Bankügyletek - hitelügyletek

Az előadások a következő témára: "Bankügyletek - hitelügyletek"— Előadás másolata:

1 Bankügyletek - hitelügyletek

2 Hatályos szabályozás Ptk. kötelmi jog ált. rész, 5:345.-5:355. §
Hpt. 3. § (1), 265. §, § Fogyasztói Hitel tv. (2009. évi CLXII.) Jelzálog-hitelintézetről szóló tv. (1997. évi XXX.) Ltp tv. (1996. évi CXIII.) §, § Tpt § Bszt. 78. §

3 Pénzügyi szolgáltatások általában
Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával – ide nem értve a pénzváltási tevékenységet –, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység; f)2 hitel-tanácsadási tevékenység.

4 Pénzügyi szolgáltatások általában
Mikor tartozik egy ügylet a Hpt. hatálya alá? a taxatív felsorolás részét képezi üzletszerű tevékenység része nem tekinthető csoportfinanszírozásnak Követelmény: felügyeleti engedély megléte (MNB)

5 Az üzletszerűség fogalma
Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység. Fogalmi elemek: - ellenérték, - nyereség, vagy vagyonszerzési cél, - rendszeresség - előre, egyedileg meg nem határozott ügyletek

6 Az üzletszerűség fogalma (2)
Ellenérték - az ingyenes ügylet nem üzletszerű. Nyereség/vagyonszerzés cél: - a szolgáltatások díj ellenében kerülnek elvégzésre, a díj az ami nyereséget eredményez. - a szerződések szükséges fogalmi eleme az ellenérték meghatározása.

7 Az üzletszerűség fogalma (3)
Rendszeresség: - könnyen vitatható, ugyanakkor alapkérdése lehet a jogosulatlan tevékenységnek, - bírósági, felügyeleti gyakorlat. Előre egyedileg meg nem határozott ügyletek: - némi ellentmondás az ÁSZF-fel

8 Pénzügyi szolgáltatás nyújtásának alanyi feltételei
Kettős korlát: Pénzügyi szolgáltatást főszabályként kizárólag pénzügyi intézmény nyújthat. A pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen más szolgáltatást nem nyújthat. Kivételek e korlátozás alól: a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, b) biztosításközvetítői tevékenység, c) értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást,, d) aranykereskedelmi ügylet, e) részvénykönyvvezetés, f) bizalmi szolgáltatás, g) Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenység, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvény szerinti tagszervezési tevékenységet, i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenység, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítés, l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, m) úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint n) pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást .

9 Pénzügyi intézmények Pénzügyi intézmény: hitelintézet és pénzügyi vállalkozás. Hitelintézet: Bank: betétgyűjtés, hitelezés, pénzforgalmi szolgáltatások. Engedély lehetősége minden pénzügyi és befektetési szolgáltatásra. Szakosított hitelintézet: külön törvény alapján, de nem kaphat engedélyt minden pénzügyi szolgáltatásra. Szövetkezeti hitelintézet: minden pénzügyi szolgáltatásra engedélyt kaphat.

10 Pénzügyi intézmények (2)
Pénzügyi vállalkozás: Egy vagy több pénzügyi szolgáltatást nyújt (kivéve betét, pénzváltás pénzforgalmi szolgáltatás, elektronikus pénzkibocsátás), illetve a fizetési rendszert működteti, vagy Kizárólag pénzforgalmi szolgáltatást nyújt, vagy Pénzügyi holding társaság Pénzforgalmi intézmény: Főszabályként: pénzforgalmi szolgáltatást nyújthat Meghatározott feltételek esetén a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan nyújthat hitelt és pénzkölcsönt.

11 Pénzügyi szolgáltatási szerződések
A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni. Ha a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában. Az ügyfelet előzetesen tájékoztatni kell a magatartási kódexnek való alávetésről. A magatartási kódexet a pénzügyi intézmény honlapján közzé kell tenni.

12 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (2)
Struktúra: - Általános üzletszabályzat - Az egyes szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételek - Kondíciós listák Közzéteendő: - ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségekben, - elektronikusan (honlapon) Az ügyfél kívánságára részére át is kell adni.

