A felelős műszaki vezető

Az előadások a következő témára: "A felelős műszaki vezető"— Előadás másolata:

1 A felelős műszaki vezető
Magyar Mária TERC – Építésügyi Tudás Műhely –

2 Fedezetkezelő Építtető Fővállalkozó kivitelező
Kapcsolatok Fedezetkezelő Építtető Fővállalkozó kivitelező

3 Beruházáslebonyolító
Kapcsolatok Építtető Beruházáslebonyolító (általános képviselő) Építési műszaki ellenőr (helyszíni képviselő)

4 Építtető vagy (beruházáslebonyolító)
Kapcsolatok Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Tervező Tervezői művezető Szakági Szakértő Energetikai tervező tanúsító

5 Építtető vagy (beruházáslebonyolító)
Kapcsolatok Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Vállalkozó kivitelező (alvállalkozó kiv.) Felelős műszaki vezető Segédmunkás Szakmunkás Építésvezető

6 Tevékenység végezhető
Jogosultsággal Jogosultság nélkül tervező, szakági tervező építtető tervezői művezető szakmunkás építési műszaki ellenőr építésvezető felelős műszaki vezető segédmunkás energetikai tanúsító beruházáslebonyolító vállalkozó kivitelező építésü. ig. szakértő szakértő fedezetkezelő projektmenedzser munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor

7 Tevékenység végzése Kötelező Nem kötelező tervező (kiv.) szakági tervező (kiv.) építési műsz. ell. (kiv.) építésvezető felelős műsz. vez. (kiv.) építésügyi ig. szakértő energetikai tan. (kiv.) beruházáslebony. (kiv.) vállalkozó kivitelező (kiv.) szakmunkás tervezői művezető (kiv.) projektmenedzser építtető (kiv.) Fedezetkezelő (kiv.) munkavédelmi és egészségvédelmi koordinátor (kiv.)

8 Az építtető feladatai, felelőssége
Ki az építtető? a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, az egyszerű bejelentés bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

9 feladata mindig átad felel szerződések megkötése IGEN
eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése, bejegyzés az építési naplóba, ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy egyébként nem kerül megbízásra NEM a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,  az építési munkaterület átadásáért az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének fedezete lecsökkent. az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele, a hatósági engedély, vagy tudomásulvétel megszerzéséért a tervező kiválasztása, tervezői művezetés biztosítása a tervező, az építési műszaki ellenőr, a kivitelező kiválasztásáért

10 kötelezően előírt feladata átad felel
kivitelezési dokumentációban foglaltak betartatása IGEN az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentumok (tervek) meglétéért, betartásáért az e-építési napló készenlétbe helyezése és vezetésének ellenőrzése az építési napló készenlétbe helyezéséért, az építési napló rendelkezésre állásáért gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőinek összehívása a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére. az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, a kivitelezővel együttesen felel, hogy az építési hulladékot elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. köteles a műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elvégzett építési tevékenységgel a kivitelezési szerződésben foglaltak teljesülését.

11 A vállalkozó kivitelező
Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha Az MKIK által vezetett névjegyzéki nyilvántartás a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan a vállalható tevékenységek körében tartalmazza a vállalandó tevékenységet, vagy annak egy (a vállalkozó kivitelező által végzendő) részét a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz.

12 A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amelyhez rendelkezik megfelelő jogosultságú - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással, rendelkezik alkalmas telephellyel, a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, az építési naplót megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre áll a hatósági engedély, vagy megtörtént az egyszerű bejelentés, c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel írásban szerződést kötöttek.

13 A vállalkozó kivitelező feladatai
az építési munkaterület átvétele, lőszermentesítése, az építési napló megnyitása, vezetése az építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának vezetése, az előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében vagy irányításában,

14 A vállalkozó kivitelező feladatai
a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása, az építési munkaterület őrzésének biztosítása, az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása a kivitelezési munkaterület visszaadása az építtetőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek, elkészült munkarészek, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése,

15 A vállalkozó kivitelező felelős
a tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és a létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. 

16 Kivitelezői felelősségbiztosítás
Ki kell terjednie a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

17 A felelős műszaki vezető
Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja. Tevékenysége a vállalkozó kivitelező kivitelezési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. Az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

18 A felelős műszaki vezető feladatai
szabályok, a hatósági engedélyek betartatása, ellenőrzése, az építési napló vezetése, ellenőrzése, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, a munkafolyamatok megszervezése, a kitűzés helyességének ellenőrzése a minőségi követelmények betartatása, biztosítása, vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. az építési-bontási hulladék mennyiségének naprakész vezetése, a hulladék nyilvántartó lap kitöltése,

19 A felelős műszaki vezető feladatai
az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását, teljesítésigazolás kiállítása, átadása az alvállalkozó részére, rögzítése az építési naplóban az alvállalkozó kivitelező által megküldött, teljesítési értesítéstől számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb 15 munkanapon belül, az átadás-átvételi eljárásban való közreműködés annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön szakszerűen beépítésre, az építési naplóban történő rögzítés mellett a kivitelezési dokumentációban megjelölt építési termék helyett a megadottal azonos vagy annál jobb teljesítményértékű helyettesítő építési termék kiválasztása a tervező jóváhagyásával és az építtető egyetértésével

