Készítette: Maruzs Orsolya február

Az előadások a következő témára: "Készítette: Maruzs Orsolya február"— Előadás másolata:

1 Készítette: Maruzs Orsolya 2010. február
A környezet hatása egészségünkre biológia 11. B osztály Készítette: Maruzs Orsolya 2010. február

2 A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés,
Az emberi települések mindig nagy befolyással voltak az egészségi állapotokra. A keletkezett hulladékok kezeletlensége sok fertőzés, járvány okozói voltak. Napjainkban is súlyos gondot jelent a keletkezett hulladék megfelelő kezelése, környezetünk, és egészségünk megóvása.

3 Óravázlat 1. Tantárgy – osztály: biológia - 11. osztály
2. Témakör: Emberi szervezet 3. Téma: A környezet hatása egészségünkre 4. Az óra típusa: új ismereteket közlő-, feldolgozó óra

4 5. Nevelési cél: 6. Fejlesztési cél: 7. Módszerek: 8. Eszközök:
A tanulók megismertetése az ember környezet átalakító tevékenységének következményeiről, hatásairól 6. Fejlesztési cél: Legyen tájékozott a tanuló az őt körülvevő világban, az ember beavatkozásának környezetváltoztató tevékenysége hatásaival. Ismerje fel, hogy a környezet megváltoztatása milyen hatással van az ott élő emberek egészségére, életminőségére, élettartamára. Észlelje, ha a környezetének állapota romlik, és legyen igénye annak megakadályozására. Értékelje a hazai, és a határainkon túli tájaknak és azok élővilágának az esztétikumát. 7. Módszerek: (egyéni megfigyelés, szövegfeldolgozás, csoportos megbeszélés, tanári magyarázat, frontális foglalkozás, feladatmegoldás) 8. Eszközök: tankönyv, fotók, képek

5 Motiváció Bizonyára már hallottál a hírekben, és láttál már természetfilmeket, amelyek a környezetváltozás hatásait mutatják be az emberek egészségével kapcsolatban. Biztos tudod, mi a jelenleg legtöbb gondot okozó környezeti változás, ami az egész emberiség életét befolyásolja. Fontos hogy megismerjük mi mit tehetünk szűkös lehetőségeink között a bolygónk tisztántartásáért.

6 Korábbi ismeretek Az ember környezet átalakító tevékenységének céljait és fontosabb formáit megismertük eddigi tanulmányaink során. Tanultunk a környezetünkben keletkezett hulladékokról. Megismertétek természetvédelem órákon a hulladékok keletkezési hely szerinti csoportosítását: mezőgazdasági, ipari, építési, települési, és speciális hulladék. Megismertük a hulladékok kezelésére kialakult módszereket: felhasználás saját technológiában, más technológiában való felhasználás, égetés, komposztálás, rendezett lerakás, rendezetlen lerakás. Megismertétek ezen eljárások környezetre gyakorolt hatásait

7 Új ismeretek feldolgozása
1. A környezet átalakításával járó hatások felismerése 2. A környezetben lezajló szennyezés hatásaiba való beavatkozás Passzív beavatkozás Aktív beavatkozás 3. A legfontosabb hétköznapi gyakorlatban használt ismeretek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz A fertőzés Ételmérgezés Kullancs Járvány Pestis Malária 4. A betegség elleni védekezés módjai

8 1. A környezet átalakításával járó hatások felismerése
Az ember környezet átalakító tevékenységének céljait és formáit már megismertük eddigi tanulmányaink során. Az átalakított környezetben azonban – ismereteink növekedésével – mind több kedvezőtlen jelenséget és hatást ismerünk fel. Ezen hatások lehetnek helyi vagy kiterjedt, regionális, illetve globális jellegűek. A kedvezőtlen hatások a Föld lakóinak többségét viszonylag egyenletes elosztásban érik. Az emberi szervezet a környezethez való állandó alkalmazkodásra kényszerül, növekszik az esélye a megbetegedésre. A növekvő terhelés, a fokozott igénybevétel, az emberi szervezetbe jutó idegen anyagok miatt kóros szervezeti folyamatok indulnak el, és válnak egyre súlyosabbá. E folyamat következményei a civilizációs ártalmak

