A cselekvés feltételhez kötöttségét, idejét, módját a cselekvő számát és személyét az igetőhöz kapcsolódó toldalékok fejezik ki.

88 Esetek száma: wals.info

89 Inkorporáló (bekebelező) nyelvek
Inkorporáló (bekebelező) nyelvek egyetlen szóalakba sűrítik a mondatban megjelenő összes nyelvtani viszonyt. Ezek a poliszintetikus nyelvek az agglutináló nyelvek szélsőséges változatai. A szakirodalom a két kifejezést sokszor azonos jelentésben használja. Pl. az indián oneida „gnaglaslizaks” „szó” jelentése: „Keresek egy falut”.

90 Flektáló (hajlító-ragozó) nyelvek
Flektáló (hajlító-ragozó) nyelvek a jelentésviszonyokat a szavak alakváltoztatásával, illetve a szótőhöz kapcsolt ragokkal  fejezik ki. A flektáló nyelvek lehetnek analitikusak és szintetikusak is. Sok esetben mindkét jellemző megtalálható bennük (pl. az indoeurópai nyelvek). Pl. légy-legyen; szeret-lek; holland ik zie „látom”(jelen i.) – ik zag (m. i.) A spanyol canto – ”énekelek” -o ragja egyszerre fejezi ki az ige módját, idejét, a cselekvő számát, személyét. Az egyes nyelvtani viszonyok egyetlen morfémába sűrösödnek.

91 Affixálódás mértéke

92 Kritikai megközelítések/megjegyzések
Habár a klasszikus tipológiát még ma is alkalmazzák, ugyanakkor egyes pontjait kritizálják. Ez a fajta osztályozás sokszor nehézkes, mivel számos nyelv nem sorolható be tisztán egy típusba: pl. az angol nyelvben éppúgy megtalálhatóak analitikus/izoláló (pl. What do you do ’Mit csinálsz?’), mint a szintetikus/flektáló megoldások (pl. I go ’én megyek’, I went ’én mentem’). Így sok esetben csak arról beszélhetünk, hogy egy-egy nyelvben mely típusra épülő szerkezetek a legjellemzőbbek. Például az újlatin nyelvek analitikusabbak, mint elődjük, a latin, amely a maga kiterjedt névszóragozásával sokkal analitikusabbak a germán nyelveknél, amelyeke döntően szintetikusak. Különösen az angolnál, amelyre a nyelvtani nemek megkülönböztetése, a melléknév nem- és számbeli egyeztetése a főnévvel, a bonyolult igeragozási rendszer, a személyes névmások ragozása meghatározó.

93 Nyelvtiplógia vizsgálatok
A modern nyelvtipológia ezért ehelyett két paraméterrel dolgozik, amelyek kombinációjával a világ igen sok nyelvét lehet jellemezni. 1. morféma/szó hányados: Itt a skála egyik végén az izoláló nyelvek állnak, míg a másik végén a poliszintetikus nyelvek. 2. fúzió foka: Azt adja meg, hogy milyen mértékben szegmentálhatók a morfémák. Itt a két végpontot egyrészt azok a nyelvek alkotják, ahol magas a fúzió foka (alacsony szegmetálhatóság), másrészt az agglutináló nyelvek.

94 A relációs tipológia/mondattani tipológia
A relációs tipológia a morfoszintaktikai viszonyokat vizsgálja. Azt vizsgálja, hogy hogyan jeleníthető meg az ágens és a páciens morfológiailag és szintaktikailag, vagyis alapvető grammatikai relációkkal tranzitív és intranzitív mondatokban. Léteznek természetesen kevert típusú nyelvek is, amelyekben mindkét szerkezet előfordul.

95 jellemzően alanyi–tárgyas (nominatív-akkuzatív) nyelveket:
Aszerint, hogy a mondatokban a nyelvtani viszonyítást milyen esetekkel fejezi ki egy nyelv, megkülönböztetünk többek között: jellemzően alanyi–tárgyas (nominatív-akkuzatív) nyelveket: Ha az aki a cselekvést végző akár akaratlagosan, akár nem, a mondat alanya, tehát alanyesetben áll. Abban az esetben, ha az aki, ami a cselekvést közvetlenül elszenvedi, a mondat tárgyát képezi, vagyis tárgyeset jelzi. jellemzően ergatív–abszolutív nyelveket: az alanyi–tárgyas nyelvekkel ellentétben itt azt jelölik, ha a cselekvés végrehajtója aktív (akaratlagos). A cselekvés közvetlen elszenvedőjét -amit az alanyi–tárgyas nyelvekben tárgynak nevezünk-, viszont nem jelölik. Ilyen például a baszk és számos kaukázusi nyelv. Durván leegyszerűsítve: ezekben a nyelvekben lényegében a mondat „tárgyas” voltát is az „alany” ergatív esete jelzi.