20 A felelős műszaki vezető feladatai
A fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének további feladata az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az építési napló összesítő lapján arról, hogy a kivitelezési tevékenységet az építési engedélynek és az építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint a kivitelezési (megvalósulási) tervdokumentációnak megfelelően végezték, eltérés történt-e, és ha igen, azt ismerteti a jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás a meghatározott követelményeknek megfelel, a közműellátás szakszerűen biztosított, az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

21 A felelős műszaki vezető felel
jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, építési engedélynek, engedélyezési terveknek, kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításért, továbbá szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

22 „Házilagos kivitelezés”?
Építőipari kivitelezői tevékenységet a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti saját vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére. megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött. E tevékenység végzése során mindazért felel, ami a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozik.

23 „Házilagos kivitelezés”?
Építési szakmunkát a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti saját vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére, szakirányú szakképesítés nélkül építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben, (de ehhez kell felelős műszaki vezető!) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével.

24 Fogalmak Építési szakmunka: szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka, Építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka, Építési tevékenység: építmény, -rész, -együttes építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdításához végzett építési-szerelési, bontási munka. Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összesség

25 Építőipari kivitelezési tevékenység
Építési tevékenység Építési szerelési munka Építési tevékenység Építési szerelési munka Építési szerelési munka Építési szerelési munka Építési szerelési munka Építési tevékenység Építési tevékenység Építési szerelési munka Építési szerelési munka

26 A kivitelezési dokumentáció
Az Étv.–ben és a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítménynyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá

27 A kivitelezési dokumentáció
amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés megnevezését, helyzetét, méretét, mérettűrését, számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket, minőségi követelményeit, építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint költségeinek meghatározásához szükséges adatokat

28 Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység. az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, az építmény bontása, ha a) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy b) a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében

29 Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 m fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

30 Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz, a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak, 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni, a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A” az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak

31 A kivitelezési dokumentációnak minden esetben része
a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, üzemeléstechnológiai terv, az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció. 

32 A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a dokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).

33 A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

34 I. Az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjának munkarészei
1. Aláírólap tervjegyzékkel 2. Helyszínrajz 3. Kitűzési helyszínrajz 4. Utcakép 5. Eltérő szintek alaprajzai 6. Metszetek 7. Homlokzatok 8. Tartószerkezeti tervek 9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve 10. Műszaki leírás 11. Költségvetési kiírás

35 II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.

36 „….a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009. (IX. 15.) sz. kormányrendelet december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan.”

37 Költségvetés szükségessége, tartalma
Költségtervezés Költségbecslés Tételes költségvetés Árazatlan költségvetési kiírás Árazott költségvetési kiírás Költségvetési összeg Irreálisan alacsony (magas) ár Rezsióradíj Költségvetési tétel, Pótköltségvetés Aránytalanul alacsony árajánlat Beruházás költségkerete, Rögzített költségkeret Költségelemzés Átalányár

38 Költségvetés szükségessége, tartalma
árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával,

39 Költségvetés szükségessége, tartalma
pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel. Egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarésze: Költségvetési kiírás.

40 Költségvetés szükségessége, tartalma
többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik. Utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott.

41 Költségvetés szükségessége, tartalma
A tervezési szerződés tartalmazza a kivitelezési dokumentációra vonatkozó kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét). A kivitelezési szerződés tartalmazza: a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja.

42  Költségvetés szükségessége, tartalma
A műszaki átadás-átvételi eljárásról készült elektronikus jegyzőkönyv tartalmazza többek között mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket.

43 Költségvetés szükségessége, tartalma
Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.

44 Költségvetés szükségessége, tartalma
A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével. Minden felmért adat bejegyzésénél külön sorban kell feltüntetni …….vonalas építkezésnél a költségvetési (pótköltségvetési) tételszámot (naplóoldalszámot).

45 Költségvetés szükségessége, tartalma
Egyszerű bejelentés esetén beruházási költségkeret alatt a beruházásnak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés e) pontja alatti költségkeretét kell érteni:

46 Költségvetés szükségessége, tartalma
„A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő - a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait.”

47 Az építési helyszín birtokba vétele és visszaadása
Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is,

48 Az építési helyszín birtokba vétele és visszaadása
Átadás Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint az e-építési napló alkalmazási felületén átadja a fővállalkozó kivitelező részére. (Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át) Az e-főnapló megnyitottá válik, miután a vállalkozó kivitelező a munkaterület átadását elfogadta, ezt követően lehet a helyszínen az építési munkavégzést elkezdeni.

