MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Szarvasmarha

Az előadások a következő témára: "MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Szarvasmarha"— Előadás másolata:

1 MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Szarvasmarha
Kovácsné Koncz Nóra PhD hallgató

2 Szarvasmarha tenyésztés jelentősége
A gazdasági állatfajok közül a szarvasmarha-tenyésztés (Bos taurus) hazánkban és világviszonylatban is igen nagy jelentőségű. A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 9%-át (2014), az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Egyik legfontosabb nemzetgazdasági feladata a lakosság tejjel és tejtermékekkel való ellátása. Magyarországon az egy főre jutó tejfogyasztás: 147 kg/év (KSH, 2013) (vajjal számolt) (Hollandia:300liter!!); 67,5 l/év (Gfk Hungária, 2014) (folyó tej). A szarvasmarha-tenyésztés második legfontosabb haszna a hústermelés, amely hazánkban főleg az exportlehetőségek kihasználása miatt nagy jelentőségű. Az egy főre jutó hazai marhahús-fogyasztás 2,2kg/év (KSH, 2013).

3 Az 50-es évektől az állomány jelentősen lecsökkent (2 millióról 1 millió alá, 2015-ben 818 e), és típusában, hasznosítási irányában is átalakult. Távlati cél: tejtermelés terén a hazai szükségletek megtermelése. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. Trágyatermelés, igaerő Szinte minden táplálkozásra nem alkalmas testrészt (bőr, faggyú, csont, szaruképletek) további feldolgozások útján hasznosítani lehet.

4 A szarvasmarha biológiai, faji sajátosságai
A kérődzők osztályába, marhafélék családjába tartozik Unipara A borjak születési súlya az anya élősúlyának 5-8%-a (20-50kg) Napi súlygyarapodásuk: 0,6-2,2kg Ivarérettség 6 hónapos kor körül következik be. Növendéküszők tenyészérettségüket hónapos korban, bikák hónapos korban érik el. Kifejlettkori testsúly teheneknél: kg, bikáknál: kg. Biológiai lehetséges életkor: év. Tehenek vemhességi ideje: 285 nap.

5 A szarvasmarha biológiai, faji sajátosságai
Az ellés után az első ivarzásuk nap múlva következik be. Ivarzás tartama óra (21 naponként ismétlődik) A két ellés között eltelt idő nap - Ebből a tejtermelés (laktáció): nap - Szárazon állás: 60 nap A két ellés közötti idő a vemhességből (285 nap) és a nyitott napokból ( nap) áll. Involúció: méhregenerálódás (42-50nap) Szervízperiódus: termékenyítéstől a fogamzásig tart. Tejelőtehenek laktációs tejtermelése: kg feletti.

6 Hasznosítási irányok tejhasznosítású: specializált tejtermelő (például holstein-fríz, jersey stb.) húshasznosítású: specializált hústermelő (például hereford, charolais stb.) vegyes hasznosítású: tej+hús (például magyartarka, szimentáli stb.) őshonos fajtánk a magyar szürkemarha

7 Fontosabb Magyarországon tartott fajták
Hagyományos fajták: Magyar szürke Kettős hasznosításúak: Magyar tarka Szimentáli Pinzgaui Lapály marhák Tejhasznú fajták: Holstein-fríz Jersey Ayrshire Húsfajták: Limousine Charolais Aberdeen angus Hereford Blonde d'Aquitaine Fehér-kék belga

8 Magyar szürke marha

9 Magyar tarka

10 Szimentáli

11 Holstein fríz

12 Ayrshire Jersey Brown Swiss

13 Aberdeen angus Hereford Limusin Charolais

14 Blonde d'Aquitaine Lincoln red Fehér-kék belga

15 Testtájak

16 Anatómiai ismeretek

17 Húsipari szakkifejezések marhában

18 I. osztályú marhahúsok vagy hirtelen sütésre alkalmas pecsenyehúsok (steak):
bélszín, rostélyos, hosszú felsál, gömbölyű felsál, fehérpecsenye II. osztályú marhahúsok vagy leveshúsok: fartő, csípőfartő, lapocka, oldallapocka, puha hátszín, csontos oldalas, szegy. III. osztályú marhahúsok (gulyáshúsok): tarja, nyak, szegy, lábszárhús.

19 Küllemtan, küllemi bírálat
A gazdasági állatok testalakulásával, megjelenésével, az egyes testtájak egymás közötti és a termelési tulajdonságok közötti kapcsolat értékelésével foglalkozó tudományág. Hosszú ideig csupán az állat külleme alapján következtettek várható élettartamára, termelési tulajdonságaira. Küllem nyújtja az első információt egy állatról, mely tájékoztat annak fajáról, fajtájáról, neméről, hasznosítási típusáról, életkoráról, egészségi állapotáról. A testalakulás értékelése a küllemi bírálat.

20 Küllemi bírálat A küllemi bírálat célja annak megítélése, hogy a külső testalakulás mennyiben áll összhangban az állat gazdasági haszonvételével. Vizsgáljuk, hogy az állat magán viseli-e a fajtájára jellemező bélyegeket, külleme szolgálja-e azt a termelési célt, amiért tartjuk (tej, hús, igaerő), képes-e minél hosszabb ideig termelni, kellően szilárd szervezetű-e?

21 Mikor bíráljunk? Amikor az egyed a legelőnyösebb képet mutatja.
A tenyészérett egyedek testarányai már közel kialakultak, ezért ebben a korban bírálunk. Nem bíráljuk a beteg, sérült, vemhes, túlkondícióban levő egyedeket. Környezet is befolyásolja a bírálatot: nyugodt környezet! (száraz idő, elegendő tér…)

22 Bírálati rendszerek Összbenyomás alapján bíráló rendszerek
Pontozásos módszerek Leíró bírálati rendszerek Lineáris küllemi bírálat Összetett rendszerű bírálat A gazdasági állatok bírálata kiegészülhet fényképezéssel is. A bírálatot követően rendszerint az állatok testsúlyát is lemérik, és felveszik a különböző testméreteket.

