Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaMargit Fodor Megváltozta több, mint 8 éve
1
1-2-3. lecke 1-2-3. lecke Bevezetés a biológiába A rendszerezés alapjai Az élő rendszerek
2
1. Bevezetés a biológiába 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya: Biológia= biosz (görög szó) + logosz (görög szó) élet tan (tudomány) élet tan (tudomány) Az élet tana (tudománya) Az élőlényekkel foglalkozó természettudomány
3
Biológia tudomány felosztása Klasszikus tudományterületei: növénytan, állattan, embertan Szaktudományai: pl. rendszertan, szervezettan, élettan, örökléstan, őslénytan Alkalmazott tudományterületei: pl. élettudományok: pl. orvostudomány gyógyszertudomány mezőgazdaság tudományok: pl. állatorvostan, növénytermesztéstan,
4
Vizsgálati eszközei: Mikroszkópok: - fénymikroszkóp - elektronmikroszkóp: elektronsugár világítja meg és képezi le a tárgyat Vizsgálati módszerei: Kromatográfia Képalkotó eljárások: röntgenvizsgálat komputertomográfia (CT) ultrahangtechnika
5
Fénymikroszkóp
6
Elektronmikroszkóp
7
Papírkromatográf
8
Röntgenkészülék
9
Komputertomográf (CT)
10
Agyvelő CT-felvétel
11
Ultrahangvizsgálat
12
Biológiai evolúció: Földünk élővilága a biol. ev. során alakult ki Az evolúció (latin szó) fejlődést jelent. Az anyag evolúciójának szakaszai: Fizikai evolúció: az elemi részecskékből az elemek kialakulása Kémiai evolúció: egyszerűbb felépítésű vegyületekből bonyolultabbak képződése (szervetlen vegyületek, szerves vegyületek, szerves óriásmolekulák) Biológiai evolúció: az első élő anyagi rendszerektől napjaik élőlényeinek kialakulásáig tartó folyamat
13
A biológiai evolúció folyamata: Prokarióták Egysejtű eukarióták Többsejtű eukarióták Prokarióták (= sejtmag nélküli egysejtűek) Jellemzőik: Egysejtű élőlények Nincs sejtmagjuk, örökítő anyaguk nem határolódik el a sejtplazmától Napjainkban élő prokarióták a baktériumok
15
Egysejtű eukarióták (= sejtmagvas egysejtűek) Jellemzőik: Egysejtű élőlények Van sejt magjuk, az örökítőanyaguk elhatárolódik a sejtplazmától (az örökítőanyag maghártyával körülvéve= sejtmag) Napjaink egysejtű eukariótái pl. papucsállatkák, amőbák, ostorosegysejtűek
17
Többsejtű eukarióta élőlények Jellemzőik: Sok eukarióta sejtjük van Napjainkban élő csoportjai: 1. Növények: szervetlen vegyületekből saját 1. Növények: szervetlen vegyületekből saját szerves vegyületek létrehozása szerves vegyületek létrehozása 2. Állatok: saját szerves vegyületeiket csak 2. Állatok: saját szerves vegyületeiket csak szerves vegyületekből állítják elő szerves vegyületekből állítják elő 3. Gombák: ua. jellemző rájuk, mint az állatokra 3. Gombák: ua. jellemző rájuk, mint az állatokra
19
Az élővilág nagy egységei
20
2. A rendszerezés alapjai Szükségessége: A több millió élőlényfaj egyértelmű azonosítása miatt A rendszerezés lényege: Az élőlényeket egy bizonyos elv szerint különböző rendszertani egységekbe soroljuk
21
A rendszerezés elve: Önkényesen kiragadott, jól megfigyelhető tulajdonság pl. Linné a virágos növényeket a porzók száma szerint csoportosította (Linné rendszere) pl. Linné a virágos növényeket a porzók száma szerint csoportosította (Linné rendszere) Mesterséges rendszer Mesterséges rendszer A tulajdonságok összessége alapján csoportosítanak Természetes rendszernél: pl. a fejlődéstörténeti rendszernél pl. a fejlődéstörténeti rendszernél