13 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (3)
Az üzletszabályzat minimális tartalma a) a pénzügyi intézmény teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat, c) a kamatszámítás módját, d) az egyéb díjakat és költségeket, e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, f) a központi hitelinformációs rendszerrel (KHR) kapcsolatos adatkezelési szabályokat, a jogorvoslati lehetőségekre való figyelemfelhívással együtt, g) deviza alapú jelzáloghitel-szerződés esetén az alkalmazott számítási módot, továbbá azt az adatot, hogy a forintban meghatározott összeg kiszámítására mely időpontban kerül sor.

14 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (4)
A pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés minimális tartalma: - a kamat egyértelmű meghatározása, - a díjak és minden egyéb költségek és feltételek egyértelmű meghatározása, - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeinek egyértelmű meghatározása - a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módja, következményei. AKKOR IS KÖTELEZŐ ELEM, HA EGYEDI SZERZŐDÉSRŐL VAN SZÓ!

15 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (5)
A szerződés formája A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet. (Hpt §) Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélnek átadni. Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügyleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. (Hpt. 98. §)

16 Pénzügyi szolgáltatási szerződések (6)
Cégjegyzés (Hpt §) Cégjegyzésre és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető, b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog – a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – együttes aláírási jogként átruházható.

17 Ügyfélvédelmi rendelkezések a Hpt.-ben és az Fht.-ben
Tájékoztatás Üzletszabályzat és ÁSZF Formakötöttség Kamat és díjmódosítás csak kifejezett szerződéses felhatalmazással Új költségelem bevezetésének tilalma Negatív kamat korlátozása Fht.: Részletes és előzetes tájékoztatás Árukapcsolás tilalma (kiv: számla, biztosítás) Törlesztési táblázat Kamatplafon Egyoldalú hátrányos módosítás tilalma, kiv: korlátozott kamat, költség és díjmódosítás Devizahitelek speciális szabályai Előtörlesztés joga

18 Hitelügyletek alanyai – hitelezői oldalon
Nem üzletszerűen: bárki – engedély nélkül, Ptk. alapján Üzletszerűen, de engedély nélkül: csoportfinanszírozás Üzletszerűen, engedéllyel: Hitelintézet (működési feltétel) Pénzügyi vállalkozás Pénzforgalmi intézmény (pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan)

19 Hitelnyújtás fogalma (Hpt.) Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott (1) hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, (2) jutalék ellenében és a (3) hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. (Ptk.) 6:382. § Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.

20 Hitelnyújtás fogalmi elemei
Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: hitelező és adós Forma: - kötelező írásbeliség Kötelezettségvállalás: - hitelkeret rendelkezésre tartása - kölcsönszerződés megkötése - egyéb hitelművelet (pl. bankgarancia) végzése Ellenérték: - jutalék/díj (rendelkezésre-tartási díj)

21 Pénzkölcsönnyújtás fogalma
Alapeset (Hpt.) A hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni. (Ptk.) 6:383. § (1) Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

22 Pénzkölcsönnyújtás fogalmi elemei
Alanyok: Hpt.: hitelező (pénzügyi int.) és adós Ptk.: hitelező és adós Forma: Hpt.: kötelező írásbeliség (minden kockázatvállalással járó ügylet esetén) Ptk.: nincs formai megkötés Kötelezettségvállalás: - pénzösszeg rendelkezésre bocsátása - pénzösszeg visszafizetése Ellenérték: - kamat (Hpt.: nem kötelező, Ptk.: bankkölcsön esetén kötelező)

23 Pénzkölcsönnyújtás fogalma (2)
Eltérések a Hpt. és a Ptk. között: - Hpt. megengedi a kamat nélküli törlesztést (v.ö. prudenciális szabályok) - Ptk. kölcsön esetén kifejezetten előírja a kamatfizetést. - Hpt. a klasszikus pénzkölcsönnyújtás mellett további eseteket is e szolgáltatás fogalmi körébe rendel

24 A fogalmi kör keretei (Hpt.)
A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység - a hitelképesség vizsgálatával, - a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, - a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, - a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja. Tehát a szolgáltatás nem pusztán szerződés, hanem a teljes ügylet!