23 Kondíció Küllemi bírálat során ítéljük meg az állat kondícióját is.
Kondíción tápláltsági és erőbeni állapotot értünk. Megkülönböztetünk: tenyész, kiállítási, hízó, használati, verseny, és gyenge kondíciót.

24 Kondíciópontozás A tejelő szarvasmarha kondícióbírálata:
Hazánkban a kondíció vizsgálata eddig leginkább hús típusú állományokban jellemz ő . A Kondíciópontozás A tejelő szarvasmarha kondícióbírálata: képet ad az állatok pillanatnyi tápláltsági állapotáról, alkalmazásával nyomon követhetők a tartás- és takarmányozás hiányosságai, használatával egyszerűbb az állományok csoportosítása. Hazánkban a kondíció vizsgálata eddig leginkább hústípusú állományokban jellemző. A tejelő tehenek kondíciópontozására még nem fordítanak kellő figyelmet a tenyésztők. tejtermel ő tehenek kondíciópontozására még nem fordítanak kel ő figyelmet a l tenyészt ő k.

25 Holstein-fríz fajta kondíció bírálati rendszere (USA)
1 pont: A faroktő körül mély üreg. A medencecsontok és a rövid bordák élesek, könnyen kitapinthatók. Faggyúszövet nincs a medencén és az ágyékon. Az ágyék igen éles.

26 BCS= 1

27 BCS=2

28 3 pont: A faroktő körül üreg nincs. Könnyen kitapintható a faggyúszövet a faroktőn és az ülőgumón. A medence enyhe nyomásra érezhető. A rövid bordák felületét vastag faggyúréteg borítja. Az ágyéki gerincszakasz csak enyhén kiemelkedő.

29 BCS= 3

30 BCS= 4

31 5 pont: A faroktövet vastag faggyúréteg borítja. A medencecsontok erős nyomásra sem kitapinthatók. A rövid bordákat vastag faggyúréteg borítja.

32 BCS= 5

33 Kívánatos pontszámok Többször ellett tehenek ellés után: 3,5-4 pont
Először ellett tehenek: 3 pont Szárazra állításkor és alatt: 3,5 pont Soha ne legyen 2-es pont! Szárazon állás alatt ne legyen 4-es pont feletti egyed!

34 Elnevezés kor és hasznosítás szerint
Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Választott borjú: elválasztás után ½ éves korig. Növendék: 7-12 hónapos koráig. Üsző: nőivarú szarvasmarha. Bika: hímivarú szarvasmarha. Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha. Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó. Ökör: 4 éves tinó. Vemhes üsző vagy előhasi üsző: először vemhes nőivarú szarvasmarha. Elsőborjas tehén: 1. ellés után a nőivarú szarvasmarha. Tehén: 2. ellés utántól a nőivarú sz.m. Anyatehén: nem fejt tehén, fő terméke a borjú.

35 A KÉT ELLÉS KÖZÖTTI IDŐ JELENTŐSÉGE ÉS CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI TEJTERMELŐ TEHENÉSZETEKBEN
A tejtermelő tehenészetek napi problémája a két ellés közötti idő csökkentése. Az újratermékenyítés az előző elléstől számított nap között lenne kívánatos, hiszen a méh involúciója ekkorra befejeződik. A gyakorlatban azonban ez nehezen megoldható az ellést követő különböző oktani szaporodásbiológiai zavarok, illetve az ivarzók nem megfelelő hatásfokú felderítése miatt.

36 Az elmúlt években az ellenőrzött tehenészetekben a két ellés közötti idő átlagosan elérte ill. mára valószínűleg meg is haladta a napot. (tehát nap az újratermékenyítésig eltelt idő) A szaporodási teljesítmény javítása főként a két ellés között eltelt idő és az egy vemhesülésre eső termékenyítések számának csökkentésével érhető el. A két ellés közötti idő csökkentésének legkézenfekvőbb módja a termékenyítés után üresen maradt tehenek mielőbbi felderítése.

37 Szarvasmarha tenyésztés gyakorlata
A szarvasmarha termékeinek előállítását szolgáló konkrét teendők sorozata. E tevékenységet szokás technológiának is nevezni, mivel ma már szigorú technológiai előírásokkal, iparszerű körülmények között, programozottan folyik.

38 A tejtermelő tehenészet technológiája

39 Hazánkban a holstein-fríz fajta használata az utóbbi 30 évben meghatározóvá vált.
A tenyésztési stratégia a tejelő szarvasmarha tenyésztésben a tejtermelés gyors növekedésére irányult. Az utóbbi időszakban elsősorban a termelési tulajdonságokra irányult a szelekció, ezért az élettartam jelentősen csökkent. Az intenzív tejtermelésre történő folyamatos szelekció mellett az állomány genetikai képességeinek olyan további fejlesztése is szerepel a jelenlegi tenyésztéspolitikában, mint például a hasznos élettartam növelésének tenyésztési lehetőségei.

40 Cél: nagy mennyiségű, jó minőségű tej előállítása.
Tejtermelő tehenészetekben (ahol tejelő típusú, vagy/és kettős hasznosítású teheneket tartanak) a tehéntartás fő terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. Cél: nagy mennyiségű, jó minőségű tej előállítása. Komoly befektetés (elhelyezést szolgáló épületek, takarmányozás, fejés, tejkezelés eszközeinek megteremtése).

41 Laktációs időszak: A tejtermelés időszaka.
A fejőstehén az elléstől a következő ellés előtti 6-8 hétig fejhető nap. Szárazra állítás: az ellés előtt 6-8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot. Involúciós időszak: az ellés utáni regenerálódási időszak. Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazdadaság viszonyai között 0 jövedelmet ad.

