Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők

Az előadások a következő témára: "Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők"— Előadás másolata:

1 Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők
Életvédelem I. Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők Komonyi Éva PhD

2 Поточне тестування та самостійна робота (денна форма)/
Folyamatos tesztelés és önálló munka (nappali) Сума/ Összpont Cеместрова контрльна / Félévzáró dolgozat Виступи на семінарських заняттях/ szemináriumi kiselőadás 70 pont 1. 2. 3. 4 5 6 100

3 Поточне тестування та самостійна робота (заочна форма/
Folyamatos tesztelés és önálló munka (levelező) Сума/ Összpont Cеместрова контрльна / Félévzáró dolgozat Реферат (інд. завдання)/ /referát (egyéni feladat) 70 pont 30 pont 100

4 Szemináriumi foglalkozások témái
1-2. foglalkozás: - Civilizációs ártalmak, és káros hatásuk Katasztrófák és azok hatásai az emberre, elhárításuk lehetőségei. A globális civilizációs problémák kiértékelése az életvédelem szempontjából. – (2-2 óra) 3-4. foglalkozás: Káros szenvedélyek (dohányzás, kábítószer fogyasztás, alkoholizmus, számítógépes telefonos játékok, hazárdírozás, exsztrém sportok, stb. és azok hatásai az emberre. A kockázat szintje. Mennyit kockáztathatunk? - (2-2 óra) 5. foglalkozás: A technogén eredetű veszélyek hatása az ember tevékenységére: Az urbanizációs környezet veszélyei, az urbanizáció negatív hatásainak kiértékelése Szennyezőanyagok környezetünkben (levegő, talaj, víz, élelmiszer) és azok hatása az emberre, csökkentésük lehetőségei. Munkahelyek veszélyei és a munkavédelem alapjai Otthonunk veszélyei, elhárításuk lehetőségei Közlekedés veszélyei - (2 óra)

5 6. foglalkozás: Az egészséges életvitel alapjai. (2 óra) _Életvédelem II., JEGYZET

6 Egyéni feladatok témái levelezősöknek (8-10 old
Egyéni feladatok témái levelezősöknek (8-10 old.), leadási határidő: «Основи забезпечення безпечної життєдіяльності»./ A biztonságos élettevékenység alapjai. «Людина в системі “людина – техніка - середовище”»/Az ember az ”ember-technogén környezet” rendszerben. Оцінювання глобальних сучасних проблем життєдіяльності. /A globális civilizációs problémák kiértékelése az életvédelem szempontjából. Оцінювання рівня забруднення атмосферного повітря (водиб грунту)./Az atmoszféra (hidroszféra, talaj) szennyezettségének kiértékelése. Характеристика найбільш руйнівних лих в історії людства./A legnagyobb katasztrófák kiértékelése.

7 Irodalom Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991
Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994 Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995 Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, 2001. І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995 Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994 Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet. Komonyi Éva: Életvédelem II. Főiskolai jegyzet BELSŐ HÁLÓ (KÉZIRAT). HITELES! Internetes oldalak

8 Az Életvédelem, mint tudomány kialakulásának rövid története:
1. szakasz- az ember megjelenésétől a XX.sz.végéig – ösztönös védekezés, később -különböző tudomány- és gazdasági területek fogalmazzák meg az óvó szabályokat (nincs egységes rendszer) 2.szakasz – a XX.sz.végétől – a XXI.sz.elejéig - a veszélyforrások, veszélyek, káros tényezők azonosítása, rendszerezés, módszeres kutatás, védekezési eljárások kidolgozása 3. szakasz – napjainkban zajlik (sok az ismeretlen, nem várt hatás, kombinált veszélyforrásokból származó veszélyek sokasága, értékrend-zavar okozta kockázatvállalás)

9 „Szeresd egészségedet, mert ez a jelen.
Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül föl a jelen és a jövő.” Bárczy Gusztáv

10 Az Életvédelem, mint tudomány arra irányul, hogy feltárja az embereknek a környezetükben (tág és közeli) lévő veszélyforrásokat azok tulajdonságait, hatásuk következményeit az emberre, azokat a módszereket, amelyek által az ember megóvhatja egészségét, életét.

