A görög líra vázlat. 1. A líra kialakulása történelmi háttér (poliszok)

Az előadások a következő témára: "A görög líra vázlat. 1. A líra kialakulása történelmi háttér (poliszok)"— Előadás másolata:

1 A görög líra vázlat

2 1. A líra kialakulása történelmi háttér (poliszok)

3 2. új témák, új műfajok egyéniség(dalköltészet)

4 3. új verslábak (jambus, trocheus) hangszeres kíséret (zenei eredet) (zenei eredet)

5 4. Költők Szapphó, Alkaiosz, Anakreón

6 1. Kialakulása Történelmi-társadalmi háttér

7 Kr. e. VII-VI. század: a nagy átalakulások kora

8 Az arisztokratikus társadalmat nagy válságok után felváltja a „népuralom”: a poliszok élére türannoszok kerülnek. Az arisztokratikus társadalmat nagy válságok után felváltja a „népuralom”: a poliszok élére türannoszok kerülnek.

9  Az arisztokratikus köztársaság meggyengül. A kézműipar, a kereskedelem fejlődésével a démosz (a nép) fokozatosan megerősödik. Szolón törvényei (Kr.e.594.) megteremtették a demokrácia (népuralom) alapját. Viszont a hatalmat ekkor még nem tudják megszerezni. Ekkor Peiszisztratosz, a türannosz szerezte meg az egyeduralmat Athénban. A türannisz (a zsarnokság rendszere Kr. E.560-510) tette lehetővé a gazdaság, a hajózás fejlődését, a gyarmatosításokat, az építkezéseket. A démosz megerősödött, majd Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508.) után megerősíti hatalmát a démosz, kiépül a demokratikus köztársaság.

10  „Az i.e. VII. századtól egyre erőteljesebben kibontakozó gyarmatosítás, az árutermelés és a tengeri kereskedelem nemcsak életmódváltással járt, hanem a görögség értékszemléletének, gondolkodásmódjának megváltozását is eredményezte. A közösségi szemlélet mellett egyre inkább az egyén céljai, képességei és lehetőségei váltak fontossá. Ez a személyiség önállóvá válásával járt együtt, aminek következtében az irodalmi beszédmód is megváltozott:”

11 Eltérő fejődés  A türannoszok uralma néhol személyi zsarnokságot jelentett (a későbbi fejlett demokrácia korához viszonyítva legalábbis),  máshol a türannosz a paraszt-iparos- kereskedő réteg érdekeit védte az arisztokráciával szemben.

12  A zártabb berendezésű poliszok uralkodó rétege a szigorú, hősi tartalmú hagyományok ápolását szorgalmazta, és a közösségi költészetért lelkesedett.  Pl. Spártában.

13  A minden szabad polgárhoz szóló harcos költészet virágzott fel azokban a közösségekben is, amelyeket a külső ellenséggel szembeni védekezés forrasztott egybe.

14  Ahol viszont az arisztokratikus rend bukását türannosz követte, és az alattvaló polgárok közéleti aktivitását is igyekezett elfojtani,  vagy ahol a helyzetek kaotikus váltakozása volt jellemző, a személyes élményekből és érzésekből táplálkozó líra került az irodalom élére.

15 Kezdetek  Számunkra az i. e. VII. századdal kezdődik a görög líra.  Kezdeteit éppoly kevéssé ismerjük, mint az epikáét.  A görög líra egészét talán még kevésbé tudjuk magunk elé képzelni, mint az epikáét, hiszen olyan értelemben teljes életmű, mint akár Homéroszé vagy Hésziodoszé, egyetlen lírikustól sem örökítődött ránk.

16 Utalások  Egy-egy később rögzített népdalon kívül azonban a homéroszi eposzok is utalnak rá, hogy nemcsak a királyi udvarokban, hanem munka közben, ünnepeken, áldozat bemutatásakor, esküvő napján, temetéskor és a mindennapos élet különféle mozzanatainál is megszólalt az ének. munka közben, ünnepeken, áldozat bemutatásakor, esküvő napján, temetéskor és a mindennapos élet különféle mozzanatainál is megszólalt az ének.

17 Töredékes életművek  A költeménytöredékek többsége idézet formájában maradt fenn, az idézők pedig saját mondanivalójuk illusztrálására emeltek ki egy-egy részletet, verssort vagy akár szót is.

