Bevezetés a jog- és államtudományokba 2. előadás Jogászság és jogászképzés.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a jog- és államtudományokba 2. előadás Jogászság és jogászképzés."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a jog- és államtudományokba 2. előadás Jogászság és jogászképzés

2 Mi is a jogász tudása, és hol szerezhető meg Egyszerre tartalmaz elméleti és gyakorlati ismereteket „Elméletileg megalapozott gyakorlati tudás” Jogi tudást kétféleképpen lehet szerezni: A gyakorlatban Az egyetemeken Ma már az egyetemi diploma mindenképp kell a jogi pályán való elhelyezkedéshez, de ez nem mindig volt így: a common law rendszerekben csak a XIX. század végén alakulnak meg a jogi karok. Francesco d'Accorso (1182-1263), Accursius néven írta meg a Glossa Ordinariat, („Rendes magyarázat”) a Iustinianusi jogkönyvek első rendszeres, modern „kommentárját”

3 A római jogtudomány Rómában nem volt jogászképzés A jogtudományt az arisztokraták egy csoportja művelte Nem elméleti, hanem közvetlenül gyakorlati feladatokat oldottak meg Tanácsot adtak (responsum) a iudex- nek és a feleknek egy-egy ügyben Az elmélet és a gyakorlat szimbiózisa Ez a hagyomány megszakad a Nyugat- Római birodalom bukásával Jusztiniánusz (483 – 565) és kísérete egy korabeli mozaikon

4 A középkori egyetem A XII. századra alakulnak ki A céhek mintájára – egy mesterséget űzők (tanítók és tanulók) személyegyesülései Királyi statútumok erősítik meg őket, melyek autonómiát és kiváltságokat adományoznak Az egyház befolyása nagy – az egyetem a káptalani és kolostori iskolákból nő ki, és általában a helyi püspök fennhatósága alatt működik. Universitas: kétféle jelentése Az ismeretek „egyetemesek” A diákok és a tanárok egyesülése „universitas”-a Kétféle modell alakul ki: Bolognai: római jogi képzés erős, a tanárok elkülönülnek, a karok önálló egyetemek Párizsi: teológiai túlsúly, a tanárok a diákokkal egy céh tagjai, a karok nem önálló entitások A képzés szakaszokra bomlik: Alapképzés: trivium (retorika, grammatika, logika) Középső szakasz: quadrivium (aritmetika, geometria, asztronómia, zene) Doktori szakasz: (külön vizsga, vagy magasabb tudományok: teológia, medicina, jog) Módszer: skolasztikus – középpontjában a szöveg van; nagyon sok szöveget kellett kívülről megtanulni. (A könyvek drágák voltak, és bérelték őket.) Felolvasás Értelmezés (lectio, exegézis) A szöveg alkalmazása – kérdések (questio, disputatio) Egyetemi előadás ábrázolása egy 14. századi miniatúrán

5 A jogászképzés kezdetei Európában A világi hatalom és a jogászok közötti együttműködés I. Frigyesig megy vissza: hatalmát az egyházzal szemben római jogi érvekre alapozta. A XII. évszázad a „jogászok évszázada” Napvilágra kerül egy Digesta Gombamód szaporodnak az egyetemek, amelyek rendszerint a bolognai tanrendet veszik alapul, és elindul a jogászképzés A tudományos feldolgozás a Corpus Iuris elemzéséből, a szöveg magyarázatából (glossa) állt. A második nemzedéke a jogászoknak (kommentátorok) már szakértőként is tevékenykedtek, és sok gyakorlati problémára is megoldást kerestek. Az egyetemekre Európa minden tájáról özönlenek a joghallgatók. Mivel ugyanazt tanulják, ebben az időben kialakul egy római jogon alapuló ius commune Barbarossa Frigyes (1152 (?) – 1190) fiaival

6 Jogászok az érett középkor Európájában XIII. – XIV. század – kialakul egy csaknem egységes jogászrend Azonos tudással rendelkeztek, azonos védőszentjük volt (Szent Ivo – Ivo Helori) – igazságos, a gyengéket védelmező A doktori cím a nemességgel egyenértékűnek számított – a szegényebb rétegek számára a felemelkedés egyik lehetősége volt A jogászokkal szemben támasztott követelmények: Személyes integritás Szorgalom, hűség Megvesztegethetetlenség, Tárgyilagosság és összeszedettség Törvénytisztelet A megkárosítottakkal szembeni helytállás Lassan kialakul az a szokás, (XVI. század) hogy bizonyos állások betöltéséhez jogászi ismereteket követelnek meg. (Városi tisztségek, egyházi bíráskodás.) A jogászi szakma funkciói A politikai hatalom támaszai (a római jog fogalmaival kialakították és rendszerezték, mederbe terelték a politikai küzdelmeket) A társadalmi élet szervezői (a római jog segítségével kifinomult formákat találtak az emberi csoportok, az üzleti élet, a vagyoni viszonyok megszervezéséhez) Konfliktusokat megoldó (a római jog tekintélye miatt a viták eldöntésének autentikus, gyakran használt „eszközei” voltak) Ivo Helori (1253 – 1303) a jogászok védőszentje