49 A munkaterület birtokba adása
A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). A vállalkozó kivitelező polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik. Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig. A birtoklás szabályait a polgári jog határozza meg, ezért az építésügy szabályozásában csak az építési munkaterület átadás-átvételét kell rendezni. Az építésügyi szabályozásnak a birtoklás jogára csak olyan mértékben kell kitérnie, hogy a polgári jog szabályai alapján egyértelmű legyen a birtoklási jogok gyakorolhatósága. Ennek alapján az építésügyi szabályozás tartalmazza, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési helyszínt (építési munkaterületet) a vállalt építési munka által igényelt mértékben, nagyságban – az építési naplóban és az építési szerződésben rögzített legszükségesebb mértékben és módon – átadja a fővállalkozó kivitelezőnek, ha pedig az építtető nem azonos az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával a tulajdonosnak is ellen kell jegyezni a munkaterület átadását, b) a fővállalkozó kivitelező mindaddig az építési munkaterület jogszerű használója, amíg azt az építtetőnek az építési szerződés szerinti kivitelezési munka teljesítését követően és az ellenérték kiegyenlítésével párhuzamosan vissza nem adja (ezen idő alatt a kivitelező felel azért, ami az építési helyszínen történik, azonban az építési helyszín használati joga nem akadályozhatja pl. meglévő épület felújítása során az tulajdonost az építmény használatában), c) ha a vállalt építési tevékenység elkészült, a fővállalkozó kivitelező a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megteszi, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat átadja, és az építési munkaterületet visszaadja az építtetőnek, ha az építtető a teljesítést elfogadta és a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizette, d) a fővállalkozó kivitelezőnek a munkaterület – vállalkozói tevékenységével összefüggő – használatával kapcsolatos védettsége megszűnik, illetve meg kell szűnnie a munkaterület visszaadása mellett olyan esetekben, amikor a munkaterület visszaadásának hiányában az építésügyi hatóság meghosszabbított határidővel adja ki a használatbavételi engedélyt, illetve veszi tudomásul a használatot, e) az építésügyi hatóság az építtetővel van jogviszonyban, a használatbavételi engedélyt az építési engedély jogosultja, az építtető kérheti meg. Az építtető alapesetben akkor kérhet használatbavételi engedélyt, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat a felelős műszaki vezető az építési naplóban megtette, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat a kivitelező átadta, a kivitelező az építési munkaterületet részére átadta (vagyis ismét az építtető rendelkezhet az építési helyszínnel/épülettel). f) a használatbavételi engedély illetve a használatbavételi tudomásulvétel építtető általi kezdeményezésének egyik lényeges feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele (amihez hozzákapcsolódik az a feltétel, hogy az építtető a munka ellenértékét a kivitelezőnek kifizette), g) ha az építési napló a használatbavétel kezdeményezésekor az építési munkaterület építtető általi átvételét nem igazolja (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) a használatbavételi engedélyhez kötött, illetve a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén: ga) használatbavételi engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztató felületén, valamint az építési naplóban is tájékoztatja az érdekelteket, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást az építtető – a munkaterület átvételének igazolása hiányában – megindította és 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki. A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi. gb) a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság tájékoztatja az építtetőt, hogy az eljárás meghosszabbodik és a munkaterület átvételének igazolása hiányában – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a használatbavételt a 60. napot követő 5 napon belül veszi tudomásul. A lánctartozás kialakulását sokszor előidéző építtető és fővállalkozó kivitelező közötti vitahelyzetet megvizsgálva ki lehet jelenteni, hogy az építésügyi hatóságnak csak korlátozott lehetőségei vannak a megoldás elősegítésére. Az engedélyköteles kivitelezési tevékenység befejezésével az építtetőnek az építésügyi hatóságtól kell kérni a használatbavételi engedély kiadását illetve a használatbavétel tudomásulvételét. A hatályos szabályozás szerint az építésügyi hatóság ekkor csak az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságát vizsgálja. Ennek teljesülése esetén a használatbavételt engedélyezi, illetve tudomásul veszi. A kivitelezői szakmai szervezetek régóta hangoztatott óhaja, hogy az építésügyi hatóság a fővállalkozói követelés rendezésének hiányában ne engedélyezze a használatot. Az építésügyi hatóság nem alkalmas az építési szerződés teljesítéséből eredő polgári jogi viták eldöntésére, így a használatbavételi eljárást sem lehet valamilyen kérdéses követelés rendezésétől függővé tenni. Figyelembe véve az építtető és a fővállalkozó kivitelező ellentétes érdekeit, olyan megoldást kellett találni, ami egyfelől a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény esetén – még a fővállalkozói visszaélésre számolva – is lehetőséget ad a használatbavételi engedély megszerzésére, másfelől a fővállalkozó kivitelezőnek is nagyobb esélyt ad arra, hogy a jogos követelésének érvényesítése érdekében lépéseket tegyen. A munkaterület átvételének igazolása hiányában a használatbavétel 60 napos időszak elteltével történő engedélyezése, illetve tudomásulvétele csak ideiglenes, az előírt kötelezettség nem teljesítésével arányos korlátozást jelent az építtető számára. A 60 napos időszak lehetőséget ad a fővállalkozó kivitelezőnek arra, hogy a legcélszerűbb módon a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását (30+30 nap) kezdeményezze és a bíróság az ehhez kapcsolódó ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelje, vagy egyéb jogorvoslati eljárás olyan stádiumba juttasson, amikor már lépések tehetők a követelés érvényesítésének biztosítására. A teljesítéssel elől járó fővállalkozó kivitelező helyzetét egyértelműsíti a munkaterület birtoklásával kapcsolatos helyzet tisztázása h) a fővállalkozó kivitelező a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban meghatározott építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára - a munkaterület átvételétől annak átadásáig, illetve ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásul vételéig - kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is; i) a fővállalkozó kivitelezőt megillető birtoklás jogára az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben A szabályozás ilyen módon kellően rugalmas és egyformán alkalmazható birtoklással kapcsolatos megfogalmazást tartalmaz mind az új építmény megépítésére, mind a meglévő építmények engedély vagy tudomásulvétel köteles felújítási vagy bővítési munkáira vonatkozóan. Kiemelést érdemel, hogy a fővállalkozó kivitelezőt a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben illeti meg a birtoklás joga, vagyis ezen túlmenően az építtető illetve tulajdonos korlátozást nem szenved. A fedezetkezelői közreműködés keretében megvalósult építési beruházás e szabályok alkalmazása alól kivétel, mivel itt nem merülhet fel ki nem fizetett fővállalkozói követelés. Az előterjesztés 1. melléklete szerinti jogszabály-módosítási tervezet 1. § (7) és (8) bekezdése az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 81. § és 83. §-át – azok hatályba nem lépésének kimondása mellett – szabályozza újra..

