Mikroökonómia előadás Oligopólium és monopolisztikus verseny P. A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan; KJK Kerszöv Budapest Hirshleifer,

Az előadások a következő témára: "Mikroökonómia előadás Oligopólium és monopolisztikus verseny P. A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan; KJK Kerszöv Budapest Hirshleifer,"— Előadás másolata:

1 Mikroökonómia előadás Oligopólium és monopolisztikus verseny P. A. Samuelson – W. D. Nordhaus: Közgazdaságtan; KJK Kerszöv Budapest 2002. Hirshleifer, J – Glazer, A. – Hirshleifer, D.: Mikroökonómia – Árelmélet és alkalmazásai; Osiris Budapest, 2009. c. könyvei alapján 1

2 Témavázlat A tökéletlen verseny vállalatainak magatartása – A tökéletlen verseny elméletei Oligopólium, duopólium Monopolisztikus verseny Ellenőrzés, innováció, információ – Schumpeter elmélete – Információgazdaságtan – Szellemi tulajdon, szellemi alkotások joga A tökéletlen verseny gazdasági költségei – Hatékonyságvesztés Beavatkozási stratégiák 2

3 Oligopóliumok 1. : Oligopólium: Adott termék keresletét több (néhány) nagyvállalat elégíti ki Egymástól függetlenül tevékenykednek, de érzékelik egymás jelenlétét: „nemkooperatív” oligopóliumok Feltevések: – A fogyasztók árelfogadók – Homogén termékek termelése: a fogyasztó nem érzékel különbséget – Nincs belépés az iparágba – A vállalatoknak együttesen piaci erőfölénye van: a határköltségnél magasabb árat határozhatnak meg – Mindegyik vállalat csak az árat és a kibocsátást választja meg 3

4 Oligopóliumok 2. Oligopol piacon az egyensúlyi ár P tv < P olig < P mon Profitmaximáló törekvés, és feltevés a többi vállalat viselkedésére vonatkozóan Minden vállalat profitja maximális, ha a várható MR = MC 4

5 Játékelmélet: Formális modellek segítségével elemzi a játékosok (vállalatok, stratégiai döntéshozók) közti konfliktusokat és együttműködést. A játék olyan tetszőleges versenyhelyzet, amelyben fontos szerepe van a stratégiai viselkedésnek. Minden vállalat kialakít egy stratégiát (akció) annak érdekében, hogy másokkal felvegye a versenyt (ármegállapítás). Az egyes vállalatok kifizetése (a játék végén kapott jutalom, profit) valamennyi vállalat lépéseitől függ. 5

6 Játékelmélet 2. A játékelmélet racionális döntéshozók lépéseit vizsgálja, akik nem képesek döntéseik következményeit tökéletesen előrejelezni. Az oligopólium-játék közös elemei: Az oligopólium-játék közös elemei: 1.Két vagy több vállalat (játékos) 2.Mindegyik vállalat profitjának (kifizetésének) maximalizálására törekszik 3.Mindegyik vállalat tudja, hogy más vállalatok lépései hatással vannak profitjára 6

7 Összejátszásos oligopólium Összejátszásos oligopólium A Cournot-modell 1. Valamennyi vállalat egymástól függetlenül cselekszik, és kibocsátása (Q) megválasztásán keresztül igyekszik maximalizálni profitját. Cournot-duopólium: Cournot-duopólium: pl. a sárgadinnye piaca elszigetelt kisvárosban 1.Nincs belépés: 1.Nincs belépés: (a két vállalaté a termőföld a környéken) 2.Homogenitás: 2.Homogenitás: egyforma dinnyék, Q=q1+q2 3.Egy időszak: 3.Egy időszak: ez a piac és a két vállalat csak egyetlen időszakban létezik 7

8 Cournot-modell 2. 4.Kereslet: 4.Kereslet: a piaci keresleti görbe az ár lineáris függvénye: Q=1000-1000P 5.Költségek: 5.Költségek: mindkét vállalat határköltsége konstans: MC=28 cent/db fix költség nincs: FC=0 átlagköltség:AC=28 cent/db Mindkét vállalat képes elegendő outputot előállítani ahhoz, hogy kielégítse a teljes piaci keresletet. 8

9 A Cournot-vállalat terméke iránti kereslet q1=Q(P)-q2= reziduális kereslet (pl.: q2=240) Piaci kereslet Q 1000 760480 240 0,28 0,52 Reziduális kereslet Reziduális MR q2=240 9