96 Mondattani tipológia (bővebben)
A nyelvek aszerint csoportosíthatók, hogyan építenek fel egy mondatot. A funkcionális mondattani tipológia a következő nyelvtípusokat különbözeti meg: Nominatív nyelvek: amelyekben az intranzitívige mellett alanyesetben jelenik meg az alanya (S), és tranzitív ige mellettalanyesetben áll az ágens (A) és tárgyesetben a patiens (P). (S=A≠P). •Triadikus nyelvek: három külön esetet használ az S-re, az A-ra és a P-re. Ezeket statívusznak, agentívusznak és akkuzatívusznak hívjuk. (S≠A≠P) •Ergatív nyelvek: intranzitív ige alanyát és a tranzitív ige tárgyát kezeli ugyanazzal az esettel. A két eset neve: ergatívusz és abszolutívusz. (S=P≠A) •Aktív nyelvek: nincs megkülönböztetve az ige tranzitivitás szerint. Az ige mellett aktívuszban vagy inaktívuszban állhat a főnév. ,

97 A szórendi tipológia A mondatrészek sorrendje
A nyelvek fő mondatrészeik sorrendje szerint hatféle alaptípusba sorolhatóak: SVO: alany–állítmány (ige)–tárgy; SOV: alany–tárgy–állítmány (ige); VSO: állítmány (ige)–alany–tárgy; VOS: állítmány (ige)–tárgy–alany; OSV: tárgy–alany–állítmány (ige); OVS: tárgy–állítmány (ige)–alany. Némely nyelv nehezen sorolható be egy-egy alaptípusba (pl. a latin), mert többféle szórend is megengedett. A legáltalánosabb alaptípus a világ nyelvei között az SOV, de a legtöbb modern indoeurópai nyelv az SVO típusba tartozik. Gyakorlatilag csak az SVO, az SOV és a VSO fordul elő, a másik három ritka kivétel a világ nyelveiben.

98 A névszók és bővítményeik sorrendje
A melléknevek, jelzők, névelők stb. főnevekhez viszonyított helyzete szerint az alábbi főbb típusok különböztethetőek meg: Relatív melléknévi sorrend: a melléknév megelőzi (AN) vagy követi a főnevet (NA). Relatív determinánsi sorrend: a determináns megelőzi (DetN) vagy követi a főnevet (NDet). Egyéb névszói bővítmények sorrendje: tipikus esete a birtokos névszói bővítmény, amely megelőzi vagy követi a főnevet.

99 A nyelvi univerzálék A nyelvi univerzálék az összes hangzó természetes emberi nyelvre minden korban és minden helyen (azaz az emberi nyelvre általában) jellemző nyelvi sajátosságok. Ilyen nyelvi univerzálé például, hogy minden nyelv hangrendszere tartalmaz magánhangzókat és mássalhangzókat. Az univerzálé-kutatás a nyelvtipológián belül az 1960-as években kialakult kutatási terület, amelynek célja az egyetemes érvényű emberi nyelv fogalmának megismerése és meghatározása. Nem azonos a generatív grammatika univerzális nyelvtan elméletével!

100 A nyelvi univerzálék fajtái
A nyelvi univerzáléknak alapvetően két fajtáját szokták megkülönböztetni. Az egyik típus az abszolút univerzálé, a világ összes létező és létezett nyelvére érvényes tulajdonság, amely lehet: deduktív (következtető, levezető), a nyelvleírási eljárás során elkerülhetetlen a priori (a tapasztalati tényeket megelőző) állítás vagy a priori tételekből következő ítélet és induktív (általánosító), amikor megfigyelt jelenségekből következtethető bizonyos jelenségek univerzális érvényessége. Az abszolút univerzálé ellentéte a statisztikai univerzálé (tendencia, quasi- universalia, near-universal, relative universal), amely ugyan a nyelvek döntő többségében megfigyelhető, de kivételek is akadnak alóla .

101 Implikációs univerzálék
Az univerzálék logikai formájukat tekintve jórészt implikációs univerzálék, azaz a „ha X, akkor Y” formában jelennek meg. Ha egy nyelvben ismeretes a hármas szám (triális), abban van kettes szám (duális) is. Ha egy nyelvben megvan a grammatikai nem (genus), akkor a számkategória (numerus) is megvan benne stb.