11 magába foglalja a betegségek megelőzését,
az egészség megőrzését,(központi kérdés) az elsősegélynyújtás alapjait,(valeológia, egészségvédelem) feltárja azokat a tényezőket, rizikó faktorokat, káros tevékenységeket, amelyek károsan hatnak az ember életére, megzavarják annak egészségi állapotát és élettevékenységét.

12 Az életvédelem, mint tudomány kialakulásának okai, szükségszerűsége :
– a természet ökológiai egyensúlyának megbomlása az antropogén bioszférára gyakorolt hatása következtében; Nem kívánt és negatív hatások – a technogén balesetek és katasztrófák számának emelkedése a bonyolult gépek és technológiák, közlekedési eszközök, találmányok felhasználása során; – a társadalomban szociál-politikai feszültségének fokozódása - Szív- és érrendszeri, valamint a daganatos, mentális megbetegedések száma nő (FIATALOK KÖRÉBEN IS) Új fertőző betegségek jelentek meg Új civilizációs betegségek jelennek meg

13 A fizikai terhelés csökkenése (ELKÉNYELMESEDÉS)
az idegi- érzelmi feszültség növekedése, a környezet állapotának romlása megzavarta a szervezet legfontosabb élettani funkcióit szabályozó mechanizmusokat

14 Ebben szerepet játszanak:
! Az esetek 70%-ában a betegségek kialakulása magától az embertől függ. Ebben szerepet játszanak: a káros szokások, az egészségügyi- higiénés szabályok megsértése, a helytelen táplálkozás, a munka és a pihenés rossz aránya, a környezetszennyezés. felelőtlen kockázatvállalás

15 Az ember csak úgy őrizheti és szilárdíthatja meg egészségét, ha:
Élni és odafigyelni egészségünkre miközben mindennapi tevékenységünket végezzük, nem egyszerű dolog, Az ember csak úgy őrizheti és szilárdíthatja meg egészségét, ha: ismeri saját szervezetét, a betegségeket, előidéző okokat, megelőzésük módját ésszerű mértéket tud tartani

16 ! Az életvédelem összetettsége nemcsak az ember bonyolultságából fakad, hanem:
az emberek egymáshoz való viszonyából, egymástól eltérő egészségi állapotából, fejlettségi szintjéből (egyén, társadalom) valamint a környezet állapotából is.

17 Az Életvédelem középpontjában az „ember ↔ környezet” rendszer áll
!!!.

18 Ember és környezete „Környezet nélkül egyetlen faj sem létezhet,
de egyetlen faj sem létezhet olyan környezetben, amelyik mindenestül a saját alkotása!”

19 Mit nevezünk környezetnek?

20 ! és ez mindenkinek más és más.
Ami befolyásolja létünket, mindennapi tevékenységünket - azok a környezeti tényezők, amely környezetünkből fakadnak és hatnak, mi pedig visszahatunk rájuk – ! és ez mindenkinek más és más.

21 biológiai és társadalmi tényezők által meghatározott lény.
Az ember kettősen: biológiai és társadalmi tényezők által meghatározott lény.

22 A társadalmi hatások, tényezők az:
anyagi, lélektani, szociális, emberi kapcsolatainkat érintik. Ismerjük-e a biológiai hatásokat?

23 A környezet elemei Természetes elemek ↑↓ Mesterséges elemek
Sajátos környezeti elem

24 Károsan ható tevékenységek
Gazdasági tevékenységek Szükséges ismeretek hiányából elkövetett tévedések Kényszerhelyzetben végzett tevékenységek Agresszív szándékkal végzett tevékenységek

25 kárt okozhatnak az ember egészségében és veszélyeztethetik létét.
A Veszély - központi fogalma az életvédelemnek magába foglalja azokat a jelenségeket, folyamatokat, építményeket, anyagi tulajdonságokat stb., melyek meghatározott feltételek mellett, közvetve vagy közvetlenül kárt okozhatnak az ember egészségében és veszélyeztethetik létét.