10 Cournot-duopólium 1. A legjobb-válasz-görbe: reakciógörbe, a versenytárs(ak) lépéseire vonatkozó adott vélekedések mellett a vállalat legjobb (maximális profitot biztosító) lépését (kibocsátását) mutatja. A reakciógörbe levezetéséhez: MR és MC algebrai kifejezése 10

11 Cournot-duopólium 2. q1=R1(q2) Q2=R2(q1) Cournot-egyensúly 720 360 240 360 q2 q1 720 11

12 Cournot-egyensúly Az egyensúly a fokozatos alkalmazkodás eredménye, a tényleges és várt kínálat, az akció- és a reakciógörbe megegyezik. Az a pont, ahol a tényleges és várt output megegyezik, a Cournot-féle egyensúlyi pont. Stabilizálja a piacot, mert a két vállalat azonos mennyiséget termel, ha határköltségeik megegyeznek. 12

13 Szerződési görbe A duopoliumok megegyezése és a kibocsátás Q2 Q1 B A Szerződési görbe Cournot-egyensúly A 2. váll. reakciógörbéje Az 1. vállalat reakciógörbéje 13

14 A Stackelberg duopólium Nem egyidejű döntés Vezető (domináns) vállalat: „első lépés” előnye – Az 1. vállalat a 2. vállalat termelését annak reakciógörbéjével helyettesíti Követő vállalat: 2. vállalat MC1 =MC2 és állandó Az iparági kínálat nagyobb, mint a Cournot- modellben 14

15 A tökéletlen verseny gazdasági költségei Hatékonyságvesztés Információgazdaságtan 15

16 Monopolisztikus verseny Sok piaci szereplő az in- és az output oldalon Differenciált termék Adott: a versenytársak termékeinek piaci ára Belépések után: Q↑, P↓ Hosszú távú egyensúly: P > MC, minden termelő a hosszú távú AC görbe csökkenő (negatív meredekségű) szakaszán van: méretgazdaságosság A gazdasági profit 0 16

17 P Q PrPr PmPm QmQm D(P) MR(Q) MC(Q) Holtteher-veszteség A B C QrQr A tökéletlen verseny gazdasági költségei: A monopólium által előidézett holtteher-veszteség

18 Beavatkozási stratégiák: – Trösztellenes politika – Verseny elősegítése – Szabályozás, ellenőrzés – Kormányzati tulajdon vagy kormányzati szabályozás? (privatizáció) – Hatósági árak megállapítása – Adóztatás 18

19 A termelési tényezők piaca Tényezőkínálat, tényezőkereslet A föld, munka, tőke és a jövedelem elosztása 19

20 Témavázlat Jövedelem és vagyon Tényezőárak határterméken alapuló meghatározása – Tényezőkereslet – Tényezőkínálat – Tényezőárak Nemzeti jövedelem és határtermelékenységi elmélet 20

21 A gazdasági szereplők tényezőpiaci magatartása  Cél: jövedelemszerzés  Döntési folyamat  Tényezőpiac a különböző piaci szerkezetekben  Háztartások tényezőkínálata  a munkapiacon és  a tőkepiacon  A termelési tényezők kereslete  a munkapiacon és  a tőkepiacon  A tényezőpiacok egyensúlya 21

22 Piac és jövedelemelosztás  Termékpiacok: mit termeljünk?  Mekkora jövedelemhez juthatnak az emberek munkavállalás révén, vagy egyéb forrásból: kinek termeljünk?  A jövedelmeket hogyan oszthatjuk el a társadalom tagjai között?  CÉL: jövedelem szerzés  Jövedelem: egy adott időszakban megszerzett pénzösszeg 22

23 Jövedelem és vagyon Funkcionális jövedelemelosztás A jövedelmek csoportosítása A jövedelemelosztás egyenlőtlenségei 23

24 A jövedelmek csoportosítása 1. 1.Munkajövedelem: – Idő-, teljesítménybér 2.Tőkejövedelem: korábbi megtakarításból, vagyonból származó jövedelem – Kamat – Vállalkozói nyereség – Osztalék – Járadék (földjáradék) 3.Transzferek: olyan személyi kifizetések, amelyeknek nincs közvetlen ellentétele termékek vagy szolgáltatások formájában – TB jövedelmek 24

