Zöld utak az energiafelhasználás terén Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár.

Az előadások a következő témára: "Zöld utak az energiafelhasználás terén Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár."— Előadás másolata:

1 Zöld utak az energiafelhasználás terén Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

2 A 2014-2020-as időszak energiapolitika stratégiai célkitűzései
Az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez ( ) kapcsolódó magyar vállalások: Megújuló energiaforrásokra vonatkozó kötelezettség 13%, azonban önkéntes hazai vállalás 14,65 % elérésére, „Ölbe tett kéz” forgatókönyvhöz képest 18 %-os teljes energia-megtakarítás (indikatív nemzeti célkitűzés), Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése. NCST tervek és Eurostat tényadatok – eddig jól teljesítünk. A következő években az egyes részarányra vonatkozó időközi célkitűzéseknél figyelembevételre került, hogy az operatív programok által nagyléptékű források állnak majd hazánk rendelkezésére, így az évtized második felében a pénzeszközök folyamatos lehívása számottevő lendületet jelent majd 2020-ig. Részarány-kötelezettségünk van (nem energiamennyiség) EU felé: 13% (bruttó végső energiafogyasztásban a megújulók részaránya) NCST-ben: 14,65%.

3 A 2014-2020-as időszak energiapolitika stratégiai célkitűzései
Eddig minden évben az elvárt részarány felett teljesítettünk! NCST tervek és Eurostat tényadatok – eddig jól teljesítünk. A következő években az egyes részarányra vonatkozó időközi célkitűzéseknél figyelembevételre került, hogy az operatív programok által nagyléptékű források állnak majd hazánk rendelkezésére, így az évtized második felében a pénzeszközök folyamatos lehívása számottevő lendületet jelent majd 2020-ig. Részarány-kötelezettségünk van (nem energiamennyiség)!!! EU felé: 13% (bruttó végső energiafogyasztásban a megújulók részaránya) NCST-ben: 14,65%.

4 A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) beépített teljesítőképességének alakulása
Olyan kisfeszültségű (1 kV-nál (kilovolt) nem nagyobb feszültségű) hálózatra csatlakozó kiserőművek, amelyek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. Ez jó közelítéssel a legfeljebb 50 kW (kilowatt) beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti. Az elmúlt években a HMKE terén hatalmas fejlődés volt tapasztalható, mely bizonyos tekintetben a társadalom környezettudatos szemléletének fejlődését is tükrözi. (+OP források + szaldó elszámolás hatalmas támogatásnak számít!) Üzenet: Fontos célnak tekintjük, hogy növeljük a decentralizált energiatermelést, + lakosság környezettudatos szemléletét. A céljaink eredménye jól látszik az alábbi táblázatban óta a HMKE beépített kapacitás csaknem hetvenszeresére növekedett. Meglátásunk szerint a rendszer szabályozhatóság miatt ez egy jó irány, amit a jövőben is támogatni tervezünk. Főleg a saját fogyasztásra termelést! A HMKE-k száma és beépített teljesítőképessége az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett: összes teljesítőképességük a év végén 0,51 MW volt, míg a év végére meghaladta a 128 MW-ot. A HMKE kategórián belül a napelemes kiserőművek beépített teljesítőképessége a év végére 127,6 MW-ot tett ki (99,3%-a az összes beépített teljesítménynek). Ez összesen db háztartási méretű naperőművet jelentett 2015-ben. A háztartási méretű naperőművek egyre növekvő elterjedését a bekerülési költségük rohamos csökkenése, a rájuk vonatkozó „szaldó elszámolás” is jelentősen segítette. év/MW 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Napenergia 0,36 0,46 0,99 2,88 12,52 31,21 68,13 127,57 Szélenergia 0,01 0,06 0,10 0,13 0,25 0,40 0,50 0,60 Vízenergia 0,02 0,00 0,04 0,09 Biogáz 0,05 0,07 1,18 0,31 0,16 0,17 Összesen 0,39 0,52 3,12 14,04 31,97 68,85 128,40

5 fő támogatási programok
A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatási rendszer (METÁR) as időszakban rendelkezésre álló európai uniós források: KEHOP, mellette a TOP, GINOP, VEKOP operatív programok Hazai költségvetési forrásból, kvótabevételekből (ZBR, ZFR) 2014-től: Otthon Melege Program Modern Városok Program Hazai megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia működési támogatása jelenleg átalakítás alatt van. A megújuló energiaforrások hasznosítása hangsúlyos szerepet tölt be a as időszakban rendelkezésre álló európai uniós források felhasználása során is a KEHOP mellett a TOP, GINOP, VEKOP operatív programokban. A megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő támogatási programok egyik meghatározó forrása 2014-től az Otthon Melege Program.

