Dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Az előadások a következő témára: "Dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium"— Előadás másolata:

1 Dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium
Az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségei a évi költségvetési törvényjavaslat tükrében Dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. Június 8.

2 Stabil és fenntartható növekedés
GDP növekedés év/év, % Forrás: Eurostat, Makrogazdasági és Költségvetési előrejelzés

3 A reálkereseti index és az infláció alakulása
2017 évre, a 2016 év végén kiadott makrogazdasági és költségvetés előrejelzése alapján az infláció 1,6%, a reálkereseti index pedig a 7,6%. Forrás: KSH, Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés

4 Az államháztartási hiány fenntartható
Költségvetési egyenleg (GDP %-ában) 2016. évre a tavaszi EDP-jelentés száma szerepel a KSH oldaláról, a hiányszámot az Eurostat majd csak április 21.-e után publikálja, azonban az MKB vásárlása és értékesítése miatt valószínűleg a hiányszám a GDP 1,8%-ra változik, ha nem lesznek újabb tételek, amik változtatnák a hiányt. Mivel a statisztikában korábban az állam vette meg az MKB Bankot, csak az állam adhatta el. Így az ellenértéknek is hozzá kellett volna befolynia a statisztikákban. Mivel nem így történt, a KSH 37 milliárd forint deficitnövelő transzfer kiadást számol el az MSZVK felé. Forrás: Eurostat, évi Költségvetési törvény

5 Magyarország élen jár adósságcsökkentésben
Államadósság (GDP %-ban) Magyarország esetében 2016, 2017 évre a tavaszi EDP jelentés száma szerepel. (KSH) *EU28 esetében a 2016, 2017 évre a Bizottság előrejelzése szerepel Forrás: Eurostat, Európai Bizottság Téli előrejelzése, KSH

6 A helyi önkormányzatok finanszírozási rendszere

7 A helyi önkormányzatok 2017. évi finanszírozási rendszere
A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetését követő évek a támogatási struktúra finomhangolásáról, megszilárdításáról szólt, amelynek eredményeképpen stabil finanszírozási rendszer jött létre. A év finanszírozási struktúrája: A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 641,1 milliárd forint támogatást tartalmaz a helyi önkormányzatok számára. Általános működési támogatások köre keretében működik a „Beszámítás” és a pozitív irányú „Kiegészítés” rendszere is „Szolidaritási hozzájárulás” bevezetése Ágazati feladatok (köznevelés, szociális ellátás, kulturális feladatok) támogatása Fejlesztési célú támogatások - pályázati úton igényelhető önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések – (óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások, óvodai étkeztetést biztosító konyhák, kötelező feladatellátást szolgáló intézmények, sport infrastruktúra fejlesztése, belterületi utak, járdák felújítása)

8 Várható módosítások a 2017. évi költségvetési törvényben
A bölcsődei feladatok átalakításával összefüggésben a feladat ellátásának kiegészítő támogatása + mini bölcsődék létrehozásának támogatása, amely által az önkormányzatok meg tudnak felelni az új jogszabályi előírásoknak Egységes óvoda-bölcsőde kivezetése egy évvel tolódik (2017. szeptember 1. helyett szeptember 1-jéig működhetnek), így a támogatás is biztosított lesz a feladat- ellátáshoz A 2 ezer lakos alatti, 12 ezer forint/fő adóerő-képességet meg nem haladó adóerő- képességű települési önkormányzatok kis összegű fejlesztéseinek támogatása (1 944,8 millió forint előirányzat). Egyéb kisebb várható módosítások: támogatás biztosítása a Településképi Arculati Kézikönyv készítéséhez, óvodában a minősített segítők kiegészítő támogatásának megteremtése, technikai, számszaki pontosítások

9 A minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből, valamint a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből adódó bérintézkedések a évben A szociális hozzájárulási adó csökkentés ellentétes hatású a munkáltatónál! 2017. évi hatások kompenzációja: az önkormányzati alrendszer települési szinten az intézményrendszer egészét figyelembe véve kerül vizsgálatra, azon önkormányzatok részesülnek támogatásban, ahol - a többletkiadások meghaladják a megtakarítások összegét és - a település gazdasági helyzete a különbözet kigazdálkodását nem, vagy nem teljes egészében teszi lehetővé.