25 A jövedelmek csoportosítása 2. 4.Elsődleges (termelésből származó) és származékos (egyéb) jövedelmek 5.Látható és láthatatlan jövedelmek 6.Nominál- és reáljövedelem 7.Bruttó- és nettó jövedelem 8.Rendelkezésre álló jövedelem: fogyasztás + megtakarítás 25

26 Jövedelem és vagyon Jövedelemtípus Munkajövedelem – Bér – Juttatások – --- Tulajdonból származó jövedelmek – Bérleti díj – Társasági nyereség – Kamat ARÁNYOK???? Vagyonelemek típusa Materiális eszközök – Saját otthon – Egyéb ingatlan – Nagyértékű fogy. cikk (autó) – Üzleti befektetés Pénzügyi eszközök – Folyószámlák – Részvény, kötvény – Egyéb (biztosítás) ARÁNYOK???? 26

27 Tényezőárak határterméken alapuló meghatározása Tényezőkereslet: származékos kereslet, a termékpiaci keresletből vezethető le Áttekintendő fogalmak: Termelési függvény Csökkenő hozadék Határtermék Határtermék-bevétel: (MRP)i= PxMPi 27

28 A tényezőárak meghatározása a kínálat és a kereslet segítségével Kompetitív piac Szűkösen rendelkezésre álló javak, rögzített kínálat 28 P

29 A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete A költségminimalizálás szabálya: – bármely piaci szerkezet vállalataira érvényes – Egységnyi pénzen vett inputok határtermékei egyenlőek minden inputtényező esetében Helyettesítési szabály: – A dráguló termelési tényező kiváltása változatlan árú tényezővel (M inden egyéb tényező változatlansága mellett !) 29

30 Határtermelékenység 30 Munkabér Járadék L W S D Bér = munka határterméke Járadék = föld határterméke

31 A munkapiac A bérmeghatározás elméleti alapjai A munkapiaci diszkrimináció 31

32 Témavázlat Termelők a munkapiacon: – Munkakereslet Háztartások a munkapiacon: – Munkakínálat A bérkülönbségek okai A bértárgyalások szerepe és hatásai A munkapiaci diszkrimináció 32

33 Háztartások (fogyasztók) a munkapiacon Optimalizálás: több szempont – Termékpiacon: Hasznosság – Tényezőpiacon: Jövedelemszerzés – Időben: jelen – jövő Fogyasztói kosár: bérjavak + szabadidő Életminőség: bérjavak és szabadidő kombinációja  közömbösségi görbe 33

34 Az életminőség Az életminőséget befolyásoló tényezők: – Munkajövedelem – Egyéb jövedelem – Szabadidő – munkaidő aránya A munkabér növekedés hatása – Helyettesítési hatás: szabadidő csökkenése  munkakínálat növekedése – Jövedelmi hatás: szabadidő kereslete nő  csökken a munka kínálata 34

35 A munka egyéni kínálata 1. A kínálatot meghatározó tényezők: 1.Ledolgozott munkaidő 2.A népesség aktivitása 3.Migráció Munkaidő: életút-modell (képzettség, részmunkaidő, korkedvezményes nyugdíj, stb.) Magasabb munkabér-ajánlat, a munkás által meghatározható munkaidő: két ellentétes irányú hatás alapján kell dönteni  35

36 A munka egyéni kínálata 2. Helyettesítési hatás: több bért fizetnek, nő a szabadidő gazdasági költsége, a dráguló szabadidőt munkával helyettesítik Jövedelmi hatás: magasabb jövedelemből több terméket vásárolnak Melyik hatás az erősebb? Személyfüggő Az eltérő bérek okai: ??? Munkapiaci diszkrimináció 36

37 A munka egyéni kínálata 3. – A bérjavak kereslete = a munka kínálata – „C” fölött a bér emelkedése csökkenti a kínált munka mennyiségét, mert a jövedelmi hatás felülmúlja a helyettesítési hatást: fontosabb a szabadidő munkabér munkamennyiség C 37

38 Tendenciák a munkapiacon Minimálbér Aktivitási ráta Atipikus foglalkoztatási formák 38

39 Föld és tőke A föld és a földjáradék A tőke és a kamat 39

40 Témavázlat A föld – A föld kínálata – A járadék, a gazdasági járadék – A föld adóztatása A tőke – Tőkejavak – Pénzügyi eszközök – Kamatok – Jelenérték – A profit és meghatározó tényezői 40