24
Fejlődéstörténeti rendszer Jellemzői: Napjaink rendszere Természetes rendszer A rendszerezés a származási, rokonsági kapcsolatokon alapul, tükrözi az élővilág fejlődéstörténetét ( a törzsfejlődést, illetve a biológiai evolúciót)
27
Rendszertani egységek (rendszertani kategóriák) A rendszerezés különböző szintű csoportjai A magasabb rendszertani egység magába foglalja az alatta levő, egyre kisebb rendszertani egységeket
28
Rendszertani egységek (kategóriák): Faj Nemzetség Család Rend Osztály Törzs Ország Világ Pl. barna medve faj < medve nemzetség < medvefélék családja < ragadozók rendje < emlősök osztálya < gerincesek törzse< állatok országa < többsejtű eukarióták világa
31
Faj fogalma: rendszertani alapegység ( Linné óta) azoknak az élőlényeknek a csoportja, amelyek közös származásúak külső és belső felépítésükben csaknem megegyeznek a természetben szaporodási közösségben élnek és magukhoz hasonló termékeny utódok létrehozására képesek magukhoz hasonló termékeny utódok létrehozására képesek
32
Tudományos fajnév (Linné vezette be): Latin név Két része van: nemzetségre utaló rész + fajra utaló rész pl. nemzetségre utaló rész + fajra utaló rész pl. Passer domesticus Passer domesticus (házi veréb) (házi veréb) Ursus arctos Ursus arctos (barna medve) (barna medve)
34
Fajnál kisebb rendszertani egységek: Alfaj: a faj azon egyedei alkotják amelyek önálló elterjedési területűek és bizonyos öröklődő tulajdonságokban eltérnek a faj többi egyedétől pl.a barna medve faj alfajai: alaszkai medve (kodiak medve), szürke medve (grizzli), európai barna medve, kaukázusi barna medve, pireneusi barna medve pl.a barna medve faj alfajai: alaszkai medve (kodiak medve), szürke medve (grizzli), európai barna medve, kaukázusi barna medve, pireneusi barna medve Fajta: mg- i kultúrfajoknál és háziállat fajoknál, a faj azon egyedei amelyek az ember nemesítő tevékenysége következtében bizonyos öröklődő tulajdonságokban eltérnek a faj többi egyedétől a faj azon egyedei amelyek az ember nemesítő tevékenysége következtében bizonyos öröklődő tulajdonságokban eltérnek a faj többi egyedétől pl. házi kutya fajtái: kuvasz, komondor, puli … pl. házi kutya fajtái: kuvasz, komondor, puli … szőlő fajtái: lakhegyi, otelló, cserszegi fűszeres… szőlő fajtái: lakhegyi, otelló, cserszegi fűszeres…
37
3. Az élő rendszerek Az anyagi rendszerek: - élettelen anyagi rendszerek pl. kőzetek, személygépkocsik - élő anyagi rendszerek az élőlények Az élőlények sajátosságai (amiben eltérnek az élettelen anyagi rendszerektől): - életjelenségek - szerveződési szintek
38
Életjelenségek: fajtái: Önfenntartó életjelenségek: anyagcsere, mozgás Fajfenntartó életjelenségek: növekedés, egyedfejlődés, szaporodás, öröklődés Önszabályozó életjelenség: ingerlékenység
39
Önfenntartó életjelenségek: biztosítják az élőlény fennmaradását Anyagcsere: Részfolyamatai: 1. anyag- és energia felvétel a környezetből 2. anyag- és energia átalakítás a szervezetben (köztes vagy intermedier anyagcsere) 3. anyag- és energia leadás a környezetbe A szervezet szintjén az anyagcserét megvalósító életműködések: táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás Mozgás : saját energiával történő hely-, v. helyzetváltoztatás
40