26 Potenciális veszély – olyan veszély, amely még nem realizálódott, de meghatározott feltételek mellett realizálódhat, de gyakran nem előrelátható okok is kiválthatják, előrejelzésük nem minden esetben sikeres.

27 Objektív szubjektív veszélyek

28 Azokat a feltételeket, amelyek mellett a veszély realizálódhat, veszélyes helyzetnek (szituációnak) nevezzük.

29 Veszélyforrások: Természeti : természeti katasztrófák (?)
Meteorológiai jellegűek Földtani (geológiai) jellegűek: Biológiai jellegűek: ANTROPOGÉN HATÁS !

30 Szociális → az egyén és a társadalom alacsony erkölcsi, anyagi és kulturális szintjéből fakad, PL.PROSTITÚCIÓ Politikai: PL. TERRORIZMUS Technogén: PL.ELEKTROMOS ÁRAM Kombinált: PL.természeti –technogén Egyéb: szórakozás, hobby stb.

31 A veszélyforrásokból származó károsító tényezők

32 fizikai: fény, hőmérséklet, elektromágneses hullámok, ionizáló sugárzás, rezgések erős szél, magas, ill. alacsony páratartalom, magas, ill. alacsony légnyomás, rossz megvilágítás, zaj;

33 kémiai: kémiai anyagok és vegyületek (toxikus, KÁBíTÓ, karcenogén stb
kémiai: kémiai anyagok és vegyületek (toxikus, KÁBíTÓ, karcenogén stb.), melyek különböző úton (száj, orr, bőr) juthatnak be szervezetünkbe;

34 biológiai: mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák), mérges állatok és mérgező növények;

35 pszichofiziológiai: fizikai túlterhelés, idegrendszer túlterhelése, pszichikai túlterhelés (a fentebb felsorolt tényezők is kiválthatják, szociális okok, társadalmi problémák, kábítószerek, gyógyszerek stb.)

36 A károsító tényezőkkel kapcsolatos fogalmak
A károsító tényezők, csak megengedett egészségügyi határértékek mellett lehetnek jelen!

37 A szervezetre gyakorolt káros hatása alapján a káros és mérgező anyagokat 4 veszélyességi OSZTÁLYBA sorolják І osztály – rendkívül veszélyes: pl.a legtöbb inszekticid és a klór ІІ osztály – nagyon veszélyes: savak, a legtöbb peszticid ІІІ osztály – mérsékelten veszélyes: ásványi olajok, szintetikus mosószerek, dohány, gabonatermény-por ІV osztály – kevésbe veszélyes: aceton, benzol, etanol, por.

38 Az egészségügyi határértékek a károsítók azon értékeit jelentik, amelyek az ember számára tartósan elviselhetők anélkül, hogy krónikus betegséget vagy genetikai ártalmat okoznának.

39 A levegőre nézve többféle határértéket állapítottak meg:
átlagos imissziós norma (határérték, In): az adott szennyezőanyag azon koncentrációja, amelynek napi 24 órán keresztül történő belélegzése több éven át sem okoz káros elváltozásokat az emberi szervezetben;

40 maximális imissziós határérték (In max):
azt a szennyezőanyag-koncentrációt jelenti, amelyet napi 30 percen át belélegezve több éven át sem okoz káros elváltozást.

41 munkaegészségügyi értékek
a munkanapokon 8 órán át ható értékek sem okoznak káros elváltozást.

42 A szennyezők, károsítók komplex módon hatnak!
Több szennyező esetén a maximumban levő határozza meg a környezet egészségi ártalmasságát.

