A Szent Szövetség rendszere

Az előadások a következő témára: "A Szent Szövetség rendszere"— Előadás másolata:

1 A Szent Szövetség rendszere
Egyetemes és európai történelem I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2016/2017. őszi félév

2 I. A bécsi kongresszus I. Bécsi kongresszus: győztes nagyhatalmak áltak 1814 szeptembere és június 9. között megtartott nemzetközi kongresszusa. Napóleoni háborúk utáni területrendezés mellett elvek megfogalmazása. Előzmények: Napóleon veresége október 19-én Lipcse mellett. 1814. március 31. Szövetséges haderő bevonulása Párizsba, majd Bourbon restauráció (XVIII. Lajos). 1814. május 30. Párizsi béke megkötése.

3

4 I. A bécsi kongresszus II.

5 I. A bécsi kongresszus III.
1814. november 1. Bécsi kongresszus megnyitása. Győztes nagyhatalmak vezető szerepe. Párizsi szerződés titkos cikkelye: szeptember 22-i határozat megerősítése: Anglia, Poroszország, Oroszország és Ausztria részéről. Nyolctagúra bővült nagyhatalmi csoportosulás. 216 küldött + néhány ezer résztvevő. Plenáris ülések mellett a kisebb államok számára tíz bizottság felállítása.

6 II. A kongresszus résztvevői
Porosz delegáció vezetője: Hardenberg herceg volt. Angliát Castlereagh képviselte. Kongresszus meghatározó személyisége: Klemens Metternich herceg volt. Oroszország: I. Sándor orosz cár ( ). Franciaország: Talleyrand (Franciaország elismertetése + porosz terjeszkedés megakadályozása Szászországban).

7 III. Elvek a kongresszuson
Bécsi kongresszus irányítóinak politikai elvei a XVIII. századból származtak. Fő: törekvés restauráció volt. Két fontos elv megfogalmazódása: 1. felelősség és 2. egyensúly elve.

8 IV. Nagyhatalmi viták, eltérő érdekek a kongresszuson
1814. szeptembere: tárgyalások megindulása Bécsben. 1815. június 9. Kongresszus záróokmányának aláírása. Két egymással szemben álló csoport: Oroszország és Poroszország. Anglia, Ausztria és Franciaország: hatalmi egyensúly fenntartása. 1815. január 3. „Bécsi titkos szerződés”: Anglia, Ausztria és Franciaország katonai összefogása az orosz-porosz terjeszkedés ellen.

9 V. Területi rendezés Oroszország (szomszédos Lengyelország megszerzése). Ausztria: Galícia és Ladoméria + itáliai területek megszerzése Poroszország: Szászország felét, svéd Pomerániát, Rajna menti német tartományok egy részét kapta meg. Anglia: Málta, Helgoland, Ceylon és Fokföld. Svédország: Norvégiát kapta meg. Franciaország: ütközőállamok létrejötte.

10

11 VI. Napóleon 100 napos visszatérése
1815. március 18 – június 18. Napóleon visszatérte. De március 25. Hetedik koalíció létrejötte Napóleon ellen. Waterlooi csata (1815): angol-porosz győzelem Napóleon felett. 1815. november 20. második párizsi béke (1790-es határok visszaállítása). Franciaország területi veszteségei + jóvátétel fizetése.

12 VII. A Szent Szövetség I. Védelmi garanciák szükségessége.
1815. szeptember 26. Szent Szövetség létrejötte (Oroszország, Poroszország és Ausztria), majd november 20. négyes szövetség megalakulása (Anglia csatlakozásával): I. Sándor orosz, I. Ferenc osztrák- és III. Frigyes porosz király összefogása: keresztény kormányzás melletti elkötelezettség + nemzeti és liberális politikai jelenségek elnyomása. Alapelve:

13 VII. A Szent Szövetség II.
Anglia és a pápa nem csatlakozott a szövetséghez. Szövetség: uralkodók személyes társulása volt. 1833. Oroszország és Ausztria összefogásának megújítása. Münchengratzi szerződés aláírása: kölcsönös katonai segítségnyújtás.

14 VIII. A négyes szövetség
A bécsi rendezés másik garanciája: november 20-án aláírt négyes szövetség volt. Európai béke garantálása. 1814. március: chaumonti egyezmény aláírása. Bécsi rendezés: Európa területi felosztásának megvalósítása. 1815. Kontinentális, keresztény és monarchikus Európa létrejötte.

15 IX. Kongresszusok kora I.
Kongresszusok szervezése a Szent Szövetség államai részéről: Aachen, Troppau, Laibach, Verona. Aacheni kongresszus: központi témája Franciaország volt. 1819. Karlsbad: miniszteri értekezlet. 1820. november 19. Oroszország, Ausztria és Poroszország megállapodása (politikai status quó fenntartása). 1821. január. Laibach: újabb találkozó.

16 IX. Kongresszusok kora II.
Közben Ausztria leverte az alkotmányos mozgalmakat Nápolyban és Piemontban. Veronai kongresszus: nagyhatalmak koalíciójának fenntartása a spanyol forradalom megoldásában. 1823. Spanyolország elleni francia katonai intervenció. Dél-Amerika kérdése: megosztotta a nagyhatalmakat. De december 2. megszületett az ún. Monroe-elv. Latin-Amerika: nagyhatalmak számára csak másodlagos kérdés volt.

17 X. A Szent Szövetség működésének kudarcai I.
1821. görög felkelés kitörése (Alexandrosz Ypszilanti) a török uralom ellen. 1822. Görög nemzetgyűlés összeült és kimondta az ország önállóságát. De török ellentámadás 1825-ben és Athén visszafoglalása (1826). Oroszország: balkáni-térségben való befolyás kiterjesztése. Ellentétek kiéleződése a Szent Szövetség nagyhatalmai között.

18 X. A Szent Szövetség működésének kudarcai II.
1826. angol-orosz és 1827-ben kötött angol-francia-orosz szerződés. 1827. Navarinó: Szent Szövetség és Anglia, illetve Franciaország egyesített hajóhada legyőzte a török-egyiptomi flottát. 1829. Drinápolyi béke: 1830. Forradalom kitörése Párizsban. 1830. augusztus 25. Felkelés Brüsszelben a holland uralom ellen.

19 X. A Szent Szövetség működésének kudarcai III.
1831. Belgium függetlenségének kikiáltása. 1831. londoni jegyzőkönyvek. 1831. varsói felkelés a cári Oroszország ellen. De az oroszok leverték a lengyel felkelést és elfoglalták Varsót. 1833. Unkiár-Iszkelesz-i szerződés: Törökország orosz védnökség alá kerülése. 1841. londoni egyezmény: tengerszorosok nemzetközi ellenőrzés alá történő helyezése.

20 XI. Felhasznált irodalom
Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada Historiás Könyvkiadó Bt, Budapest, 1997. Harmat Árpád Péter: A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség. Történelem Klub. Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Salamon Konrád: Világtörténet. In: Európa a két nagy forradalom között ( ). A Szent Szövetség korának diplomáciája. Akadémiai Kiadó, 2006., pp Vadász Sándor (szerk.): A 19. századi egyetemes történet Korona Kiadó, Budapest, 1998.

21 Köszönöm a figyelmet!