Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma (MET) Budapest, szeptember 22. Általános energetikai helyzetkép dr. Molnár László, ETE főtitkár.

Az előadások a következő témára: "Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma (MET) Budapest, szeptember 22. Általános energetikai helyzetkép dr. Molnár László, ETE főtitkár."— Előadás másolata:

1 Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma (MET) Budapest, 2016. szeptember 22. Általános energetikai helyzetkép dr. Molnár László, ETE főtitkár

2 22 A globális primer energia felhasználás energiahordozónként az IEA Új Politika Szcenárió szerint, 2013-2040, Mtoe Az adott időszakban az 33%-os növekedés várható 2 Egyéb megújuló Bioenergia Vízenergia Nukleáris Földgáz Olaj Szén Forrás: IEA WEO-2015 A megújulók helyzete 2040-ben 2040-ben a megújuló energiák részaránya még nem éri el a 20%-ot, az egyéb megújulók (szél, nap, stb.) pedig még csak 6% körül lesz. Szén Olaj Földgáz Atom Bioen. Egyéb meg. Víz Megújulók

3 A US rendelkezik a legnagyobb olajkészlettel 2016, mrd hordó Más források szerint Venezuela vezeti a listát 298 mrd bbl-lel 3

4 Kőolaj termelés a Világban, 2015 1000 hordó/nap 4 Az USA a legnagyobb termelő a Világon, majd Szaudi Arábia és Oroszország következik Az EU-ban nincs jelentős olajtermelő Forrás: US DoE EIA

5 55 Bizonyított gáz készletek és gáz termelés az Új politika szcenárió szerint, 1000 mrd m 3 ill. mrd m 3 5 Forrás: IEA World Energy Outlook 2014 1 tcm = 1000 mrd m 3

6 6 Hogyan érhetjük el a CO 2 csökkentési célokat és a Föld melegedésének lelassítását, megállítását? A legfontosabb dekarbonizációs technológiák 6 Az energiahatékonyság fejlesztése az energia-termelés és felhasználás terén; A megújuló energiák fokozott alkalmazása, de nem szabad az ellátásbiztonságot veszélyeztetni (időzítés!); A szén- és földgáz felhasználás fokozatos csökkentése (de CCS); Az atomenergia szinten tartása vagy fejlesztése; A közlekedés és a fűtés villamosítása; Az energiatudatosság növelése; Az energiatakarékosságot motiváló árrendszer bevezetése.

7 A Párizsi klímacsúcs céljainak (max. 2 o C melegedés ) teljesítését veszélyeztető tényezők A lakosság gyors növekedése (2100-ig kb. +1,5 milliárd fő) A szegénység: A mai és a jövőben megszülető népesség minden tagja szeretne jobban élni, szebb lakásban lakni, több elektronikai eszközt használni és jobb autót használni. Vagyis több energiát fogyasztani! Fontos gazdasági gondok: gazdasági válságok ; lassuló kínai gazdaság; az EU tartósan alacsony növekedése; a fejlődő országok növekedésének megtorpanása; az OPEC, Oroszország és több más olajtermelő ország válsága az alacsony olajárak miatt; a migránsok tömeges beáramlása. + Olcsó olaj és gázárak. Kérdés, hogy ilyen válságos körülmények között a kormányok mennyire lesznek képesek/hajlandók arra, hogy egy távoli, absztrakt céllal, a 2100-ig bekövetkező melegedés megállításával foglalkozzanak. 7

8 888 Hol tart ma az EU? Az „Európa 2020” stratégia (2008) indikátorai terén elért eredmények 8 Végső energiafogyasztás Nyomorban élők száma Nő a nyomorban élők száma, 2014-ben az Unió lakosainak negyede élt nyomorban, 121 millió ember K+F kiadások Felsőfokú iskolai végzettség ÜHG kibocsátás Megújuló energiák aránya az energiafogyasztásban Korai iskolaelhagyások Primer energiafelhasználás Foglalkoztatási ráta Jelen helyzet Cél Forrás: Eurostat Start 2008