25 Speciális kölcsönügyletek (Hpt.)
a) értékpapír alapú hitelezés b) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejű eladása útján végzett tevékenység c) zálogkölcsön nyújtása d) csoportfinanszírozás

26 Értékpapír alapú hitelezés
Definíció: A Hpt. alapján kölcsönnyújtásnak minősül minden olyan megállapodás, amely értékpapír vételéről és határidős visszaszármaztatásáról rendelkezik és a szerződés tárgyát képező értékpapírok a vevő (hitelező) javára az ellenérték óvadéki biztosítékául szolgálnak úgy, hogy azokat az ügylet ideje alatt további ügyletben sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehet.

27 Értékpapír alapú hitelezés (2)
Tartalmi elemek: - értékpapír vásárlás, - értékpapír visszavásárlás, - meghatározott futamidő, - az értékpapírok óvadéki biztosítékul szolgálnak, - az óvadéki biztosítékul lekötött értékpapírokon elidegenítési és terhelési tilalom. Összefüggések, kapcsolatok: Ptk. hitelezési szabályok, Tpt. repo ügyletek, értékpapír kölcsönzés, befektetési hitelezés.

28 Csoportfinanszírozás
Csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik. Csoportfinanszírozás: anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete; Pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet. Mindezek alapján: - a csoporton belüli finanszírozás pénzkölcsön nyújtásnak minősül, de - MNB engedélye nélkül végezhető tevékenység

29 Pénzkölcsön nyújtásnak nem minősülő ügyletek (Hpt.)
Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal – esetileg – adott kölcsön, b) az egymással áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások vagy természetes személyek által e jogviszonyra tekintettel adott halasztott fizetés vagy előleg (kereskedelmi kölcsön), ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket, c) a biztosító által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön, d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott tagi kölcsön, valamint e) az önkormányzat által adott lakáscélú vagy szociális kölcsön.

30 Követelésvásárlás Önálló pénzügyi szolgáltatás
Fogalma: Követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

31 Követelésvásárlás (2) A követelésvásárlás elemei:
- a követelés megelőlegezése, leszámítolása - fő tartalmi elem - háttér: engedményezés - a kockázat átvállalása (igen/nem, visszkereseti jog) - a követelések nyilvántartása (lehetőség) - a kintlévőségek beszedése (lehetőség, jogi eljárások, összefügg a kockázat átvállalással) Nem azonos a lejárt követelések behajtásával!

32 Követelésvásárlás - faktorálás
a Hpt. 3. § (1) bekezdés l) pontjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, a faktorálást a Hpt. Külön nem definiálja - magánjogi szempontból az ellenérték fejében végzett engedményezéshez áll legközelebb (Ptk. 6: §§), a Ptk. a faktoring szerződést önállóan is szabályozza a nevesített szerződések között, (Ptk. 6: §§) Ptk fogalom: Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. - a faktoring ügylet lényege – polgári jogi szempontból – : a követelés megvásárolója meghatározott összeg (a megszerzendő követelés összegénél kisebb összeg) fejében megszerzi a másik szerződő féltől annak valamely harmadik személlyel szembeni követelését. A követelést megszerző fél, a faktor megelőlegezi a követelést átruházó jogosult részére járó összeget,

33 Követelésvásárlás - faktorálás
- a faktoring alapvető eleme az engedményezés, de emellett megjelenik benne az átruházás és a hitel elem is. (Annyiban, hogy ha a követelés még nem járt le, akkor a faktorálás még döntően leszámítolási jellegű, ha már lejárt, akkor a jogosult a követelés sikeres érvényesítéséig pénzhez – kölcsönhöz – jut. Abban az esetben, ha olyan lejárt követelés átruházására kerül sor, amelynél az átruházó tovább nem felel, akkor a kölcsön elem már formailag sem jöhet számításba). Az engedményezés minden esetben meghatározó elem lesz. - a hitel/kölcsön elem a faktoring ügyletekben jelentős szereppel bír, de nem olyan jellegű, hogy önmagában minősítené az egész ügyletet egy adott típushoz tartozás szempontjából.

34 Követelésvásárlás – faktorálás (2)
Faktorálás jellemző tárgya: - áruszállításból, vagy szolgáltatásnyújtásból eredő, nem vitatott, nem peresített, és nem elévült, valamint igazolt teljesítésen alapuló követelések. Kulcspont: a kötelezett értesítése A kötelezett értesítése a faktorálásról a jogosult feladata, és ennek megtörténtéről hitelt érdemlő módon köteles a faktort tájékoztatni.