102 Hangtani, morfológiai, mondattani univerzálék
A nyelvi univerzálék a nyelvleírás minden szintjén megfigyelhetők, léteznek hangtani, morfológiai, mondattani univerzálék. Hangtani: A nyelvek hangtani sajátosságait vizsgálja. Például a nyelvek valamivel kevesebb mint 3%-ból hiányoznak a nazális mássalhangzók. Ez szubsztantív univerzálék körébe tartozó megállapítás. Morfológiai: A nyelvek ragozási rendszerük szerint csoportosításakor morfológiai univerzálékat vizsgáljuk, amelyek a formai univerzálék körébe tartoznak. Mondattani: Az implikációs univerzálék körébe tartozik annak a szabályszerűsége, hogy egy adott nyelvben hol és hogyan, helyezkedhetnek el az egyes mondatrészek. A mondattani univerzálék körébe tartozik például a mellék és főnév elhelyezkedése a mondatban. A formai és implikációs univerzálé között átfedések is lehetségesek. Például a nyelvtani nem jelölése egyszerre formai és implikációs univerzálé.

103 További irodalom Hajdú Péter–Domokos Péter (1978): Uráli nyelvrokonaink. Budapest: Tankönyvkiadó. 112–118.p. Comrie, Bernard: Language universals and linguistic typology. Chicago: University of Chicago Press, 1981. Ferguson, Charles A., Greenberg, Joseph Harold, Moravcsik Edith A. (eds.): Universals of Human Language: Method and Theory. Stanford University Press, 1978. 

104 További irodalom Greenberg, Joseph H. (ed.): Universals of languages. Cambridge, Mass.: MIT Press, 1963. A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó  ISBN Havas Ferenc: Nyelvtipológia. In: Balázs Géza szerk. Nyelvészetről mindenkinek. Inter, Budapest p.

105 Lehetséges vizsgakérdés
Az alábbiak közül melyik nem jelöli egy nyelvcsaládot? A algonkin B szölkup C altaji D dravida E penuti F indoeurópai

106 Lehetséges vizsgakérdés
Az alábbiak közül melyik nem uráli nyelv? A vót B szölkup C hanti D török E udmurt F kvén G inari H észt I magyar

107 Hasznos linkek: Wals.info languages.pdf

108 A prezentációs anyag S

109 https://www.youtube.com/watch?v=_V3YOBUKN58 click
(pata) subtitles

110 A vizsgákhoz csak az óraanyag kell (a ppt prezentációs anyag)
Morf. (Kenesei et al. Nyelv… alapján) Szint. (Kenesei) Szem. (Kiefer 2000 – Jelentéstan alapján) Pragm. (Kiefer 2000 – Jelentéstan alapján) 1., 2. diasorozat (az angol rész nem kell) AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA (Kenesei) Nyelvtört. (Kenesei) BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS (Kenesei) NYELVÜNK SOKFÉLESÉGE (Kenesei) NYELV ÉS AZ AGY (Kenesei) …

111 A kérdések a Nyelv és a nyelvek könyvből jöhetnek

112 példák

113 Melyik állítás igaz az alábbi három mondatra?
Tegnap Párizsból megérkezett a barátom. A barátom tegnap megérkezett Párizsból. Tegnap megérkezett a barátom Párizsból. a A mondatok igazságtartalma eltérő. b A mondatok igazságtartalma csak részben azonos. c A mondatok igazságtartalma azonos.

114 A a jeleknek a jelek használóihoz (a beszélőkhöz) való viszonyával
MI MIVEL foglalkozik (Morris szerint): 1 a szintaxis 2 a szemantika 3 a pragmatika A a jeleknek a jelek használóihoz (a beszélőkhöz) való viszonyával B a jelek egymáshoz való viszonyával C a jel és annak vonatkozása közötti viszonyával

115 Grice: mi tartozik mihez?
(a) A mennyiség maximái: (b) A minőség maximái: (c) A viszony maximája: (d) A mód maximái: (1) Kerüld a kifejezés homályosságát (2) Kerüld a kétértelműséget! (3) Légy tömör (kerüld a felesleges bőbeszédűséget)! (4) Légy rendezett! (5) Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív (a társalgás pillanatnyi céljai szempontjából)! (6) Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges! (7) Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis! (8) Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő evidenciád (bizonyítékod)! (9) Légy releváns!

116 Zene

117

118 Japán Senbonzakura Traditional V A Hana-Natsukawa Rimi
YUI - again-short ver.- MIYAVI – TORTURE Learn Japanese with Japanese Songs - Furusato