18 2. Új témák: személyesebb hang, az egyéni érzelmek, hangulatok és gondolatok megjelenése. személyesebb hang, az egyéni érzelmek, hangulatok és gondolatok megjelenése.

19  A kor a lírának kedvez, hiszen az átalakuló világban az ember keresi a helyét, fölfedezi a maga személyiségét és a környező világhoz való személyes viszonyát igyekszik megmutatni.

20 Új műfajok: elégia, epigramma, dalköltészet

21 a görög költészet műfajait és ágait nem különítették el áthághatatlan falak.Homérosznál is van líra, a klasszikus kori drámának pedig állandó formai eleme a hol lírai, hol elbeszélő jellegű kardal és monológ. Ezek a közös motívumok azonban csak másodlagosan egészítik ki az egyes műfajok lényegi jegyeit.  Kezdetben a görög költészet műfajait és ágait nem különítették el áthághatatlan falak. Például Homérosznál is van líra, a klasszikus kori drámának pedig állandó formai eleme a hol lírai, hol elbeszélő jellegű kardal és monológ. Ezek a közös motívumok azonban csak másodlagosan egészítik ki az egyes műfajok lényegi jegyeit.

22 Az epikától a líra felé  Az első lírai versforma úgy keletkezik, hogy az eposzból ismert hexameteres sort megtoldják a líraibb, szaggatottabb, két rövid dallamra bontható pentameterrel.

23  A pentameter is 6 verslábból áll, daktilusi sorfaj, de a harmadik és a hatodik versláb csonka, azaz egyetlen szótag. Az így keletkező szünet két félsorra bontja a hosszabb hexametert.  Az így keletkező szünet két félsorra bontja a hosszabb hexametert.  Következésképpen a hexameter hömpölygő ritmusához új verszenei egység és hangzásélmény társult.

24 Az elégia: átmenet az epika és a líra között  A hexameter és a pentameter szabályos váltakozása adja a disztichonos versformát.  A görögök eleinte minden disztichon formában írt verset elégiának neveztek.  (A pentameter önálló sorfajként sohasem, vagy ritkán fordul elő.)

25  Az első elégiaköltők még nem fájdalmat, szomorúságot fejeztek ki, hanem harcra szólítottak, politikai, filozófiai kérdésekről szóltak.

26 Az első ismert elégiaköltő Kallinosz: Idézzük egyik harci elégiáját: Még meddig heverésztek? Erőre mikor kap a lélek bennetek, ó, ifjak? Szégyen a népek előtt így elhagyni magunkat, mintha a béke virulna köztünk, míg az egész földön a háboru áll –

27 3. Új verslábak, új strófaszerkezetek  Jambus, trocheus u -; - u A jambus és a trocheus a beszéd természetes ritmusához legközelebb állnak. A jambus és a trocheus a beszéd természetes ritmusához legközelebb állnak.

28 Az iambosz-költészet  A következő lépés az eposztól a líra felé vezető úton az iambosz-költészet kialakulása volt. Megteremtője Arkhilokhosz.Ő alkalmazta először az iamboszról elnevezett új verslábat, a jambust (u -) és a trocheust (- u).  A következő lépés az eposztól a líra felé vezető úton az iambosz-költészet kialakulása volt. Megteremtője Arkhilokhosz. Ő alkalmazta először az iamboszról elnevezett új verslábat, a jambust (u -) és a trocheust (- u).

29 Iambosz: gúnyvers  Iambosznak azokat a gúnyos, csipkelődő verseket nevezték, melyek keményen támadnak minden bűnt és hibát.  jambus: U- (iambosz = jambus)

30 A görög líra zenei eredete  A műfaj és az előadás egyaránt hangszerekhez kötött.

31 A líra mint hangszer  A líra (lyra, lüra, néha lant;gör. λύρα) ókori görög pengetős hangszer vagy többféle hasonló felépítésű hangszer gyűjtőfogalma.  A régi görögök legfontosabb, nagy becsben tartott hangszere volt.

32  (Jellemzője, hogy egyenlő hosszúságú húrjai egy üreges hangszertesttől kiindulva az arra rögzített két szarvszerű nyúlványon keresztbe vetett rúdhoz csatlakoznak.)

33 Műkedvelő és hivatásos zenészek játszottak rajta, használták  ének és tánc kíséretére,  vallási ünnepek felvonulásain,  zenei versenyeken,  szórakoztatásként társas összejöveteleken,  zeneoktatásra.

