Az autópálya mérnökségek története Kovács Attila Fejlesztési és felújítási igazgató 2015.11.27.

Az előadások a következő témára: "Az autópálya mérnökségek története Kovács Attila Fejlesztési és felújítási igazgató 2015.11.27."— Előadás másolata:

1 Az autópálya mérnökségek története Kovács Attila Fejlesztési és felújítási igazgató 2015.11.27.

2 A kezdetek (1966-1971) Magyarországon 1961-ben kezdődött meg az autópályahálózat építése. Az első szakaszt (M1-M7 közös szakasz, 4,8-12,1 kmsz) 1965-ben helyezték forgalomba. Az építkezések nagy ütemben haladtak, 1971-re az M7-es autópálya elért a 112 kmsz-ig. -1966.03.01. Budapesti Közúti Igazgatóság ( Bp. KIG) Pátyi Útmestersége Üzemeltetett szakaszok: -M1-M7 közös szakasz (1966.04.01.) -M7 autóút bal pálya Törökbálint és Martonvásár között (1966.06.15.) -1. sz. főút Pest megyei szakasza -1966.10.01.- új szervezet alakul a Bp. KIG-en belül. -Törökbálinti Útmesterség (Páty utóda, 1966.10.01.) -Bicskei Útmesterség (1971.04.05., 1. sz főút üzemeltetése) -Pákozdi Útmesterség (M7 félautópálya 112,8 km sz-ig)

3

4

5

6

7 A Hőskor (70-es 80-as évek) -Martonvásár Mérnökség (1971 december) átadása: mely a hazai gyorsforgalmi úthálózat első, nemzetközi mintára, kizárólag autópálya üzemeletetésre tervezett mérnöksége. -Bicske Mérnökség (1973, 1986) -Balatonvilágos (1974): 1968-as tervek alapján épült, viszonylag kis területtel -Komárom (1975): korszerű kétszintes mérnökség, felújításkor is megtarthatta eredeti méretét, kialakítását -Gödöllő (1978) -Újhartyán (1982) -Szigetszentmiklós (1989) -Autópálya Műszaki Igazgatóság (1983) -Autópálya Igazgatóság (1989)

8 Fejlesztések (1995-2013) -Lébény Mérnökség (1995): ELMKA beruházásban, koncesszióban épült mérnökség, biztonsági és kényelmi szempontoknak is megfelelt -Kál Mérnökség (1998): ÉKMA beruházásban épült -Emőd Mérnökség (2002) -Hajdúnánás Mérnökség (2007) -Hajdúböszörmény Mérnökség (2007)

9 Fejlesztések (1995-2013) -Eszteregnye Mérnökség (2007) -Fonyód Mérnökség (2007) -Makó Mérnökség (2013) -Ófehértó Mérnökség (2013)

10 Rekonstrukciók (2001-2009) -Gödöllő (1998): magastető került az épületekre, külső szigetelés, nyílászáró csere, teljes épületgépészeti felújítás, gázfűtés, épült nyitott fedett szín 2 db -Bicske (2001): teljeskörű felújítás, belső terek átalkítása, sótároló bővítés -Komárom (2002): eredeti kialakítását, méreteit megtartotta, tulajdonképpen „csak” korszerűsítés történt -Lébény (2002): 2001-ben került az ÁAK üzemeltetésébe, majd ezután került korszerűsítésre -Martonvásár (2003): régi épületek elbontásra kerültek, korszerű telep épült -Balatonvilágos (2004): balesetveszélyessé vált az épület, és már nem volt elegendő a hely sem, 10 hó alatt teljes felújítás,2 szintes irodaépület, műhely, garázs, sótároló, sportpálya, 8 lakásos lakótelep -Szigetszentmiklós (2005): a szociális épület teljes felújítása és garazsbővítés történt. Az épület magastetőt kapott -Dunakeszi (2008): irodaépület, műhely, sótároló épült 1998-ban, ÁAK kezelésbe kerülés után általános felújítás, a tetőtér beépítése, garázs és raktárépítések valósultak meg, majd 2012-ben a garázsépület bővítése, a fedett szín zárttá tétele történt.

11 Jelenkor Jelenleg 16 autópálya mérnökség üzemel hasonló, modern kiépítéssel és felszereltséggel a kezdeti céloknak és a jelenlegi forgalomnagyság kihívásainak megfelelően. A kezelt gyorsforgalmi úthálózat hossza: 1123,3 km autópálya, 175,6 km autóút.

12

13 Az autópálya üzemeltetés megteremtőinek és üzemeltetésének kiemelkedő vezetői Reinisch Egon Borsos István Kozma László Répássy Attila Dr. Szakos Pál Duma Viktor Márfay Mária Hargitai József Pálfay Antal És természetesen köszönettel tartozunk a mérnökségek dolgozóinak, akik embert próbáló körülmények között végzik az autópálya üzemeltetési szolgálatot.

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!