(PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)

Az előadások a következő témára: "(PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)"— Előadás másolata:

1 (PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék)
A munkaidő és pihenőidő szabályozása (az európai munkajogra figyelemmel) Berke Gyula (PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék) Pécs, június 20.

2 Előzetes megjegyzések (az irányelv jelentősége):
- a munkaidő-irányelv munkavállaló fogalma, - a munkaidő-irányelv közvetlen alkalmazása, - az EU Alapjogi Charta alkalmazása, - a nemzeti bíróságok kötelessége: a nemzeti jogszabályt az irányelv céljával összhangban értelmezni (ha ez nem lehetséges: lehet-e hivatkozni az irányelv közvetlen hatályára), - nagy számú előzetes döntéshozatali ügy: az irányelv értelmezése és alkalmazása nagyon bizonytalan, - a bírósági döntések „tényállásfüggők” (erősen kazuisztikus bírósági álláspontok – „az adott ügyben….”).

3 Bevezetés: a hatályos európai szabályozás kialakulása és alapjai
A munkaidőre/pihenőidőre vonatkozó európai szabályozás kezdetei/előzményei: - 1968: mezőgazdasági szupranacionális keretszerződés, - 1969: a közúti közlekedés (543/69/EGK rendelet), - 70-es évek: a munkaidő rugalmassá tétele, - 1975: ajánlás a 40 órás munkahétről és négy hetes fizetett szabadságról (Akcióprogram), - 1983: ajánlás a munkaidő csökkentéséről (brit vétó), - közlekedési rendeletek,

4 - 80-as évek vége: szociálpolitikai szempontok (A munkavállalók alapvető jogairól szóló Charta, 1989, az élet és munkafeltételek javítása), : bizottsági irányelv-javaslat, - 93/104/EK irányelv a munkaidő megszervezésének egyes szempontjairól, /34/EK irányelv (módosítás, a kizárt ágazatok).

5 A munkaidő/pihenőidő európai szabályozásának „legitimitása”
Alapprobléma: vita a tagállamok között a szabályozás egyáltaláni szükségességéről (jogalapjáról). Hátterében: (ma is) jelentősen eltérő tagállami gyakorlatok/tradíciók. Ld. a későbbi irányelv 17., 22. cikkét (az eltérések/kivételek nagy száma, bonyolult szövegezés, bizonytalan – nehezen kiszámítható - alkalmazás). Az évi irányelvnél brit tartózkodás és eljárás az Európai Bíróság előtt….(ld. alább).

6 84/94. United Kingdom v. Council
Brit kereset a munkaidő szabályozása jogalapjának hiányára irányulóan. Korabeli jogalap: Római Szerződés 118a. cikk (a munkakörnyezet fejlesztése, a munkavállalók egészsége és biztonsága, a haladás, a feltételek összehangolása), valamint 100. cikk. Nagy-Britannia vitatta a felhatalmazást, lényeges szempontjai…..

7 - az irányelv túlmutat az egészség és biztonságvédelmi célon, - a munkaidő korlátozása „munkahelyteremtő” (foglalkoztatáspolitikai) hatású, ilyen felhatalmazás nincs, - a munkavállalók védelme nem csak kémiai és pszichikai kérdés, - a minimális feltételek problémája („nem ez a közösség célja”, szemben a brit állásponttal), - az eszközök arányossága, - a szubszidiaritás, - összességében: elutasítás.

8 A konfliktus lényege: a gazdasági növekedés, hatékonyság, versenyképesség és a szociális/szociálpolitikai megfontolások összeütközése. Sajátos következmény: az irányelv minimálstandard jellege (a felfelé eltérés lehetősége – általában az irányelvek esetében).

9 Kodifikáció: 2003/88/EK irányelv (2003. november 4
Kodifikáció: 2003/88/EK irányelv (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól

10 Napjainkra: - EU Alapjogi Charta 31. cikk: a tisztességes és igazságos munkafeltételek (az egészséges és biztonságos munkafeltételek, a munkaidő korlátozása, napi és heti pihenőidő, éves fizetett szabadság), - a maximális munkaidőre és minimális pihenőidőre vonatkozó szabályok alapvető (elsőrendű, különös jelentőségű) európai értékek, amelynek előnyeiből minden munkavállalónak részesednie kell; több ítéletben is azonosan), - azonosan: az éves fizetett szabadság is (ld. alább).

