Tárgyalás- és előadástechnika 1-3. óra Bevezetés. Előadástechnika 1-3. Neuman - Szabó – Tanács BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2016/17 ősz.

Az előadások a következő témára: "Tárgyalás- és előadástechnika 1-3. óra Bevezetés. Előadástechnika 1-3. Neuman - Szabó – Tanács BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2016/17 ősz."— Előadás másolata:

1 Tárgyalás- és előadástechnika 1-3. óra Bevezetés. Előadástechnika 1-3. Neuman - Szabó – Tanács BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2016/17 ősz

2 MIRŐL LESZ SZÓ? Hogyan: ültessük át nagy terjedelmű írásbeli munkáinkat élvezetes szóbeli előadássá? keltsük fel a figyelmet, tegyük emlékezetessé előadásainkat, adjuk át üzeneteinket kiválasztott közönségünknek? éljünk okosan az előadásokat támogató technikai eszközökkel? készüljünk fel fontos tárgyalási helyzetekre, és jussunk el a vesztes- vesztes tárgyalástól a nyertes-nyertes stratégiáig? 2 használjuk a gyakorlatban a tárgyalási eszköztárat, hogy jó tárgyalók legyünk? hogyan lehet kivédeni, hogy rossz alku szülessen, mit tehetünk a nehéz tárgyalókkal szemben?

3 ELÉRÉSI ÚT http://www.filozofia.bme.hu/ 3

4 A FÉLÉV RENDJE 4 HETEK TEMATIKA 1.Bevezetés. Előadástechnika 1.: Írott anyagból előadás. Technikai eszközök, vizuális megjelenítés. Jó és rossz gyakorlatok. 2.Előadástechnika 2.: Retorika, verbális és nonverbális kommunikáció, stressz- és kérdéskezelés, diszkusszió. 3.Előadástechnika 3.: Prezentációs gyakorlatok 4.Mi a tárgyalás? Mikor tárgyaljunk, mikor ne? Belépési és kilépési pontok, a tárgyalás sikerkritéiumai. 5.A tárgyalás három dimenziója (tartalom-folyamat-kapcsolat). A háromszintű modell (nyitás- felfedezés-lezárás). 6.A tárgyalóerő. A TELA és kidolgozása. Problémadarabolás és napirendtervezés. Szerepgyakorlat/Videóelemzés 7.1. ZH. 8.Tárgyalási típusok: pozícióharc, kötélhúzás, alku-csere. A bértárgyalás. Szerepgyakorlat/Videóelemzés 9.Lehetőségfeltárás-opciógenerálás. A kooperatív tárgyalási modell (RKEM), objektív eljárások és mércék módszere. 10.Realitásvizsgálat. A három nézőpontból történő tárgyalás. 11.Nagy tárgyalási szerepgyakorlat. 12.Érvelés, meggyőzés és tárgyalás viszonya. Szerepgyakorlat. 13.2. ZH 14.Tárgyalási gondolkozási stílusok. Tárgyalási prezentáció, kapcsolatépítés, tárgyalás nehéz emberekkel. 15.pót/javító ZH

5 KÖVETELMÉNYEK A kurzus teljesítéséhez a félév során 2 ZH dolgozatot kell írni. Az első a 7., a második a 13. héten lesz. A ZH-k anyaga: az órai diasorok ismeretanyaga. A félév végi jegy kialakítása a két ZH pontjainak összegzésével az alábbi ponthatár szerint alakul: 50 % alatt: elégtelen 50 % - 62,5 %: elégséges 62,5% -75 %: közepes 75 % - 87,5 %: jó 87,5 % felett: jeles 5

6 Előadástechnika 1-3. Írott anyagból előadás Az előadás felépítése Vizuális-technikai szemléltetés (ppt, Prezi, Pdf) Verbális és nonverbális kommunikáció Gyakorlás, stresszkezelés Kérdések kezelése, „mentőövek”, utógondozás Gyakori hibák

7 ÍROTT ANYAGBÓL ELŐADÁS 7 A feladat egy változó (de általában nagyobb) terjedelmű írott anyag összefoglalása, ún. tudományos bizonyító előadáson vagy prezentáción. Pl: szemináriumi dolgozat, féléves projektfeladat, TDK vagy OTDK dolgozat, szakdolgozat, diplomaterv doktori értekezés, pályázati anyag, üzleti, stratégiai terv, stb... Általában 15-20 perc, ritkán 45-60 perc Nem lehet a teljes anyag tartalmát átadni! 7

