A talajművelés környezeti hatásai. A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér.

Az előadások a következő témára: "A talajművelés környezeti hatásai. A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér."— Előadás másolata:

1 A talajművelés környezeti hatásai

2 A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér

3

4 Középmély lazító

5 A tárcsa

6

7 Fogasborona

8 Hagyományos talajművelés :  A teljes felszínt megmunkálják, a talaj-előkészítés rendszerében a legmélyebb (alapozó művelésre) ágyekét használnak.  A növények fejlődéséhez kedvezőnek vélt állapotot az ésszerűnél több menet-, idő-, energia és költség felhasználással érik el.  A talaj állapotához alkalmazkodás esetleges, a kevésbé hatásos művelési beavatkozások ismétlése tipikus. Értelmezés Talaj- és környezeti károk Talaj- és környezeti károk (szerkezet romlás, tömörödés, rögösödés – elporosodás, szervesanyag fogyás, nedvességveszteség,vízpangás, művelhetőség romlás. A károk költségvonzata: A károk költségvonzata: növekvő energiaráfordítás, termés- és minőség veszteség, gazdálkodási veszteség Változtatást sürget

9 Értelmezés Energiatakarékos művelés Energiatakarékos művelés: a termesztendő növény igényének megfelelő talajállapot a termőhely körülményeihez szabott lehető legkevesebb eljárással és menettel teljesül. Kímélőművelés Kímélő művelés: a termesztendő növény igényeinek teljesítése során újabb kárt nem szenved, vagy javul a talaj fizikai-biológiai állapota. Alkalmazkodó művelés Alkalmazkodó művelés: a termőhelyi és a gazdálkodási feltételeknek leginkább megfelelő növények termesztése olyan takarékos és kímélő módszerekkel, amelyek hosszabb időszak alatt sem növelik a gazdálkodás kockázatát. - A talaj biológiai tevékenységének tudatos szabályozása, a humuszgyarapító és bontó folyamatok ésszerű irányítása. Fenntartó művelés Fenntartó művelés: a növénytermesztés és a környezetvédelem szempontjainak megfelelő kedvező talajállapot megőrzése, kedvezőtlen fizikai változások esetén javítása.

10 A szakszerűtlen művelés hatása a talajállapotra sokmenetes művelés Környezet- károsodás RÖGÖSÖDÉS  szervesanyag fogyás szél/vízerózió biológiai leromlás vízpangás/belvíz kultúrállapot romlás Hatás a m ű velésre  Művelhetőség romlás Hordképesség romlás  Termesztési kockázat művelés száraz talajon   több idő  több energia  több költség   TÖMÖRÖDÉSELPOROSODÁSVISSZA-TÖMÖRÖDÉS művelés nedves talajon GYÚRÁS,KENÉS

11 Talaj

12 Talajállapot bírálat ásópróba szelvényfeltárás lazult réteg meghatározása penet- rálás

13 Talajművelési tartamkísérlet Keszthely ő. búza - ő. búza – kukorica - kukorica Beállítás éve: 1972 Elrendezés: osztott parcellás 2 tényező: - talajművelési rendszerek (“A”) - N műtrágyázás (“B”) Ismétlések száma: 4 Parcellák száma: 120 Bruttó parcellaméret: 87 m 2

14 Talajművelési rendszerek hagyományos (őszi mélyszántás) sekély (sekély tárcsás alapművelés) minimális (vetés előtti tárcsázás)

15

16 A talajművelés és műtrágyázás hatása a kukorica és az őszi búza szemtermésére tartamkísérletekben (Hoffmann – Tóth – Kismányoky – Balázs nyomán) Talajművelés KukoricaŐszi búza MűtrágyázottTrágyázatlanMűtrágyázottTrágyázatlan t/ha% % % % Minimális6,090100,03,225100,04,265100,01,850100,0 Sekély6,693109,03,746116,04,555106,82,164114,5 Szántás7,046115,74,208130,04,578107,32,439124,0

17 A termesztés kockázata csökken, ha … 1. A talajok fizikai és biológiai állapota jó 2. Változatos a művelési mélység és mód 3. Okszerűen csökkentik a talaj bolygatását és a talajon járást 4. Nem szántanak, nem tárcsáznak alkalmatlan talajon 5. Mulcshagyóan művelnek (legalább nyáron) 6. Javítják a talaj szervesanyag mérlegét (tarlómaradványok!)

18 A termesztés kockázata csökken, ha… 7. Csökkentik a nedvességveszteséget 8. Nedves talajon a legkisebb kárt okozó művelési és vetési módot alkalmazzák 9. Száraz talajon nem rögösítenek 10. Folyamatossá teszik a növényvédelmet (mechanikai, kémiai és biológiai)

19 „A termesztőnek tulajdonságai: a. Az értelem b. A’ serénység c. A’ jó rend d. A’ takarékosság, és e. A’ megkímélés ” (NAGYVÁTHY János, 1821) „A termőhelyi és a gazdálkodási feltételeknek megfelelő növények termesztése takarékos és kímélő módszerekkel a gazdálkodás kockázata nélkül” (Birkás M. 2000)