43 A károsító tényezők hatósugara
Komonyi Éva PhD

44 EMISSZIÓK → Káros hatások (a forrás helyén)
Intermedier közeg → szállító, közvetítő közeg Transzmisszió → szállítás Transzformálás → a közeg által való módosítás ↓ Szinergizmus → a káros tényezők erősítik egymás hatását Antagonizmus → gyengítik egymás hatását IMISSZIÓ → káros hatások (a hatás helyén) → közvetlen, közvetett EXPOZÍCIÓ: a vegyi anyag meghatározott környezeti feltételek mellett valamilyen módon kapcsolatba kerül a szervezettel.

45 A szennyezés hatósugara függ:
milyen a potenciális migrációs képessége az adott anyagnak milyen a szennyeződés élettartama; a szennyeződés mennyiségétől és minőségétől, vagyis a fizikai-kémiai tulajdonságaitól; milyen a valószínűsége annak, hogy ez az anyag kémiailag átalakul, ill. lebomlik; a környezet adottságaitól: hőmérséklet, nedvesség, fény, lebontó szervezetek aktivitása, oxigén jelenléte, a közeg kémhatása;

46 A károsítók hatósugarának kategóriái
Lokális szintű (helyi) Városi szintű Regionális szintű Kontinentális szintű Globális (planetáris) szintű

47 PROBLÉMA: → a károsítók nagy száma → többnek nem ismerjük (nem akarjuk ismerni !) az élettani hatását, → ha ismerjük, nem mindig törődünk vele !!

48 Az emberre gyakorolt hatása alapján a károsítókat 4 csoportba soroljuk:
emberre gyakorolt hatásuk egyértelmű (közvetlen) pl.: radioaktív anyagok → sugárbetegség a kadmium → itai-itai betegség

49 hatásuk következtében a betegség közvetve (is) fejlődik ki, fogékonyabbá válunk más betegségekkel szemben PL: - az állandó alacsony szintű zaj (30-60 dB) → idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedések, magas vérnyomás - a légszennyezés → csökkenti az immunitást

50 pl.: gyulladás (szem nyálkahártya, nyirokcsomók duzzadsága)
Hatásuk nem okoz betegséget, de állandó alkalmazkodásra késztetik az embert (ökológiai élettan) ↓ kórképek kifejlődése pl.: gyulladás (szem nyálkahártya, nyirokcsomók duzzadsága) Hatásuk - még nem ismert

51 MÉRGEK - az összes olyan vízben, zsírban, szövetnedvekben oldódó élettelen anyag, mely a megfelelő mennyiségben a testbe jutva megzavarja az egészségi állapotot vagy/és múlóan, tartósan vagy véglegesen károsítja azt.

52 Maximális egyszeri, mg\l
Káros anyagok Maximális egyszeri, mg\l Kadmium, Cd 0,01 Kobalt, Co, Mangán, Mn, Biszmut Bi, Barium Ba 0,1 Benzol C6H6, Bór B 0,5 Dioxin 5*10-10* (Ukr) 3,5*10-5* (Ny.-E.) Nitrátok (-NO3) 45,0 Nitritek (-NO2) 3,3 Ezüst Ag 0,005 Higany Hg 0,0005 Ólom Pb 0,03 Sztroncium (stabil) Sr 7,0 Benzin, cink Zn, kobalt Co, vas Fe Króm Cr, nikkel Ni, réz Cu, molibden Mo, wolfram W

53 A leggyakoribb kémiai szennyezők csoportosítása és egészségkárosító hatásai (jegyzet)
Egy anyag vagy energia csak akkor tekinthető szennyezőnek, ha annak az embertől származó inputja, valamely természetes biogeokémiai ciklushoz többletként adódik. Kontaminánsok: abban a formájukban, ahogy az ember a környezetbe juttatja őket még nem szennyezők, de átalakulások útján szennyezővé válhatnak. elsődleges és másodlagos szennyező fogalma.