8 „Matekfeladat” 7 Más az előadás funkciója, mint a teljes írott anyag átolvasásának. Kommunikációs feladat. Számoljunk egy kicsit: ▫ Egy 12 pontos Times New Roman betűtípusú szöveg kb. 2000/2200 karakter/oldalt jelent. ▫ Egy ilyen oldal felolvasása előadási körülmények között kb. 2,5 perc. ▫ Egy 15-20 perces előadáson tehát 5,6,7,8 ilyen oldalt tudnál felolvasni. ▫ Ehhez képest kb. tetszőleges hosszúságú anyagot kell értelmesen összefoglalnod. ▫ EZ LESZ A FELADAT! 8

9 Példa 7 Egy 15 oldalas, 1,5 soros, Times New Romannal megírt TDK-dolgozat (kb. 50 ezer karakter) max. 32%-át tudnád átadni. Ahogy haladsz előre a pályádon, rendszerint csak növekszik az előadás alapjául szolgáló anyag terjedelme! ▫ Pl. egy 300 ezer karakteres doktori értekezése ismertetésére a védésen ugyanúgy 20 perc, mint egy kari TDK előadás, de az sem segítene, ha 45 vagy 60 percünk lenne rá) Ezt a kiszámolós játékot a saját esetedre azért érdemes eljátszani, hogy felfogd az előtted álló feladat súlyát és lényegét! 9

10 Dilemma 7 Az igazi feladat az, hogy hogyan lehet értelmesen beszélni a témádról és mit érdemes átadni! Dilemma: anyag terjedelme vs. előadható információ mennyisége. Ezt kell megoldani az előadás megtervezésével. Aki azzal mentegetőzik az előadása után, hogy ilyen témát ilyen sok mondanivalóval nem lehet ilyen terjedelemben előadni, az nem oldotta meg a fenti feladatot! 10

11 11 Hogyan adnád elő?

12 AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE 7 A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: más a szerkezet, mások az arányok. A felépítés nem előrehaladó: nem az írásos anyag elejétől kezdve, folyamatosan előrehaladva kell egy-egy részt áttenni az előadásba. ▫ Ha így csinálod, akkor mire az írásos doksi végére érsz, szinte biztos, hogy előadhatatlan mennyiségű ppt-t vagy szöveget állítottál elő, és kezdheted a szelektálást! 12

13 Visszafejtés 7 A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: visszafelé halad: a témád konklúziójától, kutatásod, munkád „poénjától” visszafelé haladva kell felépíteni. A visszafejtést vezető kérdések: 1.Mire fut ki az előadásod? A lényeg, állítás, tézis, eredmény stb.... 2.Mi az a további információ (állítás, tézis, eredmény), amire közvetlenül szükséged van, a sajátod értelmezéséhez? Ezt lehet bővíteni az időbeli korlát függvényében! 13

14 PPT, PREZI, PDF Vizuális-technikai szemléltetés

15 PPT - EGY LEHETSÉGES ELŐADÁSI STRUKTÚRA 7 1. Előadás-áttekintő dia: miről lesz szó? 2. Tézised, kérdésed, problémád 3. A háttér felvázolása: hol állt a világ nélküled, előtted? 4. Eredményeid részleteiben, az elvégzett munka mennyiségének és minőségének megjelenítése 5. Konklúzió, eredmények lényege tömören összefoglalva, válasz a kiinduló kérdésre 6. Munkád/eredményeid következményei, használhatósága, jelentősége, nyitott kérdések (Ez kb 7-8 diának felel meg. A 3., 4., 6. pont állhat többnyire 2 diából, míg a többi egyből) 15

16 Tézised, kérdésed, problémád 7 Hasznos előrebocsátani, hogy mi mellett fogsz érvelni: figyelemfelkeltő kezdés tudatosítsd, miről is beszélsz (mit állítasz, mit nem) A tézisedet felteheted eldöntendő (választó, kiegészítendő) kérdés formájában is: pl. ha nem akarod előre megmondani a konklúziót, és szeretnéd, hogy izguljunk a végéig de: ne felejtsd el megválaszolni, lehetőleg magadtól! Mindenképp készülj a világos, egyértelmű válaszra! A tézis legyen: informatív, valamit mondó, részlet gazdag, de férjen bele egy bővített mondatba. 16

17 Példák rossz tézisre 7 Az előadásom tanulsága az, hogy a közszereplésre komolyan fel kell készülni. Féléves projektmunkám legfontosabb eredménye, hogy a Facebookot a 16-30 éves korosztály használja döntően. Az internet jelentős változást hozott a marketingeszközök tekintetében és további lehetőségeket rejt magában. 17

18 Példák jó tézisre 7 A BME220 mobiltelefon üzemideje 120 óra. A termodinamika szerint zárt rendszer entrópiája mindig növekszik. Donald Trump és Hillary Clinton fej-fej mellett a közvéleménykutatásokban. A befektetés megtérülése 5 év. 18 A legjobb gráfszínező algoritmus a … Kutatásaim eredménye, hogy Bruckman tévedett, mert…

