NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

Az előadások a következő témára: "NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor"— Előadás másolata:

1 NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor
Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

2 Oral History Elbeszélt történelem
Rankei történetírás – forrásszempontú a forma precizitása, vagyis a bizonyíték stabil természete kvalitás, a precizitás a kronológiában szöveg üzenete értelmezhető és ellenőrizhető újságírás, szociológia, pszichológia, (antropológia) technikai vívmányok, életmódváltás, 1940-es évek USA-jában már használt kifejezés 1970-es évek, alulról nézett történelem, társadalom „néma” rétegei, etnikai kérdések 1978 – Paul Thompson: The Voice of the Past ’56 az első esemény 1980-as évek Magyarországon

3 Oral History Elbeszélt történelem
Megmutatja egy szemtanúnak (vagy valamely történelmi esemény átélőjének) strukturált, kutatások révén létrehozott kérdéssorra adott válaszait, amelyek egy felvett interjúközegben születnek meg. Vajon melyiket tekinthetjük elsődleges forrásnak, a hangszalagot vagy az átiratot, a narrációt vagy a narratívát? oral tradition ha a közös mozzanatokat azonosítjuk, akkor egy túl általános következtetést a csoporton belüli összehasonlítás nehézsége, hiszen az egyéni interpretációk miatt túl sok szempontot kellene figyelembe venni, ettől az eredmény szétaprózódna

4

5 Oral History Elbeszélt történelem
Kiindulási alap:a megélt történelem elbeszélhető, el kell tehát mondani - és meg is kell hallgatni. a mindennapi emberekre, a névtelen tömegekre, az egyéni és kollektív tapasztalatokra koncentráló történettudományi módszer. Jellemzői: a szóbeliség, a narratív forma, szubjektivitás, az interjú résztvevői közötti kapcsolat nem egyszerűen a narrátor elbeszélése, hanem olyan forrás, amely megmutatja egy szemtanúnak strukturált, kutatások révén létrehozott kérdéssorra adott válaszait, amelyek egy felvett interjúközegben születnek meg. az eredmény interaktív folyamatból születik, ami egyszerre jelenthet előnyt és hátrányt olyan emlékanyag jön létre, amelyet a történész is aktívan alakít. Az emlékezés nem magától indul el, hanem válaszként a történész kérdéseire, ketten teremtik az elbeszélést, de a történeti diskurzus ellenőrzése mindvégig a történész kezében van. Ô válogatja ki az embereket, ô formálja a tanúvallomásokat kérdéseivel és a válaszokra adott reakcióival. Ô adja meg az anyag végső formáját, összefüggéseit és értelmezését.

6 Az oral history módszere az alábbi területeken hasznosítható:
Előző generációk történeti tapasztalatainak átadása és megőrzése (szóbeli hagyomány) Egy-egy emberi sorson belül az élettörténetet meghatározó és az életpályának jelentőséget adó események narratívája (szóbeli életrajz) Egy-egy egyéni személyes beszámoló adott eseményekről, történeti kérdésekről, amelyeket kortársként megéltek Szemtanúk beszámolóinak rögzítése egy-egy történeti esemény folyamán illetve azt követően. Az oral history mint módszer két megkülönböztethető célt szolgálhat. Az egyik, hogy rekonstruáljuk a múltat, másik célja, hogy hogyan értelmezik az emberek a múltat, milyen kép alakul ki a történelemről az emberek emlékezetében

7 Az oral history alkalmazhatósága
Több tudományterület által alkalmazott módszer történettudomány pszichológia, pszichiátria pedagógia szociológia antropológia Politikatörténet Döntéshozatal Kapcsolatok stb. Társadalomtörténet Társadalmi kapcsolatok Érintkezési szokások stb. Életmódtörténet Viseletek használata Étkezési szokások Hagyományok stb. Gazdaságtörténet Eszközhasználat Munkafolyamatok Irányítási mechanizmusok stb. Eszme- és kultúrtörténet A közgondolkodás – a tömegkultúra hatásai Művelődési szokások Szórakozás stb.