50 Az építési helyszín birtokba vétele és visszaadása
a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező átadja az építtetőnek az építési munkaterületet.

51 Az építési helyszín birtokba vétele és visszaadása
Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület visszaadása, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását (TSZSZ) kezdeményezheti. Egyszerű bejelentés esetén az építtető az építési tevékenységet - a bejelentés benyújtását követő naptól számított - tizenöt nap elteltét követően kezdheti meg és folytathatja max. 10 évig 

52 A kivitelezés befejezése
Műszaki átadás-átvételi eljárás Kivitelezői nyilatkozat megtétele Teljesítésigazolás Használatbavételi engedélykérelem, vagy az építmény elkészültének bejelentése.  Egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kérése Tíz év után bontás

53 Szabálytalan a tevékenység
jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.

54 Közigazgatási jogkövetkezmény
Építésfelügyeleti szankciók Építési műszaki ellenőr közreműködésének mellőzése, jogszabályban előírt kötelezettség esetén ÉPÍTTETŐ: Ft + 0,005xSZÉ, legfeljebb Ft Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik TERVEZŐ: Ft + 0,005xSZÉ, legfeljebb Ft Az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya ÉPÍTTETŐ: Ft TERVEZŐ: Ft MŰSZAKI ELLENŐR: Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: Ft Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 80e Ft

55 Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés
ÉPÍTTETŐ: Ft MŰSZAKI ELLENŐR: Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 150 e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 100e Ft Építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén MEGRENDELŐ VÁLL: KIV:: 100e Ft ALVÁLLALKOZÓ KIV:: 150eFt Építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva MEGRENDELŐ VÁLL: KIV:: 150e Ft ALVÁLLALKOZÓ KIV:: 80eFt Szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése ÉPÍTTETŐ: 80e Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 100 e Ft MŰSZAKI ELLENŐR:: 80e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ:: 150eFt Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése ÉPÍTTETŐ: Ft MŰSZAKI ELLENŐR: Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 400 e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 500e Ft

56 Fokozatosság elve! Figyelmeztetés, bírságolás
egy ellenőrzésen ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekményben több jogsértés miatt a) a legmagasabb bírságot ötven százalékkal emelt összege vagy b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege közül azt szabja ki, amelynek a mértéke kisebb. többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekmény megvalósításakor a bírságot tevékenységenként kell kiszabni.

57 az építési műszaki ellenőr mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette és arról az építtetőt tájékoztatta., és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta. Ilyen esetben a megállapított bírság az építtetőt terheli. ha a kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőt bizonyíthatóan megbízza, akkor az építési napló hiánya vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a kivitelezőt terhelő bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli.

58 a felelős műszaki vezetővel szemben megállapított bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, aki ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta. ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani.

59 Fontos! Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

60 Polgári jogi jogkövetkezmény
Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye

61 aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

62 Ha munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítés szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és az újbóli teljesítés a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.

63 A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott
anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; adat hiányosságára vagy hibájára; vagy utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.