42 3. Tej összetétele

43 Tejtermelő képesség komponensei
1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5-30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: kg Laktáció időtartama: nap 2. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt

44 Laktációs görbék Két ellés közötti idő (vemhesség + nyitott napok)
Tej, kg B tehén Elapasztás A tehén Tejelő napok

45 Tejleadási görbe szakaszai
1. Emelkedő szakasz: 0,5 perc 2. Egyenletes tejleadás szakasza: kb. 3 perc 3. Leszálló szakasz: kb. 1 perc 4. Vakfejési idő 5. Gépi utófejés: 1 perc 6. Főfejési idő: szakaszok

46 Tejmennyiség kifejezésmódjai
fejési átlag: tehenészetben 1 nap alatt termelt összes tejmennyiség osztva a tehenészetben lévő ténylegesen fejt tehenek számával. istálló átlag: tehenészetben 1 nap alatt termelt összes tejmennyiség osztva a tehenészetben lévő tehenek számával. a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), az éves termelés (egy naptári év termelése), az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, egy életnapra jutó termelés.

47 Tehenek elhelyezése I. Zárt istálló: minden oldalról állandó fallal határoltak, klímájuk az időjárástól többé-kevésbé független. Nyitott istálló: egy vagy több oldalon nincs fal, klímájuk a külső környezettől kevésbé tér el.

48 Tehenek elhelyezése II.
Tehenészeti telepek lehetnek: Tömbös rendszerűek: a tehenészetben lévő valamennyi tehenet 1 nagy épületben (tömb) helyezzük el. Pavilonos rendszerűek: az állatokat több kisebb épületben tartjuk (ez az elterjedtebb).

49 Pavilonos elrendezésű
Tömbös rendszerű Pavilonos elrendezésű

50 Tehenek elhelyezése III.
Állatok tartásmódja szerint Kötött tartás Kötetlen tartás Pihenőboxos Kombinált rácspadlós Mélyalmos

51 Kötött tartás Az állatokat állásokra lekötve tartjuk.
Az optimális álláshosszt a tehén testmérete határozza meg. Tartózkodási helyén történik a takarmányozás, fejés. Hátrány: mozgásban korlátozottak Előny: egyedi gondozás-, takarmányozás

52 Kötetlen tartás I. Az állatokat kötetlenül, csoportosan tartjuk. Fejés: fejőházban, etetés: etetőtérben történik, ahol az állatok a kiosztott takarmányt maguk keresik fel. Zárt rendszerű: Pihenőboxos kötetlen tartás Mélyalmos kötetlen tartás Kombinált rácspadlós kötetlen tartás

53 Nyitott rendszerű kötetlen tehéntartás
Kötetlen tartás II. Nyitott rendszerű kötetlen tehéntartás

54 A tejtermelő tehenészet technológiája
A korszerű tehenészeti telep jellemzői: Termelés alapján db-os csoportokba helyezik az állatokat Azonos napi takarmányadagok Egyszerre terelik a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása) Fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi 2x A tej vezetéken megy a tejhűtőbe (4-5 C) A tej csíraszám szerinti minősítése Ma a kötetlen tartásmód a jellemző. A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). Pótabrak etetés: azonosítójel a tehén nyakán, takarmánykiosztón jelfogó Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban Ivóvízellátás: önitatókkal.

55 Tenyésztés szervezése I.
Párosítási terv: az egyes teheneinkhez kiválasztjuk azokat az apaállatokat amelyekkel a termékenyítéseket el kívánjuk végezni. A párosításoknál figyelembe kell venni: mely tulajdonságok javítására törekszünk.

56 Tenyésztés szervezése II.
Fontos a nőivarú állomány szelekciója: növendék üszők és tehenek közül melyeket hagyjuk meg továbbtenyésztésre (figyelemmel kell lennünk a szülő, testvér saját, ivadék teljesítményekre). Az állomány termelési eredményét szakszerű selejtezésekkel is befolyásolhatjuk (tenyészselejt, technológiai selejt)

57 Szaporítás szervezése I.
Ivarzó tehenek kiválasztása: az ivarzó egyedet a külső jegyek, a megváltozott viselkedés alapján társaitól jól megtudjuk különböztetni, majd elkülöníteni. Az ellés utáni első ivarzás: borjazást követő napon számíthatunk rá. Ha az állat nem termékenyül az ivarzás 21 nap múlva megismétlődik.

58 Szaporítás szervezése II.
Mesterséges termékenyítés Kötött tartásnál: az állatok tartózkodási helyén. Kötetlen tartásnál: fejőházhoz csatlakozó, erre a célra kialakított állásokban történhet. Termékenyíthet: üzemi inszeminátor, állatorvos, tulajdonos, szakképzett dolgozó, külső szervek

59 Szaporítás szervezése III.
Vemhesség megállapítása Cél: ellési időköz rövidítése. Külső jelek: vemhesült állat ivarzása elmarad, nyugodtabbá válik, has terjedelme megnő. Rektális: üszők esetében a termékenyítés utáni 5-6. héttől, tehenek esetében: héttől. Tej hormon (progeszteron) - szintjének meghatározása: termékenyítést követő napon. A vemhességi fehérjék kimutatásán alapuló laboratóriumi vizsgálatok a termékenyítés utáni napon szintén elvégezhetők. Ultrahangos vemhességvizsgálat: nagy biztonsággal a vemhesítés utáni napon végezhető el.

60 A két ellés közötti idő csökkentésének legkézenfekvőbb módja a termékenyítés után üresen maradt tehenek mielőbbi felderítése. Sokan képesek rektális palpációval az üres tehenek kiszűrésére már a termékenyítést követő nap között is, de a 42 nap körüli rektális vemhességvizsgálat alkalmazása ma sajnos nem jellemző a magyarországi tehenészetekben, hanem eltolódott a 60. nap környékére (sőt sok üzemben csak a 90. napra vizsgálnak).

61 A korai vemhességvizsgálatok (pontosabban szólva az üres tehenek felderítése) jelenleg legelterjedtebb módszerei a gyakorlatban az ultrahangos és a különböző vemhességi fehérjék kimutatásán alapuló laboratóriumi vizsgálatok.

