Építési jog Témák A szabályozás rendszere Intézményrendszer Eljárás Szervezet.

Az előadások a következő témára: "Építési jog Témák A szabályozás rendszere Intézményrendszer Eljárás Szervezet."— Előadás másolata:

1 Építési jog 2016

2 Témák A szabályozás rendszere Intézményrendszer Eljárás Szervezet

3 Az építési jogi szabályozás összetettsége és széttagoltsága  Van ágazati kódex – mégis vertikálisan és horizontálisan is széttagolt a szabályozás  Vertikálisan tagolt – bármely jogforrás lehet az építési jog forrása – törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet  Horizontálisan tagolt - nemcsak az építési ágazatba tartozó jogszabályok tartalmazhatnak építéssel összefüggő, az építési tevékenységet befolyásoló magatartási szabályokat – a közlekedési, területfejlesztési jog, hírközlési jog, a bányajog, a kulturális örökség védelmének joga, a vízjog, az energia jog, honvédelmi jog körébe tartozó normák is

4 A szabályozás rendszere – építési jog I. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet védelméről és alakításáról – mód.: 2012. évi CLVII. tv.– Étv. –Településrendezés –Épületekre, építési munkákra, tevékenységekre vonatkozó előírások –Építészeti, műszaki tervezés –Kivitelezés –Építési anyagok, szerkezetek, berendezések, módszerek minőségi követelményei –Az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása –Az állami szervek feladatai, építési igazgatás, hatósági jogkörök szabályozása

5 A szabályozás rendszere - építési jog II. Sajátos építmény fajták –Közlekedési –Hírközlési – antennák, antennatornyok kivételével –Közmű-, energiaellátási –Vízellátási, vízgazdálkodási –Bányaműveléssel –Atomenergia alkalmazására szolgáló –Műemlékvédelem alatt álló –Honvédelmi, katonai célú építmények – Étv. szubszidiárius Nemzetgazdasági szempontból jelentős nagyberuházások – 2006. évi LIII. tv.

6 A szabályozás rendszere – építési jog III Kódex-szerű rendeletek –OTÉK – 253/1997.(XII. 20.) Korm.r. - a településrendezés, építés anyagi jogi szabályai – kivitelezés - 191/2009. (IX. 15.) Korm.r. –építésügyi hatósági eljárásokról – 312/2012. (XI. 8.) Korm.r. Egyes hatósági tevékenységek, jogintézmények szabályait megállapító kormány rendeletek –építési hatóságok – 343/2006. (XII.23.) Korm.r. –bírságok – építésfelügyeleti -238/2005.(X.24.) Korm.r - építésügyi – 245/2006. (XII.5.) Kormr.

7 A szabályozás rendszere – építési jog IV. Miniszteri szintű szabályozás szerepének csökkenése – a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, szakmai szabályait, –az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályokat, –a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait, –az igazgatási eljárásokban alkalmazandó telekár számításának szabályait –igazgatási szolgáltatási díjak megállapítása –építmények létesítésének közegészségügyi és egészségvédelmi követelményeinek meghatározása Helyi szabályozás –Helyi építésügyi szabályzat –Építészeti értékek helyi védelme –Helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozása –Reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezése

8 Az építési jog fő területei I. I. Településrendezési jog – azoknak a normáknak az összessége, amelyek a településen belüli terület- felhasználási viszonyok alakítását, épületeknek, építményeknek a települési környezetbe való beillesztését szabályozzák – a településrendezési tervek fajtáit, a tervezés rendjét, a tervezési jogosultságot, –a terület-felhasználás rendjét, a beépítés szabályozását, –a közterületek használatának rendjét, –a terület-felhasználási, beépítési szabályok érvényesítését szolgáló jogi eszközöket.

9 Az építési jog fő területei II. II. Építésrendészeti jog (Étv.: az építési folyamat szabályozása) –Az épületek biztonságos és rendeltetésszerű használhatóságát biztosító normák, jogintézmények –Az építmények megépítésére, használatára, jókarban tartására, helyreállítására, átalakítására, lebontására vonatkozó szabályok –Az egyes építményekre vonatkozó tűzrendészeti, műszaki, közegészségügyi, vagyonvédelmi, biztonsági előírások, –Építőanyagokkal, módszerekkel összefüggő minőségi előírások –Az építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági tevékenységet szabályozó normák –A tervező, építtető, kivitelező jogait, kötelezettségeit, felelősségét megállapító szabályok

10 Az építési jog érvényesítésének eszközei A településrendezési jog sajátos intézményei –Tervezés –Szabályozás –A tervek érvényesítését szolgáló hatósági eszközök –Településrendezési szerződés A településrendezési jog és az építésrendészeti jog érvényesítését egyaránt szolgáló jogi eszközök –Hatósági engedélyek, kötelezés, hatósági felügyelet Kizárólag az építésrendészeti jog érvényesítését szolgáló eszközök –építés-felügyelet

