Erdély története. „Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben.

Az előadások a következő témára: "Erdély története. „Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben."— Előadás másolata:

1 Erdély története

2 „Ez itt az ősi balladák világa, Mesél az erdő, súg a szűzi csend: A székely sors nagy barna szárnyú sasként Hegyek felett s a szívekben kereng. Megejt a rét, az illatos kaszáló Ezer virágból szűrt édes szaga, S a naplemente hosszú hamvas árnyán, Mintha lidércek fátyla hullámzana. Egy régi dal nő új szimfóniává, Mesék foszlánya száz húron zenél: Erdély dalol felkavart szívemben: A balladás, vén, örök titkú Erdély.” Dutka Ákos

3

4 A jelenkori Erdély Románián belül sárga színnel kiemelve █ 1 █ A történelmi Erdély, Belső- Erdély █ 2 █ A Partium és a Bánság keleti része █ 3 █ Órománia, Moldva és Havasalföld uniója Dobrudzsával 1 2 3 Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső- Erdélynek is nevezhető.

5 A magyar honfoglalás előtt Erdély történelme az írásos forrásokból az i. e. 1. évezredtől követhető nyomon. Az indoeurópai (iráni) nyelvű lótartó szkíták, az agatürszök az i. e. 1. évezredben vándoroltak a Kelet-európai- síkságról az Erdélyi-medencébe. Az agatürszökről Hérodotosz görög történetíró tudósít, aki szerint a Maros-folyó (Marisz) mentén laktak, „trák szokás szerint éltek”, békés természetű és gazdag nép voltak.

6 Utánuk következtek a kelták (i. e. 3-2. század), majd a dákok (i. e. 2. századtól i. sz. 106-ig). Létre jött dák királysága, amely a Kárpátoktól a Fekete-tengerig terjedt. Dácia volt az utolsó tartomány, amellyel az ókori Róma gyarapodott, s az első, amelyet elvesztett: 271-ben a gótok betörései miatt kiürítették a területet.

7 A honfoglalástól 1526-ig A magyarok 895-ös honfoglalásukkor találtak egy magyar nyelvet beszélő népet, ők a székelyek, akik ma Erdély keleti részén élnek. Erdély 1003-ban a Magyar Királyság részévé vált. Az országrészt a király helytartója, az erdélyi vajda irányította. 1526-ban mohácsi csata után Erdély névleges török fennhatóság alatt, de gyakorlatilag önálló államként létezett.

8 Árpád és a székelyek Hunyadyi János Mohács 1526

9 Erdélyi Fejedelemség Az Erdélyi Fejedelemség a történelmi Erdély területén kívül a volt Magyar Királyság más területeit is birtokolta. Ezt a széles területsávot nevezték latin szóval Partiumnak (magyarul „Részek”). Ide tartozott a teljes Máramaros, Bihar, Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vármegye, Arad, Temes és Szörény vármegyék területe.

10

11 A 17. század első fele az Erdélyi Fejedelemség virágkora volt. Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári udvarában a tudományok és művészetek bőkezű támogatásra találtak. A két nagy erdélyi főúri család, a Báthoriak és a Rákócziak több kiemelkedő erdélyi fejedelmet is adtak. Az 1699-ben kötött osztrák-török karlócai béke értelmében Erdélyt visszacsatolták a Habsburg uralom alatt álló Magyarországhoz. Bécs által kinevezett kormányzó irányította. A karlóciai béketárgyalások. Ismeretlen németalföldi mester metszete, 1699.

12 A Habsburgok uralta Magyarországon a kiegyezésig -1704-ben az erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferencet fejedelmé választotta. A szabadságharc bukása után állandósult a Habsburg uralom. Erdély megőrizte területi különállását, az erdélyi magyar nemesség jelentős autonómiát élvezett. -1764. január 7-én Siskovics osztrák tábornok az erőszakos sorozás ellen tiltakozó székelyek közé lövet. Száznál is többen meghalnak, és az üldöztetés elől több ezren Moldvába, a csángók közé vándorolnak (Madéfalvi veszedelem).

13 -1848. március 15-én a Habsburgok felé intézett pesti 12 pont záró pontja az Erdéllyel való egyesítést követelte (a 12. pont így szólt: „Unio.”). Az éledő román nacionalizmus szembefordította az erdélyi románokat a magyar szabadságharccal. A fellázadt románok brutális vérengzéseket rendeztek a magyar lakosok között.

14 A kiegyezés után (1867–1918) Erdély ismét Magyarország szerves része lett az Osztrák–Magyar Monarchián belül. Az első világháború alatt még jobban felerősödtek a román irredenta mozgalmak. Az addig a központi hatalmakkal barátinak tekintett Románia az antant oldalán szállt háborúba, mivel Franciaország és Anglia részéről ígéretet kapott Erdély megszerzésére.

15 A jelenkori Erdély története (1918-tól) 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.

16 Az 1940-es második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak 43 492 km²-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott Székelyfölddel. A holokauszt során sok, magát magyarnak valló észak-erdélyi zsidót hurcoltak el lakóhelyéről. A második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Romániának ítélte.

17

18 Az 1945 után hatalomra került új vezetés kezdetben a kommunista eszme internacionalista jellege alapján és a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. A többségében magyarok által lakott Székelyföldön 1952-ben létrejött a Magyar Autonóm Tartomány, melytől azonban 1960-ban elcsatolták Háromszéket, és nevét Maros Magyar Autonóm Tartományra változtatták.

19 Ez az alakulat is csak nyolc évig állt fenn, 1968- ban megszüntették. Ceaușescu a sovinizmus felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az 1980-as évek végén meghirdette a falurombolást, de ezt már nem sikerült véghezvinnie. Az 1989. december végi forradalom (a Ceaușescu-diktatúra megdöntése) után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok.

20 ADY Kölcsey Károli Gáspár WASS Albert Reményik Sándor Kazinczy Ferenc Szent László Mátyás Király