62 Ultrahangos vemhességvizsgálat
Nagy biztonsággal a vemhesítés utáni napon végezhető el. Nagy előnye: hogy a vemhes állatok sárgatestjének állapota, ill. az üresen maradt tehenek petefészkének ellenőrzése a méh vizsgálatával egyidejűleg könnyen kivitelezhető (az üresen maradt állatokat azonnal oktani kezelésben lehet részesíteni és újratermékenyítésük hamar megtörténhet). Hátránya: a készülék magas ára, másrészt alkalmazása során komoly figyelmet kell fordítani a járványtani szempontok betartására (ha nem csak egy üzemben használják), és a petefészek-vizsgálatok elsajátítása meglehetősen hosszú időt vesz igénybe 35 napos vehem ultrahangos képe

63 Vemhességi fehérjék kimutatása
A vemhességi fehérjék kimutatásán alapuló laboratóriumi vizsgálatok a termékenyítés utáni napon szintén elvégezhetők. A vizsgálat során a vemhes kérődzők vérszérumából mutatják ki a vemhességspecifikus fehérjét (PSPB, Pregnancy Specific Protein B) egy diagnosztikai (ELISA) eljárással. Vemhességi teszt: színreakció alapján lehet elkülöníteni a vemhes és az üres tehenekből származó mintákat. 

64 Szaporítás szervezése IV.
Tehenek elapasztása A vemhes teheneket különleges bánásmódban kell részesíteni (utolsó harmad!!). A várható ellés előtt 2 hónappal el kell végeznünk a tehenek elapasztását: -csökkentjük a fejések számát, majd 2 naponta fejjük, végül egyáltalán nem fejünk, -elvonjuk az abrakot, és csökkentjük a tejtermelést serkentő takarmányok (pld: zöldtakarmány), és az ivóvíz mennyiségét.

65 Szaporítás szervezése V.
Ellés Ellető istálló:10-14 nap Kötött tartású istállóban: külön ellető állásokat alakítanak ki. Kötetlen rendszerű épületben: egyedileg, vagy kiscsoportosan ellethetünk. Ellésre való felkészülés: elletőhely tisztítása, fertőtlenítés, élő állat előkészítése. Ellés után figyelemmel kell kísérnünk a nemi szervek visszaalakulását (involúció: nap).

66 Szaporítás szervezése VI.
Újszülött borjú ápolása légzés ellenőrzése nyálka eltávolítása a borjú orrából, szájából köldökzsinór elvágása borjú felszárítása Föcstej: minél korábban jusson hozzá (1-2 órán belül 2 liter), immunitás megszerzése.

67 Fejés Kötött tartási rendszerben: a fejés az állatok tartózkodási helyén történik. Régen: sajtáros, tankos, ma: vezetékes fejőberendezések. Kötetlen tartási rendszerben: fejőházban (szakaszos üzemelésűek: tandem, halszálkás és poligon; folyamatos: karusszel) Kétszer fejnek/nap Tej képződése folyamatos, viszont a tejleadás csak bizonyos időszakokban, az állat akaratától független, vele született, feltétlen reflex által kiváltott hormonhatásra következik be (borjú szopása, vákuumszivattyú hangja, fejőedények zörgése, fejő személy meglátása, langyos vizes tőgymosás) Az inger jelentkezésétől a tej belövelléséig 0,5-1,5 perc telik el, az oxitocin hormon hatása 6-8 percig tart.

68 Kötött tartási rendszerben történő fejés
Sajtáros Tankkocsis Tejvezetékes

69 Kötetlen tartási rendszerben történő fejés (stabil)
Tandem fejőállás Párhuzamos fejőállás Halszálkás fejőállás

70 Kötetlen tartási rendszerben történő fejés (mobil)
Karusszel fejőállás (halszálkás) Karusszel fejőállás (tandem)

71 Kötetlen tartási rendszerben történő fejés (mobil)
Radiális elrendezésű fejőkarusszel

72 Fejőrobot

73 A gépi fejés műveletei Állatok fejőházba hajtása, fejőgép üzembehelyezése Tőgy előkészítése: 1. Tőgymosás (35-40 Co-os vízzel) 2. Tőgytörlés és masszálás 3. Első tejsugarak kifejése Gépi fejés 4. Fejőkelyhek felhelyezése 5. Fejőkelyhek előre, lefelé történő meghúzása és a tejfolyás ellenőrzése 6. Gépi utófejés 7. Fejőkelyhek levétele A fejés utóművelete 8. kézi utócsepegtetés (a tőgy megfelelő kifejésének ellenőrzése) 9. a tejcseppek letörlése és a tőgybimbók fertőtlenítése 10. fejőberendezések tisztítása, fertőtlenítése

74 A gépi fejés műveletei

75 A tej fejés utáni kezelése
Elsődleges kezelés: Tehenészetekben történik Tej szűrése Tej hűtése és hűtve tárolása (4-6C0) Másodlagos kezelés: Fölözés, pasztőrözés (régen a tehenészetekben végezték el, ma már a nyerstej értékesítése után a tejüzemekben történik).

76 Tehenek gondozása Külső élősködők elleni védekezés: (tetvek, kullancsok, bögölyök, bagócslegyek), rovarírtó szerek használatával, rendszeres bőr- és szőrápolással. Csülökápolás: 2 körmözés/év, körmöző kaloda (állat rögzíthető, körmözés balesetveszély nélkül elvégezhető). Szarvtalanítás: borjúkorban!, de idősebb korban is elvégezhető. Érzéstelenítés után a szarvak csontfűrésszel eltávolíthatók (vérzés: besütés, nyomókötés). Állatok egyedi megjelölése: azonosító jelek fülbe történő tetoválása. ENAR rendszer. Állatok mozgatása, jártatása: egészségi állapot fenntartása, ellenállóképesség megőrzése érdekében.

77 Tej-és kettőshasznosítású borjak felnevelése
Itatásos módszerrel (mesterséges borjúnevelés): a borjút születése után azonnal, vagy a föcstej kiszopása után az anyjától elválasztjuk, és tejjel vagy tejpótló tápszerrel itatva neveljük föl. Előnye: tejtakarékos, tőgy nem rongálódik, borjú növekedése irányítható. (A húshasznosítású borjakat az anya természetes módon szoptatással neveli). Borjúnevelés: 6 hónapos életkorukig tart. Borjúnevelés sikere az alkalmazott technológián múlik: a tartási, takarmányozási és állathigiéniai követelményeknek ez mennyire felel meg.

