Manipulál-e a média FARKAS LAURA PEDAGÓGIA SZAK III. ÉVFOLYAM.

Az előadások a következő témára: "Manipulál-e a média FARKAS LAURA PEDAGÓGIA SZAK III. ÉVFOLYAM."— Előadás másolata:

1 Manipulál-e a média FARKAS LAURA PEDAGÓGIA SZAK III. ÉVFOLYAM

2 Médiahatások kérdése A média befolyásolja és ha igen miként az emberek gondolkodását,viselkedését? A modern tömeg kommunikációs eszközök megjelenése megváltoztatta mindannyiunk életét. Média vált a legfontosabb információforrásunkká Média valóságformáló hatása Daniel Boorstein(1961) áleseménynek:kifejezetten azért rendeznek,hogy a média beszámoljon róluk (sajtótájékoztatók,sportesemények,koszorúzások) Daniel Dayan és Elihu Katz (1992) médiaesemények: amelyek kifejezetten a média által való közvetítés kívánalmai szerint rendeznek meg. Pl. Zámbó Jimmy vagy Diana királynő temetése

3 A média hatása az emberek véleményére és viselkedésére Információ a médiából = az iskola és a templom szerepét átvette A média globális jelenség = jogos a kérdés: milyen hatást gyakorol? Médiahatás kérdése még nem egyértelmű: különbség van a tájékoztatás és a befolyásoltság között Kérdések: A média képes-e viselkedésváltozást kiváltani Képes-e manipulálni az embereket Ki vagyunk-e szolgáltatva a média hatalmának

4 Cenzúra, propaganda Média hatást gyakorol Médiával egyidős cenzúra,propaganda Cenzúra: Egyes nézetek terjedésének igyekeztek gátat vetni Propaganda: Bizonyos nézeteket ívántak terjeszteni

5 Médiaoptimista, médiapesszimista Médiapesszimisták: Azt vallják a média káros hatást gyakorol a társadalomra pl. offenzív politikai propaganda, gyűlöletbeszéd Médiaoptimista: Azt vártrák a médiától,hogy elviszi a tudást az ízlést a morált az otthonokba.

6 Médiahatás vizsgálatok Fókuszban a televízió (Anthony Pratkanis és Elliot Aronson 1992: Átlag amerikai 1550 óra/év Politikai vagy politikus antiutópiáknak, mint George Orwell 1984

7 Hatás és befogadás vizsgálatok Lövedékelméletek Kétlépcsős hatás modellje Szelektív észlelés elmélete Kultivációs elmélet Napirendelmélet Framingelmélet Használat és kielégülés modell Hallgatási spirál Kódolás és dekódolás modell Perfomatív hatás modellje

8 Lövedékelmélet A 20as- 30 as évekre tehető A média nagy és közvetlen hatást gyakorol A médiából érkező hatások lövedékként fúródnak az emberek testébe A tömegkommunikáció egyirányú folyamat: a hallgatók csak passzív szereplők

9 A kétlépcsős hatás modellje 40es évek A média kismértékben és közvetett módon képes befolyásolni Az emberek elsősorban a környezetükben élő emberek véleményére hallgatnak A véleményvezérek viszont elsősorban a médiára alapozva alakítsák ki véleményüket,így közvetve ugyan de a média jelen van az emberek életében

10 A szelektív észlelés elmélete Szelektív válogatás Szelektív észlelés Szelektív emlékezés Leon Festinger: A kognitív disszonancia elmélete

11 A kultivációs elmélet A 70es évek Ismét nagy a média társadalmi hatása Garbner szerint a televízió nem csak tükröt tart a valóság felé,hanem formálja is azt. A média szelektív: a valóság bizonyos elemeit kultiválja,más elemeket háttérbe szorít.

12 A napirendelmélet Cohen: a média nem azt szabja meg mit gondoljunk,hanem,hogy miről gondoljunk. Az események közötti szelektálással a média egy fontossági sorrendet állít fel Fontosnak tartott témák: Pl. azok amik a hírműsorok elején,lapok címlapján szerepelnek Azt,hogy az egyes eseményeket ki miként éli meg az a média már nem képes számottevően befolyásolni

13 A framingelmélet A média a politikai és gazdasági elit ellenőrzése alatt áll. Az egyszerű emberek mint befogadók férhetnek hozzá a médiához. Az elitek hatékonyan képesek befolyásolni a médiaüzeneteket A híreket nem objektíven ábrázolják,hanem egyfajta értelmezési kertben.

14 Használat és kielégülés modell A média legfontosabb használati módját az alábbiak jelentik: Tanulás és információszerzés Szociális kontaktus Az elszakadás Szórakozás és időtöltés

15 A hallgatási spirál A média hatást gyakorol a viselkedésre egyfajta véleményklímát teremt : elhiteti az emberekkel,hogy a domináns közvélemény másképp gondolkodik mint ők: Akik úgy érzik véleményül megértésre talál a közvéleményben,előszeretettel hangoztatják álláspontjukat. Akik úgy érzik különvéleményt képviselnek,a társadalmi elszigetelődéstől tartva inkább csendben maradnak.

16 A kódolás dekódolás modellje Domináns kód szerinti befogadás: A néző elfogadja az üzenet preferált jelentését Egyeztető dekódolás vagy alku: A néző részben elfogadja a látottakat,de bizonyos részével viszont nem ért egyet. Oppozíciós értelmezés: A néző teljes mértékben elutasítja a domináns értelmezést

17 A perfomatív hatás modellje Műsor csak akkor képes hatás gyakorolni a nézőre,ha képes mozgósítani és elkötelezni őket A befogadók,vagyis a nézők érzelmi kötődést alakítanak ki a műsorral,azonosulnak vele. A média legfeljebb megerősíteni képes a már meglévő véleményeket,nem befolyásolja azokat

18 Köszönöm a figyelmet!!