Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei"— Előadás másolata:

1 Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei
az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány égisze alatt

2 Szervezet létrehozása
Alapító: Munkaügyi Minisztérium 1992 Átalakulás: Kormányzati Közalapítvány 1997 Rugalmas, problémaorientált működés Alapítványi – közalapítványi forma A társadalmi érdekegyeztetés szereplőinek kiegyenlítet részvétele az irányításban, a vezetésben munkaadók, munkavállalók, kormány képviselői Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt (OFA) június 30-án hozta létre a Munkaügyi Minisztérium, azzal az igénnyel, hogy a munkaerő-piac akkori (mindenkori) problémáinak kezelésére új erőforrásokat tudjon bevonni. Az alapítványi forma lehetőséget adott arra, hogy a tevékenység irányítására létrehozandó testület a munka világának szereplőiből tevődjön össze, mely segítette, támogatta az alapítói szándék megvalósulását. A január 1-i közalapítvánnyá történő átalakításakor az alapítói köre kibővült a Magyar Köztársaság Kormányával. Kiemelten közhasznú jogállását 1998-ban jegyezték be. A szervezet ezt követően is megtartotta az OFA betűszót, ami az alapításkori nevéből származik (Országos Foglalkoztatási Alapítvány). Az alapítói jogokat az OFA tevékenysége felett a mindenkori foglalkoztatás-politikáért felelős miniszter, jelenleg (2008) a szociális és munkaügyi miniszter gyakorolja. Vagyonkezelő, döntéshozó és képviselő testülete a kilenctagú Kuratórium, melynek munkáját a 8 tagú Felügyelő Bizottság, könyvvizsgáló, belső ellenőr és ügyvéd, valamint három, részben önálló munkaszervezet segíti. Talán el lehetne sütni, hogy az OFA a szakpolitika „könnyűlovassága”, gyorsan, szakszerűen és hatékonyan tud belépni problémák megoldásába, új eljárások, megoldások életre hívásába és terjesztésébe. Ez egy lehetőség, amit a szakpolitika az OFA működésének első kb évében „használt”, most meg mintha nem tartana rá igényt.

3 OFA szerepe a munka világában
a foglalkoztatás elősegítése érdekében új eszközök, módszerek és eljárások modellezése szoros együttműködésben a szakpolitika képviselőivel a társadalmi részvétel erősítése mellett A új erőforrások életre hívása Civil (nem állami) szektor fejlesztése és bevonása a foglalkoztatás elősegítésére Napjainkban Az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentős változásokat hozott a szakpolitikai stratégiában. A változó környezet és gazdaság a munkanélküliség kezeléséről a foglalkoztatás elősegítésére helyezte a hangsúlyt, miközben egyes társadalmi csoportok jelentős számban eltávolodtak a munka világából és tartósan kiszorultak onnan.

4 Kezdetek – ’90-es évek Mennyiségileg megnőtt azon civil – nonprofit szervezetek száma, akik a foglalkoztatás elősegítése érdekében tevékenykednek Megindult a szervezetek között az együttműködés A célszervezetet is hozni kellene talán

5 Kezdetek – ’90-es évek Kialakult a munkaerőpiaci programok három típusa, sztenderdje: Nonprofit vállalkozások keretében futó foglalkoztatási programok Az (OFA) tranzit program Alternatív munkaerőpiaci-szolgáltató programok Jelenleg futó programjaink

6 Ezredforduló Kiépültek a hálózatok Tranzit KID ÚJRA DOLGOZOM AVP TF
Komplex rehabilitáció RMSZ

7 Napjaink Áttörés A TF és Komplex rehabilitációs program átadása fenntartásra az állami ellátó rendszernek

8 Átrendezés, új hangsúlyok
Napjaink Átrendezés, új hangsúlyok Munkanélküliség kezelése helyett, foglalkoztatás elősegítése Ágazati szemlélet helyett, holisztikus megközelítés Eszközkombináció mellett módszertanok integrált alkalmazása Foglalkoztatás mellett életminőség javítása A lokalitásban jelentkező szükségletek kielégítése valós piaci feltételek mellett a helyben szabad munkaerő bevonásával A munkáltató, mint célcsoport megjelenése

9 Jövő = Több megoldás lehetséges
(állami) Akkreditációs rendszer bevezetése Ösztönző rendszerek összehangolt működtetése a minőségi szempontok érvényesülése érdekében pl.: Minőség díj alapítás (TQM alap, EFQM modell) A szolgáltatást nyújtó szakemberek szakmai minősítési rendszere (pl.: könyvvizsgálók) Olyan programok indítása, amelyben a szolgáltatók képessé válnak a minőség-, teljesítménymenedzsment módszerek alkalmazására, teljesítményértékelési rendszerek működtetésére, az önértékelésen alapuló folyamatos fejlesztés elvének az alkalmazására. És így tovább…………

10 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
Köszönöm a figyelmet! Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 1037 Budapest, Lajos u. 80. Tel.: Fax: web:


Letölteni ppt "Munkaerőpiaci-szolgáltatásokat végző szervezetek lehetőségei"

Hasonló előadás


Google Hirdetések