Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRebeka Török Megváltozta több, mint 8 éve
1
Fejlesztési célú adatintegrációs lehetőségek: kutatási és adminisztratív adatok Szemerszki Marianna OFI ISKOLAFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK: UTAK ÉS DIMENZIÓK 2016. január 27.
2
Eredményességkutatások és iskolafejlesztések Tényeken alapuló döntéshozatal Elméleti háttérrel alátámasztott tervezés és értékelés Az eredményességkutatások jelentősége Eredményességkutatások és iskolafejlesztési kutatások egymást erősítő hatása A megalapozott differenciált fejlesztést elősegítő fontosabb kutatási eredmények: Az eredményesség több dimenziója (tanulmányi, szociális …) A kontextus figyelembe vétele Szervezeti és gyakorlati megközelítés, a folyamatok vizsgálata Közvetlen megfigyelések, kvalitatív vizsgálatok szükségessége
3
Iskolai eredményesség és hatótényezők Tanulási eredmények A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló egyéni/családi tényezők, egyéb inputok ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló iskolai tényezők A tanulási-tanítási eredményeket befolyásoló külső tényezők
4
Az eredményes iskola legfontosabb jellemzői Teljesítményorientáció, magas elvárások Jó vezetés Tantestületen belüli konszenzus és kohézió A tanterv prioritásai és minősége, gazdag tanulási lehetőségek Iskolai klíma Intézményi értékelési potenciál A szülők bevonása Tantermi klíma A tanulási idő hatékony kihasználása Strukturált tanítás, differenciálás, megerősítés és visszajelzés (Scheerens et al., 2003)
5
Kutatások és fejlesztések A kutatások előkészítik a későbbi fejlesztéseket, szisztematikus adatgyűjtéseket (pl. IEA-mérés, PISA- mérés, OKM) A kutatások, elemzések a korábbi fejlesztések hatásait, beválását megvizsgálva további fejlesztéseket, finomhangolásokat alapoznak meg A kutatások, elemzések kontextusba helyezik az eredményeket, s ezzel további fejlesztéseket alapoznak meg, esetenként nem várt összefüggésekre világítanak rá
6
Kutatási és adminisztratív adatok, adatintegráció – miért fontos? Tényekre alapozott oktatáspolitika, adatokra, tényekre alapozott fejlesztések, elszámoltathatóság Az egyszerű input-output adatok mellett minőségi mutatók és kontextuális tényezők figyelembe vétele A szinergiák kihasználása, redundancia csökkentése Adatintegráció: Adminisztratív adatkörök összekapcsolása Kutatási és adminisztratív adatok összekapcsolása
7
Adminisztratív adatbázisok előnyei Nagy mennyiségű, jelentős értéket képviselő, teljes körű Idősorosan összevethető adatok (többnyire) Egymással is összekapcsolhatók (ha úgy tervezték meg) Adminisztratív célhoz kötöttség Jól meghatározott az adatok köre (törvényben, jogszabályban rögzített) Ellenőrizhető adatgyűjtés és módszertan Elméleti teljes körűség Fontos, csak így hozzáférhető adatkörök Nem igényel újabb primer adatfelvételt Viszonylag olcsón elemezhető, hiszen már rendelkezésre áll
8
Adminisztratív adatbázisok korlátai Jellemzően igazgatási, szabályozási célt töltenek be Adminisztratív célhoz kötöttség Kevésbé gyorsan tud reagálni a felmerülő igényekre (pl. jogszabály-módosítás lehet szükséges) Az adatkör korlátozottan bővíthető (tematikai és időkorlát) Az intézményeknek, tanulóknak csak szűkebb körére vonatkozó adatok gyűjtése nehezebb (Szubjektív) Vélemények, nézetek, attitűdök megjelenítése hiányzik vagy erősen korlátozott Eltérő lehet az adatok szintje és az adatokhoz való hozzáférés, elemezhetőség egyéni, telephelyi, intézmény szintek trend: egyéni szintű adatgyűjtés Bonyolult adatstruktúra, túl sok adat, szakértelem szükséges
9
Adminisztratív adatbázisok korlátai/2 Komplexitás: egyes iskolai jellemzők nehezebben mérhetők és számszerűsíthetők Az adatok eltérésének/időbeni változásának okait kevésbé képes megragadni, azok pusztán az adatok alapján nem mindig beazonosíthatók A változások/eltérések egyben értelmezési kérdéseket is felvetnek
10
Adatok összekapcsolásának előnyei Adminisztratív és mérési adatokon alapuló mintavétel: olyan iskolák beazonosítása, amelyek bizonyos (háttér)változókkal jellemezhetőek új és/vagy mélyebb fókusz pl. hátrányos helyzetű tanulókat nagy arányban oktató, de eltérő eredményességű iskolák vizsgálata kvalitatív módszerekkel az eredményességre ható tényezők feltérképezése céljából Kutatási adatok összekapcsolása adminisztratív adatokkal: olyan jellemzőkre világít rá, amelyek csak új adatfelvétellel tárhatók fel DE nem szükséges valamennyi adat ismételt megkérdezése (rövidebb kitöltési idő, kevesebb teher a kérdezett részéről) pl. pedagógusok vélekedése az életpálya-modellről, tanulói motivációk vizsgálata
11
Tapasztalatok Több év adatai jobban tükrözik egy-egy intézmény esetében az eredményeket: Pl. Országos kompetenciamérés: - Kis létszámú iskolák problémái - Háttérkérdőívek kitöltöttsége Több év adatbázisának összekapcsolási nehézségei: -Intézményi azonosító változása, intézménymegszűnések, - átalakulások (nem csupán OM azonosító, de a feladatellátási hely azonosítója is fontos) -Definíciók változása (pl. HH/HHH)
12
Eredmények Mintavétel: számtalan példa Kutatási adatok és/vagy adminisztratív /mérési adatok összekapcsolása: Alacsony PHÉ-kel rendelkező, alacsony társadalmi státuszú (veszélyeztetett) iskolák és pedagógusaik, valamint magas PHÉ-kel rendelkező alacsony társadalmi státuszú (reziliens) iskolák és pedagógusaik attitűdjeire vonatkozó kérdőíves vizsgálat (Széll, 2015) az iskolában uralkodó légkör minőségére, a tanári attitűdök szerepének fontosságára hívta fel a figyelmet. Igazgatói és pedagógus kérdőívek összekapcsolása az iskolai légkör tényezőire és a klímával összefüggő további tényezőkre vonatkozó vélemények vizsgálatára. (Széll, 2015) Pedagógusok körében készült panelvizsgálat adatainak összekapcsolása a KIRSTAT és az OKM eredményeivel. (Sági, 2015)
13
http://ofi.hu/kiadvany
14
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! szemerszki.marianna@ofi.hu www.ofi.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.