A társasági adó és az osztalékadó Törvényi háttere: évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalék adóról.(rövidítve:Tao.) A törvény célja:

Az előadások a következő témára: "A társasági adó és az osztalékadó Törvényi háttere: évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalék adóról.(rövidítve:Tao.) A törvény célja:"— Előadás másolata:

1 A társasági adó és az osztalékadó Törvényi háttere: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalék adóról.(rövidítve:Tao.) A törvény célja: A vállalkozási tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez.

2 1. A társasági adó általános jellemzői Versenysemleges adó (szervezeti keretektől és tulajdonosi formától független) Közvetlen adó (közvetlenül kapcsolódik a vállalkozási tevékenység nyereségéhez) 2007.jan.1-től nemcsak az elért jövedelem, hanem önmagában a gazdasági tevékenység végzése okán is fizetni kell. Alapja nem azonos az adózás előtti eredménnyel. A számított adót csökkenteni lehet a külföldön megfizetett adó összegével, illetve bizonyos adókedvezményekkel- a kettős adóztatás elkerülése érdekében.

3 2. A társasági adó alanya A belföldi illetőségű adózó: Gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, alapítvány, állami vállalat, társadalmi szervezet, stb.. A külföldi illetőségű adózó: külföldi vállalkozó. A külföldi vállalkozó: belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet.. Nem alanya a társasági adónak: MNB, ÁPV Rt., felszámolási eljárás alatt állók, közszolgálati műsorszolgáltatók, pártok, EVA alanyok, stb..

4 3. A társasági adókötelezettség A belföldi adózó TA kötelezettsége a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ill. ellenjegyzésének napján keletkezik. Adókötelezettsége teljes körű, azaz belföldről és külföldről származó jövedelmére is kiterjed. A külföldi adózó TA kötelezettsége fióktelepének cégnyilvántartásba történő bejegyzésével kezdődik. Adókötelezettsége korlátozott, azaz csak a belföldről származó, vagy a Magyar Köztársaságban (nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján) adóztatható jövedelmére terjed ki.

5 4. A társasági adóalap meghatározása I. A TA alapja a módosított adózás előtti eredmény (az eredménykimutatásban/eredménylevezetésben kimutatott összeg). A csökkentő jogcímeket a Tao. 7.§-a, a növelő jogcímeket a 8.§ tartalmazza. A módosító jogcímeket az Országgyűlés határozza meg a gazdaságpolitikával összhangban. A módosító tételek különböző célok köré csoportosulnak. A jövedelem adózatlanul történő kivonásának megakadályozása. Ezek a korrekciós tételek egyidejűleg csökkentő és növelő hatást is gyakorolnak, tehát egyenlegükkel hatnak az adóalapra. Pl. értékcsökkenési leírás, céltartalék, követelések értékvesztése, stb A Tao. nem ismeri el azokat a költségeket/ráfordításokat, melyek nincsenek összefüggésben a vállalkozási tevékenységgel. Ezek értékével a TA alapot növelni kell.(3.sz. melléklet) pl. Selejtezett eszköz értéke, hiányzó eszköz értéke, bírság és büntetés, stb.

6 5. A társasági adóalap meghatározása II. Az állam szankcionálja a vállalkozót, ha beruházási kedvezmény alapján korábban csökkentette adóalapját, azonban a csökkentés feltételeit nem teljesítette. Ebben az esetben a korábban az adóalapból levont összeg kétszeresével kell növelnie az adóalapját. A vállalkozások feltételeinek és a munkahelyteremtés érdekében a törvény megengedi az adóalap csökkentését a kutatás, kísérleti fejlesztés költségeivel, illetve kis- és középvállalkozások esetében meghatározott beruházási ráfordításokkal (max, az adózás előtti nyereség, max. 30 millió Ft). Ezen túlmenően a vállalkozó csökkentheti adóalapját az ún. fejlesztési tartalékkal, melyet négy éven belül köteles beruházásra felhasználni, (maximum az adózás előtti eredmény 25%-a, de maximum 500 millió Ft).

7 6. A társasági adóalap meghatározása III. Az állam bizonyos adóalap csökkentő tételek által megakadályozza a vállalkozás jövedelmének kettős adóztatását. Pl. a kapott osztalék, részesedés értékével csökkenteni kell az adóalapot, mivel azt az osztalék kifizetője az adózott nyereségéből fizette. A kapott támogatás, juttatás értékével, és az elengedett kötelezettségek értékével a vállalkozó csökkentheti adóalapját. Az állam ösztönzi a vállalkozót bizonyos társadalmi célú feladatok ellátására az adóalap csökkentés lehetőségével. Pl. korábban munkanélküli személy utáni kedvezmény a TB járulék 12 hónapon át; tanulónként minden hónapban csökkentheti adóalapját a minimálbér 24%-val, ha a tanuló(k) gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanuló szerződés alapján végzi, 12%-val ha az iskolával kötött megállapodás alapján végzi; meghatározott környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék összege; stb.