11 A Charta alkalmazásához – a címzettség és az EU jog végrehajtása – a Charta kötőereje (kötelező jellege a tagállammal szemben).

12 A 2003/88/EK irányelv szabályozási tárgya (tematikája)
Az indokolás (lényeges, az ítéletekben is felhívott elemei): - a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme (ld. EUMSZ), - nem rendelhető alá pusztán gazdasági megfontolásoknak.

13 Az irányelv célja és hatálya (1. cikk)
Meghatározások (2. cikk, különösen: a munkaidő, pihenőidő) Minimális pihenőidő – a munkaidő megszervezésének egyéb szempontjai - napi pihenőidő, szünetek, heti pihenőidő, maximális heti munkaidő, éves szabadság (2. Fejezet, 3-7. cikk) Éjszakai munka – váltott műszakban végzett munka – munkaritmus (3. Fejezet, cikk)

14 Vegyes rendelkezések - egyedibb közösségi rendelkezések, kedvezőbb rendelkezések, referencia-időszakok (4. Fejezet, cikk) Eltérések és kivételek – eltérések, kollektív szerződés általi eltérések, eltérések a referencia-időszaktól, utazó munkavállalók és nyílt tengeri létesítményen végzett tevékenység, tengerjáró halászhajók, vegyes rendelkezések (5. Fejezet, cikk) Záró rendelkezések – védelmi szint, jelentések, stb. (6. Fejezet, cikk)

15 Jogpolitikai, jogalkalmazási megjegyzések
„Versenypolitikailag motivált” európai munkajog (Fuchs – Marhold, 2014) – a tagállamok közötti (ún. szabályozási) verseny kizárása. A munkaidő/pihenőidő szabályozása nem a munka díjazására irányul (ez csupán gyakorlati következménye a tagállamok mindenkori nemzeti jogának megfelelően): - ld. EUMSZ 153. cikk (5) bekezdés: a kizárt hatáskörök (díjazás, koalíciók, sztrájk, kizárás), - szemben: EUMSZ 153. cikk (1) bekezdés a) és b) pontok (az egészség és biztonság védelme, a munkafeltételek) – minimális követelmények, irányelv, rendes jogalkotási eljárásban. Díjazási kérdés az EU Bíróság gyakorlatában: csak a szabadságmegváltás összegszerűsége tekintetében (irányelv 7. cikk).

16 Sikertelen módosítási törekvések
A 2000-es években…. ( ) Az ügyeleti idő (ld. alább) problémájához kapcsolódóan…. Az eltérések lehetőségeihez (heti munkaidő, illetve referencia időszak) kapcsolódóan… Sikertelen – napjainkig (ld. még alább).

17 Alapkérdés: az irányelv személyi hatálya
Irányelv 1. cikk (3) bekezdés: az irányelv alkalmazandó a 89/391/EGK irányelv 2. cikke szerinti valamennyi köz- és magántevékenységre!!! 89/931/EGK: ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közigazgatás stb., kivétel: fegyveres erők, rendőrség, polgári védelmi szolgáltatások (ha szükségszerűen ellentétesek). Ld. a MEH korábbi példáját. Ld. még alább (az állami szervekkel szembeni közvetlen igényérvényesítés, illetve az irányelv ún. közvetlen hatálya).

18 Továbbá: C-316/13. Gérard Fenoll kontra Centre d’aide par le travail… (2015. március 6., irányelv 7. cikk) - Lényege: a munkavállaló fogalmát a /88/EK irányelv keretében egységesen kell értelmezni. - Európai munkavállaló fogalom (más javára, más irányítása alatt, bármekkora díjazás ellenében). - Ilyen csak: a munkavállalók szabad mozgása körében. - A nemzeti bíróság feladata (a munkavállaló fogalma). - Rendkívül széles értelmezés (az EU Alapjogi Chartára figyelemmel).