7 Jogászok az újkor Európájában Az első modern állam, az abszolutizmus időszakában a jogászok a hivatali rendszer, a modern bürokrácia kiépítésében jeleskedtek. (hivatalnok-jogászok) Bírósági rendszer: megkövetelik a jogvégzettséget. A jogászok lassan teljesen monopolizálják a jogrendszert. Csak az lehet a jogrendszer kulcspontjain tisztviselő, akinek van jogi diplomája. XIX. század: a rendszer teljes kialakulása, a mai értelembe vett jogászi szakmák megjelenése. Ezzel egyidőben azonban, a nemzetállamok megjelenésével a ius commune felbomlik, a nemzeti jogrendszerek veszik át az uralmat A jogi stúdiumok szerkezete a XVII.-XVIII. században Ius civile (magánjog) Ius publicum (közjog) Ius gentium (nemzetközi jog) Ius patriae (a hazai jog) Ius naturale (természetjog – jogelmélet) Kameralisztika (szervezéstudomány – közigazgatási ismeretek) Kodifikáció: a nemzeti jogpolitikák legfőbb vezérlője: a jogászok vezető szerepet kapnak benne. A ius commune eltűnik, helyét átveszi a jogösszehasonlítás II. József (1741 – 1790) a kor szellemének megfelelően az államszervezet racionalizálója

8 Jogászképzés Magyarországon A gazdagabbak külhonban tanulnak, a szegényebbek az egyházi iskolákban tanulják a hazai szokásjogot Doktorok és praktikusok megkülönböztetése Doktorok: kancellária, diplomácia Praktikusok: igazságszolgáltatás Azért nem volt recepció, mert akik ismerték a római jogot nem voltak bíróság-közelben, akik pedig ítélkeztek, nem ismerték a római jogot. Az első jogszabályok az ügyvédek tevékenységét szabályozzák. (XIX. sz. eleje) 1667: nagyszombati egyetem jogi kara elindul. Már kezdetektől tanít gyakorlati ismereteket is. Államosítják, majd Budára költözik XIX. század eleje: kialakul az egyetem – jogakadémia kettősége. A gyakorlati szakembereket az akadémia képezi. Ezrével mennek a diákok külföldre is tanulni. (Főként a protestánsok) XIX. század közepe: kb. évente 500 végzett joghallgató, és 4000 ügyvéd Ez a szám folyamatosan emelkedik 1945-ig. „Jogásznemzet” leszünk Szocializmus időszaka: a jogászképzés jelentősége csökken, a régi jogászi réteget lefejezik, előbb a jogászság (és a jog) eltűnéséről fantáziálnak, majd a jogászok elsősorban közigazgatási-adminisztratív feladatokat kell ellássanak, (nincs áruforgalom, a piac szerepe korlátozott) 1990 után: fokozatosan emelkedik a végzett jogászok száma. Jelenleg kb. évente 2500. Ennek a fele lesz évente ügyvéd. A nagyszombati egyetem pecsétje

9 Jogi szakmák - bíró A jogrendszer „középpontja” – elsősorban jogvitákat bírál el. Két modell: a karrierbíró (common law rendszerek) és a hivatalnok-bíró (kontinentális rendszerek Háromféle „ügyszak” Polgári-gazdasági-munkaügyi: magánjogi, „egyenrangúak” vitái Büntető: mindenhol a világon speciális kaszt Közigazgatási (egyes országokban különbíróság bírálja el) – a közigazgatás törvényességi kontrollja Regisztrációs és adminisztratív feladatokat ellátó bíróságok – cégbíróság, felszámolóbírák. Jelenleg kb. 3000 bíró van Darák Péter a Kúria elnöke

10 Jogi szakmák - ügyész Alapvető feladata a vád képviselete Nem „szükségszerűen” létezik, csak a „franciás” rendszerekben Egyéb feladatai: nyomozásfelügyelet, nyomozás Számuk hasonló, mint a bíráké

11 Jogi szakmák - ügyvéd A jogrendszer mindenese Jelenlegi számuk kb. 12 000, és 6000 jelölt. Ez minden évben bővül. Kötelező kamarai tagság Speciális megbízási szerződés (gondossági kötelem) Irodai és egyéni ügyvédi forma Rengeteg kis iroda, és sok egyéni ügyvéd Angliában kétfelé bomlik, a peres képviselőkre, (barrister) és a más ügyeket vállaló solicitor-okra. (Amerikában nincsen ez a kettősség) – és itt jellemzőek a nagy ügyvédi irodák 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 5. § (1) Az ügyvéd a) képviseli az ügyfelét, b) büntetőügyben védelmet lát el, c) jogi tanácsot ad, d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

12 Egyéb jogi szakmák Az ügyvédhez hasonló szakmák Közjegyző („hiteles hely” – közokiratokat készít, ténytanúsítványokat állít ki, hagyatékot ad át, jelenleg a fizetési meghagyási rendszert is ők üzemeltetik) Jogtanácsos (munkaviszonyban az ügyvédi feladatokhoz hasonló feladatokat lát el, de csak egy megbízója van) Közigazgatási jogász, felszámoló, jogi oktató, stb., stb. A jogi diploma előnyt jelent más hivatások esetén is Politikus Diplomata Újságíró Üzleti élet döntéshozói