64 A lánctartozás megfékezésének 7 pillére

65 Aránytalanul alacsony ár kiszűrése
A kivitelezői regisztráció TSZSZ létrehozása Nemfizetési jelzés A munkaterület birtokba adása Elektronikus építési napló Fedezetkezelés

66 TSZSZ §polgári bíróság Vállalkozó választott-bíróság kivitelező
fedezetkezelő e-építési napló építésfelügyeleti hatóság építésügyi hatóság használatbavételi engedély

67 1. Aránytalanul alacsony ár kiszűrése
építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített - a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett - összes költsége. tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket

68 2. Kivitelezői regisztráció-szankciók
Az MKIK a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha a kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti, a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására előírt szabályok megsértése miatt az építésfelügyeleti hatóság a 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. mell. táblázat 13. pontjában meghatározott jogsértő cselekmény miatt 3 éven belül 2 alkalommal építésfelügyeleti bírsággal sújtotta, törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha az Étv. 58. § (11) bekezdése szerinti bírósági értesítés, vagy nemfizetési jelzés alapján megállapított fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolta.

69 A kiszabható bírság, ha a szolgáltató a) az építőipari kivitelezői tevékenységét bejelentés nélkül folytatja aa) egyéni vállalkozó esetében forint, ab) gazdasági társaság esetén forint, b) a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését mulasztotta el, az a) pont szerint kiszabható összeg 50%-ának megfelelő összeg. Ha a szolgáltatóval szemben a bírság kiszabásától számított egy éven belül ismételten bírság kiszabására kerül sor, a bírság összege az egyébként kiszabható összeg 200%-ának megfelelő összeg.

70 3. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A „nemfizetés” alapjául szolgáló teljesítési vita tárgyában alakít szakértői véleményt, melynek alapján gyorsultak a polgári peres eljárások (kérelemre a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el). A véleményező szakértői és az eljáró bíróság tevékenységét segíti elő az e-építési napló teljesítésigazolási alnaplója.

71 4. Nemfizetési jelzés A vállalkozó kivitelező a) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy közvetítői eljárás eredményeként létrejött egyezséggel, b) közokiratba foglalt fizetési kötelezettségvállalással, c) teljesítésigazolással, vagy d) a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményével igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel (fizetésre kötelezett) megkötött kivitelezési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg.

72 a fizetés megtörtént, vagy
Az MKIK a nemfizetési jelzés érkezését követő 8 napon belül felhívja a fizetésre kötelezettet arra, hogy igazolja 60 napon belül, hogy a fizetés megtörtént, vagy a díjfizetés tárgyában indított bírósági eljárás van folyamatban, vagy ilyen tárgyú bírósági eljárásban a díjfizetési kötelezettség fenn nem állását megállapító jogerős bírósági határozatot hoztak. Az MKIK a bírósági értesítéssel, vagy a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárásban a felfüggesztésről vagy a törlésről az igazolásra adott határidő eredménytelen lejártát követő 8 napon belül dönt.

73 5. Használatbavételi engedélyezés
A használatbavételi engedély feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált építtetői visszavétele. Ha ez nem igazolt (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) az építésügyi hatóság 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki, mely határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a TSZSZ eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi vagy tudomásul veszi. A lánctartozás kialakulását sokszor előidéző építtető és fővállalkozó kivitelező közötti vitahelyzetet megvizsgálva ki lehet jelenteni, hogy az építésügyi hatósági eljárás nem alkalmas az építési szerződés teljesítéséből eredő polgári jogi viták eldöntésére, így a használatbavételi eljárás eredményét sem lehet pénzügyi követelés rendezésétől függővé tenni. Figyelembe véve az építtető és a fővállalkozó kivitelező ellentétes érdekeit, olyan megoldást kínál ez az új szabályozási elem, ami egyfelől a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény esetén lehetőséget ad a használatbavételi engedély megszerzésére, másfelől a fővállalkozó kivitelezőnek is nagyobb esélyt ad arra, hogy a jogos követelésének érvényesítése érdekében lépéseket tegyen. A munkaterület átvételének igazolása hiányában a használatbavétel 60 napos időszak elteltével történő engedélyezése, illetve tudomásulvétele csak az előírt kötelezettség nem teljesítésével arányos korlátozást jelent az építtető számára. A 60 napos időszak lehetőséget ad a fővállalkozó kivitelezőnek arra, hogy a legcélravezetőbb módon, pl. a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását (30+30 nap) kezdeményezze és a bíróság az ehhez kapcsolódó ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelje, vagy egyéb jogorvoslati eljárás olyan stádiumba juttasson, amikor már lépések tehetők a követelés érvényesítésének biztosítására.

74 6. Az építési napló Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható olyan hiteles dokumentum, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Az építési napló részét képezi a fedezetkezelő tevékenységének alapjául szolgáló elektronikus alvállalkozói nyilvántartás is.

