KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas 2015. Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati.

Az előadások a következő témára: "KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas 2015. Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati."— Előadás másolata:

1 KÜLÖNBÖZŐ INTENZÍV TAVI HARCSANEVELÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA Szarvas 2015. Nagy Z. 1,2, Havasi M. 1, Gál D. 1, Hancz Cs. 2 1 Halászati Kutató Intézet, Szarvas 2 Kaposvári Egyetem, Kaposvár

2 BEVEZETÉS szürke harcsa: ‒ a legnagyobb édesvízi ragadozó halfaj Európában ‒ jó növekedési erély, takarmányértékesítés ‒ kiváló minőségű hús ‒ 2013-ban az európai akvakultúrában termelt mennyiség 1480 t (2007  755 t) ‒ Magyarországon 212 t (2002  87 t) ‒ tavi nevelése elsősorban polikultúrában (2 %-os arány) ‒ kiválóan nevelhető intenzív rendszerekben ‒ tápokkal történő nevelése könnyen megoldható ‒ egyéb harcsafajok eredményes nagyüzemi termelése (csatorna harcsa, afrikai harca, pangasius) ‒ gazdasági hatékonyság növelhető kombinált intenzív-extenzív rendszerekben

3 CÉLKITŰZÉSEK vizsgálatunk célja volt, hogy a tavi monokultúrás és a kombinált intenzív-extenzív renszer összehasonlítása: ‒ a halak növekedése és a ‒ vízminőség szempontjából

4 ANYAG ÉS MÓDSZER 1 két kezelés vizsgálata kétszeres ismétlésben ‒ monokultúra ‒ polikultúra (intenzív – extenzív rendszer) 4 egyenként 300 m 2 -es tó 2 egyenként 12 m 2 -es ketrec szürke harcsa, ponty és fehér busa telepítési sűrűség ‒ monokultúra 0,25 és 0,26 kg/m 3 ‒ polikultúra szürke harcsa 5,2 kg/m 3 ; ponty és busa 0,07 kg/m 3 átlagos testtömeg ‒ monokultúra 46 és 47,5 g ‒ polikultúra szürke harcsa 45,5 és 46 g; ponty 34 és 36 g; busa 1 kg

5 ANYAG ÉS MÓDSZER 2 a takarmányt automata önetetővel juttattuk ki Skretting Alterna Marine (43 % fehérje, 20 % zsír), búza (ponty) a kísérlet idején lapátkerekes levegőztetőket alkalmaztunk kéthetente próbahalászat ‒ növekedés nyomon követése ‒ napi takarmányadag módosítása ‒ egészségügyi ellenőrzés a kísérlet kezdetén minden második héten, majd hetente mintavétel a vízoszlopból minták feldolgozása a Környezetanalitikai Központban történt az adatok statisztikai feldolgozásához SPSS programot használtunk

6 EREDMÉNYEK 1 szürke harcsa 534,85 g és 404,6 g ponty 303,25 g busa 2,27 kg a

7 EREDMÉNYEK 2 Takarmányértékesítés ‒ szürke harcsa 1,19 és 1,74 g/g ‒ ponty 2,38 g/g Növekedési erély ‒ szürke harcsa 2,54 és 2,27 % ‒ ponty 2,23 %

8 EREDMÉNYEK 3

9 EREDMÉNYEK 4 NH 4 -N 1 NO 3 -N 2 TN 3 PO 4 -P 4 mg/L K 2.01±1.631.16±1.045.61±2.490.05±0.03 T1.39±1.21.35±0.755.89±1.790.05±0.02 1: ammónia-nitrogén, 2: nitrát-nitrogén, 3: összes nitrogén, 4: ortofoszfát-foszfor

10 KÖVETKEZTETÉSEK tavi körülmények között sikeresen nevelhető a kezelések között a lehalászáskori átlagos testtömegek esetében a különbséget okozhatta a halak számára rendelkezésre álló tér az FCR és SGR adatok alapján a ketreces kezelésnél a harcsák a kijuttatott tápanyagok nagy részét nem a növekedésükre fordították a vízminőségi paraméterek esetében a kezelések közötti különbségek kialakulásában szerepet játszott a busa szűrő tevékenysége

11 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! A vizsgálatokat a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által támogatott „Minőségváltás a hagyományos halastavi struktúrákon történő haltenyésztésben; újszerű, komplex tenyésztési, takarmányozási és környezetkezelési technológia kifejlesztése” című projekt keretében végeztük (GOP-1.1.1-11-2011-0028).