Következményelemzés. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt.

Az előadások a következő témára: "Következményelemzés. A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt."— Előadás másolata:

1 Következményelemzés

2 A toxikus anyagok gőzei vagy gázai, a levegővel elegyedve, a talaj mentén terjedve nagy távolságban is képezhetnek veszélyes koncentrációt. A toxikus felhő károsító következményeinek a meghatározása azt jelenti, hogy általunk vizsgált (X, Y, Z koordinátákkal jellemzett) ponton meghatározzuk a veszélyes anyag koncentrációját, továbbá azt, hogy – az inhaláció feltételeit, és az anyag toxikus tulajdonságait figyelembe véve – ott mekkora elhalálozási (esetleg sérülési) valószínűséget jelent. TOXIKUS ANYAGOK

3

4 Probit elemzés Mérgezés esetén a probit függvény: Pr = a + b ln (C n * t), ahol: abn Anyagi állandó

5 Pe = f (a, b, n, c, t) Pe in = N in * Pe Pe out = N out * Pe

6 Tűz

7 1.A kifolyt veszélyes anyag fajtája, mennyisége 2.Az égő felület (ismert, vagy becsült, esetleg számított) területe [m 2 ] 3.A talaj-menti szél sebessége

8

9 Probit elemzés Tűz esetén a probit függvény: Pr = a + b ln (Q 4/3 * t )

10

11 ROBBANÁS

12 A robbanóanyagok detonációja során az alábbi következményekkel lehet számolni: 1.Léglökési hullám: a robbanás által létrehozott és a levegőben haladó nyomáshullám frontjának nyomása, azaz a hullám maximális nyomása. A léglökési hullám dominóhatásokat is okozhat. 2.Repesz- (törmelék-) hatás: az épületszerkezeti elemek, berendezési tárgyak, szerelvények robbanás hatására történő szétszóródása és azok veszélyeztető (károsító) hatása. (A szakirodalom szerint, ha a robbanóanyag tömege – TNT egyenértékben számítva – meghaladja a 5,6 tonnát, akkor repeszhatással nem kell számolnunk). 3.Robbanást követő gyújtóhatás: a robbanás közvetlen hőhatása és a repeszhatás következtében szétszórt égő vagy felhevült anyagok, szerkezeti elemek által okozott gyújtóhatás. 4.Mérgező égéstermék keletkezése: A robbanás során a robbanóanyag összetételétől függően mérgező égéstermék keletkezhet, amely a levegőben terjedhet. 5.Másodlagos hatások: üvegkárok okozta személyi sérülések, épületszerkezetek mozgása következtében kialakuló leszakadások okozta sérülések, romosodás miatt kialakuló problémák (levegő hiány, víz- csatornavezetékek törése miatti megfulladás stb.)

13 Robbanás Túlnyomás (bar) Hatás 0,001379 Zavaró hanghatás 0,002069 A nagy ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek 0,002758 Hangos zaj 0,006895 A kis ablakok ablaküvegei nagy valószínűséggel betörnek 0,010343 Az üvegbetörés tipikus nyomása 0,020685 “Biztonsági távolság” határa, amelyen kívül 95%-os valószínűséggel komoly sérüléssel nem kell számolni 0,02758 Kisebb szerkezeti károsodás határa 0,048265 Kisebb szerkezeti károsodás a házakban 0,089635 Acélszerkezetek eltorzulnak 0,1379 A házak fala és teteje részlegesen összeomlik 0,172375 Alsó határa a súlyos szerkezeti károsodásnak 0,158585 A téglafalas házak 50%-a összedől 0,20685 Az épületek acélszerkezete eltorzul 0,2758 Az olaj tankok repednek 0,48265 A házak közel teljes összedőlése 0,48265 A megrakott vasúti vagonok felborulhatnak 0,62055 A megrakott zárt tehervagon teljesen felborul 0,6895 A házak teljes szerkezete valószínűleg lerombolódik

14

15 Településrendezés

16 A településrendezési tervezés A hatóság a biztonsági jelentés vagy elemzés alapján az engedélyben jelöli ki a veszélyességi övezet határait. A hatóság a határokról tájékoztatja a polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését.