9 Az EU klímavédelmi politikája 9

10 Az EU klímavédelmi politikájának fő elemei Kötelező célkitűzések, direktívák kidolgozása; A megújuló energiák növelésének intenzív támogatása; A fosszilis energiák – elsősorban a szén – kiszorítása az energia-mixből elsősorban fiskális eszközökkel; Az atomenergia fejlesztésének, szinten tartásának megnehezítése (pl. az állami támogatás megtiltásával), egyes országokban az atomerőművek leállítása (pl. Németország). 10

11 11 Szárazföldi szélturbinák Németországban, 2016 Minden 10 km 2 -re jut egy szélturbina Látványuk az embereket, forgásuk a madárvilágot zavarja 11

12 12 Tengeri (off-shore) szélturbinák Németországban Létesítésük hatalmas környezet-szennyezéssel jár Az így termelt áram 2-4-szer drágább a földgáz tüzelésű illetve az atom erőművekben termeltnél 12

13 13 Megújuló energia támogatások a top-15 országban, 2013, Mrd USD A fajlagos német támogatások 5-10-20-szor nagyobbak, mint a fejlett országokban. Kínánál 50-szer, Indiánál 160-szor nagyobb a német fajlagos támogatás 13 A német megújuló energiák gyors felfutását sem a megújulók magas versenyképessége okozza, hanem a rendkívül nagy beruházási és ár- támogatás. Kérdés, hogy a hatalmas német támogatások hogyan hatnak a versenyképességre, és meddig marad meg a politikai támogatottság? Forrás: OECD IEA WEO-2014

14 14 Kapacitás értékek: Atom, szél, nap Mennyi energiát tud termelni egy adott technológia? A kapacitás érték azt mutatja, hogy egy év alatt pl. 1000 MW kapacitással hány MWh villamosenergiát lehet termelni. A Paksi Atomerőmű az év, azaz a 8760 óra 92%-ában termel az elmúlt évek statisztikái alapján. A szélenergia ezzel szemben csak 15%-ban, 1300 órában termel, a nominális kapacitásra vetítve, a német statisztika alapján. Ennél is rosszabb a helyzet a napenergiánál, mely kb. csak 10%-ban termel. Azaz 1000 MW nukleáris kapacitás hatszor annyi energiát termel, mint egy azonos kapacitású szélturbina-farm. A napenergiánál pedig ez az arány még rosszabb, az atomerőmű kilencszer több energiát termel. 14 Ezért képtelenség az a korábban sokat emlegetett feltevés, hogy a 2000 MW-os Paksi Erőmű kiváltható 2000 MW szélenergiával.

15 15 A szél és napenergia rendszer működése Németországban Jelenleg a szélparkok beépített kapacitása 36 488 MW, míg a napelemeké 37 013 MW, a megújulók által termelt pillanatnyi energia szintje egyre magasabbra kerül. 2014- ben már volt olyan nap is májusban, mikor ez az érték már 60% körül volt. Ellenben továbbra is egy évben több száz óra van, mikor szinte 0% a termelésük. Emiatt egyre nehezebb a belföldi erőművekkel szabályozni az ingadozást, mert azok minimum terhelése nem fér be a hazai villamosenergia-piaci ár alá Napkelte után exportra termelés alakul ki. de nem képesek a környező országok az összes fölös energiát átvenni, mert ők is a saját napi terhelési csúcsaikra előre lekötött teljesítménnyel rendelkeznek. Így kialakulhat negatív ár, ami egyet jelent azzal, hogy a termelő fizet azért, hogy átvegyék tőle az áramot. Délután a megújulók kilépésével, hirtelen megugrik a konvencionális termelés iránti igény, és az export importba fordul. Az ország erőművei gyakran nem tudnak lépést tartani ezzel az egy-két óra alatt bekövetkező teljesítményváltozással Megjegyzendő, hogy az E.ON nemzetközi gyakorlatából szerzett tapasztalatai alapján 30 % feletti megújuló penetráció esetén a belépő megújuló termelés 90 %-át le kell fedni szabályozható energiatermeléssel (meglévő, újonnan létesített vagy importált teljesítménnyel). 15 Forrás: Varjú György véleménye