6 Zöldáram termelés támogatása. Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT)
Eddigi rendszer: Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT) Fontos megjegyezni, hogy az új METÁR csak a jogszabályok szerint megújulónak minősülő energiaforrásból termelt villamos energia termeléshez nyújt támogatást (pl hulladékból hőtermeléshez nem!).

7 Eddigi rendszer: Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT)
Minden évben növelni tudtuk a kifizetett zöldáram termelést az elmúlt öt évben! A Bizottság Iránymutatást adott ki 2014-ben a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról, mely jelentősen megváltoztatja a megújuló villamosenergia-termelés korábbi támogatási szabályait. Az új rendszer segíti, hogy a megújuló energiaforrások a 2020 és 2030 közötti időszakban már versenyképessé váljanak. Ebben az időszakban a támogatásokat és a kiegyenlítési feladatok alóli mentességeket degresszív módon ki kell vezetni. Az új magyar működési támogatási rendszer (METÁR) intézkedései az ipari fogyasztók tehernövekedésének minimalizálása mellett szolgálják a 2020-as megújuló energiára vonatkozó magyar vállalások teljesítését és az Iránymutatás követelményein alapul, de az Iránymutatás alapkövetelményeinek teljesítésén belül él az Iránymutatás által megengedett eltérések alkalmazásának lehetőségével, valamint figyelembe veszi az eddigi magyar és a nemzetközi tapasztalatokat is. Ennek köszönhetően a rendszer költséghatékony lesz, ami jó hír az finanszírozóknak, segíti a piaci integrációt, ami fontos követelménye az EU-nak. Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)

8 Zöldáram termelés támogatása. Új rendszer 2017-től:
megújuló villamos-energia termelés támogatási rendszer (METÁR) Fontos megjegyezni, hogy az új METÁR csak a jogszabályok szerint megújulónak minősülő energiaforrásból termelt villamos energia termeléshez nyújt támogatást (pl hulladékból hőtermeléshez nem!).

9 Új rendszer: megújuló villamos-energia termelés támogatási rendszer (METÁR)
A METÁR legfőbb jellemzői: Zöldáram termelést ösztönző új hazai támogatási rendszer; A támogatást a piaci áron felül fizetett felárként (prémium) kell nyújtani; Költséghatékony, mert versenyeztetéses (tendereztetéses) ajánlattételi eljárás alapján működik; A terheket az ipari fogyasztók viselik; A Bizottság Iránymutatást adott ki 2014-ben a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról, mely jelentősen megváltoztatja a megújuló villamosenergia-termelés korábbi támogatási szabályait. Az új rendszer segíti, hogy a megújuló energiaforrások a 2020 és 2030 közötti időszakban már versenyképessé váljanak. Ebben az időszakban a támogatásokat és a kiegyenlítési feladatok alóli mentességeket degresszív módon ki kell vezetni. Az új magyar működési támogatási rendszer (METÁR) intézkedései az ipari fogyasztók tehernövekedésének minimalizálása mellett szolgálják a 2020-as megújuló energiára vonatkozó magyar vállalások teljesítését és az Iránymutatás követelményein alapul, de az Iránymutatás alapkövetelményeinek teljesítésén belül él az Iránymutatás által megengedett eltérések alkalmazásának lehetőségével, valamint figyelembe veszi az eddigi magyar és a nemzetközi tapasztalatokat is. Ennek köszönhetően a rendszer költséghatékony lesz, ami jó hír az finanszírozóknak, segíti a piaci integrációt, ami fontos követelménye az EU-nak.

10 Energetikai célú pályázati lehetőségek a KEHOP-ban

11 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 1
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 1. intézkedés Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése Az intézkedés keretében elsődlegesen olyan erőművek létesítésének ösztönzése a cél, amelyek a megújuló energiaforrás felhasználásával megtermelt villamos energiát közvetlenül a hálózatba táplálják. Kedvezményezettek: gazdasági társaságok Keretösszeg: közel 24 mrd Ft

12 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 2
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 2. intézkedés Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával Épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségeinek csökkentése, megújuló energiaforrások alkalmazása (napelemek, napkollektorok telepítése, biomassza, geotermikus energia hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása) Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése

13 5. prioritás, 2. intézkedés FOLYt.
5. prioritás: Az energiahatékonyság növeléséről, megújuló energiaforrások alkalmazásáról 5. prioritás, 2. intézkedés FOLYt. az épületek energiafelhasználásának csökkentését szolgáló világítási rendszerek korszerűsítése „soft” típusú energiagazdálkodási eszközök elterjesztése, amelyek az energiafelhasználás nyomon követésével, folyamatos szabályozásával csökkentik az energiafogyasztást Kapcsolódó kedvezményezettek típusai és lehatárolásuk: közjogi vagy magánjogi szervezetek, központi költségvetési szervek, állami közfeladatot ellátó nonprofit szektor (kivéve önkormányzat), egyházak. Országos lehatárolás VNT: 224,9 Mrd Ft

14 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 3
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 5. prioritás, 3. intézkedés Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Az intézkedés célja az új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítése, energiahatékonyság növelése, új fogyasztók bekapcsolása Kedvezményezettek: gazdasági társaságok Keretösszeg: 44,96 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás (KEHOP , KEHOP felhívások)

15 5. prioritás: Az energiahatékonyság növeléséről, megújuló energiaforrások alkalmazásáról
5. prioritás, 4. intézkedés Szemléletformálási programok elsősorban a tanulókat és gyermekes családokat megmozdító programok támogatása, amelyek felhívják a figyelmet az energia- és klímatudatos viselkedések előnyeire VNT: 2 Mrd Ft Kép forrása: gajaegyesulet.hu., okopack.hu

16 Energetikai fejlesztések más operatív programokban

17 Energetikai célú fejlesztési lehetőségek más operatív programokban 1.
Operatív Program / konstrukció A konstrukció tartalma GINOP Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel Keretösszeg: 91,53 mrd Ft, ebből Vissza nem térítendő támogatás : 59,45 mrd Ft, Kölcsön összege: 32,08 mrd Ft GINOP-8.4.1/A-16 - Lakossági energia hitel Keretösszeg: 105 mrd Ft + 10 mrd Ft (VEKOP) Visszatérítendő támogatás GINOP-8.4.1/B-16 - KKV energia hitel Keretösszeg: 30 mrd Ft A hitelprogram mikro-, kis- és középvállalkozások olyan jövedelemtermelő beruházásait támogatja, amelyek megújuló energiaforrás felhasználásával hálózatra termelés céljából villamos energiát állítanak elő. GINOP: Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő energetikai célú beavatkozások támogatása a konvergencia régióban Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó, épülethez kötődő fejlesztések és zöldenergia termelés KKV részére. VNT + VT : 121,53 Mrd Ft Mrd Ft Cél: Lakóépületek energetikai korszerűsítése a konvergencia régióban Lakossági energiahatékonysági fejlesztésekre nulla százalékos kamatú visszatérítendő támogatást VT: 105,2 Mrd Ft

18 Energetikai célú fejlesztési lehetőségek más operatív programokban 2.
Operatív Program / konstrukció A konstrukció tartalma TOP- 3. és TOP 6. Fenntartható városfejlesztés prioritás Keretösszeg: együttesen 180 mrd Ft önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében A KMR régió önkormányzatai a KEHOP 2. prioritás keretében kaphatnak támogatást VEKOP Vállalkozások megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban kombinált hiteltermékkel Keretösszeg: 11, 76 mrd Ft, ebből Vissza nem térítendő támogatás: 5,88 mrd Ft, Kölcsön összege: 5,88 mrd Ft VEKOP Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel Keretösszeg: 9, 41 mrd Ft TOP: Cél: Energetikai célú beavatkozások ösztönzése önkormányzatok körében vissza nem térítendő támogatásokkal Épülethez kötődő energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések Megújuló energia felhasználásra alapozott autonóm energiaellátás megvalósítása önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjai (SEAP) elkészítésének támogatása VNT: 181,4 Mrd Ft VEKOP: Cél: Gazdaságfejlesztést élénkítő energetikai célú beavatkozások támogatása a KMR régióban Energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó, épülethez kötődő fejlesztések KKV részére. VNT + VT : 11,76 Mrd Ft