35 Bankügyletek a magánjogban
Nevesített banki szerződések a Ptk.-ban: - betétszerződés, - takarékbetét-szerződés, - bankszámlaszerződés, - lízingszerződés, - faktoringszerződés

36 Betét Hpt: - betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy a takarékbetétről szóló évi 2. tvr. szerinti takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a hitelintézetnél a fizetésiszámla-szerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is; - betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni;

37 Betét (2) Ptk: 6:390. § [Betétszerződés] (1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni. (2) Határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni. (3) A betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére.

38 Pénzforgalom Hpt. szerinti pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e)16 a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz – ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt – kibocsátása, valamint elfogadása, f) a készpénzátutalás, g) az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között;

39 Pénzforgalom (2) Ptk: folyószámla nem fizetési számla!!!
Ptk fizetési számla fogalom: Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. A számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fizetés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni – és megfelelő fedezet rendelkezésre állása esetén teljesíteni. A számlavezető köteles a számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként vagy letétként kezelni. A számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről.

40 Pénzügyi lízing Hpt.: pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését;

41 Pénzügyi lízing (2) 6:409. § Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

42 Biztosítékok A kockázatvállalással járó bankügyletek biztosítékai között négy nagy csoportot lehet elkülöníteni: klasszikus polgári jogi biztosítékok (szerződést biztosító mellékkötelezettségek): kezesség, zálogjog, óvadék, bankgarancia; léteznek “biztosítéki célokra felhasználható jogintézmények”, amelyek nem minősülnek szerződést biztosító mellékkötelezettségnek: engedményezés, vételi jog kikötése; a pénzforgalmi jellegű biztosítékok: felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására; egyebek: komfortlevél

43 Biztosítékok Kezesség
Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A jogosult kielégítési alapját növeli a kötelezettől független harmadik személy teljes vagyonával. A kötelezett nem teljesítése esetén a kezes maga teljesít. A kezességi szerződés a főkötelem jogosultja és a kezes között jön létre írásban. (Ezért a kezes főszabályként egyoldalúan nem állhat el vállalt kötelezettségétől). A szerződés járulékos kötelem, amely terjedelmében is a főkötelemhez igazodik, de ha a változó főkötelem nő, a kezesi kötelem nem nő vele (nem lehet terhesebb, mint a kötelezettség elvállalásakor volt). Ha azonban a főkötelem csökken, akkor a kezesi kötelem is csökken. Az alapkövetelés engedményezésekor a kezesi kötelem nem változik, viszont a kötelezett oldalán történő alanyváltozás esetén (pl. tartozásátvállalás esetén) a kezesi jogviszony megszűnik. Alkalmazási terület: személyi kölcsönök, vállalkozások tulajdonosi biztosítéka

44 Biztosítékok Ptk: 6:416. § [Kezességi szerződés] (1) Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. (2) Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. 6:417. § [A kezesség járulékossága] (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. (2) A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. 6:419. § [A sortartás kifogása] A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. 6:420. § [Készfizető kezesség] A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült; b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult. 6:421. § [Kártalanító kezesség] Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. 6:424. § [A határozott időre vállalt kezesség] Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte után a kezes szabadul a kötelezettség alól. 6:425. § [A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása] Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést.

45 Biztosítékok Garancia
Az adós és a hitelező közötti hitelviszony biztosítására az adós megbízást ad garantörnek (pl.egy banknak), hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy bizonyos esemény beállta, vagy elmaradása, illetve meghatározott okmányok benyújtása esetén a hitelezőnek fizetni fog. A garantör a garanciát a saját nevében, de az adós megbízásából állítja ki. A megbízás általában a következő adatokat, tényeket tartalmazza: - az alapjogviszony pontos megjelölését, - a garancia kedvezményezettjének megnevezését, - a garancia fajtájára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, - a garancia határidejét, - a garancia kedvezményezetthez való eljuttatásának módját, és - esetleg a közvetett garancia állítására vonatkozó utasítást. A megbízási szerződésben rendelkeznek a fizetendő garancia díjról is.

