2016. 09.29.

Az előadások a következő témára: "2016. 09.29."— Előadás másolata:

1

2

3 ESZAK A szerződés Párizsi Szerződés néven lett híres. Az aláírt megállapodás július 23-án lépett hatályba és 50 évre szólt, így július 23-án lejárt.

4

5 Az Európai Szén- és Acélközösség Főhatóságának központja Luxembourgban

6 Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig
Pléven-terv: Európai Védelmi Közösség (European Defence Community) 1950. október 24. (javaslat) cél: közös európai hadsereg felállítása 1954. augusztus 30. – a francia Nemzetgyűlés leszavazta Nyugat-Európai Unió (Western European Union) /1954/ Német és angol kilépési szándék /2010/ (2011. június 30-án megszűnt)

7 René Pleven ( )

8 Messinai konferencia 1955. június A Hatok (Montánunió) külügyminiszterei Messinában a gazdasági integráció továbbfejlesztéséről döntenek és elhatározzák egy európai nukleáris program (Euratom) létrehozását is. A javaslat kidolgozásával Paul-Henri Spaak belga külügyminisztert bízzák meg.

9 Paul-Henri Spaak (1899-1972) (Spaak bizottság),
közös európai piac bevezetésének feltételeit. Spaak-jelentés eredményeként került sor 1957-ben a római szerződések aláírására

10 A Római Szerződés (Horatiusok és Curiatiusok terme, Capitolium, Róma, március 25.)

11 Az Európai Védelmi Közösség kudarcától a Római Szerződésig
Római Szerződések 1958. január 1. - hatálybalépés modell: ESZAK, de ez inkább kormányközi modell fő cél: közös piac, azaz vámok, mennyiségi korlátozások és az ezekkel azonos intézkedések megszüntetése vámunió létesítése és közös kereskedelmi politika folytatása a kívülálló országokkal szemben tőke, munkaerő, áruk, szolgáltatások szabad áramlása közös mezőgazdasági, közlekedési és versenypolitika jogharmonizáció Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) Nagy Britannia, Svédország, Norvégia, Dánia, Svájc, Ausztria, Portugália ipari vámok csökkentése, de nincs közös külső vámhatár, mezőgazdaságra nem vonatkozik

12

13 Az EU története Rómától Maastrichtig

14 Célkitűzések Rómában vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése
közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 4 alapszabadság közös mezőgazdasági politika (KAP) közös közlekedéspolitika közös versenypolitika gazdaságpolitikai koordináció Európai Beruházási Bank létrehozása Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)

15 1.5. Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) első 15 éve
gyors belső integráció, gyors modernizáció és műszaki fejlődés között 12%-os évi növekedés 1962: közös mezőgazdasági politika (agrárprotekcionizmus a Közösségen belül) 1965-től: „üres székek” politikája (szupranacionális vagy nemzetállamok Európája?) De Gaulle utasítására Franciaország visszavonta minisztereit az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának üléseiről. 1966. január 29.: „luxemburgi kompromisszum – Fr. o ismét elfoglalja helyét (nemzeti érdek – egyhangú szavazás)

16 1.6. Az Egyesülési Szerződés és intézményi hatásai
1965 ápr. 8 - EGYESÜLÉSI SZERZŐDÉS – Brüsszel (Merger Treaty) ESZAK, EGK, Euratom szervei (1967 július) EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK (European Communities) Intézményei: Bíróság, Közgyűlés, Bizottság és Tanács a 3 Közösség továbbra is megőrizte önálló nemzetközi jogalanyiságát az EK rövidítés az 1992-es Maastrichti Szerződés óta az EGK-ra is vonatkozik az EGK, mint a közös piac működését biztosító általános hatáskörű szerv működik, azon a téren, amire az ESZAK és az Euratom Szerződés nem tér ki

17 Charles de Gaulle ( )

18 Egyesülési Szerződés aláírása

19 1.7. Hatokból Tizenkettek – az EK bővülései
1968: megszűnnek a vámok, közös külső vámok 1969/70: Werner-terv - EK-tagországok valutáinak konvertibilitása már a monetáris uniót akarta bevezetni, de az olajválság megbuktatta 1961, 1967: Nagy Britannia felvételét kérte, de Franciaország elutasította 1969 – de Gaulle lemondott  csatlakozási tárgyalások 1973: Dánia, Írország és Nagy-Britannia felvétele következmények: EK világgazdasági súlya jelentősen megnövekedett az olajválság jelentősen hátráltatta az integrációban való továbblépést a tagállamok között a gazdasági kapcsolatok egyre szorosabbá váltak és sikeresnek tűnt

20 1.7. Hatokból Tizenkettek – az EK bővülései
1975: Európai Regionális Fejlesztési Alap 1981: Görögország ([1967-]1974: katonai junta bukása) 1986: Spanyolország, Portugália (szintén katonai diktatúrából szabadultak) hatás: hangsúlyosabban előtérbe került a Közösségen belül a gazdasági és szociális kohézió kérdése az EK sokszínű, különböző fejlettségű régiókat magába foglaló szervezetté vált megnövekedett földrajzilag és politikailag jelentős integrációs tömbbé alakult

21 1.8. Az Egységes Európai Okmány elfogadása – az egységes piac megvalósítása
olajválságok, recessziók  sokszorosára nőtt a „nem vámjellegű korlátozások” száma deregularizáció kell  Római Szerződés módosítása Fehér Könyv Jacques Delors, 1985 az EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó terve a fizikai, pénzügyi és technikai korlátok felszámolása ehhez a tagállamoknak a szuverenitásuk újabb részéről kellett lemondani EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY (Single European Act) Luxemburg, február 18. egységes piac elérése: december 31-ig  óriási mértékben megnőtt a közösségi joganyag, ami megnehezítette az integrációhoz való csatlakozást

22 Jacques Delors

23 Schengeni Egyezmény aláírása
1.8. Az Egységes Európai Okmány elfogadása – az egységes piac megvalósítása Intézkedések: protekcionista jellegű nemzeti előírások, szabványok felszámolása tőkemozgások korlátozásának megszüntetése számos szolgáltatási ágazat liberalizálása kiterjesztették a Parlament befolyását szélesítette a Bizottság hatáskörét is megnövekedett az ún. minőségi többségi szavazás szerepe. Schengeni Egyezmény aláírása megszűnik a határellenőrzés és közös vízumpolitikát vezetnek be (1995-től lép csak életbe)

24 2.1. A Közösségekből Unió – a Maastrichti Szerződés
1990. december 15. kormányközi konferencia: áttérés gazdasági és politikai unióra? egységes valuta közép-európai politikai változások és a német egység 1992. február 7. – MAASTRICHTI SZERZŐDÉS  EURÓPAI UNIÓ az integráció tovább mélyítése: gazdasági és monetáris unió; 1999-re közös valutát vezetnek be közös kül- és biztonságpolitika felállítása közös célok bel- és igazságügy terén: uniós állampolgárság és a munkaerő szabad áramlása

25 A Maastrichti szerződés aláírása

26 2.1. A Közösségekből Unió – a Maastrichti Szerződés
három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi változások jelentős mértékben nőtt a Parlament hatásköre a Tanácsban szélesítették a többségi szavazási eljárás alkalmazását (megválasztott tagok 50% + 1 fő) beiktatták a szubszidiaritás elvét: csak akkor kell egy ügyben közösségi szinten dönteni, ha nemzeti szinten nem lehet kielégítő eredményre jutni

27 A 3 pilléres szerkezet (1993-2009)

28 Az EU 1992/1993

29