78 Borjúnevelés időszakai
1. Föcstejes időszak Borjú 8-10 napos koráig terjed. Tarthatjuk az anyjával együtt egyedi boxban, vagy csoportosan, illetve anyjától elkülönítve egyedi ketrecben. Kizárólagos tápláléka a föcstej (kolosztrum): 2 órán belül meg kell kapnia. Történhet szoptatással, itatással (4-5 alkalom/nap).

79 Borjúnevelés időszakai
2. Tejitatási időszak 8-10 napos kortól napos korig tart. Borjak elhelyezése: csoportosan, vagy egyedileg lekötve, illetve egyedi ketrecben (létezik szabadtéri ketreces borjúnevelés). Takarmányozás: kezdeti időszakban kizárólag itatással történik: teljes tej, fölözött tej, e kettő keveréke, savanyított tej, tejpótló borjútápszer. 6-7 liter/nap, naponta kétszeri itatással, 37-38C0, vödör ill. szopókás itatóból. Szilárd takarmány: 2. héttől már kóstolgatja a szénát és az abrakot, 5-6 hetes korára már rendszeresen, és egyre több szilárd takarmányt fogyaszt. Tejitatás vége (60-70 napos életkor): 1kg abrak+1 kg széna/nap

80

81 Borjúnevelés időszakai
3. Utónevelési időszak 50-90 napos kortól 5-6 hónapos életkorig tart. Elhelyezésük: állatból álló csoportok (ivar szerint is). Takarmányozás: kizárólag szilárd takarmányok etetése. Fő takarmány: abrak (vásárolt borjútáp, vagy sajátkészítésű abrakkeverék, 2-3 kg/nap) és széna. Ivóvíz! Az utónevelés befejezésekor: kg élősúlyúak. Ekkor kerülnek át a növendéküsző, vagy a hízómarha telepre.

82 Borjak ápolása, gondozása
Higiéniai előírások betartása (tejelőkészítő és itatóedények tisztítása, fertőtlenítése). Külső élősködők elleni védekezés. Egyedi megjelölés (krotáliázás, tetoválás). Szarvtalanítás.

83 Takarmányozás Napi szükséglet függ: tehenek testtömegétől
tejtermeléstől kifejlettségi állapottól kondíciótól tartásmódtól Egy 650 kg súlyú tehén napi sz.a. felvétele a tejtermeléstől függően kg között változhat.

84 Fejős tehén takarmányozása
A tehén napi tejtermelése függ a fajta termelőképességétől, az ellés óta eltelt időtől és a takarmányozás színvonalától. A felmerülő költségek %-a. Alaptakarmány: tömegtakarmányból áll amely fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10-15 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek. Különböző abrakféleségből áll. Téli takarmányozási időszak: október 1-től május 1-ig. Betárolt széna- és szilázskészletre épül. Nyári takarmányozási időszak: május 1-től október 1-ig. Zöldtakarmányokra épül.

85 A tehenekkel etetett takarmányok
Zöldtakarmányok: őszi takarmánykeverékek, kukorica csalamádé, pillangós fűfélék. Napi adag kg Tartósított tömegtakarmányok: szilázs kg, szenázs kg, szénák 3-5 kg Lédús takarmányok: takarmányrépa kg, tarlórépa kg, burgonya 6-10 kg. Mezőgazdasági és ipari melléktermékek: takarmányszalmák, kukoricaszár 3-6 kg, leveles répafej kg, melasz 1 kg, répaszelet kg, szeszmoslék kg, sörtörköly 8-15 kg Abrak: keverőüzemekben készült tápok. 40 dkg/tejliter

86 Példa napi takarmányadagra
Életfenntartó + 8 liter tej: 30 kg silókukorica szilázs 5 kg lucernaszéna 40 dkg/liter pótabrak Kötetlen tartású telepeken az állományt csoportosítani kell termelés szerint, hogy kivitelezhető legyen a termelés szerinti takarmányozás.

87 Az energia felvétel hatása a szaporodásra
A tejelő szarvasmarhák takarmányozása és szaporodás-biológiája közötti összefüggés bonyolult, sokat vizsgált és vitatott terület (pl: E-felvétel és petefészek működése közötti összefügg., a takarmányok E-tartalma és a fertilitás közötti összefüggés). A tejtermelés növekedése világszerte együtt jár a szaporodási mutatók folyamatos romlásával. A takarmány-összetétele többkomponensű: szaporodásra ható tényezők: energia, fehérje és ásványi anyagok. Az energiahiány hatása a hipofízis vagy a petefészek megváltozott működésében nyilvánul meg.

88 A tehenek szükséglete a 2 ellés között jelentősen változik:
Takarmányozás A tehenek szükséglete a 2 ellés között jelentősen változik: Kezdetben (frissfejős tehenek): E deficit keletkezik. Később a takarmány felvétel és a szükséglet között egyensúly alakul ki (javul a kondíció). Szárazonállás idején legkisebb a napi szükséglet. A változó szükséglet szerinti táplálóanyag ellátást a 2 ellés közötti időszakban az abrak és tömegtakarmány arányának változtatásával érjük el. A laktáció idején 3 szakaszt különítünk el takarmányozás szerint, a 4. időszak a szárazonállás.

89 Tehenek éves takarmányellátásának szervezése
1. Évszakoktól függően változó takarmányozás Tavasztól őszig a folyamatos zöldtakarmány-ellátásra törekszünk. Tavasszal legkorábban őszi takarmánykeverékeket etetünk (rozs, búza, bükköny), majd egyéb zöldtakarmányok (lucerna, egyéb pillangósok első kaszálása). Később a tavaszi takarmánykeverékek, majd a lucerna második kaszálása, borsós napraforgó, szudánifű. Ezután a lucerna 3. kaszálása. Késő ősszel a különféle keresztesvirágú takarmánynövények (olajretek). Téli időszakban: silózott takarmányok (silókukorica szilázs, fűszilázs, szenázs, lucernaszilázs) + szénafélék (rétiszéna, lucernaszéna). Ha lehetőség van tavasztól őszig: legeltetés (folyamatos zöldellátás esetén is egész évben etetünk szénaféléket, abrakot).