34 Apollón teknőchátú lírával

35 A hangszer eredete  A lírát nem a görögök találták fel, Mezopotámiában a Kr. e. 4. évezredben már használtak ilyen hangszert, de a görögök közvetítésével jutott el az etruszkokhoz, a rómaiakhoz.

36 a Kr. e. 7-6. századi líra sajátosságai összefoglalva röviden:  múlt helyett jelen,  elbeszélés helyett érzelmi reagálás,  az ábrázolt eseményektől távol s kívül álló énekes helyett szenvedélyes költőegyéniség,  közvetett ábrázolás helyett az új mondanivalónak megfelelő közvetlen eszközök,  az ünnepi fenségű hexameter helyett rövidebb, változatosabb ritmusegységek

37 4. Költők Szapphó (Kr. e. 612-550)

38 Szapphó (latinosan Sappho; i. e. 6. sz.) (latinosan Sappho; i. e. 6. sz.) ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott. ókori görög költőnő, aki Leszbosz szigetén írt és alkotott.

39 Az ókoriak igen nagy becsben tartották, mint a legkiválóbb költőnőt. Költeményei kilenc könyvet tettek ki. A rómaiak még olvashatták több ezer sort tartalmazó életművét, amelyből mi már csak töredékeket olvashatunk.

40 Igaz, még újabban, 2006-ban is került elő olyan papíruszdarab, amely Szapphó verseként azonosítható szöveget tartalmaz.* Igaz, még újabban, 2006-ban is került elő olyan papíruszdarab, amely Szapphó verseként azonosítható szöveget tartalmaz.*  Ritoók Zs.Görög költemények papíruszon, Holmi, 2006. január: www.holmi.org/arch/2006/01/04.html

41  Jelenleg angolul olvasható az alábbi linken: http://kultura.hu/main.php?folderID=909& articleID=121539&ctag=articlelist&iid= 1 http://kultura.hu/main.php?folderID=909& articleID=121539&ctag=articlelist&iid= 1

42 Ókori görög mellszobor Szapphóról

43 Kortársa volt a Leszbosz szigetén Mütiléné városában született Alkaiosz költő, aki Szapphó mellett a görög líra másik legismertebb egyénisége volt.

44 Kettejüket ábrázolja az alábbi 1881-ben készült olajfestmény.

45 Lawrence Alma-Tadema: Szapphó és Alkaiosz

46 Az utókor a hagyományozott legendát vette át, amikor tényként kezelte, hogy Alkaiosz feleségül kérte volna Szapphót, aki viszont kikosarazta. Az utókor a hagyományozott legendát vette át, amikor tényként kezelte, hogy Alkaiosz feleségül kérte volna Szapphót, aki viszont kikosarazta.

47 Idézzünk egy fennmaradt verstöredéket, ami nem igazolja a lánykérési- kikosarazási történetet, Idézzünk egy fennmaradt verstöredéket, ami nem igazolja a lánykérési- kikosarazási történetet,

48 PÁRBESZÉD ALKAIOSSZAL Alkaiosz Szólnék tehozzád, s fékezi nyelvemet a szégyen... Szapphó Ha szép, ha kedves volna, amit kívánsz, s ha csúf beszéd nem volna a nyelveden, szemedre szégyen nem borulna, szólana szád helyesen s azonnal.

49 Szapphó-ábrázolás a varsói Nemzeti Múzeumban

50 A szerelem egyetlen élménye:  Korának zavaros politikai viszonyaitól mentes verseit aiol nyelvjárásban, személyes hangvétellel, változatos versformában írta.  A szenvedély költőnője, elemi erejű lírikus, sokat írt a vágy lélekrengető erejéről.

51 VALLOMÁS Észbontó szerelemmel emészt megint keserédes Erósz, ez a szörnyeteg. Hozzám, Atthisz, a gondolatod se száll, s Andromedához, akár a madár, repülsz...

52 Költeményeinek legnagyobb része lányokhoz szól: HALNI VÁGYAKOZOM... Atthiszt már sose látom én. Atthiszt már sose látom én. Halni vágyakozom csupán. Halni vágyakozom csupán. Sírt ő is hevesen, mikor elhagyott, Sírt ő is hevesen, mikor elhagyott, s ezt mondotta zokogva: "Jaj, s ezt mondotta zokogva: "Jaj, mily szörnyű a mi végzetünk, mily szörnyű a mi végzetünk, Szapphó! Nem szivesen megyek, esküszöm. Szapphó! Nem szivesen megyek, esküszöm.