19 A munkaidő és pihenőidő fogalma: az ún. ügyeleti idő problematikája
Irányelv 2. cikk („Meghatározások”): „1. munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően; 2. pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek;…” Problematikus: köztes kategória/kategóriák hiánya.

20 C-303/1998. SIMAP kontra Conselleria de Sanidad y Consumo…. (2000
C-303/1998. SIMAP kontra Conselleria de Sanidad y Consumo…. (2000. október 3.) A probléma lényege: az orvosi alapellátás minősítése, az ügyeleti idő jogi természete.

21 Lényeges megállapítások:
- az orvosi ügyeleti ellátás az irányelv hatálya alá tartozik, - a közszolgálatban is alkalmazandó az irányelv, - a személyes jelenléttel teljesített ügyelet munkaidő (illetve adott esetben rendkívüli munkaidő), - a különböző ügyeleti időszakok több műszakos tevékenységnek minősülhetnek, - az irányelvi szabályok közvetlen hatálya – a tagállami átvétel hiányában, - a heti munkaidő meghosszabbítása csak egyéni megállapodásban lehetséges (nem kollektív szerződésben), ld. irányelv 22. cikk.

22 C-151/2002. Landeshauptstadt Kiel gegen Norbert Jaeger (még az 1993
C-151/2002. Landeshauptstadt Kiel gegen Norbert Jaeger (még az évi irányelv azonos tartalmú rendelkezése alapján; a munkaidő és a pihenőidő, szeptember 9.) A probléma lényege: az (orvosi) ügyeleti idő jogi természete.

23 Lényeges megállapítások:
- a munkaidő és a pihenőidő közösségi jogi (nem nemzeti jogi) fogalmak (figyelem: az utazási idő értelmezése, ld. alább), - az ügyeleti idő akkor is munkaidő, ha a munkavállaló ez alatt kipihenheti magát(!!!), - az ügyelet alatti tétlenség nem pihenőidő, - a napi pihenőidő nem igazodhat (csak) a tényleges munkavégzéshez (hanem a munkaidőhöz), - a 11 órás pihenőidő csak egyenértékű kompenzáló pihenőidő biztosítása mellett csökkenthető (ma: 18 cikk).

24 C-397/2001. Bernhard Pfeiffer (u. a
C-397/2001. Bernhard Pfeiffer (u.a.) gegen Deutsches Rotes Kreuz (2004. október 5.) Az alapprobléma: az ügyelet jogi természete.

25 Lényeges megállapítások:
- a mentőszolgálat az irányelv hatálya alá tartozik (nem polgári védelem), - a mentőszolgálat nem közúti közlekedési tevékenység (nem utazó munkavállaló), - a heti 48 órás munkaidő csak a munkavállalóval való megállapodás alapján léphető át, - az irányelvnek közvetlen hatálya van, - a nemzeti bíróság köteles mindent megtenni a heti 48 órás munkaidő átlépése ellen.

26 C-52/04. Personalrat der Feuerwehr Hamburg gegen Leiter der Feuerwehr Hamburg (2005. július 14.)
Alapkérdés (most): az irányelv hatálya.

27 Lényeges megállapítások:
- a tűzoltók az irányelv hatálya alá tartoznak, - a heti 48 órás munkaidő irányadó, - rendkívüli esetben (közérdekben) átléphető (89/391/EGK irányelv 2. cikk).

28 A Bizottság korábbi (2003 és köv. évek) sikertelen javaslata:
- az ügyeleti idő, - az ügyeleti idő inaktív része, - a munkaidő fogalma.

29 Számos más ügyben is (pl. Vorel, 2007; Dellas 2005 stb.)
Következmények…..(emberi erőforrás, munkaerőhiány, rendkívüli költségek nemzetgazdasági/munkáltatói szinten).

30 Mt. 110. § (4) bekezdés: az ügyelet fogalma.
Mt. 99. § (6) bekezdés: a beosztás szerinti napi munkaidőbe az ügyelet teljes tartamát be kell számítani, ha a munkavégzés tartama nem mérhető. (Vitás!!!) Mt §: az ügyelet max. 24 óra, amelybe a megkezdés napjára beosztott rendes vagy rendkívüli munkaidő beszámít. Mt § (1) bekezdés: a napi pihenőidő 11 óra (az ügyelet nem kivétel).