19 Otthon Melege Program

20 meghirdetett alprogramjai
Otthon Melege Program Otthon Melege Program meghirdetett alprogramjai Arányos forrás 1. Fűtéskorszerűsítés (Kazáncsere)(2014) Ft 2. Háztartási nagygépek energia megtakarítást eredményező cseréje (hűtőgépcsere)(2014) Ft 3. Homlokzati Nyílászárócsere (2014) Ft 4. Társasházak korszerűsítésének, felújításának támogatása (2015) Ft 5. Háztartási nagygépek (mosógép) energia megtakarítást eredményező cseréje (2015) Ft 6. Családi házak energiamegtakarítást eredményező felújítása (2016)* Ft 7. Háztartási nagygépek (hűtőgép) energia megtakarítást eredményező cseréje (2016) Ft Összesen:* Ft Az Otthon Melege Program: támogatás energiahatékonysági célra a lakosságnak Eddig 23 milliárd forint keretösszeg 7 alprogramra, több mint 125 ezer benyújtott pályázat, A programsorozat folyamatos, azaz természetesen nem zárult le. 2017 tavaszán fűtéskorszerűsítésre illetve háztartási gépcserére irányuló alprogramok meghirdetését tervezi a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az Otthon Melege Program keretében meghirdetett pályázati konstrukciók célja, hogy gyors, megfelelő intenzitású támogatáshoz juttassa a lakosságot az ország egész területén. A támogatások felhasználásával jelentősen javulhat a lakossági energia felhasználás hatékonysága, nagymértékben csökkentve ezzel a hazai szén-dioxid kibocsátást, ezzel hozzájárulva a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez. Beérkezett pályázatok / Támogatott pályázatok A fejlesztési tárca által 2014 szeptemberében indított fűtéskorszerűsítési alprogramjára 2.782, a homlokzati nyílászáró-csere alprogramra 2.821, míg a háztartási nagygép-csere alprogramra 2014-ben összesen pályázat érkezett, 2016-ban pedig db pályázat érkezett. A április 30-án megnyílt társasházak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítását támogató alprogramra 491, míg a július 1-én megnyílt mosógépcsere alprogramra érvényes pályázat érkezett be. A 2016-ban indult családi házak energetikai felújítására érkező pályázatok száma meghaladta a 4000 db-ot. Elért eredmények Elmondható, hogy a program keretében meghirdetett pályázati kiírásokat óriási érdeklődés övezte. A 23 milliárd forint keretösszeg feletti programsorozatnak köszönhetően több mint 125 ezer háztartás energiahatékonysági javulása érhető el. Az elavult háztartási készülékek cseréjével akár 20 ezer, míg a lakóépületek korszerűsítésével akár 150 ezer forintot is megspórolhatnak a magyar családok éves a rezsikiadásaikon. Az Otthon Melege Programnak köszönhetően a megvalósult projektekkel több, mint 145 GWh/év (gigawattóra) energia megtakarítást érünk el, illetve évenként több mint tonna CO2 kibocsátást előzünk meg. A programsorozat természetesen nem zárult le az 7. alprogram meghirdetésével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a szakmai javaslatok figyelembevételével és a források rendelkezésre állásának függvényében további pályázati lehetőségek meghirdetését tervezi a jövőben.

21 Modern Városok Program
Kép forrása:

22 Modern Városok Program
A Modern Városok Program (MVP) keretében 23 megyei jogú város mintegy milliárd forintos fejlesztése valósul meg. A Modern Városok Program első ütemében 13 megyei jogú város (Sopron, Eger, Zalaegerszeg, Miskolc, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Kaposvár, Nyíregyháza, Szombathely) együttműködési megállapodást kötött a Kormánnyal a fejlesztések megvalósítására második ütemében további 6 (Kecskemét, Szekszárd, Tatabánya, Békéscsaba, Veszprém, Dunaújváros) megyei jogú várossal született együttműködési megállapodás. harmadik ütemében, 2017-ben Szeged már megkötötte az együttműködési megállapodást és további 3 megyei jogú város vár annak aláírására (Győr, Salgótarján, Hódmezővásárhely) Az MVP hazai forrás kerete: 2016. évben 52 milliárd forint, amely 30 milliárd forinttal egészül ki, 2017. évben 152 milliárd forint. …. A Modern Városok Programot azon elv szerint hirdették meg, hogy elsősorban a helyben élők döntsék el, mire van szükségük, milyen beruházásra igényelnének támogatást. A MVP keretében a városokkal kötött megállapodásokban foglalt fejlesztések az alábbi fő kategóriákba sorolhatóak: Közlekedésfejlesztés Gazdaságfejlesztés, ipari parkok fejlesztése Sportcélú fejlesztések Kulturális és turisztikai célú fejlesztések Oktatási és egészségügyi fejlesztések Egyéb fejlesztések Az első ütemben kötött megállapodásokban foglaltak eredményes megvalósítását elősegítve minden érintett város esetében külön kormányhatározat rögzíti – a felelősök és a határidők kijelölésével – az egyes fejlesztési célok és programok megvalósításával összefüggő kormányzati feladatokat. A Modern Városok Program keretében Magyarország Kormánya és a megyei jogú városok önkormányzatai között első ütemben kötött együttműködési megállapodásokkal összefüggő intézkedésekről szóló 1038/2016. (II. 10.) Korm. határozat 1. számú melléklete határozza meg az első ütemben kötött megállapodásokban foglaltak megvalósítását szolgáló évi forrásigényeket.

23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!