54 Átlagos nehézfém és arzéntartalmak
Környezeti eredetű kontaminánsok Átlagos nehézfém és arzéntartalmak Magyarországon (1997) ólom g/kg kadmium g/kg higany g/kg arzén g/kg Hús és húskészítmény Hal és halkészítmény Tej és tejtermék Gabonafélék Zöldség Zöldségkészítmény Gyümölcs Gyümölcskészítmény Halak Cukor

55 Nehézfémek – Ólom (Pb) Természetes forrás: vulkáni tevékenység
Emberi tevékenység: bányászat fémkohászat, acélgyártás akkumulátorok pigmentek Emberi expozíció: élelmiszerek ólomszennyezettsége ipar közlekedés konzervdoboz mázas kerámiaedények (citromos tea kioldja 1-2 mérgezés/év) a sz.v. bőrön át is átjutnak humán teratogén, karcinogén. Pb tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 13,1 g

56 Nehézfémek – Kadmium (Cd)
Természetes forrás: greenockit (CdS) ásványban és cinkércben Emberi tevékenység: ipari emisszió komposztált városi hulladékok (!) gyógyszerek, favédőszerek Emberi expozíció: táplálkozás olajos magvak zöldségek állati belsőségek tengeri, élőlények vadon élő gombák dohányzás élelmiszerekkel érintkező felületek (kerámia-ötvözetek, műanyagok) lassú kiválasztódás bizonyítottan rákkeltő Cd tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 32 g

57 Nehézfémek – Higany (Hg)
Természetes forrás: levegő, talaj, kőzetek természetes vegyületek Emberi tevékenység: ásványok feldolgozása kohászat gyógyszerek, Vízi környezetben: Erős feldúsulás: vízplanktonalgákkishalakragad. A vér higanyszintje és a halfogyasztás között van összefüggés. Felszívódás és biológiai felezési idő szerves higany: 90% - 50 nap szervetlen higany: 5-15% - 40 nap elemi higany: 0-50% - 70 nap Tengeri halfogyasztás hatása a vér higany szintjére: - Soha nem eszik halat: 2-5 g/kg vér Mérsékelt (1-2x/hét): 10 g/kg vér Naponta: 400 g/kg vér Hg tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: változó g

58 Élelmiszerszennyeződés:
Arzén (As) Természetes forrás: kőzetek mállása mélyfúrású víz vulkanikus tevékenység Emberi tevékenység: ásványok feldolgozása kohászat, kőszén égetése peszticidek gyógyszerek, favédőszerek Vízi környezetben: Tengerben: Az össz As koncentráció: 0,5-50 mg/kg állat+növény Édesvízi halakban: <10 g/kg ( x) Szárazföldi környezetben: kis konc. Élelmiszerszennyeződés: légkörből (ipar közelében) talajból halakban: arzeno-betain, dimetil-arzenil-ribóz (arzenocukrok  rákokban, kagylókban és tengeri növényekben) a foszfor helyére épül be, lassan öl As tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 20 g

59 Szervetlen vegyületek – Nitrát és a nitrit
Fő étrendi forrás: zöldségek víz (csecsemőnél)  Alföldi kutak Emberi tevékenység: műtrágyázás húsok színének megtartása Felszívódás: a toxicitás a nitrát nitritté való alakulásából származik. A nitrit reagál a vér hemoglobinjával  methaemoglobi-némia. 50% Met hemoglobin halálos, 10% tüneteket okoz Felnőttekben a mthaemoglobin-reduktáz csökkenti a mérgező hatást. Csecsemőkben ez az enzim még nincs, ezért veszélyeztetettek (kék kór). Kiválasztás: - a vese gyorsan kiválasztja Toxicitás: A nitrát/nitrit állatkísérletekben mutagén. Lehetséges karcinogén. átjut a placentán NO3- tartalom élelmiszerekben mg/kg burgonya karfiol paprika paradicsom sóska petrezselyem sárgarépa uborka hagyma paraj kelkáposzta káposzta retek karalábé 2000 felett fejessaláta Napi étrend: 150 mg Lakto-vegetáriánusok: mg

60 A munkahely veszélyei: fizikai, kémiai, biológiai
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradó károsodás nélkül elvisel. Ha a károsító hatás mértéke az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik, ez a foglalkozási betegség.