19 Feladat – Mi a közös a következő helyzetekben? 1919 Egy vezetői állást kínáló cég közös meghallgatásra hívja be a jelentkezőket, akik egymással beszélgetve mutatják be, mit tennének, ha ők kapnák a megbízatást. A TV-ben két szakértő vitatkozik pl. az egészségügyi reformon. Mindketten említenek meggyőző szempontokat, racionális érveket, álláspontjaik mégsem közelednek egymáshoz. Egy egyetemi hallgató TDK előadást tart. A szakmai zsűri lepontozza, de a hallgatóság egy tagja, egy cég képviselője megkeresi a konferencia végén és állásajánlatot tesz neki. 19

20 KI A KÖZÖNSÉG? 2020 A tézisnek a legjellemzőbb előadástechnikai szituációkat figyelembe véve egyszerre kell szólnia a szűk szakterületi szakértőhöz, a tág szakterületi szakértőhöz és az intelligens laikushoz (pld. potenciális ügyfél, megrendelő, leendő munkáltató stb.) Tisztázandó a hallgatóság mérete és jellege, a rendelkezésre álló idő és a beszéd célja! 20

21 Eredmények 21 Konklúzió: eredmények összefoglalása, hipotézis megerősítése/cáfolata, reflexió a saját hibákra, rávilágítás az erősségekre és a gyengeségekre. Kitekintés a jövőre: Milyen további lépéseket tehetnél még? Mentőöv: „–Mégis honnan vette ezt az adatot? – X.Y. hivatkozott ábrájából, íme!” Ha valamire így sem emlékeznél, de tudod, hogy benne van az írott anyagodban, nyugodtan kérd el azt a bírálóktól, hogy belenézhess, Te sem tudhatsz mindent fejből!

22 Mindenképp legyen 22 Cím: ne legyen általános (pl. háttér), hanem inkább olyan, mint egy újságcím! Kezdő dia: legyen rajta minden fontos adat: előadás címe, apropója, név, egyetem és logója, dátum stb.! Előadás vázlatát áttekintő dia: Szükséges, viszont valóban csak áttekintő jellegű (fő pontok, alpontok nem kellenek). Elméleti, szakirodalmi keret: vázlatosan, hogy lássák: saját kútfejed mellett még az ókori görögökét is használtad, mindezt szépen, tudományosan, plágiummentesen.

23 Megjelenés 23 Betűméret: ne legyen 18-asnál kisebb, mert az alig olvasható, legyen inkább nagyobb! Sorok száma: nem érdemes négy elemnél többet tenni egy slide-ra) Semmiképpen se legyen összefüggő szöveg, viszont az egy-egy szavas mondat is kevés. Ne legyen benne elgépelés és helyesírási hiba! Tegyünk rá oldalszámozást! Színek: nézzük meg, kivetítve olvashatóak-e a betűk!

24 Megjelenés 24 Érdemes egy betűtípust használni, a mérettel lehet játszani. Használjunk belső címoldalakat, hogy a figyelmet ismét magunkra irányítsuk, amíg mi beszélünk! A hallgatóság mindkét agyféltekéjét aktivizálhatod, a racionális balt a mondandóddal, az érzelmi jobbat pl. képekkel.

25 Szemléltető eszközök 25 Tartalmak, amikkel alátámasztjuk a mondanivalónkat: statisztikák, tények, idézetek, ábrák kulcsszavak és kulcsmondatok, definíciók Mindig jelöljük meg a forrást! (Saját grafikon vagy valakitől átvettük.) A szemléltető eszközök csak támogatják az előadást, de mi vagyunk továbbra is az előadók! Tehát: ne a kivetített slide-hoz beszéljünk, hanem a közönséghez! Ne a slide-ból próbáljuk megtudni, mit is akarunk mondani!

26 26 Ne használjunk túl sok színű háttérképet, mert nem fog látszani a szöveg! Próbálkozhatunk más színű felirattal is!

27 27 Ne válasszunk olyan hátteret, ami kikészíti a közönségünk szemét!

28 28 Romantikus lelkünket se a prezentációnkban mutassuk meg!

29 29 Nem jó, ha sok a funkció nélküli kép, ráadásul ki is takarják a szövegünk felét. Rossz, ha az infók kicsik, és nem látszik belőlük semmi sem. 29

30 Nem kell a ppt összes lehetőségét egy diasoron belül megvalósítani! 30 Ha össze-vissza beúsznak a szövegek, az nem mindenkit dob fel… Sokakat kifejezetten idegesít, és komolytalanná teszi a ppt-t. Pláne, ha többféle animációt használsz egy diasoron, egy dián belül.