11 A településrendezés eszközei 1.Normatív eszközök (Étv.: településrendezési eszköz) a. Településfejlesztési koncepció – integrált településfejlesztési stratégia b. Településszerkezeti terv c. Szabályozási terv – 2013. január 1-től nem önálló intézmény d. Helyi építési szabályzat 2. A településrendezés „sajátos jogintézményei”

12 Településfejlesztési tervezés Településfejlesztési koncepció –Hosszú távú településpolitikai, gazdasági terv –Célja: A fejlesztési célkitűzések összehangolása, Az önkormányzat településfejlesztési döntéseinek rendszerbe foglalása, a rendezési tervezés megalapozása –A település egész területére készül Integrált településfejlesztési stratégia –A rendelkezésre álló és bevonható források ismeretében konkrét fejlesztési célok megvalósítására irányuló programok meghatározása – középtávú A képviselő-testület normatív határozatban fogadja el

13 Településszerkezeti terv Településrendezési terv – műszaki-fizikai terv A település egész területére készülő hosszú távú terv A képviselő-testület határozatban fogadja el Tartalmazza: –A bel- és külterületet –A beépítésre szán és nem szánt területeket, azok tagozódását –A szerkezetet meghatározó infrastruktúra hálózatokat –Közparkokat, védelemre tervezett területeket –Veszélyeztetett területeket

14 Helyi építési szabályzat A település egészére, vagy egy részére (a településszerkezeti terv által lehatárolt területre) kell készíteni Rendelet Alapja a szabályozási terv - a szabályzat melléklete Kötelező szabályzatot készíteni –az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő területekre, –az építés vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területekre, –a természeti tényezők által kiemelten veszélyeztetett területekre, –közterület kialakítása, módosítása vagy megszüntetése esetén, –az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, amennyiben a település sajátosságai és adottságai azt indokolják.

15 A településrendezés sajátos jogintézményei Építésjogi követelmények Tilalmak - Változtatási tilalom; - Telekalakítási és építési tilalom Telekalakítás Elővásárlási jog Kisajátítás Helyi közút céljára való lejegyzés Útépítési és közművesítési hozzájárulás Településrendezési kötelezések – önkormányzat rendelet szabályozza, az egyedi döntés a polgármester önkormányzati hatósági jogköre –Beépítési kötelezettség – kisajátítás –Helyrehozatali kötelezettség – hatósági szerződés –Beültetési kötelezettség –Településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése –Helyi építészeti védettséggel összefüggő kötelezettségek megállapitására

16 A településrendezés sajátos eszközei II. Kártalanítás Településrendezési szerződés Összevont telepítési eljárás Településképi véleményezési eljárás – polgármester építési hatósági engedély iránti kérelemhez – a tervezett építkezésnek a települési környezethet való illeszkedése Településképi bejelentés – engedélyhez nem kötött tevékenységek esetén – a polgármester 8 napon belül megtilthatja – önkormányzati hatósági jogkör Közterület-alakítás – terv – képviselő-testület

17 Településrendezési szerződés Az önkormányzat és az ingatlan tulajdonosa és a befektető között Tárgya: –Rendezési tevékenység előkészítése, telekrendezés, talaj megtisztítása, tervek kidolgozása – a beruházó költségére –A rendezési tervekben előírt célok megvalósítása –Az önkormányzatot terhelő költségek, ráfordítások átvállalása Alapja a cél megvalósítója által készített tanulmányterv A településrendezési cél és az átvállalt kötelezettség között közvetlen összefüggésnek kell lennie A szerződésben vállalt településrendezési kötelezettséget az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni

18 Összevont telepítési eljárás Építési beruházáshoz – a beruházó kérelmére Két szakasz: –Telepítési hatásvizsgálati szakasz Elutasítás esetén – határozat Önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzésben kiadott telepítési engedély –Integrált építési engedélyezési szakasz Integrált építési engedély Ha településrendezési eszközök módosítása is szükséges – az eljárás megindításának feltétele a településrendezési szerződés

19 A településrendezési és az építési előírások érvényesítését egyaránt szolgáló hatósági eszközök Hatósági engedélyek rendszere –Elvi engedélyek –Telekalakítási engedély –Építési engedélyek –Használatba vételi engedély Hatósági kötelezés Hatósági felügyelet –Építési hatósági ellenőrzés –Fennmaradási engedély + építésügyi bírság –Átalakításra, bontásra kötelezés

