Az újjáépítés évtizedei. A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje           †  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési.

Az előadások a következő témára: "Az újjáépítés évtizedei. A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje           †  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési."— Előadás másolata:

1 Az újjáépítés évtizedei

2 A gazdaság szovjet modellje A gazdaság szovjet modellje           †  A gazdaság ’49-re szovjet típusú  termelési eszközök állami tulajdonban  piac  állami gazdaságirányítás  Az ötéves terv célja  „a szén és az acél országa”  életszínvonal drasztikus   Propaganda sikerek - a valóság lesújtó  „szükséglet  terv, minőség  mennyiség  ’51 - jegyrendszer bevezetése  MDP II. kongresszusa  iparosítás gyorsítása (vh. hisztéria miatt)

3 Mezőgazdaság  A XVIII. század legfontosabb ágazata  Az egykori hódoltság területe  rideg állattenyésztés  Földbőség   előbb a vad talajváltó rendszer  majd a 2-, 3 nyomásos gazdálkodás  paraszti földközösség, nyílvetés  trágyázás   A nyugati részeken  másféle fejlődés  háromnyomásos rendszer  kapásnövények megjelenése  állattenyésztés  istállózás  trágyázás  új fajták megjelenése Rideg állattartás

4 Mezőgazdaság fejlődése  A fejlődés következtében a XVIII. század második felére  általánossá válik a szilárd telekrendszer  Erősödő árutermelés  a parasztgazdaság életét befolyásolta  Terjedt a kukorica, a burgonya és a dohány, utat tört az istállózó állattenyésztés  Alföldi mezővárosok  rideg állattenyésztés Majorság központja

5 háromnyomásos gazdálkodás Rideg állattartás Gabonatábla

6  Nyugat-Európa  tőkés fejlődés (manufaktúrák)  Centrum-periféria viszony (Nyugat nyersanyagellátója)  Tőkés fejlődés – csak a nyugati peremterületeken  Állami vagy főúri alapítás  Az ország nagy részén  A céhes a kézművesipar bontakozott ki  gazdaság lassú gyarapodik (a céh idejét múlt)  Miért kevés?  a tőkés üzemformák terjedésének föltételei  a pénztőke felhalmozódása,  a szabad munkaerő Ipar

7

8

9  Munkaerő  szabad munkaerő  zsellérek  bérmunkás    pénztőke   A szabad munkaerő is bőven volt, hiszen zselléresedés a század közepétől, a majorsági gazdálkodás előretörésével, telekaprózódás miatt  A pénztőke felhalmozódása főként a kereskedelemben ment végbe  Házaló kereskedők  Mezőgazdasági nyerstermékekkel ker.  Termény-nagykereskedők (Duna)  Gazdaság súlypontja megváltozott  Nyugat-Magyarország  egykori hódoltsági területek …és kereskedelem

10 Gazdaság „motorja” a bányászat  Európa hírű arany-, ezüst-, réz-, sóbányászat  Probléma  a bányák vizesedése  Hell Máté és fia József   „vízoszlopos hajtógép” sűrített levegőjű bányaszivattyú alkalmazása  Újra fellendül a magyar bányászat  1724 első gőzszivattyú a kontinensen (Anglia után)  1735 Selmecbánya bányatisztképző főiskola  Bányaművelés magas szinten tartása megoldott  Eger, Fazola-kapu. Ómassai őskohó

11 Eger, Fazola-kapu

12 Ómassai őskohó  Bányaművelés Bányaszivattyú