Bevezetés a nyelvtudományba 1

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a nyelvtudományba 1"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a nyelvtudományba 1
Tamm Anne KRE BTK Őszi szemeszter

2 Nyelvészet A nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág.
A szinkronikus nyelvészet a nyelvek jelenlegi formáját vizsgálja.   A diakronikus nyelvészet a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik. Az elméleti  nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, amelyek a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálják.   Az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza.

3 A nyelvet a nyelvi szintek szerint kutatják:
Fonetika, azaz beszédhangtan: a beszédhangokkal foglalkozó tudomány. Fonológia, azaz nyelvi hangtan: a nyelv legkisebb egységeivel, a fonémákkal foglalkozó tudomány. Morfológia, azaz szóalaktan: a szavak belső szerkezetének, felépítésének tudománya. Azt vizsgálja, hogy miként lesznek az egyszerűbb és bonyolultabb szóelemekből (morfémákból) szavak. Szintaxis, magyarul mondattan, annak a tudománya, hogy a szavakból hogyan építünk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat. Szemantika: a nyelvi jelentés tudománya. Pragmatika: a nyelvhasználat vizsgálata, azaz annak, hogy hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi megnyilatkozásokat a kommunikációs környezetben (kontextusokban).

4 A nyelvészetet területei:
Az antropológiai nyelvészet egy interdiszciplináris tudományág, amely a nyelvészeti és az antropológiai vizsgálatok, kutatások kölcsönös egymásrahatásának eredményeként jött létre. Az areális nyelvészet a nyelvtudománynak az az ága, amely egy adott földrajzi térségben beszélt nyelvek kölcsönhatását kutatja. A kölcsönhatásban lévő nyelvek állhatnak rokonságban egymással, de különböző nyelvcsaládokhoz is tartozhatnak. Az areális nyelvészet alapját az a megfigyelés képezi, hogy bizonyos nyelvek akkor is hasonlítanak egymásra, ha az eredetük és típusuk eltérő. Ez a hasonlóság a földrajzi közelségükkel magyarázható.

5 A dialektológia a tér alapján történő azonnyelvi nyelvi és nyelvhasználati tagolódást írja le, s a vele összefüggő kérdéskört kutatja. Foglalkozik a regionális nyelvváltozatokkal mint sajátos rendszerekkel. Ezek használatával és használati variációival. A diskurzuselemzés több társadalomtudományban és nyelvészeti irány- zatban gyökerező interdiszciplináris kutatási területek gyűjtőfogalma. Ezeknek az irányzatoknak közös vonása, hogy természetes módon létrejövő szövegeket vizsgálnak.

6 Az etimológia a nyelvészetnek az az ága, amely a szavak eredetével foglalkozik. Az etimológusok régi szövegek elemzésével, más nyelvekkel összehasonlítva rekonstruálják a szó történetét. Vizsgálják, hogy az adott szó mikor terjedt el a nyelvben, hogyan változott az alakja, jelentése és mi az ősszó (etimon). Evolúciós nyelvészetnek nevezik az emberi nyelv kialakulásával foglalkozó, többféle tudományterületet egyesítő transzdiszciplináris tudományágat, amely a nyelvi változások leírásával és elméletével foglalkozik. Kutatási területe elsősorban a nyelvészet, de kiterjed az etológiára, a kognitív tudományra, az antropológiára is. Gendernyelvészetnek az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát nevezzük, amely a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) által létrejött különbözőségét teszi meg kutatása tárgyának.

7 Az igazságügyi nyelvészet olyan nyelvészeti interdiszciplináris terület, amely az igazságügyben, a jogban és a bűnügyekben megjelenő nyelvhasználattal foglalkozik. A kognitív nyelvészet a nyelvtudomány azon ága, amely az emberi megismerésen és annak folyamatain alapul. A kontaktusnyelvészet, ahogy nevéből is következik, az egyes nyelvek, nyelvközösségek, a többségi és a kisebbségben lévő nyelvek egymásra hatását kutatja. Kontrasztív nyelvészet a nyelvek közötti viszonyok tanulmányozásával, a nyelvhasonlítással foglalkozó alkalmazott nyelvészeti ág. A kontrasztív, (egybevető) módszer általában csak két nyelv struktráját veti egybe, ellentétben a nyelvtipológiával, amely a nyelvek összes létező és lehetséges hasonlóságát és különbségét vizsgálja. Korpusznyelvészetnek nevezünk minden olyan nyelvészeti tevékenységet, amely korpuszokkal, azok vizsgálatával és tanulmányozásával foglalkozik. 

8 A lexikográfia a különböző egy-, két- vagy többnyelvű szótárak szerkesztésének, összeállításának elmélete és gyakorlata. Magában foglalja a szótárírói tevékeny- séget, az elméletet, a szótártudományt, a szótártant. A lexikológia a szavakkal foglalkozó nyelvészeti ág. A neurolingvisztika az emberi agyban lévő idegi mechanizmusok tudománya, amelyek irányítják a nyelv megértését, produkcióját és elsajátítását. Módszer- tant és elméletet merít olyan területekből, mint az idegtudomány, a nyelvészet, a kognitív tudomány, a neurobiológia, a kommunikációs rendellenességek, a neuro- pszichológia és a számítástechnika. A neurolingvisztika legtöbb jelenségét a pszicholingvisztika és elméleti nyelvészet modelljei mutatják be. A vizsgálatok arra fókuszálnak, hogy hogyan tudja az agy végrehajtani azokat a folyamatokat, amelyeket az elméleti pszicholingvisztika a nyelv produkciójában és megérté- sében szükségesnek tekint.