31 Kontrasztos színek használata 31 Ne bízzunk a projektorok jó minőségében! Ami a gépen szépen látszik, kivetítve nem biztos, hogy fog! Ábráknál, különböző színekkel operáló grafikonoknál is figyeljünk erre!

32 Ki nem látott még ilyeneket? 32

33 Prezi 33 1. Előnyei: a. Látszik, hogy időt és energiát fektettek abba, hogy vizuálisan is igényes legyen a prezentáció. b. Fiatalos, jópofa, érdekes. c. Az összetett, sok kérdés kört érintő problémák ábrázolására alkalmasabb, mint a lineáris vezetésű PPT.

34 Prezi 34 2. Hátrányai: a. A szemnek (és a gyomornak) kicsit megterhelő, ahogy minden forog. b. Könnyen belekavarodhat az előadó a diákba. c. Nem annyira egyszerű egy-egy részre visszalépni, mint egy sima PPT esetében. d. Csak akkor, ha valóban szükséges! Egy lineáris struktúrát követő prezentáció esetében a Prezi használata nem indokolt, és ezt például negatívan is értékelhetik.

35 Prezi 35 3. Specális elemek, melyekre külön kell figyelni:  Itt is érvényes a kevesebb több elve: nem kell minden technikai lehetőséget kiaknázni! Csak akkor használj Prezit, ha értesz is hozzá!

36 PDF 36 1.Előnyei: „bárhol, bármin” lejátszható, minden megoldható benne, és elkerülhető általa a Prezi és a PPT minden hibája. 2. Hátránya: „Befagyasztja” az animációkat.

37 2323 1.Készíts jegyzeteket a prezentációhoz, arról amit el akarsz alatta mondani (beépített jegyzetelő vagy nyomtatott papír. 2.Használd arra a prezentációt, hogy megerősítse (ne ismételje) amit mondasz, témától függően hasson érzelmileg. 3.Írj egy kísérő dokumentumot, hand outot többlet infóval, lábjegyzettel, amit kioszthatsz az előadás előtt-után! Ezt akár előre bejelentheted, hogy a hallgatóknak ne kelljen jegyzetelniük, s így teljes mértékben tudjanak az előadásodra figyelni. 3 tipp 37

38 VERBÁLIS ÉS NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ RETORIKA Gyakorlás és stresszkezelés

39 Verbális kommunikáció Nyelv és beszéd Roman Jakobson 6 beszédfunkciója: 1.referenciális = ismerettovábbítás 2.emotív = érzelmi jelleg 3.konatív = akarat közvetítése 4.fatikus = kapcsolatteremtés 5.poétikai = esztétikai hatás 6.metanyelvi = nyelvi megformáltság 39

40 Nem verbális kommunikáció Jellemzői:  régebbi kommunikációs forma, mint a verbális.  közvetlenebb, automatikusabb, gyorsabban feldolgozható.  egyből reagálunk rá (tudatosan és nem tudatosan egyaránt).  kevésbé követjük figyelemmel.  kevesebb tudatos kontroll irányul rá.  hatásosabban kommunikálja az attitűdöket és az érzelmeket. 40

41 Funkciói  Társas helyzet kezelése  Én bemutatása  Érzelmi állapotok kommunikációja  Attitűdök kommunikációja  Csatornavezérlés 41

42 Nem verbális kommunikáció csatornái  Artikuláció  Hangerő  Dinamika  Hangsúly  Hanglejtés  Gyorsaság  Tempó  Szünet  Hangszín 42 Vokalitás „Testbeszéd”  Arckifejezés, mimika  Testtartás és mozgás  Szemkontaktus - tekintet  Érintés  Szaglás  Gesztusok és emblémák Proxemika (térközszabályozás) Fizikai jellemzők  Fizikai megjelenés  Mesterséges dolgok (a self kiterjesztései) 42

43 Nem verbális eszközök 43 A lelkesedés ragadós! Szemkontaktus fenntartása Mozgás – de nem eltúlzottan! Legyen összhangban a gesztus és a mozgás a szóbeli tartalommal! Energiabeosztás: maradjon elegendő a végére is! Érkezzünk időben az előadásra vagy tárgyalásra, készüljünk fel lélekben, hangulatilag is!

44 Hangerő, dinamika, tagolás, artikuláció 44 A verseny szituáció vagy stressz helyzet még inkább elvonja az előadó figyelmét arról, hogy ne hadarjon, ne motyogjon, jól artikuláljon. Jó, ha az előadást többször elpróbálja az előadó, hangosan csak a szövegét, akár prezentációs diasor nélkül is. Ha begyakoroljuk a fontos szófordulatokat, tétel mondatokat, akkor nem a szövegre koncentrálunk majd, hanem a kommunikációnkra. A felkészültség érzése nyugtató hatású, így kevésbé beszél az ember gyorsan, nem csuklik el a hangja, jobban tud koncentrálni a hangos, tagolt beszédre. Ne hidd azt, hogy kiabálsz: a valóságban akkor jó a hangerőd, ha a terem leghátsó sorában is éppúgy értik a szavadat, mint az elsőben.