20 Törekvések az engedélyezési eljárások gyorsítására 1.Az engedélyhez kötöttség lazítása - engedélyhez, bejelentéshez kötött és engedély nélkül is elvégezhető építési munkák 2.A 312/2012. (XI.8.) Korm.r. – minden építési tevékenységhez engedély kell, kivéve amelyeket a Korm.r. melléklete engedély nélkül is elvégezhetővé nyilvánít. 3.456/2015.(XII. 29.) Korm.r. a 300m 2 -nél kisebb lakóépületek egyszerű bejelentés alapján végezhető 4.Engedélyezési eljárás 1.Összevont engedélyezési eljárás – elvi + építési 2.Integrált eljárások – közreműködő hatóság, társhatóságok és a szakhatóságok közötti koordináció 3.Építésügyi igazgatási szakértő 4.Építésügyi hatósági szolgáltatások – tárhely, kitanítás, elektronikus ügyintézés

21 Építésrendészeti felügyelet I.  Ellenőrzés – építésfelügyeleti hatóság  Engedélyhez kötött építési munkák esetén azt, hogy az építési munkákat engedély birtokában,  az engedélyben foglaltaknak, a helyi építési szabályoknak, valamint a jogszabályoknak megfelelően végzik-e  Az engedélyhez nem kötött munkák esetén betartották-e az anyagi jogi előírásokat  Jogkövetkezmények alkalmazása megoszlik az építésfelügyeleti hatóság és az építési hatóság között

22 Építésrendészeti felügyelet II.  Építésfelügyeleti hatóság  Megvizsgálja fennállnak-e a fennmaradási engedély megadásának feltételei  Felhívja az építtetőt a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására  A szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzésére kötelezés  Elrendelheti az épület lebontását  Építésügyi hatóság  Elbírálja a fennmaradási engedély iránti kérelmet  A fennmaradási engedély megadása mellett építésügyi bírságot szab ki

23 Építésfelügyelet Speciális hatósági felügyelet:  Az építési munka kivitelezésének, minőségének ellenőrzése  az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, résztvevőinek jogosultságát, végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét,  Jókarbantartási kötelezettség teljesítését  Alkalmazható jogkövetkezmények :  A helyszínen végzéssel megtiltja a kivitelezés folytatását  Megtilthatja a kivitelezés folytatását és elrendelheti a szabálytalan állapot megszüntetését,  Építés-felügyeleti bírságot szabhat ki

24 Kötelezések az építési jogban  Meghatározott építési munkák elvégzésére kötelezés- az építésügyi hatóság jogköre - Ét. 47. §  Veszélyhelyzet elhárítása érdekében köteles elrendelni, ha az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti  A hatóság mérlegelési jogkörében dönthet a kötelezettség elrendeléséről- telek bekerítése, engedély nélküli építmény használat  Az építési munkák akadályozása – tűrési kötelezettséget rendelhet el

25 Anyagi jogi bírságok jellemzői  Objektív szankciók – nincs jelentősége a jogsértő vétkességének, nincs kimentési ok  Mértékük jelentősen meghaladja a vétkességi alapon kiszabható pénzbeli szankciók mértékét, a köz számára okozott kárhoz, illetőleg a jogsértés révén elérhető előnyhöz igazodik  Törvényben meghatározott célra fordítható  Az építési jogban a bírságok jellemzője még:  A szankció alkalmazás kogenciája  A hatóságok viszonylag szűk mérlegelési lehetősége

26 Az építési igazgatás szervezete I. Az építési ügyekért felelős miniszter – Miniszterelnökséget vezető miniszter Településrendezés – önkormányzati feladat - képviselő- testület De! Telekalakítás – járási (fővárosi kerületi) hivatal kisajátítás, lejegyeztetés – megyei, fővárosi kormányhivatal Építési hatóságok –Járásszékhely (főv. kerületi) települési önkormányzatok jegyzői – illetékességi területük a járás –343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok Kiemelt jelentőségű ügyben Összevont telepítési eljárásban Integrált eljárásban, stb. –343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott építési és örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező járási hivatalok - műemlék

27 Az építési igazgatás szervezete II. Építésfelügyeleti hatóságok –343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott járási hivatalok –343/2006. (XII. 23.) Korm.r.-ben meghatározott építési és örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező járási hivatal – műemlék II. fokú építési és építésfelügyeleti hatóságok –Megyei, fővárosi kormányhivatal, műemléki ügyekben a Fővárosi Kormányhivatal – országos illetékességgel Állami főépítész – a megyei, fővárosi kormányhivatal –Javaslattevő, véleményező szakmai szervek –Hatósági jogkör – Tft. – terület-felhasználási engedély Tervtanácsok – településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsok - tervek szakmai kontrollja