8 6. A társasági adóalap meghatározása IV. A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8. §-okban foglaltakkal. Ha az adózó így meghatározott korrigált adózás előtti eredménye nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint vagy nyilatkozatot tesz, vagy a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem- (nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározott tételekkel növelt és csökkentett összes bevétel 2 százaléka.

9 7. A társasági adó megállapítása A társasági adó a pozitív adóalap és az adó mértékének szorzata. A társasági adó mértéke 16%. Kivéve: a meghatározott törvényi feltételek teljesítése esetén az adó mértéke a pozitív adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%, az e feletti összegre 16%. Az így meghatározott adó az ún. számított adó. Adómentességet élveznek, azaz nem kell a számított adót megfizetnie, többek között a közhasznú szervezeteknek, alapítványoknak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, ha a vállalkozási tevékenységükből származó bevétel nem haladja meg az összes bevétel 10%-át, de maximum 10 millió Ft-ot, stb.. A fizetendő adó a számított adó csökkentve az adókedvezményekkel és a külföldről származó jövedelem után a külföldön megfizetett adóval.

10 8. Az adókedvezmények Az adókedvezményeket a Tao. törvény 20. §-a, 21. §-a és 22. §-a tartalmazza. A társasági adókedvezménynek négy csoportját különböztetjük meg: Beruházási adókedvezmények Térségi és egyéb adókedvezmények Kis- és középvállalkozások adókedvezménye Fejlesztési adókedvezmény A beruházási adókedvezmény a számított adó 100%-a. A kedvezményt elmaradott térségben létesített nagy beruházás, illetve a legalább 10 milliárd Ft értékű termék előállítást szolgáló beruházás esetén veheti igénybe a vállalkozó, de csak a 2002 dec.31 előtt megkezdett beruházásokra. A térségi adókedvezmény utoljára 2002-ben volt érvényesíthető. Egyéb adókedvezmény igénybevételére a szövetkezet, illetve annak jogutódjai jogosultak. Az adókedvezmény esetükben a kárpótlással kapcsolatos veszteség 17%-a. Ha az adózó árbevétele nem haladja meg a 4 millió Ft-t a számviteli szolgáltatás alapján elszámolt szolgáltatási díj 15 százaléka minősül adókedvezménynek.

11 9. Az adókedvezmények A fejlesztési adókedvezmény a PM egyedi engedélye alapján vehető igénybe. Az engedélyezés feltétele többek között, hogy a fejlesztéssel legalább 3 milliárd Ft. jelenértékű (hátrányos térségben legalább 1 milliárd Ft), 2002. december 31. után megkezdett, kizárólag önálló környezetvédelmi beruházást vagy szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházást helyezzenek üzembe, illetve üzemeltessenek. A beruházás értékének arányában kifejezett adókedvezmény a társasági adó összegéig vehető igénybe. A kedvezmény mértékét régiónként az EU szabályozza. A kedvezmény 10 adóévben vehető igénybe. Kis-és középvállalkozások esetén adókedvezmény vehető igénybe a 2000. december 31. után felvett tárgyi eszköz beszerzéséhez, illetve előállításához kapcsolódó hitel kamata után. Az adókedvezmény ebben az esetben a hitel után fizetett kamat 40%-a, évente maximum 5 millió Ft. ( 2004. január 1.-e után felvett hitel esetén max.6 millió Ft, max. az adó 70%-a)

12 10. A társasági adó és adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai Az osztalékadó I. A társasági adóbevallás beadásának határideje az adóévet követő év május 31. Az adóelőleg megállapítása önadózással történik, alapja az előző évi adó és az adóbevallással egyidejűleg kell bevallani az adóelőleget. (Ha az alapul vett előző évi adó összege meghaladja az 5 millió Ft-ot havonta-, ellenkező esetben negyedévente kell fizetni az előleget.) A vállalkozás köteles kiegészíteni az adóelőleget a várható éves társasági adó összegére az adóév december 20.-ig, ha az előző időszakban az árbevétele meghaladta az 50 millió Ft-ot időarányosan. Az osztalékadóval kapcsolatos rendelkezéseket a Tao. törvény 27. §-a tartalmazta. Az osztalékadóra vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezték.

13 Köszönöm a figyelmet!