VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ IKOP EGYES BEAVATKOZÁSAI ESETÉBEN IKOP MONITORING BIZOTTSÁG NOVEMBER 12.

Az előadások a következő témára: "VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ IKOP EGYES BEAVATKOZÁSAI ESETÉBEN IKOP MONITORING BIZOTTSÁG NOVEMBER 12."— Előadás másolata:

1 VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ IKOP EGYES BEAVATKOZÁSAI ESETÉBEN IKOP MONITORING BIZOTTSÁG 2015. NOVEMBER 12.

2 1.Közlekedésfejlesztési célok 2.Közútfejlesztési projektek sajátosságai 3.Igény egy új támogatási formára 4.Alkalmazási korlátok 5.Nemzetközi tapasztalatok 6.A javasolt modell 7.State aid kérdések 8.A költség-haszon elemzés kidolgozása VTT alkalmazása esetén TÉMAKÖRÖK

3 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI CÉLOK A Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia (NKS) nagy hangsúlyt helyez a közúti fejlesztések megvalósítására („elsődleges megvalósítású fejlesztési eszközök”), mert pl. jelenleg jelentős területi különbségek vannak az elérhetőségben, megyei központok rossz elérhetősége kihat az életminőségre, gazdasági növekedést segíti, hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. Az IKOP 4. prioritás csak a TEN-T-n kívüli közúti infrastruktúra fejlesztését célozza regionális jelentőségű úthálózat csak szigorú feltételekkel támogatható az OP-ból Magyarország a stratégiai indokoltság miatt ugyanakkor jelentős tagállami költségvetési forrást is szándékozik allokálni a díjköteles úthálózat fejlesztésére

4 KÖZÚTFEJLESZTÉSI PROJEKTEK SAJÁTOSSÁGAI Bevételt projekt szinten nem vagy csak csekély összegben termelnek, de rendszerszinten igen (pl. útdíj); PWC tanulmány: „A közlekedésfejlesztési projektek sajátosságaiból eredően a beruházások csak egy része jövedelemtermelő, ezért ezeknek a projekteknek a finanszírozása csak bonyolult, kombinált konstrukcióval elképzelhető.” Pénzügyi eszköz alkalmazását alapvetően nem javasolja a tanulmány (csak nagyon szűk területen); Visszatérítendő támogatás alkalmazása ugyanakkor indokoltnak tekinthető a hatékony forrásfelhasználás érdekében és egy fenntartható finanszírozási rendszer kialakítása érdekében; A 2007-2013-as időszak végrehajtási tapasztalatai alapján szükségesnek tekinthető projektvégrehajtást ösztönző, motiváló elemek beépítése Cél egy olyan modell kialakítása, amely a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni a szűkös forrásokat egy fontos szakpolitikai cél érdekében

5 IGÉNY ÚJ TÁMOGATÁSI FORMÁRA A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSBEN Nem elegendő a projektszintű bevétel pénzügyi eszköz alkalmazásához (PWC) Rendszerszinten keletkezik bevétel, mely a visszatérítéshez hozzá tud járulni Bevétel jelentkezik Kizárólag az OP-n belüli VNT alkalmazásával nem valósíthatóak meg a stratégiában kijelölt projektek Pótlólagos hazai költségvetési források vonhatók be, cél egy fenntartható rendszer Addicionalitás elvárás Motivációs elem szükséges a korábbinál hatékonyabb projektmegvalósítás érdekében Végrehajtási tapasztalatok ?

6 MEGOLDÁS: VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS 2014-2020-as időszakban, CPR szerint alkalmazható támogatási formák: Vissza nem térítendő támogatások Pénzügyi eszközök Visszatérítendő támogatások A visszatérítendő támogatások a szabályozás szerint „közelebb” állnak a vissza nem térítendő támogatásokhoz, mint a pénzügyi eszközökhöz! CPR csak részben szabályozza, Bizottsági útmutató ugyanakkor készült Legfontosabb megkülönböztető jegyei: Előre nem tudható teljes bizonyossággal, hogy – a projekt célkitűzéseinek teljesíthetősége alapján – mekkora a visszatérítendő és vissza nem térítendő elem A támogatási szerződés tartalmazza azokat a feltételeket (pl. indikátor teljesítése), amelyek mentén látható, hogy a végrehajtáshoz kapcsolódóan hogyan alakul a visszatérítés

7 A VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS … Nem pénzügyi eszköz, mert: főszabály szerint nem alkalmazható kamat nincs szükség magánbefektetői hozzájárulásra, nincs szükség pénzügyi közvető rendszerre; nem tudjuk előre meghatározni a hitel összegét, a visszatérítés mértéke függ a projekt végrehajtásától; nem az IH, alapok alapja vagy pénzügyi közvetítő a kedvezményezett, hanem a műveletet végrehajtó szervezet.