17 A településrendezési tervezés A polgármester a veszélyességi övezet településrendezési tervben történő feltüntetéséig a veszélyességi övezet határán belüli területen történő esetleges fejlesztések során figyelembe veszi a veszélyességi övezet határait, és a fejlesztésekről a fejlesztés engedélyezése előtt állásfoglalást kér a hatóságtól, és kezdeményezi az illetékes bizottság létrehozását.

18 A veszélyességi övezet zónái

19 Veszélyességi övezet kijelölése Belső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10 -5 esemény / év értéket. Középső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata 10 -5 és 10 -6 esemény / év között alakul. Külső zóna. Itt a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10 -6 esemény / év értéket, de nagyobb, mint 3 x 10 -7 esemény /év.

20 Belső zóna: Lakóház (3-nál több lakás)), szálloda, nyaralók, nagy közösségi intézmény (5000 m 2 -nél nagyobb épületek, 1000 főnnél nagyobb befogadóképességű nyitott terű létesítmény) fejlesztése nem ajánlott.  Kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok építése részletes hatásvizsgálathoz kötött.  Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi szálláshely építése engedélyezett. 10 -5 sérülés egyéni kockázat 10 -6 sérülés egyéni kockázat Középső zóna 3 x 10 -7 sérülés egyéni kockázat Külső zóna Belső zóna

21 Középső zóna:  Lakóház, szálloda, nyaralók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidő központok, nagy közösségi intézmények építése részletes hatásvizsgálathoz kötött. Munkahelyek, parkolók, 3-nál kevesebb lakást magába foglaló lakóház, 10 főnél kisebb férőhelyes kereskedelmi szálláshely építése engedélyezett. 10 -5 sérülés egyéni kockázat 10 -6 sérülés egyéni kockázat Külső zóna Belső zóna Középső zóna 3 x 10 -7 sérülés egyéni kockázat

22 Külső zóna Külső zóna: Nagy közösségi intézmény építése részletes hatásvizsgálathoz kötött.  Lakóház, szálloda, nyaralók, munkahelyek, parkolók, kiskereskedelmi üzletek, kis közösségi létesítmények, szabadidőközpontok építése engedélyezett. 10 -5 sérülés egyéni kockázat 10 -6 sérülés egyéni kockázat Középső zóna 3 x 10 -7 sérülés egyéni kockázat Belső zóna

23 A veszélyes ipari védelmi ügyintéző a) a hatósággal folyamatos kapcsolatot tart, b) követi a vonatkozó jogszabályok változását, c) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar esetében a bekövetkező eseményről jelentést, tájékoztatást készít, gondoskodik továbbá azok hatóság részére történő megküldéséről, d) szervezi és értékeli a BVT-ben foglaltak gyakoroltatását, és e) a belső védelmi terv pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a hatóság részére.

24 Tanácsok

25 A biztonsági jelentést, a biztonsági elemzést az alábbi esetekben soron kívül felül kell vizsgálni: 1.a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben olyan változások történtek, amelynek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van, 2.a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére,

26 BVT gyakorlat Bejelentés Bejelentés Levezetési terv – pontos feladat meghatározás Levezetési terv – pontos feladat meghatározás Gyakorlat előtt Gyakorlat előtt védelmi eszközök ellenőrzése védelmi eszközök ellenőrzése EVE, szaktechnikai eszköz oktatása EVE, szaktechnikai eszköz oktatása Főpróba Főpróba Dokumentálás: Dokumentálás: Éves terv Éves terv Oktatás és tematika (külső és belső) Oktatás és tematika (külső és belső) Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

27 VÉDELMI TERVEZÉS EGYÉNI VEGYI VÉDELEM

28 Egyéni védőeszköz alkalmazás szabályai 1. 1. Megóvás prioritása 2. 2. Munkavégzés komfortossága 3. 3. Védelem gazdaságossága 4. 4. Védőeszköz karbantartása és műszaki kiszolgálása