10 Az önkormányzatok 2018. évi finanszírozásáról
Az önkormányzati finanszírozás főbb prioritásai a jövő évben: a feladatfinanszírozás talaján a feladatok jobb színvonalú ellátásának segítése kiemelt forrásbiztosítás a gyermekek napközbeni ellátásához a szolidaritás erősítése, a gyengébb jövedelemtermelő önkormányzatok kiemelt támogatása forrásbiztosítás a kormányzati bérintézkedésekhez: a minimálbér és garantált bérminimum emeléssel, illetve szociális hozzájárulási adó csökkentéssel összefüggő bérintézkedések kezeléséhez a évben kiegészítő támogatás jár az ágazati bérintézkedések (pl. polgármesteri bér, szociális ágazati pótlék, kulturális bérpótlék stb.) forrása rendelkezésre fog állni.

11 Az önkormányzatok 2018. évi finanszírozásáról
A költségvetési törvény tervezete alapján az önkormányzatok évben a IX. fejezetből 705,4 milliárd forintos támogatással számolhatnak (2017-hez képest + 64,3 milliárd forint). A többlet főbb összetevői: minimálbért és garantált bérminimumot érintő intézkedések és szociális hozzájárulási adócsökkentés kétéves ( ) hatása: + 19,0 milliárd forint egyéb bérintézkedések (pl. polgármesteri béremelés, óvodai segítők 7+3%-os béremelése, óvodapedagógusok minősítésének többletköltsége, szociális béremelések, kulturális illetménypótlék) hatása: + 25,1 milliárd forint Egyéb (kiemelt fejlesztési többletek, bölcsődei feladatfinanszírozás kialakításának többlettámogatása, egyéb kisösszegű pluszforrások): + 20,2 milliárd forint

12 Ágazati prioritások I. Köznevelés: 192,6 milliárd forint támogatás (2017-hez képest + 8,2 milliárd forint) 2017-ben összesen 6,4 milliárd forint kiegészítő támogatás a pedagógus életpálya hatálya alá nem tartozó az óvodapedagógusok munkáját segítők számára (korábbi döntésnek megfelelően, a Kjt. szerinti garantált illetmény 110%-ának eléréséhez): a kiegészítő támogatás fajlagos összege segítőnként 367 000 forint, amely már tartalmazza a minimálbér és garantált bérminimum emelés és a szociális hozzájárulási adó csökkentés összevont hatását is, egy kiadás előtt álló kormányhatározat alapján az első részletet rövidesen megkapják az önkormányzatok. 2018. évben ez a támogatás (szintrehozással) beépül az alaptámogatásba (2017. évi Ft/fő Ft/fő összegre növekszik) A pedagógus életpálya 5 lépcsőben került bevezetésre ( ), így 2018-ban már csak szintrehozással és a minimálbér és garantált bérminimum emelés és szociális hozzájárulási adó csökkentés összevont hatásának beépítésével tervezünk (pedagógusok tekintetében a megtakarítás hatása nagyobb, így emiatt 3,9 milliárd forint kivonása történik meg).

13 Ágazati prioritások II.
Szociális és gyermekjóléti ellátás: 234,6 milliárd forint támogatás (2017-hez képest + 36 milliárd forint). Bérintézkedések és a szociális hozzájárulási adó csökkentés együttes hatása miatt a területen 19,2 milliárd forint többletforrás épül be a támogatási rendszerbe. A benyújtott törvényjavaslathoz képest változás, hogy a fajlagos összegek az egyes szociális jogcímek tekintetében a évi szintre módosulnak, év végén az államháztartásért felelős miniszter kiegészítő fajlagos összegről dönt, addig az egyes ellátások pontos szükséglete meghatározásra kerül. Kiemelt területek: bölcsődei ellátás, intézményi gyermekétkeztetés Gyermekétkeztetés: továbbra is kiemelt terület (bérintézkedések ) az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés szeptembere óta jelentősen kibővült, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelmi korlátja változik, emiatt 550,0 millió forinttal nő az előirányzat 2016-tól a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, azaz a hátrányos helyzetben lévő gyermekek valamennyi tanítási szünetben térítésmentesen egyszeri déli főétkezésben részesülhetnek konyhafejlesztési pályázat 2018-ban is megjelenik 2 000,0 millió forintos előirányzattal. Szociális és gyermekjóléti területre a költségvetési törvény tervezete alapján mindösszesen 234,6 milliárd forint támogatás jut (2017-hez képest + 36 milliárd). A többlet jellemzően a minimálbért és a garantált bérminimumot érintő, illetve az ágazati bérintézkedésekhez kapcsolódik. Fontos kiemelni, hogy ez az egyik ágazat, ahol a fizetések a legrosszabbak, azaz itt jelenti a legtöbb pluszkiadást a minimálbér és a garantált bérminimum emelés. Szintén fontos többletforrás a bölcsődék támogatásának emelése (+ 10 milliárd forint)