53 S ez volt akkor a válaszom: "Járj csak boldogan, és reám emlékezz: tudod, úgy szeretett szívem. S hogyha elfeleded talán, emlékedbe idézem én: kedves volt s gyönyörű közös életünk: kedves volt s gyönyörű közös életünk: fontál szép koszorút sokat, rózsát és ibolyát, s hajad vélük oldalamon diszitetted itt;

54 sok fényes kenetet sima szép bőrödre előttem itt kentél, balzsamokat, fejedelmi szert; s édes lágy kerevetre is dőltél rózsaszirom között, s vágyadtól szabadult e helyen szived.

55 Nem volt ünnepi tánc soha, szent ünnep sem, amelyben én nem vettem vala részt közösen veled; nem volt oly viruló liget, hol csörgődobod és dalod nem zendült föl a szép tavasz ünnepén.. Devecseri Gábor fordítása

56 A leszboszi szerelem kérdése  „A költőnő nevéhez fűződik a női homoszexualitás jelentése, miközben arra a tényre, hogy ő maga homoszexuális lett volna, elfogadható és helytálló bizonyítékok nem léteznek.”

57  Az utókor és a szakirodalom egyaránt- a korerkölcstől függően - hol elítélően szól Szapphónak e vonzalmáról, hol eltagadja, hol mentegeti, mindegyikre találunk példát az évszázadok során. korerkölcstől függően - hol elítélően szól Szapphónak e vonzalmáról, hol eltagadja, hol mentegeti, mindegyikre találunk példát az évszázadok során.

58 Többek között ezt olvashatjuk az életrajzokban: „Mütilénében fiatal lányokból társaságot (thiaszosz) alapított Aphrodité és a múzsák tiszteletére.” „Mütilénében fiatal lányokból társaságot (thiaszosz) alapított Aphrodité és a múzsák tiszteletére.” „Barátnői körében, akikhez a hagyományok szerint rendkívül gyengéd szálak fűzték, a zenének, a táncnak és a művészeteknek hódolt.” „Barátnői körében, akikhez a hagyományok szerint rendkívül gyengéd szálak fűzték, a zenének, a táncnak és a művészeteknek hódolt.” „A leszboszi nők gyülekezetének eredetileg kultikus tartalma lehetett. (termékenységi vallási szertartások) Az ősi örökség Szapphó körében kulturális tartalommal gazdagodhatott: az előkelő leszboszi családok lányai és asszonyai gyűltek itt egybe, hogy közös dallal és tánccal ünnepeljék Hérát és Aphroditét, s keressenek szellemi felüdülést vagy menekvést a bánat elől.” „A leszboszi nők gyülekezetének eredetileg kultikus tartalma lehetett. (termékenységi vallási szertartások) Az ősi örökség Szapphó körében kulturális tartalommal gazdagodhatott: az előkelő leszboszi családok lányai és asszonyai gyűltek itt egybe, hogy közös dallal és tánccal ünnepeljék Hérát és Aphroditét, s keressenek szellemi felüdülést vagy menekvést a bánat elől.”

59  „Azokban a városokban, ahol a nők kaptak valamiféle közösségi nevelést(mint például Spártában és Mütilinében), ezt is természetesen saját körükben kapták, s így köztük is kialakulhattak azok az intenzív kapcsolatok, amelyek a fiúk között. …. A lányok együtt tanulták meg a női munkákat, a finom viselkedés normáit, a zenei műveltség alapelemeit, a női ünnepek szokásait. Leszboszon nyilvánvalóan a házasságra készítették elő a lányokat, s egy-egy társnőjük akkor vált ki a körükből, amikor férjhez ment. A többiek kórusban nászdalokat énekeltek, s elbúcsúztatták a leányt, aki asszonyként félig meddig betagozódott a férfiak világába.

60  Több ilyen rivális lánykör működött Mütilinében, s ezek természetesen vetélkedtek egymással, még szépségversenyeket is tartottak. Szapphó féltékenyen gúnyolódott a másik két kör vezetőjén, Gorgón és Androménán. Tanítványai és társnői iránt (Atthisz, Anaktoria, Gongülea, Eunika) annál melegebb érzéssel viseltetett. Így aztán az ókortól napjainkig sokan megvádolták erkölcstelenséggel és fajtalansággal, mint ahogy az ókortól napjainkig seregnyi lovagias védelmezője is akadt. Németh, 1990.,178.….