9 2.A környezetben lezajló szennyezés hatásaiba való beavatkozás
A környezetben lezajló, a környezetszennyezés hatására végbemenő folyamatok időbeli és térbeli eltolódással mennek végbe. Ezért a beavatkozások kedvezőtlen hatásai sokszor évek múlva, a beavatkozási helytől távol érvényesülnek. Igen fontos feladat tehát, hogy a lehető legpontosabban ismerjük környezetünk állapotát. Csak ennek birtokában tudunk a szükséges módon beavatkozni.

10 Passzív beavatkozás A passzív beavatkozás során nem gátoljuk meg a kedvezőtlen jelenség létrejöttét, csak gátat létesítünk, ezzel mérsékeljük a hatást. Ezt tesszük ha füldugót teszünk a fülünkbe zaj ellen, vagy zajvédő palánkokat építünk autópályák, repülőterek mellé.

11 Aktív beavatkozás Az aktív beavatkozás során a kedvezőtlen jelenséget létrehozó okot szüntetjük meg vagy mérsékeljük. Ezt tesszük, ha új, kedvezőbb környezeti hatású mosószert használunk, ha a zajos gépeket korszerűbbre, csendesebbre cseréljük, ha a sok szennyező anyagot kibocsátó technológiát átalakítjuk, korszerűsítjük.

12 3. A legfontosabb hétköznapi gyakorlatban használt ismeretek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz
A helyes szemlélet és életmód kialakítása, a környezet védelme, szennyezésének csökkentése csak az egész társadalom egyetértésével lehetséges. Ahhoz azonban, hogy valamennyi állampolgár részese lehessen jövője formálásának, sok ismeretet kell elsajátítania és a napi életben tudatosan alkalmaznia. Tekintsük át azokat a legfontosabb, a hétköznapi gyakorlatban is használatos ismereteket, melyek szükségesek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz.

13 A fertőzés Fertőzésről akkor beszélünk, ha a szervezetbe kórokozók jutnak be, ezek elszaporodnak és betegségeket okoznak. A fertőzést különböző vírusok, baktériumok okozzák. A fertőzés közvetlen, vagy közvetett módon terjedhet. Közvetlen terjedés emberről emberre. A fertőzés terjedhet élő, vagy élettelen közvetítőkön keresztül is. Szúnyogok, kullancsok, tetvek, legyek tartoznak az élő közvetítők közé. Az élettelen közvetítők közé tartozik a rosszul elmosott evőeszköz, edény stb. A kórokozók különösen jól szaporodnak különböző élelmiszerekben. ( tej, víz stb.)

14 Ételmérgezés Ételmérgezés akkor lép fel, ha olyan ételt fogyasztunk, amelyben előzőleg nagy számban kórokozók telepedtek meg. A kórokozók szaporodása tehát elsősorban nem a szervezetünkben zajlik, hanem az élelmiszerben. A mérgezést kiváltó ételek a tej, és tejtermékek, tojás, krémek, sütemények, házikolbász stb. Egy rosszul elmosott edény elegendő ahhoz hogy a kórokozók az élelmiszerbe kerüljenek.

15 A kullancs Sehol nem él annyi apró és nagy bogár, parányi és tenyérnyi színpompás lepke, halálos mérgű darázs, pók és kígyó, madár és emlősállat, mint az esőerdők félhomályában. De nagyon nehéz őket megfigyelni, mivel az állatok többsége csendben lapul, inkább éjszaka jár táplálék után. A gyepszinten alig van fogyasztható növény, ezért a nagytestű növényevők az erdő legalsó szintjén csak kis egyedszámban és nagyon szétszórtan találhatók. A középső és az alsó lombkoronaszint zöld világában azonban gazdag és változatos életközösség él. Az állatok ott táplálkoznak, szaporodnak és pusztulnak el, anélkül, hogy valaha elhagynák a lombkoronát.