14 Ágazati prioritások III.
2017-től a gyermekek napközbeni ellátása intézményrendszerének strukturális átalakítása  valamennyi településen kötelező feladat lesz a bölcsődei ellátás, ahol erre igény mutatkozik, Bölcsődei ellátás: Bölcsőde, mini bölcsőde esetében elismert szakmai létszámhoz kapcsolódó bértámogatás és a működéshez kapcsolódó, kizárólag az alacsonyabb egy lakosra jutó adóerő-képességű önkormányzatokat megillető üzemeltetési támogatás bevezetése, valamennyi bölcsődei feladathoz kapcsolódó támogatás beépül a bölcsődei támogatási rendszerbe, továbbá jelentős, a bérintézkedésekkel együtt 17,4 milliárd jelentős többletforrások bevonása, Mini bölcsődék kialakítására fejlesztési támogatás 1,5 milliárd forint keretösszeggel. Ezen túlmenően a kisgyermekes nők foglalkoztatásának érdemi bővítése érdekében több éves bölcsődefejlesztési program indul a Kormány Demográfiai Akcióterve keretében, amelyhez 2018-ban összesen 5 milliárd forinttal (a 1,5 milliárd forintos törvényjavaslati forráson túl további 3,5 milliárd forinttal) járul hozzá az állam. Ez utóbbi támogatás önkormányzati és egyéb fenntartók közötti elosztásáról a Kormány fog dönteni.

15 Ágazati prioritások IV.
Kulturális terület: a minimálbér és bérminimum emelése miatt 2,4 milliárd forint előirányzat emelés a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok egyes támogatásainak emelkedését biztosítja. Emellett 1,12 milliárd forint többletforrás áll rendelkezésre a zeneművészeti szervezetek többlettámogatására. Továbbá beépül a költségvetésbe az idei évben külön címen megjelenő kulturális illetménypótlék támogatása is 3,6 milliárd forint előirányzattal. Polgármesteri illetmény támogatása: 3,1 milliárd forintos előirányzat szolgál a Mötv év végi módosításával megvalósuló illetmény és tiszteletdíj- emelésnek az önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével biztosított támogatásra: forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok az emelkedés 100 %-ára forint egy lakosra jutó adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok az emelkedés 25%-ára jogosultak forint felett nem biztosít a költségvetés támogatást e célra. Rövidesen a évben biztosított lesz az illetményemelés fedezete, a vonatkozó kormányhatározat megjelent.

16 Beszámítás – kiegészítés
A finanszírozási rendszer évi átalakítása óta a beszámítás rendszere szolgálja a kiegyenlítést: egyes működési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás évről évre „finomodott”, differenciáltabb módon történik: forint alatti egy lakosra jutó adóerő-képesség esetén beszámítás nem érinti az önkormányzatokat, forint és az alatti adóerő-képesség esetén kiegészítést is kapnak a települések – ennek mértéke évhez képest emelkedik. forint felett sávosan jelentkezik az elvonás, a támogatások csökkentése. A levonandó számított bevétel az ipa adóalap 0,55 %-a, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb: 0,66 %-ot is elérő mértékkel. 2018. évben további finomhangolások várhatók: egyrészt a kisebb jövedelemtermelő képességű települések kiemelt támogatása érdekében, másrészt speciális szabályok lépnek életbe az iparűzési adóval nem rendelkező önkormányzatokra vonatkozóan (ne járhassanak jobban, mintha megtartanák az adónemet)

17 Szolidaritási hozzájárulás
A évi költségvetési törvény vezette, amit a forintnál magasabb egy főre jutó adóerő-képességgel rendelkező települések egy része teljesít a központi költségvetés felé. A jogintézmény bevezetésének elsődleges oka az önkormányzatoktól elkerülő köznevelési működtetési feladatok ellátásához szükséges források az államháztartáson belüli átrendezése volt. Amennyiben az érintett önkormányzatot beszámítás előtt a beszámítás hatálya alá tartozó jogcímeken nagyobb összegű támogatás illeti meg mint a beszámítás összege, úgy nem fizet szolidaritási hozzájárulást. Amennyiben a beszámítás összege meghaladja a támogatás összegét, úgy a két összeg különbsége képezi a szolidaritási hozzájárulás alapját. 2018. évben a szolidaritási hozzájárulás fennmarad, mértéke a magasabb egy lakosra jutó adóerő-képességgel bíró önkormányzatok tekintetében emelkedik, a kategóriák határai is változnak. A szolidaritási hozzájárulás elsődleges célján túl jövedelemkülönbség mérséklő szerepet is betölt, jelentős részben szolgálja az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatását és a bérintézkedések miatti többlettámogatások biztosításának lehetőségét.

18 Köszönöm a figyelmüket!