31 Az utazási idő: a munkaidő fogalmának újabb értelmezési kérdése
C-266/14. Federación de Servicios Privados…(CC.OO.) kontra Tyco Integrated Security SL, ….. 2015. szeptember 10. (Spanyolország) Lényegében: az ügyeleti perekben alkalmazott értelmezési keretek („jobb híján”) a munkaidő fogalma tekintetében.

32 A tényállás lényege: - a munkáltató: biztonsági rendszerek üzemeltetője, - átszervezés: a vidéki állandó irodák bezárása, a munkavállalók a központi irodához rendelve, - a munkavállalók: nagyobb földrajzi területen dolgoznak (100 km utazás, 3 óra), - utazás a lakóhelyről szolgálati járművel, - utasítások: mobil alkalmazással, napi útiterv, - a lakóhely és az ügyfelek közötti utazási idő nem számít bele a munkaidőbe (de pl. szárazföldi fuvarozás).

33 A jogi alapkérdés: az irányelv 2. cikk 1
A jogi alapkérdés: az irányelv 2. cikk 1. pontjának (a munkaidő) értelmezése (és kapcsolódó kérdések, pl. a napi pihenőidő). „Állandó munkavégzési hely hiányában az utazási idő (oda és vissza) munkaidőnek vagy pihenőidőnek minősül-e?”

34 Az EU Bíróság álláspontja (a korábbi „ügyeleti” ítéletek alapján):
- az irányelv 2. cikkétől a nemzeti jogok nem térhetnek el, - a munkáltatói gyakorlatban korábban: a telephelyről az ügyfélhez (és vissza) utazás munkaidőnek minősült, - a gépkocsivezetés „szükséges eszköz” a műszaki szolgáltatási munkához, - a munkavállaló feladatát végzi (dolgozik) az utazási idő alatt, és rendelkezésre is áll,…. - ….még akkor is, ha van bizonyos szabadsága az utazás lebonyolításában, - a munkáltató feladata az ellenőrzés (az utazási idő alatt), - a munkáltatói költségnövekedés: érdektelen (nem díjazási kérdés, ld. fent.)

35 Problematikus: - Mt. 86. § (3) bekezdés: Nem munkaidő….a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére (és vissza) utazás időtartama. - Az EU Bíróság által adott értelmezési keretben értelmezendő a magyar bíróság által is….. - Általános következetésre alkalmas-e?

36 A maximális heti munkaidő
Irányelv 6. cikk (48 óra, túlórával együtt, de: eltérések, illetve 22. cikk: megállapodás a munkavállalóval). C-243/09. Günter Fuss kontra Stadt Halle (2010. október 14.) C-429/09. ua (2010. november 25.)

37 Lényeges ítéleti rendelkezések (mindkét ügyre tekintettel):
- a heti 48 órás szabály betartása – megtagadja az utasítást – áthelyezik (kötelezően) – a közösségi jogba ütközik (akkor is, ha egyéb hátrány nem éri a munkavállalót), - az átlagos (keretben számított) munkaidő túllépése esetén: kártérítési igény közvetlenül az uniós jog alapján érvényesíthető, - a(z állami szervi) vétkesség kikötése az uniós jogba ütközik (értsd: a szankció objektív, azonosan a magyar jogfelfogással), - az előzetes munkavállalói kérelem nem lehet feltétel (az igény érvényesítésénél), - a kártérítés: tagállami hatáskörben szabadidő vagy díjazás.

38 A rugalmas munkaidő C-258/10. Nicosur Grigore…(2011. március 4., végzés) Lényeges megállapítások: - a rugalmas munkaidőből is csak a tényleges munkaidő (rendelkezésre állás, utasításra várás) a munkaidő, - felelősségi következmények esetében ezt (a tényállást) vizsgálnia kell a bíróságnak, - az irányelv 6. cikk (maximális heti munkaidő) értelmezése: az előírt maximális munkaidőt meghaladó időtartamot meghaladó időre a munkavállaló még felügyeletre sem kötelezhető (a és 22. cikknek való megfelelést a nemzeti bíróság vizsgálni köteles).