46 Biztosítékok Garanciaszerződés a Ptk.-ban
6:431. § [Garanciaszerződés] (1) A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. 6:432. § [A járulékosság hiánya] (1) A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. (2) A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. 6:433. § [A lehívási jog személyhez kötöttsége] A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. 6:435. § [A garantőr teljesítése] (1) A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. (2) A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről. (3) A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. (4) A garantőr késedelem nélkül köteles a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a kötelezettet és a jogosultat értesíteni. 6:437. § [A határozatlan időre vállalt garancia felmondása] A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.

47 Biztosítékok Kezesség vs. bankgarancia
A garancia tipikusan egy bank, mint garantáló és egy hitelező, mint kedvezményezett között hoz létre jogviszonyt. A kezességtől az különbözteti meg, hogy a jogviszonyban a garantör kötelezettsége absztrakt, ami azt jelenti, hogy nem jogosult a kedvezményezettel szemben az alapjogviszonyból származó kifogások érvényesítésére. (Ettől függetlenül kifogásolási joga bizonyos esetekben mégsem vonható kétségbe, ha például már az igénybevétel időpontjában bizonyítani tudja, hogy joggal való visszaélés történt). A garanciaszerződés rendszerint konkrétan meghatározza a garancia pénznemét és összegének felső határát. A garancia összege magában foglalhatja az előre meghatározott kamatot és költségátalányt is. A kezességnek nincs felső határa. A garancia ellenkező megállapodás hiányában nem mondható fel egyoldalúan és a kötelezettségvállalást rendszerint határidőhöz kötik. A garancia igénybevételének a futamidő lejárta előtt kell megtörténnie, mert a határidő jogvesztő. Pl. a postai átfutási idő kockázatát a kedvezményezett viseli, még vis maior se ok a hosszabbításra. A kezességnek nincs külön lejárata, de felmondható.

48 Biztosítékok Zálogjog
Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A zálogszerződést írásban kell megkötni. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés zálogjoggal biztosítása semmis. A kielégítési jogot - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás után szerzett jogok nem érintik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében (rangsor) illeti meg.

49 Biztosítékok Óvadék a) pénzen és értékpapíron,
b) fizetésiszámla-követelésen, illetve betétszerződésből eredő követelésen, továbbá c) jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon alapítható. Óvadékot pénzen és nem dematerializált értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen és jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon pedig úgy kell alapítani, hogy annak eredményeként az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék kötelezettjének hatalmából az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a zálogjogosult a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal – a biztosított követelés összege erejéig – a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre. Az elévült követelés is kielégíthető az óvadékból. Az óvadék szerződés megszűnésekor visszajár. Az óvadékot nyújthatja az adós, de nyújthatja harmadik személy is. Az óvadék a legáltalánosabban használható biztosítékfajta legtipikusabb alkalmazási területe a lombardhitelezés, de előfordul a bankkártya-üzletágban is. (Bankszámla esetében a pénz feletti rendelkezési jogát adja át az ügyfél; az értékpapír óvadékként való alkalmazása esetén szükséges, hogy az üresre forgassák, ha névre szóló; váltóleszámítolás esetén pedig célszerű, ha a váltót egy harmadik személy bocsátja ki, az esetleges hirtelen felszámolás következményeit elkerülendő). Az óvadék járulékos jellegű, mint a többi biztosíték. Ebből az következik, hogy érvénytelen szerződést nem lehet óvadékkal biztosítani és a bírósági úton nem érvényesíthető követelés óvadékkal való biztosítása semmis. Az elévült követelés azonban az óvadékból kielégíthető.

50 Biztosítékok Zálogjog vs. Óvadék Különbségek: - tárgy
- érvényesíthetőség óvadékkal elévült követelés is biztosítható az óvadék a jelzálogjogot megelőzi

51 Biztosítékok Engedményezés
Az engedményezés a polgári jogban egy önálló jogintézmény, a Ptk. is önállóan és nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek között szabályozza. Az adós harmadik féllel szembeni a követelését egy szerződéssel másra - az őt hitelező bankra — ruházza. Az adós az engedményező, a bank az engedményes. Az engedményezés tárgya valamely követelés, amely azonban nem lehet személyhez kötött. Az engedményezésről a kötelezettet is értesíteni kell, ennek megtörténtéig a kötelezett jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az értesítés megtörténte után a kötelezett kizárólag az engedményesnek teljesíthet. Az értesítés időpontja megegyezés tárgya lehet!!