61 Férfit vagy nőt szeretett Szapphó? A kérdésre maguk a versek adják a választ.

62 Sappho: Gongülához (Devecseri Gábor fordítása) Jöjj hamar hozzám, amilyen hamar tudsz, rózsabimbóm Gongüla, tejfehér szép köntösödben: lásd, a szivem szerelme száll körülötted, száll körülötted, szép leány: mert már ha ruhádra nézek, akkor is reszket, gyönyörömre, szivem. Egykoron szórtam magam is szidalmat Aphroditéra, Aphroditéra, most pedig kérem, szavamért kegyét ne vonja meg tőlem, de kiért leginkább vágyom én, azt hozza el újra, hozzon téged ölembe. téged ölembe.

63  Az igaz, hogy Szapphó nemcsak híressé, de hírhedetté is vált a későbbi századok során.  Már a Kr. e. a IV. századtól kezdve komédiaköltők céltáblája lett.  De nem a nők iránti vonzalma miatt, hiszen a mindkét nemre kiterjedő homoszexualitást a görögök természetesnek tartották, a férfiak legalábbis tömegesen művelték.

64  Majd kétszáz évvel halála után Szapphóról azt fecsegték, hogy idős korában szeretett bele egy Phaon nevű ifjúba, s hogy bánatában a leukaszi szirtről a tengerbe vetette magát.

65  A pletykához nincsenek megbízható életrajzi adatok, sőt pozitív tények is cáfolják,mégis tartja magát a legenda még az újkorban is.

66 Egy 19. századi,romantikus festőt is megihletett a történet: Théodore Chassériau festménye

67 Sappho leugrik Leukadia egyik sziklájáról, mert elhagyta és megcsalta a szerelme, egy férfi, a Mitilini-i Phaon.

68 Aphroditéhez

69 A költemény Szapphó egész szerelmi lírájának foglalata Tarka trónodról, ravasz istenasszony, mért küldesz nékem szerelemkirálynő, bút és bajt mindég, te örök leánya fényes egeknek? Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél, hallattad kérő szavamat, kiléptél kedvemért apád aranyos házából és befogattad

70 cifra hintódat; lebegő galambok vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva vert a nagy égben, cifra hintódat; lebegő galambok vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva vert a nagy égben, s már itt is voltak; te pedig, te boldog, istenarcodon mosoly ült, és nyájas szóval kérdeztél, mi bajom van és mért hívlak az égből s már itt is voltak; te pedig, te boldog, istenarcodon mosoly ült, és nyájas szóval kérdeztél, mi bajom van és mért hívlak az égből

71 és mi volna megkeserült szivemnek kivánt orvossága? "Ki bántott, Sapphó? kit küldjek kemény szerelem szavával téged ölelni? és mi volna megkeserült szivemnek kivánt orvossága? "Ki bántott, Sapphó? kit küldjek kemény szerelem szavával téged ölelni? Ha eddig került, ezután majd üldöz; hogyha semmit nem fogadott el, eztán ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd, bár ne akarjad." Ha eddig került, ezután majd üldöz; hogyha semmit nem fogadott el, eztán ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd, bár ne akarjad."

72 Jer most is hozzám, a nehéz gondokból oldd föl szivemet, s amiért eped, ne sajnáld teljesíteni: légy harcomban drága szövetség. Babits Mihály fordítása

73 Felütés (kezdés):himnikus hang, vallásos hangulatú könyörgés: Tarka trónodról, kegyes Aphrodité, Zeusz leánya, már könyörülj te rajtam!, Fájó kínra mért csalod, ó hatalmas, tőrbe a lelkem? (Ebben a fordításban a könyörgés hangsúlyosabb, az előbb idézettben inkább a szemrehányás.

74 Folytatás: „Inkább jöjj hozzám...”  (az istennőt bizalmas barátnőjévé lépteti elő, akinek kitárulkozhat)

75 Az eljárással lehetővé válik, hogy a bizalmas társalgás során egyszerre szólaljon meg Az eljárással lehetővé válik, hogy a bizalmas társalgás során egyszerre szólaljon meg  a személytelen sóvárgás a meg nem nevezett kedves iránt („kit küldjek kemény szerelem szavával/ téged ölelni? „),

76  a segítségkérés: „Jer most is hozzám, a nehéz gondokból oldd föl szivemet, s amiért eped, ne sajnáld teljesíteni:” (Aphrodité avatkozzon be most is, mint eddig mindig):

77 mintha csak önmagában szólna: „...és mi volna megkeserült szivemnek kivánt orvossága? „Ki bántott, Szapphó?