90 Tehenek éves takarmányellátásának szervezése
2. Monodietikus takarmányozás (ritka) A tehenekkel egész évben folyamatosan azonos tömegtakarmányokat (silózott takarmányok, szénafélék) etetünk. 15-16 kg silókukorica-szilázs, 1 cm-es szecskamérettel; 5 kg réti széna; abrak (90%-ban búza és rozs összetételű). Előny: az állatok táplálóanyag-ellátása időjárástól kevésbé függ, mindig azonos összetételű és táplálóértékű takarmányadag etehető. Hátrány: nagyobb mennyiségű takarmányt kell silózni (komoly munkacsúcs), jelentős az erjedési veszteség (takarmány tartósításával jár együtt).

91 Tehenek napi takarmányellátásának szervezése
1.Egyedi takarmányozás Elsősorban kötött tartási rendszerű tehenészetben (de! kötetlen: számítógéppel vezérelt, az állatok egyedi kódja alapján működtethető abrakadagoló berendezéssel). Alaptakarmányt (tömegtakarmány+abrak) minden állatnak azonos mennyiségben adagoljuk: fedezze az életfenntartó szükségletet liter tejtermelés szükségletét. Az e feletti szükségletet tejelési pótabrakkal (gazdasági abrak: kukorica, búza, árpa; fehérjetakarmány:borsó, lóbab; ipari melléktermék: korpa, repcedara) + ásványi anyag-és vitamin-premix-el biztosítjuk.

92 Tehenek napi takarmányellátásának szervezése
2.Csoportos takarmányozás Termelés (szoptatás) szerinti csoportokat alakítunk ki: frissfejős laktáció közepe táján lévő laktáció vége felé lévő szárazonálló Az adag ez esetben nem különül el két részre (alaptakarmány és pótabrak), hanem komplett takarmányadagot adunk a csoport számára.

93 A kívánatosnál kisebb takarmányfelvétel jelentkezik az ellés előtti és az ellés utáni időszakban.
Az első esetben az ellés időpontjához közeledve az étvágy csökken, a takarmányfelvétel visszaesik, ugyanakkor a vehemépítés táplálóanyag-igénye exponenciálisan nő. Az utóbbiban a laktáció megindulásával az egyik napról a másikra hirtelen bekövetkező nagy tejtermelést a takarmányfelvétel növekedése lényegesen később követi: a csúcstermelést a tehenek az ellés utáni 4-8. hét között érik el, míg takarmányfelvételük maximuma az ellés utáni hétben következik be.

94 Laktáció eleji energiahiány
A laktáció eleji energiahiány mérséklése magas energia koncentrációjú takarmányadagok etetésével oldható meg. Az abrak arányának növelése az adagban azonban csak részben oldhatja meg az energia koncentráció növelését, mivel így csökken az adagban a rost aránya, az abrakkal bevitt nagy mennyiségű keményítő pedig acidózist és tejzsír depressziót válthat ki. Az E-deficit mérséklésére nyújt megoldást: natúr vagy védett zsírforrások A takarmányadagok nyerszsírtartalmát 1,5-2 %-kal lehet növelni normál zsiradékokkal (olajosmag) zsiradékokkal, és ezen felül 2-2,5 %-kal védett zsírféleségekkel. A laktáció elején szintén előnyös lehet pufferanyagok etetése (A nátriumbikarbonát önmagában, vagy magnéziumoxiddal együtt alkalmazva közömbösíti a bendőerjedéskor keletkező savak egy részét, így megakadályozhatja az acidózis kialakulását).

95 Zsírok szerepe Energiaforgalomban játszik fontos szerepet.
Ez a funkció a jövőben még fontosabbá válik, hiszen a tehenek laktációs termelésének az elmúlt másfél évtizedben bekövetkezett jelentős növekedése nagymértékben fokozta az állatok energiaszükségletét. Azonban az is közismert, hogy nagyobb mennyiségben etetve a normál zsírféleségek hátrányosan befolyásolják a bendőemésztést. A szerzők többsége egyetért abban, hogy a normál zsírok bizonyos koncentrációja káros a bendő mikroorganizmusai számára. E káros hatás az úgynevezett „védett”, vagy bypass zsírok alkalmazásával jórészt kivédhető.

96 normál növényi zsírféleségek
A zsírkiegészítés normál növényi zsírféleségek pl.: olajok, olajosmagvak (szójabab, napraforgó, gyapotmag) vagy ezek pogácsáinak felhasználásával védett zsírok Ez esetben a zsiradékokat olyan eljárásnak teszik ki, melynek hatására a bendőben nem bonthatók, de a vékonybélben jól emészthetők. Védett zsírok etetésekor a bendőerjedés hátrányos befolyásolásának kockázata csökken és a zsírkiegészítés mértéke nőhet.

97 A zsírok kezelésére számos eljárást alkalmaznak (telítés, szappanosítás, kapszulázás) melyek célja, hogy a zsírok a bendő mikroorganizmusok számára hozzáférhetetlenné, „védetté” váljanak. 1)      Fizikai módszerek: a zsírnak a bendőben le nem bomló burokkal történő bevonásával vagy más módon akadályozzák a zsír hozzáférhetőségét a bendőben. 2) Kémiai módszerek: olyan vegyületet hoznak létre, amely a bendőben közömbös (inert) módon viselkedik, azonban az emésztőrendszer későbbi szakaszában jól emésztődik, illetve hasznosul. (Pl. a zsírokat hidrogénezéssel telítik vagy Ca-sóvá, szappanná alakítják)

98 Takarmányadagok összeállításának szempontjai a csúcstermelés időszakában
Elléstől a hétig tart. A tehenek ekkor érik el csúcstermelésüket és a táplálóanyag-felvételük elmarad a táplálóanyag-szükségletüktől. A termelésükhöz elengedhetetlen, de a takarmányfelvétellel nem kielégíthető táplálóanyagok szükségletüket testtartalékaik lebontásával fedezik, ezért elmondható, hogy a tejelő tehenek takarmányozásának talán legfontosabb eleme a laktáció elején fellépő fehérje- és energiahiány mérséklése. Ennek fontos eszköze ebben a laktációs fázisban a takarmányadag „bypass” jellegének növelése oly módon, hogy az ne a bendő mikrobiális működésének rovására történjen.