8 KORÁBBAN MÁSHOL FŐKÉNT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI CÉLOKRA HASZNÁLTÁK Portugália KKV- fejlesztés 35%-50% támogatás, melynek 35-75%át kell visszafizetni Hozzáadott érték, létszám és árbevétel túlteljesítésével csökkent a visszatérítendő arány Németország Vállalkozásfejlesztés 15-35% támogatás, mely 100%-ban visszatérítendő Kivételes esetben lehetett VNT, inkább egy „kedvezményes hitel” Írország Mikrovállalkozások támogatása 50% támogatás, ebből 30-100% visszatérítendő „Sikerességtől” függően növekvő visszatérítendő arány

9 AZ ÚJ IDŐSZAKBAN ÚJSZERŰ FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEK A támogatott projekt „jövedelmezőre” fordul, ezért vissza kell fizetni a támogatás egy részét Jellemzően KFI projektek „Váratlanul” bevételt termel A projekt visszatérítendőként kapja a támogatást Amilyen mértékben sikerül teljesíteni a szakpolitikai célt, olyan mértékben emelkedik a VNT aránya Eredmény-függő támogatás Ha a projekt túlteljesíti a szükséges vállalásokat (pl. több munkahelyet teremt), a VNT aránya emelkedik Jutalmazó rendszer A BIZOTTSÁG nyitottságot mutat az újabb alkalmazási lehetőségekre is (Litvánia példája) …

10 LITVÁNIA ÚJ TERÜLETEN TERVEZI HASZNÁLNI A 2014-2020-as időszakban az alábbi újszerű módon tervezi használni a visszatérítendő támogatást Litvánia: Középületek energiahatékonysági felújítására Minél magasabb az elért költségmegtakarítás, annál nagyobb a visszatérítendő (!) elem Minimális megtakarítás kötelezően elvárt A visszatérítés összege megegyezik a működési költségek csökkenésével A visszaforgó pénzeket a tagállam újra kihelyezheti energiahatékonysági célokra

11 A TERVEZETT MAGYARORSZÁGI MODELL Egyszeri alkalommal forrás elhelyezése egy külön OP számlán, amelynek terhére az IH visszatérítendő támogatásokat (VTT) nyújt, A visszaforgó forrásokon keresztül hosszú távon is működő modell jöhet létre Elkülönített VTT számla Kivitelezés, beruházás Projektekhez nem köthető bevételek Hazai költségvetés OP forrás Egyéb hazai forrás

12 AZ ELKÜLÖNÍTETT SZÁMLA KIADÁSAI ÉS BEVÉTELEI

13 INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK Pénzügyi közvetítő rendszer kiépítése nem követelmény Az Irányító Hatóság/Közreműködő Szervezet végezheti a kihelyezést Magyarországon a közútfejlesztéshez kapcsolódóan az alacsony projektszám miatt javasolt, hogy az Irányító Hatóság lássa el a feladatot Elkülönített számlát kell nyitni, a visszafizetett forrásokat ezen kell kezelni

14 A DÍJKÖTELES ÚTHÁLÓZAT

15 STATE AID KÉRDÉSEK Nem minősül EUMSZ 107. cikk (1) szerinti állami támogatásnak, mert az érintettek kizárólagos joggal rendelkeznek az adott tevékenység elvégzésére, így nem torzul a verseny Visszatérítendő támogatás esetén ugyanez igaz Mivel nem állami támogatásról van szó, ezért nem beszélünk támogatástartalomról sem az ESB alapok szabályai alapján kell meghatározni a támogatást.

16 A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS KIDOLGOZÁSA VTT ALKALMAZÁSA ESETÉN Költség-haszon elemzés indokoltsága Az 1303/2013/EU 101. cikkének e) pontja szerint a nagyprojektek jóváhagyásához szükséges költség-haszon elemzés benyújtása, amely tartalmaz pénzügyi és gazdasági elemzést valamint kockázatelemzést; Annak érdekében, hogy a Kedvezményezett részére jutatott VTT egy része VNT-vé alakulhasson, szükséges vizsgálni a finanszírozási hiányt. Kidolgozás lépései Pénzügyi elemzés végrehajtása; Gazdasági elemzés végrehajtása; Kockázatelemzés végrehajtása. VTT és CBA kapcsolatának vizsgálata A VTT a finanszírozási hiány számítását nem befolyásolja; A finanszírozási hiány a VNT arányát korlátozza, a VTT-ét nem; A VTT a pénzügyi fenntarthatóságra pozitív hatással van.

17 A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS KIDOLGOZÁSA VTT ALKALMAZÁSA ESETÉN #ElemJelölésVNTVNT + VTTVTT 1.Pénzügyi elemzés 1.1. Teljes beruházási költség megtérülésének számítása FNPV (C)++- 1.2. Teljes beruházás pénzügyi belső megtérülési rátájának számítása FRR (C)++- 1.3. Befektetett tőke megtérülésének számítása FNPV (K)++- 1.4. Befektetett tőke pénzügyi belső megtérülési rátájának számítása FRR (K)++- 1.5.Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata+++ 1.6.Finanszírozási hiány meghatározása++- 2.Gazdasági elemzés 2.1. Gazdasági nettó jelenérték számítása ENPV+++ 2.2. Gazdasági belső megtérülési ráta számítása ERR+++ 3.Kockázatelemzés+++

18 100% VTT ESETÉN ELTEKINTHETÜNK A PÉNZÜGYI ELEMZÉS JELENTŐS RÉSZÉNEK KIDOLGOZÁSÁTÓL FNPV (C): Míg a VNT megítéléséhez alapfeltétel, hogy a mutató értéke negatív legyen, a VTT odaítélése szempontjából ez az érték irreleváns. Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatára továbbra is szükség van; a VTT ezt pozitívan befolyásolja. Finanszírozási hiány: Mivel a VTT nem marad a kedvezményezettnél, ezért az nem vezethet túltámogatáshoz. ENPV: finanszírozási formától függetlenül nem részesülhet támogatásban olyan projekt, amelynek a gazdasági haszna nem haladja meg a gazdasági költségeit; tehát vizsgálandó. Kockázatelemzés: Ugyanolyan elvek mentén szükséges, mint a VNT esetében.

19 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!