16 16 Megújulós mottó: „A helyben megtermelt energiát helyben fogyaszd el!” Ehelyett: áram-transzport ezer km-ekre + hurokáramok Évi egymilliárd eurónyi, úgynevezett jóléti veszteséget okoznak Európában a villamosenergia-rendszerekben keletkező, úgynevezett hurokáramlások. A megoldás a hálózatfejlesztés, valamint a fogyasztás és a termelés struktúrájának, eloszlásának szabályozása. 16 Termelő zóna Fogyasztó zóna Hurokáram

17 A megújulók fejlődésének negatív hatásai a villamosenergia szektorra A szabályozó erőművek számának kritikus szint alá csökkenése, Áremelkedések ill. bizonyos időszakokban negatív árak kialakulása (a termelő fizet), Hatalmas és drága vezetékfejlesztések, A kötelező átvétel tönkreveri a versenypiacot, A hagyományos energiavállalatok veszteségessé válnak, elveszítik vagyonuk nagy részét (pl. E.On, RWE), Ugyanakkor a kötelező átvétel a megújuló energiáknak biztos nyereséget garantál. Az ellátásbiztonság csökkenése. 17

18 Klímavédelmi és energetikai jövőkép Németország vs. USA 3 megdöbbentő ábra Az Energiewende hatásai

19 19 Németo.: 25 %-os csökkenés 2050-ben a vill.en. 80%-a megújuló USA villamosenergia felhasználás, 2000-2040 USA: 25 %-os növekedés Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015

20 20 USA primerenergia felhasználás 1980-2040 USA: néhány %-os növekedés Németo.: 50 %-os csökkenés 2050-ben az energ. 60%-a megújuló Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015

21 21 Outlook 21 A CO 2 emissziók a jövőbeli gazdasági növekedéstől, az energiafogyasztástól és az energia-áraktól függenek Az USA emissziók stagnálnak a következő negyedszázadban 21 Az energiához köthető CO2 emissziók, millió tonna Source: EIA, Annual Energy Outlook 2015 High Economic Growth High Oil and Gas Resource US Referencia szcenárió Low Economic Growth History Projections 2013 Németo.: 80 %-os csökkenés Emissziók: US stagnál, Németország –80%! Ki vállalja ennek az erőltetett fejlesztésnek a költségeit? Hoz-e bármiféle előnyt, hasznot ez a fejlesztést? Az USA-tól leszakadó Németország ezzel felzárkózik vagy tovább nő a lemaradása? Törlés

22 Az EU és Németország CO 2 kibocsátás csökkentési erőfeszítéseinek hatása a globális emissziókra A kínai energia-igény növekedés 2035-ig nagyobb mint a teljes európai fogyasztás. A fejlett régiókban a fogyasztás stagnál. Az EU a Föld lakosságának 7%-át, energia-fogyasztásának és a CO 2 emisszióknak kb. 10 %-át adja. A fejlődő országok gyors növekedése miatt az EU tagállamok rendkívüli erőfeszítései a globális CO 2 kibocsátások csökkentésére nem vezetnek eredményre Az EU csak évi 0,1%-kal csökkenti a globális emissziót, míg azok évi 1,4%-kal nőnek. Az Energiewende mindössze 0,02%-kal csökkenti a globális kibocsátásokat 22

23 Energiewende: Cui prodest? Mi a német politika valódi célja? A Föld megmentése? Nem, ahhoz Németország túl kicsi A német „zöld ipar” helyzetbe hozása? Igen A politikai népszerűség megőrzése, választás megnyerése? Igen De Németország nagy árat fizethet ezért az egyéni, a többi fejlett országtól eltérő útért a többi fejlett országtól eltérő útért 23 A megoldás? A megújulók, az olaj, a gáz és az atom hosszútávú, békés együttélése

24 24 Köszönöm megtisztelő figyelmüket The End