75 7. fedezetkezelő építtető építési műszaki ellenőr fedezet
e-építési napló alvállalkozói nyilvántartás teljesítésigazolás

76 Előzmény: 2008. ősz 36/2009. (V. 12.) OGY határozatot
A tartozási lánc okai Az eredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik, a kivitelezőnek jelentős összegeket kell megelőlegeznie, a kivitelezési tevékenység eredménye azonnal az építtető tulajdonába megy át. Az Országgyűlés a Gazdasági és Informatikai Bizottság kezdeményezésére elfogadta a 36/2009. (V. 12.) OGY határozatot az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről „6. b) a vállalkozások stabilitása érdekében bb) dolgozza ki a „Biztos kéz” programját az építtetői fedezet biztosítása és az építési garanciák általános kezelése érdekében,”

77 Építtetői fedezetkezelés
A megoldás kulcsa az építtetői fedezetkezelő [191/2009. (IX. 15.) Korm. Rend.] építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében működik közre.

78 építtetői fedezetkezelő
A Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. a Kbt. hatálya alá tartozó és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket elérő vagy meghaladó építési beruházás Fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató vagy a Magyar Államkincstár Magyar Államkincstár Az építtetői fedezetkezelői feladatellátásba bevonásra kerülő szervezet költségvetési forrás felhasználása esetén a költségvetési forrást rendelkezésre bocsátó szervezet

79 Az építtetői fedezetkezelő feladata
1) garantálni az építtető által szolgáltatott építési beruházás fedezetének meglétét 2) ellenőrizni a fővállalkozó kivitelező által nyújtott teljesítési biztosíték célhoz kötött felhasználását Az építtetői fedezetkezelő feladata 3) biztosítani a szerződésszerű alvállalkozói teljesítés ellenértékének kifizetését

80 A feladatellátás időtartama
Az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködése az építési szerződés hatálybalépésétől – az építési szerződés megszűnését és a vitarendezési eljárás lefolytatását kivéve – a birtokba adást vagy a tevékenység befejezését követő elszámolás lezárásáig terjed.

81 Szerződéskötés Építési szerződés az építtető és fővállalkozó kivitelező között. Az építtető és fővállalkozó kivitelező kiválasztja a fedezetkezelőt. Fedezetkezelői szerződés az építtető és a fedezetkezelő között Jellemző tartalmi elemei a beruházás kezdő és befejezési időpontját és ellenértékét, a kivitelezési szakaszok meghatározását, kezdő és befejezési időpontját és ellenértékét, az építtető igazolását, hogy a fedezetkezelői számla felett biztosította az építtetői fedezetkezelő rendelkezési jogát, a fővállalkozó kivitelező által nyújtott biztosítékok mértékét, módját, rendeltetésének célját, felhasználási lehetőségét, az építtető nyilatkozatát, hogy elfogadja az építési műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolást és az ez alapján a fővállalkozónak (alvállalkozónak) történő pénzügyi teljesítést, az építtető által biztosított fedezetek megnevezését és azok rendelkezésre bocsátásának ütemét, a fedezetként rendelkezésre álló mobilizálható pénzeszközözök elfogadhatóságára vonatkozó szabályokat, minősítését, számszerűsítését, értékét, az államháztartás központi alrendszereiből forrást bocsátó szervezet megnev.

82 Az építési szerződés akkor hatályosul, ha a fedezetkezelői szerződés megkötését követően kiegészül az alábbiakkal: építtetői fedezetkezelő megnevezése, fedezetkezelői számla adatai, elektronikus alvállalkozói nyilvántartás használatát biztosító kód (NÜJ) a fővállalkozó kivitelező részére az alvállalkozói kivitelezési szerződés megkötéséhez. az építőipari kivitelezési tevékenység teljes fedezetének - összeg szerint meghatározott - igazolt forrását, az építtetői fedezetkezelő rendelkezése alá helyezésének ütemezését, felhasználásának módját, ideértve az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek nyújtott, saját vagy egyéb forrásból származó előleget is, mellékletként a kivitelezési szerződés elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített részletes adatait kinyomtatva.

83 A fedezet Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy a építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet az építési szerződés hatályának beálltakor igazolhatóan rendelkezésére álljon. A fedezet forrása (olyan pénzügyi eszköz, mely biztosítja a határidőre történő kifizetést) saját erő, hitel, vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint költségvetési előirányzat lehet. Az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét hitel- vagy kölcsönszerződéssel, illetve a pályázati támogatás összegét támogatási döntéssel szükséges igazolni. Az építtető a soron következő kivitelezési szakasz ellenértékének fedezetét a kivitelezési szakasz megkezdéséig köteles a fedezetkezelő rendelkezése alá helyezni. 18. § (1) Az építtető köteles gondoskodni arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szerződés szerinti ellenértékének megfelelő - a fedezet forrásaként figyelembe vehető - fedezet az építési szerződés hatályának beálltakor igazolhatóan rendelkezésére álljon. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének forrása saját erő, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint költségvetési előirányzat lehet. Az építési szerződésben a hitel vagy pénzkölcsön összegét hitel- vagy kölcsönszerződéssel, illetve a pályázati támogatás összegét támogatási döntéssel szükséges igazolni.