99 Takarmányadagok összeállítása a laktáció közepén
A tejtermelés valamelyest csökken, a takarmányfelvétel viszonylag magas szintű (energia- és fehérjeszükséglet biztosítása általában nem jelent problémát). Ez indokolttá teszi az abrak mennyiségének csökkentését, s a szálas- és tömegtakarmányok növelését a napi takarmányadagban.

100 Takarmányadag összeállítás a laktáció végén
A tehenek takarmány- és táplálóanyag ellátása a laktáció végén könnyen kielégíthető. A tömegtakarmányokból és a néhány kg abrakot tartalmazó adagokból a tehenek többet képesek felvenni, mint a szükségletük (a laktáció elején elvesztett tartalékaikat tovább tudják pótolni). Kívánatos, hogy az állatok ebben az időszakban jó kondíciót érjenek el, és testtartalékaik pótlását be tudják fejezni az apasztás idejére. Kerülendő azonban a túlkondícionált tehenek jelenléte az állományban (ellés körüli problémák, anyagcsere betegségek).

101 Szárazonálló tehenek takarmányozása
A tejtermelés befejeztével szükségük van a szervezet, tőgyszövetek regenerációjára hogy felkészülhessenek a következő tejtermelő ciklusra. Kedvező, ha az apasztás az ellést megelőző 60. nap környékén történik. Amennyiben 40 napnál rövidebb ez az időszak, úgy a tehén nem tudja kellő mértékben regenerálni tőgyét és a következő laktációban kevesebb tejet fog termelni. A szárazonállók táplálóanyag igénye és takarmányfelvétele egyaránt alacsony (jó minőségű takarmányok, mint réti széna, fűszenázs étvágy szerinti (ad libitum) etetése).

102 Vízellátás Fontos! Nedves takarmányok- vegetációs víz Tiszta ivóvíz
Egy átlagos élőtömegű tehén napi vízigénye az elfogyasztott takarmány-szárazanyag x 5-6 l víz vagy az élőtömeg %-a = l víz/nap

103 Itatás technológiája Nagy tejtermelésű (40-50 l tej/nap) állatoknál különösen fontos a megfelelő ivóvízellátás. Az önitató lehet aktív (szelepes vagy szopókás) vagy passzív (szintszabályzós temperált) Nyáron 120 l víz/tehén is kellhet. Az itató - mindenkor elérhető legyen - ne szennyeződjön - könnyen tisztítható legyen - üzembiztos legyen (pl. fagyás)

104 Húshasznú tehenészet Húshasznú tehéntartás, húsmarhatartás
A teheneket azért tartjuk, hogy borjakat hozzanak a világra és azokat 6 hónapos korukig szoptatással neveljék fel (a hozam csupán a választott borjú). Költségérzékeny ágazat: Az egy tehénre jutó árbevétel alacsony, ennek következményeként a húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha nagyon olcsó tartási és takarmányozási megoldásokat választunk (extenzív termelési technológia). A húshasznú marhatartás másik alapvető feltétele, hogy minél jobb borjúszaporulatot érjünk el. Bár gyakorlati körülmények között nehezen megvalósítható, a cél évente egy tehéntől egy választott borjú!

105 Alapvető követelmény a könnyen termékenyülő, könnyen ellő, jól legelő és az időjárás viszontagságait jól tűrő tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka.

106 A tehenek tartása A tehenek és a borjak szempontjából egyaránt ideális a legelőn tartás. A húsmarhatartás alapja a gyep. Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelőn, télen színszerű épületben.

107 Nyitott kötetlen tartás és takarmánykiosztás limusin húsmarha telepen

108 Szaporítás szervezése
Szezonálisan történik a termékenyítés Egy ciklusban Két ciklusban

109 Szezonális elletés – egy ciklusban
Arra törekszünk, hogy a tehénállomány, az év egy meghatározott időszakában, néhány hónap alatt leelljen. A borjak felnevelése, a tehenek takarmányozása szempontjából a legkedvezőbb a tél végi – tavaszi elletés (legelőre való elletés). A fedeztetési időszak május-június hónapokra esik. A tejtermelésük alacsony: 5-12 kg naponta. Kora tavaszi ellés után, a tehenek, a laktációjuk nagy részében, a legelőn tartózkodnak. A legelőfű fedezi a tehenek táplálóanyag-szükségletét és a legelő kiváló tartási feltételeket jelent mind a tehenek, mind a borjak számára. A borjakat a legeltetési idény végén választják, a gyengébb takarmányadottságú téli hónapokban a tehenek vemhesek, amikor is táplálóanyag-igényük jóval szerényebb, mint a szoptatási időszakban.

110 Szezonális elletés – két ciklusban
Üresen maradt tehenek termékenyítésére téli pótfedeztetési időszakot iktatunk be. A tehenek ellése két időszakra, a kora tavaszi hónapokra és az őszi időszakra esik. Hátránya, hogy az ősszel született borjak részére nehezebb kedvező feltételeket teremteni, a tehenek a téli hónapokban termelnek jelentős mennyiségű tejet, ezért takarmányozásuk is jóval költségesebb.

111 Pároztatás történhet:
mesterséges termékenyítéssel természetes módon (bikákkal történő fedeztetéssel: hárembeli vagy csoportos pároztatás) kombinált termékenyítési mód (a fedeztetési időszak elején inszeminálnak, majd annak a vége felé bikákat engednek a tehenek közé).

112 600kg súlyú tehén sz.a. felvétele:11-13 kg/nap.
Takarmányozás 600kg súlyú tehén sz.a. felvétele:11-13 kg/nap. Tavaszi borjazás esetén a legalacsonyabb a tehenek éves takarmányköltsége.