16 A járvány Járványról akkor beszélünk, ha egy adott kórformában megbetegedettek száma rövid időn belül megnő. A járvány kialakulásának fontos tényezője a kórfolyamatra fogékony emberi szervezet. Ez azt jelenti, hogy ha szervezetünk ellenálló képessége kicsi, nem tud védekezni a testünkbe jutó vírusok baktériumok ellen, s megbetegszik. A tömeges megbetegedések speciális formája a járvány. Ilyenkor a fertőzés egyre nagyobb területen betegíti meg az embereket. A járvány terjedését nagymértékben befolyásolhatja az egyre szennyezettebb környezet, a felgyorsult éghajlati változások és az időjárás változékonysága. Bizonyos járványok a Föld egyes területein nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. Például a maláriás megbetegedések a trópusi környezetben gyakoribbak míg a tüdőgyulladás ipari országokban fordul elő.

17 Pestis „A fekate halál”
Honan is ered a betegség? Az első konkrét válaszok 1894-ből erednek. Ekkor fedezi fel egy svájci biológus, hogy a pestis valójában a rágcsálók betegsége, így többek között a patkányé is. Az emberre a patkányokon élősködő bolhák révén jut,melyek egy csípés alkalmával 25 ezer bacilust juttatnak az emberi szervezetbe. A jaárvány ellenszerét 1

18 Malária A malária nem olyan ősi betegség, mint gondolnánk, az ősembert még nem fenyegette, a mezőgazdálkodás kialakulása nyomán terjedt el. az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban. A nagy halálozási arány fő okai: az egyre nagyobb fokú gyógyszer-rezisztencia, illetve a szúnyogok ellenálló-képességének növekedése az inszekticidekkel szemben.

19 A fertőzés folyamata

20 4. A betegségek elleni védekezés módjai
A járványok továbbterjedését azzal akadályozhatjuk meg, hogy megszüntetjük a fertőző forrásokat. Ennek egyik lehetősége, hogy elkülönítjük a beteget. Másik lehetőség a továbbterjedés meg akadályozására a kórokozók elpusztítása. Ez kellő fertőtlenítéssel oldhatjuk meg. A megelőzés 3. módja a szervezet ellenálló képességének javítása. Ezt szolgálják a védőoltások. A gyermekkorban megkapott védőoltásoknak köszönhető, hogy jelentősen visszaszorultak azok a fertőző megbetegedések amelyek korábban nagy számban fordultak elő. Pl.: járványos gyermekbénulás, kanyaró, diftéria, szamár köhögés, stb. Ma már némely fertőzés gyanúja esetén is kaphatunk védőoltást pl.: tetanusz.

21 Az emberi szervezet kórokozók elleni saját védekezését két csoportba oszthatjuk: 1./ a természetes vagy aspecifikus immunitás, amelynek legfontosabb összetevői - a szervezetet a külvilágtól elválasztó külső és belső barrierek (bőr, nyálkahártyák) - a szervezet bizonyos sejttípusai (fagociták, monociták, ölősejtek) - humorális elemek (pl. proteinek). 2./ a specifikus immunitás, melynek alapja, hogy a rendelkezik a saját/saját nem saját felismerő rendszerrel és a testidegen anyagokat specifikusa próbálja közömbösíteni. A szervezetbe bekerülő immunválaszt kiváltó anyagok az antigének. A behatoló anyag által kiváltott immunreakciót a szervezet „megjegyzi”, ún. immunmemória alakul ki. A specifikus immunitás elemei - sejtes (makrofágok, limfociták, ún. T-sejtek, stb.) - és humorális (immonglobulinok) összetevők.