45 Humorhasználat 45 Szabályai, veszélyei: ▫ Kapcsolódnia kell a tárgyhoz. ▫ Ne terelje el a figyelmet (ne csak a viccre emlékezzenek később)! ▫ Ne legyen benne megkülönböztetés! Haszna: ▫ Segít jobban emlékezni. ▫ Könnyebb feldolgozni az információt. ▫ A közönség nem alszik el. ▫ Ellazít (nem csak a közönséget, hanem minket is).

46 Az előadás elpróbálása 46 A próbából akkor lehet profitálni, ha az előadó teljes mértékben: felkészül, mintha élesben menne, verseny helyzetben. Ezért a próbán lehetőség szerint igyekezzünk öltözetünkben is megfelelni annak, ahogy majd a konkrét versenyen prezentálunk. Szerezz a próbához közönséget, ráérő haverokat, nagyit, plüsskutyát, akik hajlandók többször is meghallgatni Téged!

47 Stresszkezelés 47 A próba nagyon fontos abból a szempontból is, hogy megfigyeljük, hogyan hat az előadóra a stressz helyzet.  Milyen önkéntelen mozdulatokat tesz (billeg a lábán, lóbálja a karját, vakarja a fejét vagy piszkálja az óráját).  Képes-e az előadó papírból prezentálni, vagy hitelét veszti amiatt, hogy gyűrögeti a papírt, ide-oda teszi, stb.  NEM BAJ, ha nem tudsz fejből prezentálni, nyugodtan felolvashatod egy papírról is, de akkor az legyen CD minőségű felolvasás, amit előtte igen sokat kell gyakorolni!

48 Stresszkezelés 48  Valamilyen szintű idegesség szükséges a megfelelő izgalmi szint fenntartásához: LEGYÜNK CSAK IDEGESEK! (DE: ezt felesleges kávéval előre (túl)biztosítani!)  A kis hiba csak vonzóbbá teszi az előadót.  Az előadás sikeressége az előadó és a hallgatóság közös érdeke (az elmondottak érdeklik a hallgatóságot, nem téged akarnak cikizni).  Mindig idegesebbnek érezzük magunkat, mint amilyennek kívülről tűnünk.  Mindenki más is izgul ilyenkor!

49 Homlokzat – az én kivetített képe  A homlokzat állandó jellegű kifejezéskészlet, melyet az egyén az alakítás során szándékosan vagy szándéktalanul felhasznál.  Az egyén az aktuális szerepének megfelelő homlokzat fenntartására törekszik. Homlokzat részei:  Környezet: fizikai elrendezés, bútorzat, akár átmeneti jellegű is.  Személyes homlokzat: ruházat, nemi, életkori, faji jellegzetességek, testméret és külső, testtartás, beszédsémák, mimika és gesztusok, hivatal vagy poszt jelvényei. 49

50 Homlokzat-összeomlás  A homlokzatot közösen óvjuk, és kerüljük az összeomlását.  Közös feladat ennek fenntartása, mindenkinek kínos, ha nem működik olajozottan: „dramaturgiai csapatmunka”.  A homlokzat-összeomlás zavarodottsághoz vezet (erőltetett viccelődés, ideges nevetés, kínos csend).  Együtt igyekszünk helyreállítani, pl. mindenki azt színleli, mintha semmi nem történt volna. 50

51 Amit aktívan tehetünk 51 Lélegezzünk ütemesen mélyeket – már az előadás előtt is! Csináljunk valami mást is (toll kézben tartása, gesztikulálás, stb.) – ez paradox módon megnyugtat, de csak korlátozott mértékben alkalmazható. Beszéljünk bátran lassan, alkalmazzunk nagy csendeket – ez intelligensen hat. Előre tegyünk bele a (megírt vagy másképp összerakott) előadásba instrukciókat a magunk számára: „itt igyál vizet”, ”itt tartsál szünetet”, „szemkontaktus”, „lassíts”. Ne együnk előtte sokat! Eggyel kevesebb kávét igyunk, mint normálisan!

52 Mi nem fontos az előadás során? 52 ▫ Nem baj, ha izgulunk (ha egyébként intellektuális képességeket nem gátolja és magát a produktumot nem hátráltatja)! ▫ Nem baj, ha izzadunk (ha egyébként…)! ▫ Nem baj, ha izzóvörös lángoszlopként állunk a figyelem fókuszában (ha egyébként…)! Ezek ugyanis az elvégzett munka mennyiségéről és minőségéről, intellektuális képességeidről, sőt, bizonyos értelemben még az előadás minőségéről sem mondanak semmi lényegeset, főleg nem negatív módon!