78 A múltra hivatkozik: „Mért nem jössz inkább, ahogy egyszer jöttél, hallattad kérő szavamat, kiléptél hallattad kérő szavamat, kiléptél kedvemért apád aranyos házából kedvemért apád aranyos házából

79 Szerkezeti-logikai fogás: A múltra való hivatkozással alkalmat teremt arra, hogy elmesélje a korábbi találkozásokat Aphroditével, aki megsegítette, egyúttal az istennőt is hívja-győzködi-sürgeti. A múltra való hivatkozással alkalmat teremt arra, hogy elmesélje a korábbi találkozásokat Aphroditével, aki megsegítette, egyúttal az istennőt is hívja-győzködi-sürgeti.

80 „...és befogattad cifra hintódat; lebegő galambok vonták azt fürgén a sötétbe-süllyedt föld felé; szárnyuk sebesen csapdosva vert a nagy égben, s már itt is voltak;...”

81 Aphrodité múltbeli szavait idézi: Ha eddig került, ezután majd üldöz; hogyha semmit nem fogadott el, eztán ő ad már, s ha nem szeretett, szeret majd bár ne akarjad.„ bár ne akarjad.„ A beteljesülés ígérete a jövőre is érvényes.

82 Verszárlat  Végül kerekre zárja az elkezdett himnuszformát, a kezdősorokban elrebegett kívánságot tömören összefoglalja és megismétli:

83 Jer most is hozzám, a nehéz gondokból oldd föl szivemet, s amiért eped, ne sajnáld teljesíteni: légy harcomban drága szövetség. drága szövetség.

84 Szapphó átértelmezi az örökölt mítoszt is:  Akhilleusz sorsában a hősi halál dicsősége helyett a személyes tragédiát látja és láttatja:

85 Akhilleuszhoz Őt magába éjszinü föld fogadta, s vége lett akkor valamennyi kínnak, mit magára Átreidák ügyéért véve viselt el. Devecseri Gábor fordítása Őt magába éjszinü föld fogadta, s vége lett akkor valamennyi kínnak, mit magára Átreidák ügyéért véve viselt el. Devecseri Gábor fordítása

86 A szapphói strófa  A versszak négy sorból áll:  három szapphói és egy adoniszi sorból.

87 az első három sor:  - U –U // -UU –U –U azaz 4 trocheus,a harmadik láb daktilus, (a sor 11 szótagos)

88 Az adoniszi sor Az adoniszi sor a hexameter zárómetruma ( egy daktilus és egy spondeus): (Szerető, szerető,) (U U— |U U— ) kell ma nekem már — U U | — —

89 Példa a szapphói strófára: Berzsenyi Osztályrészem című verse (Csak az első versszakot idézzük): Partra szállottam. Levonom vitorlám. - U –U // -UU –U –U A szelek mérgét nemesen kiálltam. - U –U // -UU –U –U Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben - U –U // -UU –U –U Izzada orcám. — U U | — —

90 Olvassa el hangosan is a versrészletet! Partra szállottam. Levonom vitorlám. - U –U // -UU –U –U A szelek mérgét nemesen kiálltam. - U –U // -UU –U –U Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben - U –U // -UU –U –U Izzada orcám. — U U | — —

91 Végül álljon itt Szapphó legismertebb verse: Édesanyám! nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál - vágy nehezül rám mert a sudár, szép Aphrodité letepert! Szerető, szerető Kell ma nekem már!

92 Összegzés Mi emeli Szapphót a klasszikusok közé?  a szerelmi vágyakozás őszinte feltárása,  az érzelmek és gondolatok kifejezése emberien természetes dallamos nyelven,  ahhoz igazított, átgondolt kompozíció,  változatos forma.

93 Magyar fordítói Magyar fordítói többek között  Kölcsey Ferenc,  Babits Mihály,  Devecseri Gábor,  Ady Endre

94 Összes magyarra fordított verse és verstöredéke olvasható az alábbi linken: Összes magyarra fordított verse és verstöredéke olvasható az alábbi linken: http://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.ht m#d525 http://mek.oszk.hu/00300/00386/00386.ht m#d525

95 A tananyag második részének címe: A görög líra 2. (A másik két klasszikus: Alkaiosz és Anakreón)