84 az építtetővel kötött építési szerződést felmondani, vagy
Ha az építtető nem helyezi határidőre a fővállalkozó kivitelező teljesítésének (részteljesítésének) szerződés szerint fedezetét a fedezetkezelő rendelkezése alá, a fővállalkozó kivitelező jogosult a kivitelezési tevékenységet 30 napra felfüggeszteni. Ha az építtető a felfüggesztés időtartama leteltéig sem biztosítja a soron következő kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővállalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött építési szerződést felmondani, vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani a munkavégzés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek építtető általi megtérítése mellett. Pótmunka felmerülése vagy határidők változása miatt szükséges szerződésmódosításból adódó fedezetigény változását az építtető a fedezetkezelő számára biztosítani köteles. A fedezethez kapcsolódó kamat. A MÁK a nála befizetéssel teljesített fedezetösszegre kamatot nem fizet, de egyéb fedezeti formák esetén a kamat biztosítható. A nem Kbt. hatálya alá eső beruházások fedezetkezelését pénzforgalmi szolgáltatók látják el, akik megegyezés szerinti kamatot fizethetnek.

85 Mit tehet a fedezetkezelő
Az építtetői fedezetkezelő hatósági intézkedés megtétele céljából megkeresi az építőipari kivitelezés helye szerint illetékes építésfelügyeleti hatóságot, ha az építtető a fedezetkezelési szerződésben rögzített határidőt követő harminc nap elteltével sem biztosítja részére a kivitelezési szakasz szerződés szerinti ellenértékének megfelelő fedezet feletti rendelkezési jogot.

86 A kivitelezői teljesítési biztosíték
A fővállalkozó kivitelező a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetére kikötött teljesítési biztosíték összegét köteles a fedezetkezelő rendelkezése alá helyezni. A fedezetkezelő a teljesítési biztosítékot a kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén az építtető kezdeményezésére és az építési műszaki ellenőr igazolása alapján a kivitelezési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel. Ha a fedezetkezelő nem teljesíthet kifizetést az építtető részére a teljesítési biztosíték terhére, akkor egyeztetést folytat az építtetővel és a fővállalkozó kivitelezővel. A fedezetkezelő a létrejött megállapodásnak megfelelően intézkedik a fedezetkezelői számlán lévő teljesítési biztosíték felhasználásáról. Az egyéb biztosítékok felhasználásának felügyelete azért nem került a fedezetkezelő feladatellátásának körébe, mivel a közreműködése a birtokba adást, illetve a kivitelezés befejezését követő elszámolás lezárásáig tart. A teljesítési biztosíték mértéke - a 162/2004. Korm. rendelet módosítása szerint - a szerződéses ellenérték maximum 7 %-ban lehet.

87 A kivitelezés ellenértékének kiegyenlítése
A teljesítésigazolás tartalmazza a teljesített kivitelezés munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget, a szerződésben meghatározott vállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását, A kiállított teljesítésigazolást a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy átadás-átvételi eljárás lezárásától számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az építtető, a fővállalkozó kivitelező, valamint építtetői fedezetkezelő részére meg kell küldeni.

88 A fővállalkozó kivitelező a szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz teljesítését jelzi az építtető képviseletében eljáró építési műszaki ellenőrnek. Az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolást állít ki az elvégzett kivitelezési munkákról és annak alapján számlázható ellenértékről, amit az alvállalkozói nyilvántartásban is rögzít. A fedezetkezelő a teljesítésigazolásban megjelölt számlázott összeget a rendelkezése alá helyezett fedezetből kifizeti. Az alvállalkozó kivitelező a szerződésben meghatározott kivitelezési szakasz teljesítését jelzi az ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező (szerződéses partner) felelős műszaki vezetőjének A felelős műszaki vezető teljesítésigazolást állít ki az elvégzett kivitelezési munkákról és annak alapján számlázható ellenértékről, amit az alvállalkozói nyilvántartásban is rögzít. A vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolásban megjelölt számlázott összeget fizetési határidőn belül kifizeti.

89 Minden vállalkozó kivitelező a teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számla benyújtásáig köteles a teljesítésben megjelenő (vele szerződéses viszonyban álló) alvállalkozók teljesítésének (részteljesítésének) pénzügyi elszámolását elvégezni. Építési beruházás időbeli szakaszolása I III VII X II. 01. kezdés befejezés Fővállalkozó II. szint III. szint IV. szint

90 Építtetői fedezetkezelői közreműködés esetén a teljesítésigazolást nulla ellenértékkel kiadottnak kell tekinteni, ha a teljesítésigazolást az építési műszaki ellenőr, vagy a beruházási tanácsadó a meghatározott határidőben nem küldi meg a fővállalkozó kivitelező, az építtető a meghatározott határidőben nem küldi meg a fővállalkozó kivitelező vagy a felelős műszaki vezető a meghatározott határidőben nem küldi meg az alvállalkozó kivitelező részére.