53 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEMÓRIA 2626 Amire tekintettel kell lennünk: a befogadó memóriaterjedelmének korlátai vannak. Az információk először a rövid távú vagy másként munkamemóriába kerülnek be (RTM), és csak a memória trenírozása (tanulás, bevésés) valamint további, elsőre fölöslegesnek tűnő tevékenységek (pld. alvás) segítségével kerülnek át a hosszú távú memóriába. Ezekre pld. ráalvás ez előadás egy-egy szakaszára vagy annak memorizálása azonban a szokásos előadási körülmények között nem számíthatunk. 53

54 Memória-kapacitás Rövid távú memória (RTM) 7 +/- 2 db. kognitív egység egy kognitív egység nagyon komplex lehet megtartás: másodpercekben mérhető Hosszú távú memória (HTM) egy életen át működik nincs éles kapacitáskorlát fejleszthető szelektív és konstruktív időben exponenciális lefutású felejtés jellemzi Implicit memória (Nyelvtudás, autóvezetés) 54

55 Információ-rendezés a k i n h c e t s é l e v r é a t i v s i l á n o i c a r é r v e l é s t e c h n i k a r a c i o n á l i s v i t a Nem mindegy, hogyan rendezzük az információkat! 55

56 Az emlékezet konstruktív folyamat Mindezt előadás tartásakor vagy vitában is fel lehet használni! Az időbeli távolsággal exponenciálisan csökken az érvek visszaidézhetősége, ezért: a poénok, a gesztusok, a furcsa szavak, a jelmondatok sokkal inkább megjegyzésre kerülnek. „take-home message”, „az utolsó szó”: ez a legértékesebb pillanatok egyike! az érveket újrafogalmazva többször meg kell ismételni. az erős érveket a gyengék után célszerű bevetni, különben felülíródnak. a célközönség nyelvébe kell beágyazni az érveket, pl. szemléltető példák, analógiák alkalmazásával. ismerős narratív struktúrák alkalmazása előnyös (ld.: népmesei fordulatok, panelek). 56

57 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM Vajon melyik görbével írható le a figyelmünk intenzitása, amikor egy előadást hallgatunk? „K”, azaz konstans? Figyelmünk azonos körülmények között végig egységes? „H” (harang) alakú? Figyelmünk intenzitása azonos körülmények között növekszik, ahogy bevonódunk, majd ahogy fáradunk folyamatosan csökken? „U” alakú? Esetleg az előadó egyenletesen jó teljesítménye ellenére is az előadás eleje és a vége a leghatékonyabb? 1515 2020 2525 3030 3535 4040 4545 5050 t1t1 t2t2t3t3 t4t4t5t5 „U” görbe „K” görbe 2929 „H” (harang) görbe 57

58 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - FIGYELEM 3030 Ha jó prezentőr, érvelő, tárgyaló stb. szeretnénk lenni, akkor az „U” görbe fényében másként kell megterveznünk az előadást, érvelést, tárgyalást, mint mondjuk az „K”, vagy a „H” görbe fényében kellene! Attól függően, hogy az „U”, az „K” vagy „H” írja le a hallgatóság befogadóképességét, másként célszerű megtervezni az előadás -kezdését, -menetét, -befejezését! 58

59 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI - MEGÉRTÉS 3131 A befogadónak az előadás követéséhez az alábbi dolgokat kell megtennie: Meg kell érteni azt a mondatot (feldolgozva az információtartalmát), amit éppen hall. Meg kell értenie az adott mondatnak az előző mondathoz, a korábbi információkhoz való viszonyát. Meg kell értenie, hogy az előadás ívében mindez hogyan helyezkedik el: mi a viszonya az éppen elhangzó információnak a témához, a bizonyítandó állításhoz stb. 59

60 A BEFOGADÁS SAJÁTOSSÁGAI – A MEGÉRTÉS ELŐSEGÍTÉSE 3232 Az előbbi 3 intellektuális tevékenység önmagában is komoly terhet ró a befogadóra. A befogadót ezen túl további intellektuális munkával terhelni nem lehet. Sőt: az előadásnak az iménti 3 tevékenység közül egyeseket tartalmilag is át kell vállalni a befogadó tehermentesítése érdekében. Összegezve: 1.A befogadóra keveset kell bízni: nem azért, mert a befogadó buta, hanem mert több komoly befogadási korlát együttesen jelentkezik számára a szokásos egyéb befogadási esetekhez képest! 2.Az előadónak/előadásnak át kell vállalnia és el kell elvégeznie olyan intellektuális munkákat, amelyeket a szokásos egyéb befogadási esetekben nyugodtan ruházhat a befogadóra. 60