113 Takarmányozás A tejtermelés időszaka
A laktáció első hónapjában tartósított takarmányokat: (fűszilázs, réti széna vagy a kukoricaszilázs), kiegészítő takarmányt (borsószár, tavaszi árpa, zabszalmát), adunk és etethetünk nedves répaszeletet is, ha rendelkezésre áll. Abrak kiegészítés: ha a tehenek kondíciója gyenge. A legeltetést minél előbb célszerű megkezdeni, a kora tavaszi, zsenge legelőfű mellé adjunk szénát, szalmát (hasmenést elkerüljük). A nyári időszakban, ha a legelőfű mennyisége elegendő nincs szükség póttakarmányozásra. Aszályos időszakokban a takarmányhiányt áthidalhatjuk tarlólegeltetéssel, vetett kukorica vagy szudánifű legeltetésével, vagy réti széna, fűszilázs etetésével. Az őszi csapadék hatására a legelő általában újra bőven terem, szalma vagy széna kiegészítésre ismét szükség van. A kora tavaszi rövid időszakot leszámítva, a legelő tartja el a tehenet. A borjaknak célszerű külön „borjúóvodában” abrakot adni, hogy növekedésüket meggyorsítsuk (kukoricadara vagy egyéb gabonák darájának keveréke: búza, árpa, zab).

114 A választás utáni időszak
A tehenek táplálóanyag-szükséglete a borjak választása után a legkisebb, majd fokozatosan nő a vemhesség utolsó időszakában, ellésig. A tehenek takarmányozására ebben az időszakban kiválóan alkalmas a kukoricatarló, ami a tél végéig legeltethető, kivéve, ha nagy a hótakaró. A tehenek a kukoricaszár legértékesebb részeit fogyasztják el – levél, csuhélevél, a szár felső része – és összegyűjtik a leesett csöveket is. Kondíciójuk a kukoricatarlón általában javul. Amennyiben kukoricatarló nem áll rendelkezésre, úgy fő takarmányként etessünk betakarított füvet, amit kiegészíthetünk szalmafélékkel – borsószalma, gabonaszalmák, kukoricaszár.

115 Takarmánykészlet, illetve tartósított takarmányok
A gyepek termése a tavaszi időszakban több mint amit a tehenek lelegelnek, a felesleget takarítsuk be szilázsként – fonnyasztás után – vagy szénaként. Vessünk kukoricát – aszályos időszakban legeltethető, silózható, illetve szemesként betakarítható, utóbbi esetben a szár legeltethető. A gyep és a kukoricatermesztés a húshasznú tehéntartás szempontjából nagyon jó kombináció. Vethetünk szudáni cirokfüvet – aszályban legelő – ha nem kell, szénát készíthetünk belőle. Szalmára, almozási és takarmányozási célra is szükségünk van! Ezen túlmenően felhasználható minden olcsó melléktermék: répalevél (korlátozottan!), borsószalma, borsószár-szilázs, répaszelet, ocsúk stb.

116 A borjúszaporulat növelésének lehetőségei
A fedeztetési időszakban törekedjünk arra, hogy a tehenek javuló kondícióban legyenek, ennek érdekében fedeztetést megelőzően még 1–2 kg abrak etetése is megengedhető.

117 Húshasznú borjak felnevelése
Természetes módon, az anyjuk neveli szoptatással (történhet dajkásítással is). Az idősebb borjakat, a nagyobb választási súly elérése érdekében: kiegészítő abrakolás. Természetszerű, szabadban történő tartás. A borjak választása 1-1 gulyában munkaszervezési okok miatt egyszerre történjen.

118 Tenyészüsző-nevelés Üszők 6 hónapos korától első borjazásukig tart.
Tenyészüszők elhelyezése, gondozása: Kötetlenül, csoportosan, színszerű istálló. Nyári időszakban: legelő. Tenyésztésbevétel: A legelőn az ivarzó állatok kiválogatása, inszeminálások elvégzése nehéz feladat. A korán érő fajtáknál (hereford):15 hónapos korban Egyéb fajtáknál csak a pótfedeztetési időszakban (18-20 hónapos korban), vagy a születést követő második nyáron (27 hónapos korban).

119 Tenyészüszők takarmányozása
Korcsoportok szerinti takarmányozás: éven aluli növendék éves kortól a vemhesség 6. hónapjáig 6 hónaposnál idősebb vemhes Nyári időszakban a legelő és az egyéb zöldtakarmányok (10-40kg), téli időszakban silózott takarmányok (5-20kg) és szénafélék (2-4kg) képezik a táplálóanyag-ellátás alapját. Abraktakarmányok mennyisége a tömegtakarmányok minőségétől, az állatok kondíciójától, a tervezett súlygyarapodástól függ (üszőnevelés során: g/nap). Éven aluli növendék (amikor a tak. felvétel kisebb): 2-3 kg abrak. Éves kortól a vemhesség 6. hónapjáig (általában nincs rá szüksék): max 3kg. Vemhesség 6. hónapja után: 3-5kg.

120 Szarvasmarha-hízlalás
Hízóalapanyag: növendék bikák tinók növendék üszők borjúhizlalás A hízlalási súly felső határa: a fajtára jellemző kifejlettkori súly %-ában határozzuk meg. Növendékmarha-hizlalás: 4 hónapos korban kezdődik, hónapos korig koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási idő

121 Növendék hízómarhák elhelyezése:
Tartás Növendék hízómarhák elhelyezése: Istálló, karám Nyitott, kötetlen Kiscsoportos Mélyalmos tartásmód A termelést alacsony épület- és bérköltség, jó gépesíthetőség jellemzi

122 Takarmányozás télen Növendék hízómarhák takarmányozása:
félintenzív hízlalás (növendék hízóbika) ez az általános: Nyáron: zöldtakarmány 8-15 kg silókukorica-szilázs/nap 2-3 kg széna/nap 4 kg abrak/nap intenzív (abrakos) hízlalás (növendék hízóbika): 7-8 kg abrak/nap 1-2 kg széna/nap extenzív hízlalás: abrakot csak a hizlalás utolsó hetében adnak Hízlalásra eredményesen felhasználhatók az ipari melléktermékek, fehérjepótlásra az NPN anyagok (karbamid). télen

123 A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

124 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET