Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.

Az előadások a következő témára: "Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet."— Előadás másolata:

1 Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet egyetemi adjunktus, BCE India, mint üzleti partner Üzleti szeminárium IKK, Budapest, 2011. november 16.

2 2 Főbb jellegzetességek India szegény, fejlődő ország, de a világ 4. legnagyobb gazdasága Népessége 1,186 milliárd fő, az egy főre jutó GDP (PPP) 3586 USD (IMF, 2010) Rendkívül megosztott Nem tud szabadulni gyarmati örökségétől Egyszerre stagnál és fejlődik Egyszerre gazdagodik és szegényedik

3 3 Rövid gazdaságtörténeti áttekintés Gyarmati korszak, a modern gyáripar kezdetei Függetlenség után: törekvés az elmaradottság felszámolására Szocialista típusú gazdaság a helyi jellegzetességek megőrzésével 1991 után reform: –Árfolyam-liberalizáció –Fokozatos külkereskedelmi nyitás –Az engedélyezési rendszer lassú felszámolása –Integrálódás a világgazdaságba

4 4 Növekvő külkereskedelmi nyitottság Dinamikusan bővül mind az export, mind az import Külkereskedelem/GDP arány (a gazdasági nyitottság fokmérője): 36% Összehasonlítás kedvéért: 1980-ban még csak 12% volt

5 5 Főbb exportcikkek Az összes export értéke 2010-ben 178 md USD volt A legfőbb termékek: –Gépek, berendezések (autók) –Vas- és acél –Gyémánt, ékszerek –Vegyipari termékek –Textilipari termékek

6 6 Főbb importcikkek Az összes import értéke 2010-ben 288 md USD volt (a hiány 110 md USD) A legfőbb termékek: –Olaj (30%) –Gépek, berendezések –Vas- és acél –Vegyipari cikkek (műtrágya)

7 7 Gazdasági szerkezet Függetlenség után autark gazdaság A GDP megoszlása: –Primer szektor (mezőgazdaság és bányászat): 20% –Szekunder szektor (ipar és közüzemi szolgáltatások): 25% –Tercier szektor: 55% (ebből állami szolgáltatások: 14%)

8 8 Néhány fontosabb makrogazdasági adat 2006/072007/082008/092009/102010/11 GDP-növekedés (%) 9,69,36,88,08,6 GDP-arányos központi költség- vetési hiány (%) 3,32,56,06,34,8 Infláció (%)6,76,29,112,411,0 Valutatartalékok (milliárd USD) 199310252279297

9 9 Válságkezelés A központi kormányzat költségvetési ösztönző csomagja: –2008/2009: GDP 3,3%-a –2009/2010: GDP 4%-a Cél: a rendelkezésre álló jövedelem növelése Adócsökkentések, szociális programok Követő jellegű monetáris politika, számos enyhítéssel

10 10 Külgazdaság A rúpia gyengült, majd visszaerősödött a dollárral szemben A valutatartalékok ismét emelkedni kezdtek A folyó fizetési mérleg hiánya 38 milliárd USD A külkereskedelmi deficit: 118 milliárd USD A jövedelemmérleg többlete 80 milliárd USD FDI-beáramlás: 2008/2009 38 milliárd USD, 2009/2010 33 milliárd USD (Kiáramlás 18; 14)

11 11 IT-iparágak Az indiai gazdaság legfőbb húzóágazata 2009/2010: ágazati bevételek 74 milliárd USD, 2010/2011: 88, ebből szoftverek és szolgáltatások: 76 milliárd USD Export: 50 milliárd USD (FY 2011: 60, az összes export 26%-a), fő célpiac: USA Foglalkoztatottak száma 2,5 millió fő (közvetve mintegy 8,3 millió) Évente 3,5 millióan végeznek az egyetemeken

12 12 India komparatív előnyei az IT terén Fiatal, angolul beszélők nagy száma Tartós költségelőnyök Minőségi szolgáltatások Megfelelő biztonsági környezet Az üzleti infrastruktúra gyors fejlődése Egyre kedvezőbb szabályozási környezet

13 13 Makrogazdasági kilátások Gondot fog okozni mind az infláció, mind a költségvetési hiány Az esetleges megszorítások miatt kiéleződhetnek a szociális problémák A növekedési kilátások azonban jók, megközelítik a 8%-ot A tartós költségelőny miatt az IT-szolgáltatások terén további növekedés várható.

14 14 Lehetőségek IT és szoftveripar Feldolgozóipar (például acélgyártás) A piaci nyitás haszna A kínaihoz hasonló gyors fejlődés? Demokratikus politikai rendszer

15 15 Problémák Megfelelő szintű munkaerő hiánya hosszú távon Gazdasági, társadalmi és politikai megosztottság Kimaradó és lemaradó rétegek Környezetszennyezés Társadalmi kohézió és mobilitás hiánya

16 16 Köszönöm a figyelmet!