91 Kifizetésből történő visszatartás
Az építtetői fedezetkezelő – az alvállalkozói nyilvántartás adatai alapján - a fővállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles visszatartani az alvállalkozó által teljesítésigazolás alapján számlázott, de ki nem egyenlített ellenértéknek megfelelő összeg kifizetését, harminc napra felfüggeszteni - amennyiben a teljesítésigazolás kézhez vételétől számított nyolc munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a felelős műszaki vezető által kiadott teljesítésigazolás tartalmát - legfeljebb szerződésben rögzített ellenérték és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeg kifizetését.

92 A vállalkozó kivitelező a vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező esedékes számlája kiegyenlítéséből köteles visszatartani a teljesítésben résztvevő további alvállalkozó kivitelező által teljesítésigazolás alapján számlázott, de ki nem egyenlített ellenértéknek megfelelő összeg, a teljesítésben résztvevő további alvállalkozó kivitelező - ha a teljesítésigazolás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az alvállalkozói nyilvántartásban jelezve vitatja a felelős műszaki vezető által kiadott teljesítésigazolás tartalmát - megjelölt ellenérték, de legfeljebb a szerződésben rögzített ellenérték és a teljesítésigazolásban jóváhagyott összeg közti különbözetnek megfelelő összeg kifizetését.

93 A visszatartott összeg sorsa
A fedezetkezelő a teljesítésigazolásban elismert de ki nem egyenlített ellenértéknek megfelelő visszatartott összeget kifizeti a követelés jogosultjának, a teljesítésigazolás vitatása miatt visszatartott összeget, a vitarendezési eljárás megindításának hiányában, kifizeti az alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelezőnek, a teljesítésigazolás vitatása miatt visszatartott összeget, vitarendezési eljárás megindítása esetén, döntésig visszatartja és a döntésnek vagy a közvetítői eljárásban létrejött egyezségnek megfelelően kifizeti.

94 Elektronikus alvállalkozói nyilvántartás
a kivitelezői láncolat, a (al)vállalkozói teljesítések kifizetése és a szerződéses adattartalom teljes áttekintését biztosítja az építtető, a fővállalkozó kivitelező és a fedezetkezelő számára, a bármely szinten elhelyezkedő vállalkozó kivitelező láthatja az általa vállalt kivitelezési munkák végzésében résztvevő alvállalkozói adatait, tevékenységét közvetlen információáramlást biztosít a fedezetkezelő és az (al)vállalkozók között, biztosítja az elfogadott (al)vállalkozói teljesítések kifizetését.

95 Az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás
a fedezetkezelő az építési beruházáshoz nyitja meg és működteti a kivitelezők adatait tartalmazó internetes alapú nyilvántartást, a fővállalkozó kivitelező építési szerződésének adatait a fedezetkezelő viszi fel és egyúttal belépési kódot biztosít a fővállalkozó kivitelező részére, a fővállalkozó kivitelező további belépési kódot tud generálni a vele szerződő alvállalkozók részére, alvállalkozó, a kapott kód alapján, köteles felvinni szerződésének adatait, alvállalkozóval szemben ellenszolgáltatásra kötelezett jeleníti meg a teljesítésigazolás adatait, építtetői fedezetkezelő és a vállalkozó kivitelező az alvállalkozói nyilvántartás adatai alapján köteles a kifizetésből történő visszatartást végrehajtani,

96 Elszámolás Az építtetői fedezetkezelő - megindított vitarendezési eljárás miatt visszatartott összeg kivételével –a birtokba adást (terület visszaadása) követő öt munkanapon belül köteles a rendelkezése alá helyezett pénzügyi eszközökkel elszámolni. Az építtetői fedezetkezelő a feladatkörében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel.

97 Építtető Építési műszaki ellenőr Fedezetkezelő Fővállalkozó kivitelező Kőműves Rt. Alvállalkozó kivitelező I. szint Tégla Kft. Alvállalkozó kivitelező II. szint Habarcs Kft. Alvállalkozó kivitelező III. szint Homok Kft. Alvállalkozó kivitelező III. szint Mész Kft. Alvállalkozó kivitelező III. szint Cement Kft.

98 9.000.000,- Ft 7.000.000,- Ft 5.000.000,- Ft 2.000.000,-Ft Építtető
Építési műszaki ellenőr ,- Ft Fedezetkezelő Fővállalkozó kivitelező Kőműves Rt. ,- Ft Alvállalkozó kivitelező I. szint Tégla Kft. ,- Ft Alvállalkozó kivitelező II. szint Habarcs Kft. Alvállalkozó kivitelező III. szint Homok Kft. ,-Ft Alvállalkozó kivitelező III. szint Mész Kft. Alvállalkozó kivitelező III. szint Cement Kft.

99 Az építési szerződés teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a fővállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. A fővállalkozó kivitelező által benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. Az alvállalkozó kivitelező tájékoztatást kap arról, ha az alvállalkozói tevékenység ellenértéke meghaladja az ellenszolgáltatásra kötelezett vállalkozó kivitelező által vállalt munkák ellenértékét.

100 Forrás 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról TERC - Építésügyi Tudás Műhely [

101 Köszönöm, megtisztelő figyelmüket
Magyar Mária TERC – Építésügyi Tudás Műhely –