61 IZGALMASSÁ TÉTEL 3 Az előadások alapfajtái a következők -lineáris, leíró -elemző, összehasonlító -érvelő -narratív, történetmesélő Alapvetően a lineáris a legunalmasabb, ennél érdekesebb az elemző. Itt lényeges a megfelelő elemzési szempont. Az érvelő jó a figyelem felkeltésére, aktív, de nem interaktív. Jelenleg a narratív a legdivatosabb, mert szeretünk történetekben gondolkodni. Tipp: érvelő + narratív keveréke 61

62 AZ ELŐADÓ FIGYELME 3434 Az előadónak is megoszlik a figyelme, például a következőkre: -helyes grammatika -hangsúly -koncentráció a gondolatmenetre -kapcsolat a közönséggel A férfiaknak tipikusan nehezebben megy az osztott figyelem. 62

63 KÉRDÉSEK KEZELÉSE, MENTŐÖVEK, UTÓGONDOZÁS DISZKUSSZIÓ Gyakori hibák

64 Az előadási szituáció sajátosságai 64 Az előadás két szakasza: 1. A kifejtő (monológ) szakasz 2. A kérdés-felelet (dialóg) szakasz  Nem csak a kifejtő szakasz, hanem a kérdés-felelet szakasz is törvényszéki tárgyalás típusú szituáció.  Sok ember irányába kell egyszerre hatékonyan lépni, nem csak a kérdezőnek válaszolok.  Reakciómmal bátorítom a többi kérdezőt, vagy elveszem a kedvét.  Ezért fontos, hogy rossz kérdésre is jól reagáljunk, ne tegyük nevetségessé a kérdezőt.

65 Kérdés – válasz 65 Hagyjunk energiát a kérdés-válasz időszakra, mert a hallgatóság erre jobban figyel, mint az előadásra (dinamikusabb időszak)! A kérdés nem támadás, még ha hajlamosak vagyunk is úgy érezni! Hagyjuk a kérdezőt befejezni a kérdését! Esetleg ismételjük meg a kérdést, hogy mindenki hallja, hogy kiderüljön, jól értettük-e, és közben már gondolkodhatunk is rajta! Mondhatjuk, hogy jó kérdés, ezzel időt nyerünk. Akár csendben is lehetünk egy darabig, mielőtt válaszolunk.

66 Kérdés – válasz 66 Gyakoroljuk előre: készülhetek bizonyos kérdésekre, sőt lehet olyan megtervezett mondanivalóm, amelyet bármilyen kérdésre elmondok. Ha nem tudok válaszolni, mondhatom, hogy később átküldök neki erről egy anyagot, vagy hogy utánanézek és válaszolok e-mailben. Ne mutassuk, hogy félünk a kérdéstől! Az egész hallgatóságnak válaszoljunk!

67 Mellébeszélés  A válaszadó nem a kérdésnek megfelelő választ adja, akár tudja, akár nem tudja egyébként a választ.  Lokális vagy kérdés-felelet irrelevancia  Globális vagy tárgy irrelevancia Pl. Chewbacca érvelés Videó: Jeremy Paxman wants an answer 67

68 Előremutató tanulságok 68 Főbb erősségeink: ▫ Mit csináltam jól? ▫ Mit alkalmazhatok legközelebb nyugodtan? Fejlesztendő területek: ▫ Mi nem működött? ▫ Hogy lehetne másképp csinálni? ▫ Legközelebb hogy csináljam?

69 ÖNFEJLESZTÉS 3535 A következő séma mentén érdemes tudatosítani és építően felhasználni a saját előadásodon vagy másén tapasztaltakat: ÉSZLEL > AZONOSÍT > ELEMEZ >>>> ALKALMAZ Például váratlan körülmény, technikai malőr, humoros előadó sikere … Következmény: érdemes több pendrive-val készülni, kipróbálni a gépet előtte... 69

70 ÖNFEJLESZTÉS 3636 Mely képességeim, tulajdonságaim segítenek az előadás sikerességében? Mely képességeim, tulajdonságaim hátráltathatnak? Az előadási szituáció melyik része jelenti a legnagyobb kihívást számomra? A 3 legfontosabb dolog, amire koncentrálni szeretnék az előadásra készülve, vagy amit fejleszteni szeretnék? 70

71 A nyilvános beszéd művelésének kevés helyet biztosítanak az oktatásban és munkahelyi környezetben is. Gyakran akár nagyon jó szakemberek nehezen tudnak tárgyalni, előadni, tanítani munkájukkal kapcsolatban. 3737 Nyilvános beszéd 71

72 Nyilvános beszéd 3939 Eltérő adottságaink vannak ami a nyilvános beszédet illeti, de gyakorlással mindenki elérhet egy megfelelő szintet: Fontos a tiszta artikuláció, egyenletes sebesség, hangerő. Állj fel! Levegővétel! Csend szünet! Olvass hangosan kihívást jelentő szöveget! Vedd fel! 72