39 A szabadság(hoz való jog)
Jellegzetes problémák: - az alapjául szolgáló időszakba beszámítandó idők (különösen betegség ideje), - a kiadás határidejének objektív meghatározása.

40 A díjazás kérdéséhez…. C-539/12. Z. J. R. Lock kontra British Gas (2014. május 22.) (Vagy: C-155/10. Williams és társai és egyéb ítéletek). A fizetett szabadság idejére járó „fizetés”: - a jutalékos rendszerben dolgozó munkavállaló esetében a jutalékot is figyelembe kell venni (nem csak az alapbért), - a szabadság idejére a munkavégzés idejével összehasonlítható helyzetet kell teremteni (a díjazás tekintetében), - az eseti, kiegészítő költségeket nem kell figyelembe venni.

41 C-118/13. Gülay Bollacke kontra K + K Klaas and Kock (2014. július 12
Lényeges megállapítások: - a munkaviszonynak a munkavállaló halála miatti megszűnésekor a szabadságot pénzben meg kell váltani (a 7. cikk jogcímsemleges, az Mt § is, jogosultak az örökösök).

42 A fizetett szabadság és a betegszabadság
C-194/12. Conception Maestre Garcia kontra Centros Commerciales…(2013. február 21., végzés) Lényeges megállapítások (a korábbi egyértelmű bírói gyakorlat alapján, pl. Anged ügy, 2012): - a betegszabadság időtartama nem csökkenti a fizetett szabadság időtartamát (ha annak idejére esik is, illetve ha a szabadságot terv szerint adják ki), - a munkáltató köteles másik időszakot engedélyezni (a tervtől eltérően is), - a szabadság pénzben nem váltható meg ilyen esetben (irányelv 7. cikk).

43 C-277/08. Pereda kontra Madrid Movillidad SA
Lényeges megállapítás: - a szabadságolási tervtől eltérő időpontban biztosítani kell a szabadság kiadását, ha azt betegség miatt nem lehetett kiadni (a terv szerinti időszakban).

44 Ld. Mt. 123. § (3) bekezdés! (60 nap)

45 C-337/10. Georg Neidel kontra Stadt Frankfurt (2012. május 3
C-337/10. Georg Neidel kontra Stadt Frankfurt (2012. május 3.) (Azonosan: C-2014/10. KHS kontra Schulte.) Lényeges megállapítása: - a munkavállaló (köztisztviselő) nyugdíjba vonulásakor (a munkaviszony megszűnésekor) jogosult annak a szabadságnak a megváltására, amelyet betegsége miatt nem vett igénybe, - a szabadság átvitele: Mt § - az akadály után 60 napon belül ki kell adni – helyes – EU Bíróság: nem korlátozható betegség esetén.

46 Az előbbiek lényege: a szabadság maghatározott időtartamon túli igénybe vételének (kiadásának) előírása (objektív határidő) jogellenes (különösen, ha betegség miatt nem lehet igénybe venni).

47 A fizetett éves szabadság feltétele (a ténylegesen munkában töltött idő)
C-282/10. Maribel Dominguez kontra Centre Informatique… Lényeges megállapítások: - az irányelv 7. cikk értelmezése (négy hét szabadság), - ellentétes az irányelvvel, ha a szabadság feltétele a referencia-időszakban ténylegesen munkában töltött idő, - a sérelmet szenvedett munkavállaló kártérítésre jogosult (lehet) (C-6/90., C-9/90. Frankovich), - a betegszabadságra (távollétre tekintettel) csak az irányelv 7. vikk szerinti mértékre csökkenthető a szabadság.

48 Mt § (2) bekezdés: „a munkában töltött idő” – 2015 óta a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül. (De: az Mt §-a nem egyértelmű: „munkában töltött idő alapján”.)

49 C-214/10. KHS AG kontra Schulte
Lényeges megállapítás: - nem ellentétes a 7. cikk (1) bekezdésével /éves szabadság/ az, hogy a szabadság ún. átviteli idejét korlátozzák (ha nem lehet kiadni) (és ekkor megszűnik a fizetett szabadsághoz való jog).