22 Emberi szervezetnek a fertőzésre adott specifikus immunválasza kétféle lehet
Természetes úton létrejövő immunvállasz: lehet aktív, azaz antigénhatásra (fertőzés) kialakuló immunitás lehet passzív (pl. a magzat anyától kapott védettsége). Mesterségesen kiváltott immunválasz: Aktívnak nevezzük az immunitást, ha azt a vakciálás, azaz mesterségesen bejuttatott antigén révén érjük el. Ha a szervezetbe a kész, „előregyártott” ellenanyagot juttatjuk be, akkor nem vesszük igénybe a saját (aktív) immunreakciót, ezért ezt passzív immunizálásnak nevezzük. Erre akkor van szükség, ha a szervezetnek aktív immunválasza még nincsen, vagy nincs elég idő az aktív immunizálásra, azaz a vakcinálásra.

23 Ellenőrzés, visszacsatolás
Tudnál válaszolni a következőkben feltett kérdésekre? Mit nevezünk civilizációs ártalmaknak? Mi a passzív, és aktív beavatkozás? Mit tudsz az ételkészítés, tárolás higiéniájáról? Ha jól válaszoltál a feltett kérdésekre, akkor az összefoglalást követően próbáld ki tudásod a tesztkérdések segítségével!

24 Összefoglalás Az ember környezetátalakító tevékenysége nem csak pozitív hatásokat hozott az emberek egészsége, életminőségének javítása érdekében. A technika, technológia fejlődése, a tömegtermelés sok új addig ismeretlen problémát hozott felszínre. Ezek a változások nagyban befolyásolják az emberek egészségi állapotát. Ez szükségessé teszi a hatások megismerését, és a védekezés lehetőségeit. Fontos ismerni az egészségünkkel összefüggő ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek a megelőző életmódhoz, magatartáshoz.

25 Próbáld ki tudásod! A következőkben 10 db tesztkérdést válaszolhatsz meg. Először feleletválasztós kérdéseket, majd párosításos kérdéseket, végül pedig eldöntendő kérdéseket tölthetsz ki. 1. Feleletválasztásos kérdések értéke egyenként 3 pont, összesen 15 pont 2. A párosításosnak egyenként 2 pont, összesen 8 pont 3. Az eldöntendő kérdések egyenként 2 pont, összesen 8 pont

26 Feleletválasztásos kérdések
Mik az ételmérgezés tünetei? a) Végtagfájdalom, láz ,görcsök Magas vérnyomás, szédülés) Hányás,hasmenés, görcsök Mikor beszélünk járványról? A betegek száma rövid időn belül nő 10-20 ember lázas beteg Mérgezéses tünetek mutatkoznak Hogyan akadályozhatjuk meg a járványok terjedését? Kerüljük az embereket Elutazunk otthonról Megszüntetjük a fertőzés forrását Hogy osztályozzuk a kedvezőtlen hatásokat? Helyi, regionális, globális Tanyai, falusi, városi Megyei, országos, földrészi 5. Mit teszünk passzív beavatkozáskor? Megszüntetjük az okot Mérsékeljük a káros hatást Nem avatkozunk be

27 Párosítás 6/1. A passzív beavatkozás 6/2. Az aktív beavatkozás
A: nem gátolja a jelenség létrejöttét B: a megelőzés módszere C: lényegileg védekezés D: az okot szünteti meg

28 Eldöntendő kérdések Döntsd el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak! 7. A tömeges megbetegedés speciális formája a fertőzés (igaz-hamis) 8. A tiszta evőeszközök fertőzést okozhatnak (igaz-hamis) 9. A fertőzést vírusok, baktériumok okozzák (igaz-hamis) 10. A kullancs nem terjeszt betegséget(igaz-hamis)

29 Értékelés A megszerezhető pontszám 31 pont.
0-50 % (0-16 pont) Tudásod sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételd át az anyagot akár többször is. 51-65 % (17-20 pont) Tudásod sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételd át az anyagot még egyszer. 66-79 % ( pont) Tudásod közepes szintű, tekintsd át, hogy melyik feladatot rontottad el és ismételd át az ahhoz tartozó részeket. 80-90 % ( pont) Tudásod jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresd ki, hogy melyik feladatot rontottad el, majd ismételd át a megfelelő részeket. % (29-31 pont) Gratulálunk, tudásod kiváló szintet ért el, folytasd a következő leckével!