Vállalati Jog MsC 1. Bevezetés jogi alaptani visszatekintés Dr. Pétervári Kinga 2013.

Az előadások a következő témára: "Vállalati Jog MsC 1. Bevezetés jogi alaptani visszatekintés Dr. Pétervári Kinga 2013."— Előadás másolata:

1 Vállalati Jog MsC 1. Bevezetés jogi alaptani visszatekintés Dr. Pétervári Kinga 2013.

2 Képi felvezetés a normativitás fogalmi megközelítéséhez

3 Milyen normákat sértett meg a „norvég mészáros” ? erkölcsi normákat ne ölj, minden élveszületett embert megillet az élethez való jog – alanyi jogon, minden ember szabad - alanyi jogon, minden embernek kijár a tisztelet és a bizalom az első találkozásnál - alanyi jogon. De mindemellett kötelezettség is van: minden embernek kötelessége mások szabadságát tisztelni, kötelessége viszonozni a tiszteletet és a bizalmat, nem visszaélni vagy kereskedni vele, vallási normákat (keresztényi vallási norma: szeretet, ne ölj, tiszteld felebarátaidat, stb) jogi normákat ( nemzetközi egyezmények – emberiesség elleni bűntett, törvények – fegyvertartás, emberölés, hatósági személyként fellépés, okiratok hamisítása, stb.)

4 Mit akart? társadalmi változást… JEGYZET : (őrült vagy valaki, aki eszméinek kiteljesedése érdekében nem meghalni, hanem ölni is kész: erkölcsi kérdések sora: ki a gyáva, (aki mer élni ott, ahol minden nap fenyegetik az életét), ki a bátor (aki egy demokratikus államot kényszerít valamilyen tettre, amelyre demokratikusan nem tudja „kényszeríteni” és ezért védteleneket öl)… Lehet-e a terrorizmus társadalomalakító/változtató tényező, van-e különbség aszerint, hogy ezt egy demokráciában vagy egy diktatúrában teszi?

5 Hogyan lehet követni a társadalmi változást? kérdés minek tekintem a problémát? vallási, kulturális, iskolai, nyelvi, bevándorlási, szegénységi, politikai, népesség/etnikai, gazdasági) JEGYZET: Mások az eszközök és megoldások Ha vallási kérdésnek tekintem Ha erkölcsi kérdésnek tekintem Ha társadalmi kérdésnek tekintem Ha gazdasági kérdésnek tekintem Ha jogi kérdésnek tekintem, stb Mások az eszközök és megoldások Ha a fentiek tudatában komplexen kezelem Holisztikus szemlélet Modern társadalom

6 Számon kérhető-e a jogon az igazság vagy az igazságosság? Értelmezhető-e az igazságosság és a jog Lehet-e folytonos kapcsolatban, vagyis mindig érvényesül-e és ha nem miért? Mi az igazságosság? az erkölcs? (ha valamely kérdésben mindenki ugyanazt gondolja – pl. ölni nem szabad -, akkor az, persze nem is kérdés már) Ebből következik-e, hogy van erkölcsi fejlődés?

7 Hogyan lehet követni a társadalmi változást? Képes-e a jog ezt megoldani? Vagy komplexebb megoldásra van szükség?

8 Társadalmi jogi változás I. múlt: változatlan (kivételek vannak, antik ókor, görög városállamok, római jog, ld. XII táblás tv-k) jelen: örök változás, egyre gyorsabb a világ: az ipari forradalom előtt a világ: a 17. sz. – a 19.sz. között a világ: a 20. sz.-ban a világ: 1985 - 2011. között

9 Társadalmi jogi változás II. JOGILAG a középkori múlt = a változatlan jelen, az isteni (istenadta) jog, a régiek joga, amelyet mindig „megtalálnak”, ha alkalmazni kell az ipari forradalom: a felvilágosodás, a társadalom átalakulásának mértékét a jövő szabja meg

10 Társadalmi jogi változás III. középkor vs. jelen: a középkorban a ratio adta törvény megváltoztathatalan volt, most épp az ész a változás forrása, de az ész egyszeri változtatása csak, hiszen éppen attól ész: ész csele a felvilágosodásban: állandó változást nem tud a jog követni: kiszámíthatóság, előreláthatóság, a cselekmény szükségszerű következményeinek felmérése a jog ezek legegzaktabb kiszámíthatóságát követeli meg.

11 Társadalmi jogi változás (jogpozitivizmus diadala a természetjog felett)  jóléti állam: tervez(get) túlszabályozottá válik a szabad világ (szabad verseny, emberi jogok szabadságjogok) le kellett mondani a jog észalapokon történő megindokolhatóságáról, tartalmi racionalitásáról, hogy kiszámítható, nem önkényes, mindig érvényes legyen Már Kant és Rousseau tudta: a társadalom jogi eszközökkel való megváltoztatásának alap problémája, hogy a jog, amely az egyén szabadságát lenne hivatott biztosítani : ily módon szabadságának korlátozásához járul hozzá

12 Társadalmi jogi változás jog és a „társadalmi” normák összefonódása JOG ÉS GAZDASÁG

13 Előretekintés Mi a jog, azaz hogyan tételezhetjük a jogról való gondolkozást?

14 Szót ejthetünk a jogról… mint alkalmazandó viselkedési mintáról jogalkotás jogalkalmazás jogértelmezés

15 Szót ejthetünk a jogról… mint államszervező aktusokról,

16 Szót ejthetünk a jogról… mint polgári társadalmakban szervező/fejlesztő szabályokról

17 Szót ejthetünk a jogról… mint modernizációs (esélyegyenlőséget teremtő és biztosító, gazdaságszervező,) eszközről

18 ÉS végül a jog fogalma hogy lehet az, hogy több mint 5 ezer éve alkalmazzuk mégsem tudjuk mi az pontosan természetjogi felfogás jogpozitivista felfogás Héber biblia Holy Bible Biblia - mint törvénykönyv

19 Mi a norma = szabály, mérték, mérce vallási norma, erkölcsi norma, jogi norma (gazdasági norma) pragmatizmus

20 És milyenek az ideális jogszabályok – gazdaságilag is beágyazottak Azaz miért engedelmeskedünk a jognak és miért nem engedelmeskedünk a jognak? … (Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák, diagnózisok, 1983.) már akkor a gazdasági korrupcióról, karaterekről, hozzáállásokról