50 A kompenzáló pihenőidő (17. cikk /2/ bekezdés)
C-428/09. Union Syndicale…. - A (rövid) határozott időre alkalmazottaknál a kompenzáló pihenőidő szabályai azonosak. C-277/09. Accordo és társai kontra Comune di Torino - váltóműszakban és osztott napi munkaidőben nem csupán az irányelv cikk (2) bekezdése szerinti tevékenységeknél alkalmazható a rövidebb pihenőidő és kompenzáló pihenőidő.

51 A munkaidő nyilvántartása
C-683/13. Pharmacontinente (végzés, június 19.) (Lényegében azonosan: C-342/12. Worten) A munkaidőre (nyilvántartására) vonatkozó adatok személyes adatok. Az azonnali rendelkezésre bocsátási kötelesség nem jogellenes, ha ez a hatósági feladatokhoz szükséges. A kiszabott szankciók arányosságát a nemzeti bíróság vizsgálja (az irányelv fényében). Számos más végzésben is azonosan (azonnali betekintés, őrzési kötelesség stb.)

52 A részmunkaidős foglalkoztatás és a munkaidő/pihenőidő szabályozása
C-219/14. Kathleen Greenfield kontra The Care Bureau Ltd. (és más ügyekben is) A felmerült probléma lényege: a 97/81/EK irányelv 4. szakasz (2) bekezdés (a megkülönböztetés tilalma, az időarányosság) és az irányelv 7. cikk (négy hetes fizetett szabadság) értelmezése. A magyar munkajogban érdektelen (hátterében: a teljes és részmunkaidő közötti váltás).

53 C-313/02. Wippel kontra Peek and Kloppenburg (2004. október 12.)
Lényeges megállapítása: a részmunkaidőben, quasi behívás alapján dolgozó munkavállaló a teljes munkaidőben dolgozóktól eltérő szabályozásban részesülhet (nem kell azonosan meghatározni a heti és napi munkaidejét).

54 Egyéb aktuális (európai) munkajogi problémák…
A közösségi közlekedésben 50 km-t meg nem haladó vonalhosszon dolgozó autóbuszvezetők (nem utazó munkavállalók, 20. cikk, 3. cikk mellőzése): - az ún. kompenzáló pihenőidő problémája, - osztott munkaidő mellett 8 óra pihenőidő (Mt §, illetve ennek módosítása 2017-ben) - 17. cikk (3) bekezdés: eltérés a 11 órás pihenőidőtől pl. a városi tömegközlekedésben, - de: egyenértékű kompenzáló pihenőidő ( cikk), - közvetlenül kövesse a munkaidőt, amelynek kompenzálására szolgál (Jaeger ügy).

55 A készenlétköteles munkahelyek (készenléti jellegű munkakörök) problémája (hasonlóan):
- az egyenértékű kompenzáló pihenőidő, - Mt §§, Mt. 99. § (24 óra), - Mt § (nyolc óra pihenőidő), - továbbá: a felmondási védelem (Mt §) – elégtelen (22. cikk, a hátrányos helyzet, vitatott).

56 Az éves fizetett szabadsághoz való jog az iskolaszövetkezeti munkavállalók esetében:
- irányelv 7. cikk: a fizetett szabadság, - kölcsönzött munkavállaló-e az iskolaszövetkezeti munkavállaló?, - jár-e fizetett szabadság?, - Sztv. 10/B. § (5) bekezdés…(aggályos).

57 A munkaidő-keret és az ún. referencia-időszak problémájához (T/15035):
- A vita (eltérő álláspontok) alapja: azonos-e a munkaidő-keret az irányelv referencia-időszak fogalmával? - Nem azonos: a munkaidő-keret a munkaidő mennyiségének (mértékének) munkáltatói meghatározási lehetősége, a referencia-időszak tulajdonképpen „elszámolási” „átlagszámítási” időszak (a heti pihenőidő, maximális heti munkaidő, éjszakai munka időtartama tekintetében). („Bezugszeitraum”)

58 Értsd: önmagában a hosszabb időszakra való mérték-meghatározás (elvileg) nem zárja ki a referencia időszak szabályainak alkalmazását. Indokoltsága….. Az Európai Bíróság előtt ilyen értelmezésre irányuló ügy nem volt….. Csak KSZ alapján volna lehetséges….