8 1.Hiányzó adatok pótlása
ÉRTÉKEI: 1.Hiányzó adatok pótlása 2.Szituációk, hangulatok felidézése, rekonstruálása A körülmények megismerése A történések módjának ismerete 3. Az események résztvevői személyes viszonyulásának megismerése – egyedi esetek sorozata ebből általánosítás 4. A személyes tapasztalat alapján szerzett ismeretek 5. Az emlékező és az általa megjelenített társadalom (csoport, korszak) gondolkodásmódja Az események korára (mire figyel fel akkor, mi fontos) Az esemény és a rögzítés közötti időszak változásai

9 KORLÁTAI: Az események óta eltelt idő Az emlékezet korlátai (pontatlanság) Az interjú időszakának viszonyai, illetve az addigi társadalmi, politikai változások hatásai A következmények ismerete Lokalitás Nem ismeri a tágabb összefüggéseket Ha igen, azokat más információk, későbbi korok alapján Szubjektív látásmód Iskolázottság, műveltség Az eseményekben, folyamatokban betöltött szerep Személyes érdekek Önigazolás Védekezés

10 Forráskritika 1. Alapfeltétel
Valamennyi fontos körülmény pontos ismerete 1. Esemény és emlékezés A felidézett események korszakának viszonyai Az események és emlékezés ideje között lezajlott folyamatok, változások Az emlékezés korszakának viszonyai (gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális viszonyok) 2. Az emlékező Életkora, társadalmi helyzete, iskolázottsága, műveltsége, szaktudása, pozíciója, szerepe a felidézett eseményekben – az esemény időszakában Életpályája az emlékezésig Társadalmi helyzete, iskolázottsága, pozíciója, életkora, egészségi állapota – az emlékezés időszakában

11 Forráskritika 2. Módszerek
Összevetés más forrásokkal (adatok, körülmények stb.) Több interjú készítése azonos eseményről, témáról, helyszínről (ezek kritikai elemzése és összehasonlítása) Az interjúalany személyisége műveltsége körülményei érdekei emlékezésre gyakorolt hatásának vizsgálata. A szöveg filológiai vizsgálata A interjúalany interjú alatti magatartásának elemzése (hanghordozás, arckifejezések stb.)

12 Az interjú készítés lépései
Korismeret A célkitűzés (a feltárandó ismeretek körének) meghatározása A megfelelő interjúalany(ok) kiválasztása – előzetes megismerés, információk alapján Kérdéssor összeállítása A kérdéssor és az interjúkészítés módjának megbeszélése az interjúalannyal Megfelelő helyszín kiválasztása ill. légkör biztosítása A technika előkészítése Az interjúkészítés adatainak rögzítése A megfelelő információkat biztosító kérdezési mód Végleges rögzítés (tartós elmentés, leírás a nem verbális információk – hangulati elemek, metakommunikatív jelek stb. –megőrzésével)

13 Az interjúkészítés kritériumai
Jogi – etikai Az interjúalany pontos tájékoztatása a témáról a célról a felhasználás (közlés) módjáról hozzájárulásának előzetes kikérése (írásos nyilatkozat) Az interjú elkészítéséhez A felhasználáshoz (pulikáláshoz) A személyiségi jogok tiszteletben tartása az interjú készítése alatt a publikálás során A rögzített interjú, illetve a publikálandó szöveg jóváhagyatása az interjúalannyal

14 Rögzítéssel kapcsolatos írásbeli feladatok
Az interjú Készítésének helye Időpontja Készítője (név, foglalkozás, lakcím) Az interjúalany Neve Lakhelye Születési éve Társadalmi státusa események idején, azokban játszott szerepe Társadalmi státusa az interjú készítése idején Hivatkozás Az interjú fenti adatainak feltüntetése a bibliográfiában (kiegészítve a rögzített változat őrzési helyével) Lábjegyzetben: „X.Y. közlése”

15 Irodalom Bánki István: Emlékezet, megemlékezés – elbeszélt történelem („oral history”) az iskolában. ( emlekezet.pdf) Glatz Ferenc: A szóbeli források és kritikájuk. In Glatz F.: Történetírás korszakváltásban. Gondolat, Budapest, –146. Gyarmati Gyöngyi: Az oral history kézikönyve. The Oral History Manual. Múltunk 2005/4 (2005) 196–200. ( Horváth Sándor: Muszáj interjúzni? : Az oral history mint nyilvános és/vagy szakszerű történelem. Forrás 43. évf (2011), ( Károly Anna Az oral history mint kutatási módszer. ( Sági Norberta – Rigó Róbert: Az oral history lehetőségei az oktatásban. Forrás 43. évf (2011), ( Tóth Eszter Zsófia: Klio és az oral history. Múltunk, sz. 165–177. Tóth Eszter Zsófia: Munkásság és oral history. Múltunk, sz. 78–99. Vértesi Lázár: Oral history. A szemtanúként elbeszélt történelem lehetőségei. Aetas 2004/1 (2004), ( Hol van a helye az oral history-nak? (