9 A nyelvelsajátítás az a folyamat, amelynek során anyanyelvünk birto­kunkba kerül, spontán, erőfeszítés, formális tanítás nélkül birto­kunkba kerül. (szemben az idegen nyelv megtanulásával, amely fáradságos és tudatos tanulást igényel). A nyelvelsajátítás kutatásának központi kérdése, hogy mekkora a veleszületett képességek és a környezeti tényezők szerepe a folyamatban, hogy valóban hagyományos értelemben vett nyelvtani szabályokat tanul-e a gyerek, ill. hogy mennyire sajátosan a nyelvelsajátításra jellemzőek az azt vezérlő tanulási mechanizmusok. A nyelvtechnológia a számítógépes nyelvészet egy részterülete, ahol találkoznak a nyelvleírás és a szoftvertechnológia eszközei, másként a nyelvtechnológia azzal foglalkozik, hogy megvalósítsa az emberi nyelvhasználatot leíró modelleket gyakorlati módon számítógéppel. Röviden: a természetes nyelvű szövegek számítógéppel történő feldolgozásával foglalkozik.

10 Semantic Distinctions of Evidentiality
Source: wals.info (F. de Haan 2005)

11 A  nyelvtipológia a nyelvek hangtani, alaktani és mondattani tulajdonságaik szerinti csoportosításával foglalkozó tudományág. A nyelvek tipológiai osztályozása a genealógiai (rokonság szerinti) osztályozással áll szemben. A nyelvtörténet a nyelvek élettörténetének a tudományos leírása. A pszicholingvisztika az a tudományág, amely vizsgálja azokat a pszichológiai  és neurobiológiai tényezőket, amelyek képessé teszik az embert, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és megalkosson egy nyelvet. A modern kutatás felhasználja a biológiát, az idegtudományt, a kognitív tudományt, a nyelvészetet és az információ-elméletet annak érdekében, hogy rájöjjön, hogy az agy hogyan dolgozza fel a nyelvet.

12 A szemiotika a jelek és jelrendszerek tudománya
A szemiotika a jelek és jelrendszerek tudománya. Beletartoznak a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés kérdései is. Vizsgálja azt a folyamatot, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, fogjuk fel, értjük meg a világot. A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. A szövegnyelvészet a szövegek tanulmányozásának általános elmélete. A történeti-összehasonlító (komparatív) nyelvészet a nyelvek összehasonlítása segítségével kutatja a nyelvek eredetét és rokonságát. Elsősorban a hasonlóságokat, azonosságokat keresi, a rokon nyelvek jelenségeit veti össze.

13 Lehetséges vizsgakérdés
Melyik nyelvtudományi területről származik az alábbi bekezdés? A Neurolingvisztika B Antropológiai nyelvészet C Morfológia D Evolúciós nyelvészet E Nyelvelsajátítás

14 I. “– a toldalék csupán egy szóosztály töveihez járulhat; – a toldalék ma is produktív; – a toldalék az alapszó szófaját nem változtathatja meg; – a szóalak jelentése mindig kompozicionális, a szemantikai kapcsolat a toldalék és a szóalak között mindig transzparens; – a toldalék nem játszik szerepet a szóalak szófajának meghatározásában; – a toldalék nem játszik szerepet a szó bővítési lehetőségeinek, vonzatának meghatározásában; – a toldalék az adott szófaji kategória minden eleméhez hozzátehető; – a toldaléknak szintaktikai funkciója van; – a toldalék nem hoz létre új lexémát; – a toldalék szintaktikai szerkezethez járulhat;…”

15 II. “További hasonlóság, hogy a domináns nyelvek és nyelvváltozatok terjedése nyomán számos nyelv és nyelvváltozat kipusztulhat, csakúgy, mint amikor sikeres fajok más fajok kárára terjednek el; és ahogy már kihalt fajok nem jelennek meg újra, a kihalt nyelvek sem élednek föl. Darwin úgy vélte, egy nyelv – és faj – csak egyetlen „bölcsővel” rendelkezik, egy területen alakul ki, viszont a nyelvek is, fajok is kereszteződhetnek egymással. Rámutatott, hogy egyetlen nyelv sem homogén, mindegyik változatokban létezik, és úgy gondolta, a szelekció a nyelvben is érvényesül: az egyes szavak, formák folytonos küzdelmet vívnak egymással a túlélésért, s a természetes szelekció dönti el, melyik marad meg.”

16 Lehetséges vizsgakérdés
Definiáljon ötöt a következő fogalmakból!   fonetika, kötött morféma, szociolingvisztika, lexikográfia, egyeztetés, nyelvtipológia, lexéma, poliszémia

17 Lehetséges vizsgakérdés
Az alábbiak közül melyik nem jelöli egy nyelvcsaládot? A algonkin B szölkup C altaji D dravida E penuti F indoeurópai

18 Lehetséges vizsgakérdés
Az alábbiak közül melyik nem uráli nyelv? A vót B szölkup C hanti D török E udmurt F kvén G inari H észt I magyar

19 Hasznos linkek: Wals.info languages.pdf