61 Szellemi tevékenységnél :
álmatlanság, dekoncentráltság, ↓ ingerlékenység, később: szív- és érrendszeri megbetegedések; endokrinológiai, bronchiális panaszok; hangszálak károsodása (tanárok esetében); kialakulhat magas vérnyomás, cukorbetegség, károsulhat az agy vérellátása (agyvérzés) infarktus; Középületek és otthonunk veszélyei (?) → mértékesség és a használati utasítás betartása

62 A veszélyek és betegségek megelőzésében segít:
az értelmes cselekvésformák elsajátítása, szokásokká alakítása, egészséges életvezetéssé szervezése.

63 Miért az életvezetés kifejezést használjuk az életmód helyett?
! Az életmód már kialakult szokásrendszer, s mint ilyen, többnyire nem tudatos - szükségletté vált- cselekvéseknek, tevékenységeknek az összessége. ! Bármiféle megváltoztatása tudatosítást, tudatos erőfeszítést követel.

64 Legfelsőbb irányító tényezője: a személyes értékrendszer
Az életvezetés teljes életünknek, valamennyi lényeges meghatározó tevékenységünknek tudatos irányítása, szabályozása. Ebben teljes személyiségünkkel veszünk részt Legfelsőbb irányító tényezője: a személyes értékrendszer Mérlegelünk (kockázatot vállalunk!?) döntést hozunk Alapja: az életszemlélet és világnézet

65 Világnézete mindenkinek van!
Ennek egyik legfontosabb tényezője az egészséggel,életünkkel,mint alapvető értékekkel kapcsolatos állásfoglalásunk.

66 Kockázat

67 mit jelent? A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége,
a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága R =P (W) ∙ D (kockázat = gyakoriság ∙ súlyosság) (0-1-ig terjedő értékek)

68 kockázat Titanic, Challenger….
Egy szeg miatt a patkó elveszett A patkó miatt a ló elveszett A ló miatt a csata elveszett A csata miatt az ország elveszett Verd be jól azt a patkószeget! (angol gyermekvers) Titanic, Challenger….

69 társadalom és kockázat
A civilizatórikus fejlődés alsó szintjein lévő társadalmak inkább a természeti környezet kockázatainak vannak kitéve, a fejlett ipari társadalmak inkább az emberalkotta környezet kockázatainak.

70 kockázat fajtái műszaki gazdasági informatikai humán egészségi
biztosítási ….. munkavédelmi környezeti

71 A kockázatelemzés célja:
a veszély valószínűségének meghatározása, illetve a várható következmények megállapítása

72

73 kockázat értékelése Kvantitatív: Kvalitatív: ha nem mérhető skálán:
egyéni halál kockázata csoportos/ társadalmi kockázat (pl. vegyipar.., atomerőmű) Kvalitatív: ha nem mérhető skálán: - elhanyagolható…vagy …katasztrófális

74 halál valószínűsége egy évre = 10-6
mérőszámokkal mikrorizikó (mR): halál valószínűsége egy évre = 10-6

75 relatív kockázat

76 Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) 15 km kerékpározás (baleset) 450 km autóvezetés (baleset) 1500 km repülőút (baleset) 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) 150 évig élni egy atomerőmű 35 km-es körzetében

77 A rizikófaktor és a kockázat mértéke közötti összefüggések
Életfeltételek Halálozási kockázati szint/év A kockázat mértéke Biztonságos 10-8, 10-9, és alacsonyabb Elhanyagolható Viszonylag biztonságos 10-7, 10-6, 10-5 Megengedhető Veszélyes 10-4, 10-3, 10-2 és magasabb Magas, védelmi eljárások szükségesek

78 Éltem - és ebbe más is belehalt már.
József Attila: Kész a leltár