Fajfenntartó életjelenségek: biztosítják a faj fennmaradását Növekedés: - mennyiségi változások összessége - az élőlény hosszának és tömegének a gyarapodása - a sejtosztódáson és a sejtmegnyúláson alapul Egyedfejlődés: - minőségi változások összessége - lényege: a differenciálódás differenciálódás: új felépítésű és működésű részletek kialakulása az élőlényben
41
Szaporodás: Utódok létrehozása a faj fennmaradása érdekében Öröklődés: A szaporodás során a szülői tulajdonságváltozatok (a szülői genetikai állomány) továbbadása történik az utódoknak
42
Öszabályozó életjelenség: Ingerlékenység: Az élőlények érzékelik a környezetük változásait, és azokra reagálnak pl. mozgással megvalósítója: - hormonális szabályozás - idegi szabályozás A hormonális- és az idegi szabályozás, illetve az önfenn- tartó működések biztosítják a homeosztázist. Homeosztázis (belső egyensúly): az élőlények belső környezetésnek a dinamikus állandó- sága belső környezet az élőlények testfolyadéka a homeosztázis felborulása betegséget eredményez
43
Szerveződési szintek: Fogalma: az élőlények felépítési egységei Minden magasabb szint magába foglalja az összes alatta levő szintet
44
Fajtái: Egyed alatti szerveződési szintek Egyed szerveződési szintje Egyed feletti szerveződési szintek
45
Egyed alatti szerveződési szintek: A többsejtű élőlényekre jellemzők Fajtái: a sejt, a szövet, a szerv, a szervrendszer, a szervezet Sejtszint: Sejt: az élő anyag legkisebb alaki és működési egysége (az élő anyag a sejt szerveződésénél alacsonyabb szinten nem létezik a Földön!!!) Számos élőlény napjainkban is egysejtű pl. a prokarióták (baktériumok) pl. a prokarióták (baktériumok) az eukarióta egysejtűek (csillósok, amőbák) az eukarióta egysejtűek (csillósok, amőbák)
46
Szövet: azonos származású, hasonló alakú, felépítésű és működésű hasonló alakú, felépítésű és működésű sejtek együttese sejtek együttese Fajtái: növényi szövetek, állati szövetek Fajtái: növényi szövetek, állati szövetek Szerv: többfajta szövet építi fel, meghatározott a működése meghatározott a működése Fajtái: növényi szervek, állati szervek
47
Szervrendszer: azonos működésű szervek együttese együttese Fajtái: növényi szervrendszerek állati szervrendszerek állati szervrendszerek Szervezet: a növényeknél növényi szervrendszerek, az állatoknál a szervrendszerek képezik az állatoknál a szervrendszerek képezik minden szervezet egy- egy egyedet alkot minden szervezet egy- egy egyedet alkot
48
Egyed szintje: Maga az élőlény képezi Maga az élőlény képezi (az élőlény lehet egysejtű, ekkor csak sejtszintje (az élőlény lehet egysejtű, ekkor csak sejtszintje van, van, vagy többsejtű, akkor egyed alatti szerveződési szintjei vannak) vagy többsejtű, akkor egyed alatti szerveződési szintjei vannak)
49
Egyed feletti szerveződési szintek: Több egyed alkotja Fajtái: populáció, társulás, (biom), bioszféra Populáció: adott helyen, adott időben az egy fajba tartozó egyedek alkotják tartozó egyedek alkotják pl. Zalaegerszegen együtt élő feketerigók pl. Zalaegerszegen együtt élő feketerigók Társulás: egy élőhelyen együtt élő populációk képezik képezik pl. gyertyános- tölgyes pl. gyertyános- tölgyes Bioszféra: a legmagasabb egyed feletti szerveződési szint, szint, a Föld teljes élővilága alkotja a Föld teljes élővilága alkotja
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.