52 Biztosítékok Vételi jog kikötése
A vételi jog kikötése angolszász eredetű biztosítéki eszköz a bankok számára. Az opció angolszász értelmezése tágabb mint a Ptk. vételi jog fogalma. Az angolszász jogértelmezés — a Ptk.-val ellentétben — az opciót kizárólag szerződésen alapuló jogosultságként ismeri. Az opciót megállapodás hozza létre, amely lehetőséget ad az opció jogosultjának arra, hogy jogosultságát bizonyos időszakon belül gyakorolhassa. Az angolszász értelmezés szerint az opció mindig ellenértékes ügylet, és ebből kifolyólag át is ruházható. Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében jogszerű biztosítékként ismerte el a vételi jog kikötését, ha a felek vételi jog érvényesítéséhez kapcsolódóan az elszámolási kötelezettség teljesítését is kikötik (BH ). A Ptk. nem nevesíti a vételi jogot szerződést biztosító mellékkötelemként, hanem az adásvétel különös nemeként szabályozza. A magyar gyakorlatban is a bank valamely követelése biztosítására írásban megállapodhat adósával, hogy az adós tulajdonában álló valamely meghatározott vagyontárgyra vételi jogot enged a bank számára. A szerződés alanyai a főkötelem alanyai, vagyis a bank és az adósa. A szerződés tárgya valamely, az adós tulajdonában álló vagyontárgy. A Ptk. definíciója szerint, ha a tulajdonos másnak egy, a tulajdonában álló dolgon vételi jogot enged, akkor a jogosult (a bank) a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jog ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, amely azt dologi hatályúvá teszi, így mindenkivel szemben hatályossá válik. A vételi jogra vonatkozó szerződéses kikötés ugyanakkor a magyar jog szerint személyes jellegű, ezért átruházása semmis. A szerződésben meg kell határozni a vételi jog gyakorlásának feltételeit, amelynek legfontosabb kérdése az adós nem teljesítése. A szerződésben meg kell határozni a vételárat, vagy annak meghatározási módját. Ez történhet konkrét ár meghatározásával, de történhet valamely külső tényező (pl. tőzsdei árfolyam) segítségével is.

53 Biztosítékok Vételi jog a Ptk-ban
6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége] Semmis az a kikötés, amely - a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodások kivételével - pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Tehát fogyasztóval szembeni pénzkövetelés nem biztosítható vételi jog kikötésével! A semmisség feltételei: - fogyasztóval kötött szerződésben - biztosítéki célú vételi jog kikötés

54 Biztosítékok Felhatalmazás azonnali beszedési megbízás benyújtására
Az azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás egy egyszerű pénzforgalmi jellegű biztosíték a bankok számára. Az azonnali beszedési megbízással a jogosult megbízza a bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy bankszámlája javára, a kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget szedjen be. Esetünkben a jogosult a bank, a kötelezett pedig az adós. Itt az adós az ügy ura elvileg, gyakorlatilag azonban a bank kikötése ez a felhatalmazás a teljesítés biztonsága érdekében.

55 Biztosítékok A komfortlevél
A komfortlevél egy angolszász eredetű biztosítékfajta. Az adós gazdasági társaság tulajdonosai olyan kötelezettséget vállalnak, amely a kezességre hasonlít. Lényege, hogy a komfortlevelet adó cég biztosítsa a bankot afelől, hogy az irányítása alatt lévő adós cég a törlesztés esedékességekor még a vállalatcsoport keretébe fog tartozni, és mindent megtesz a leányvállalata fizetőképességének fenntartásáért. Az anyavállalat más leányvállalatát is az adós mögé állíthatja. A komfortlevél nem tekinthető valódi biztosítéknak, mivel kötelezettségvállalást nem tartalmaz, (mindössze az adós anyavállalatának jószándékát fejezi ki). A komfortlevél kiadásával az anyavállalat a saját jó hírnevét adja tulajdonképpen biztosítékul.