73 4040 Otthoni gyakorlásnál vagy egy előadás alkalmával figyeld meg magad, hogyan állsz, mozogsz, babrálsz-e tollat, karikázol a hajadban, kezed a zsebedben, rágózol, vakarózol... Szemkontaktussal is teremts kapcsolatot a közönséggel! Felvétel? Viselkedj természetesen a nem természetes helyzetben! Öltözet: ismerd a közönséged, alkalomhoz illő legyen! Előadni fizikai és intellektuális munka, tehát sportolj rendszeresen, táplálkozz egészségesen! Nyilvános beszéd 73

74 Gyakorlás gyakorlás gyakorlás! 4141 Otthon próbáld meg reprodukálni a szituációt, állva, ha van lehetőség, akkor laptoppal, projektorral is! Mondd el, hangosan, ne csak átgondold! Figyelj a beszédre, testbeszédre! Jól csináld! Képzeld oda a közönséget! Add elő egy barátodnak! Beszéljétek át! Na még egyszer!... 74

75 Előadás előtt Technikai ellenőrzés Mérd fel a helyszínt és a hangulatot! Találd meg a helyed! 4242 75

76 Előadás közben 4343 Találkozás a közönséggel: minden elő van készítve, tudod az anyagot, nyugi, ne hagyd magad meglepni (valaki nincs ott akire számítottál, vagy esetleg fordítva) Vegyél pár mély lélegzetet! Vedd fel a kapcsolatot a közönséggel a szituációnak megfelelően (valaki felkonferál, vagy nem). Köszönj, és vezesd be határozottan miről lesz szó! Tartsd a szemkontaktust, találhatsz „támogatást” a közönségben. Figyelj magadra, beszéd, téma, testtartás, … Határozottan is zárd le, tartsd be az időt! 76

77 Az előadás zárása 77 IDŐBEN!!! Az előadó szimpátiaindexe egyenes arányban csökken a határidőn túl megtartott percek számával! NEM volt még olyan előadás, amelyre a hallgatósága azt mondta volna, „nagyon jó volt, csak kicsit túl rövid”! Legyen magabiztos, kiszámított és megtervezett

78 Előadás után 4545 Egyből utána még várhatóan az előadás hatása alatt állsz, kapsz pár benyomást, ha kritikát vagy rossz indulatú megjegyzést, ne add át magad, rázd le lazán „érdekes megjegyzés, köszönöm” vagy „beszéljük meg később”... Később, 1-2 napra rá gondold át az egész előadást, hogy ment, hogy érezted magad, mi ment jól, mi nem, mit fogsz ugyanígy csinálni, mit nem... Írd le magadnak tapasztalataidat! 78

79 Gyakori hibák 1. - Hol is lesz az előadás? 79

80 Gyakori hibák 2. - Hol az USB/HDMI/VGA-bemenet? 80

81 Gyakori hibák 3. - A képzőre kellett volna jelentkezni… 81

82 Gyakori hibák 4. - Sikerült minden infót rárakni… 82

83 Gyakori hibák 5. - Követhetetlen szerkezet 83

84 Gyakori hibák 6. - Csak adatok, semmi érzelem… 84

85 Gyakori hibák 7. - A hipnotizőr… 85

86 ÖSSZEFOGLALÁS 5353 Ismered az anyagod PPT támogat a kommunikációban (tartalom, forma) Felkészülsz a technikával Megszerkesztetted az előadásod Gyakorolsz Ismered a közönséged és kapcsolatot tartasz vele Tudatosság előadás közben Tapasztalatok leszűrése, önreflexió 86

87 AJÁNLOTT IRODALOM ElŐADÁSTECHNIKÁHOZ Garr Reynolds: Presentation Zen Peter Levin & Graham Topping: Perfect Presentations! Joseph Lewis: Rockstar Presentations online előadások: TED előadások: ted.com Mindentudás Egyeteme: mindentudas.hu 87

88 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook oldala: https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytor tenetTanszek?fref=ts 88

89 KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala: http://bmefilozofia.blog.hu/ 89

90 A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék a Kutatók Éjszakáján! 2016. 09. 30. 90

91 TDK 2016 JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ 2016. szeptember 26. 91

92 KÖZÉRDEKŰ Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül) 92

93 KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET! Neuman Péter: peter.neuman@filozofia.bme.hupeter.neuman@filozofia.bme.hu Szabó Krisztina: kriszti.szabo@filozofia.bme.hukriszti.szabo@filozofia.bme.hu Tanács János: tanacs@filozofia.bme.hutanacs@filozofia.bme.hu 93