A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi.

Az előadások a következő témára: "A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi."— Előadás másolata:

1

2 A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.

3 A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a Magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.

4 Havasalji rózsa A havasalji rózsa zömök vagy laza ágrendszerű, vékony vesszejű, csaknem tüskétlen cserje, magassága 0,5–3 méter. Hajtásai többnyire vörösek vagy zöldek, rajtuk egyik változatán (var. aculeata) gyéren, többnyire alul egyenes, 2–6 milliméter hosszú, keskeny talpú tüskék találhatók. Az idősebb ágakon csak alul vannak tüskék, sertékkel keverten. Másik, jóval gyakoribb változata (var. setosa) tüskétlen. Kérge zöld, sárgászöld, ritkán vöröses. Levelei páratlanul szárnyaltak, 7–11 levélkéjűek. A levélkék többnyire hosszúkás elliptikusak, 1–4 centiméter hosszúak és 0,5–2,5 centiméter szélesek, szélük élesen kétszeresen fűrészes, vékonyak, színük felül tompa sötétzöld, fonákjuk világoszöld, és gyengén szőrösek. A virágok csaknem mindig egyesével, ritkán 2–5 virágú ernyőben állnak, élénkpirosak, rózsaszínűek, esetleg bíborpirosak, 4–5 centiméter szélesek. Kocsányuk, mely elvirágzás után ívben meghajol, 1,5–2,5 centiméter hosszú, rajta többnyire mirigyszőrök és serték vannak. A csésze keskeny, palack alakú, csak kissé mirigyes. A csészelevelek épek, lándzsás függelék van rajtuk, elvirágzás után felegyenesednek és maradók. A szirmok hossza 2–2,5 centiméter. A bibe gyapjas, fejecskeszerű. A termés gömbös vagy palack alakú, világospiros, többnyire bókoló, kopasz vagy puha tüskés és csupán kevéssé húsos.

5 Piros madársisak A piros madársisak gyöktörzses évelő növény. Magassága 20-60 centiméter. A szár felül mirigyesen szőrös. Tövén több pikkelylevél és 2-6 lomblevél található. Az utóbbiak lándzsásak vagy szálas lándzsásak, kihegyezettek, 10- 14 centiméter hosszúak és 3 centiméter szélesek. A virágzat laza, legfeljebb 15 virágú; a murvalevelek felfelé fokozatosan kisebbednek, az alsók még hosszabbak a virágoknál, valamennyi mirigyszőrös. A felálló szőrök virágok világos vagy élénk piroslilák. A lepellevelek összehajlanak, lándzsás tojásdadok és kihegyezettek. 15-20 milliméter hosszú és 6-8 milliméter széles virágszirmai elállóak. A virág kocsánya valójában a megvastagodott magház. A virágnak nincs sarkantyúja, az ajkak csúcsosak. A magház és a virágzati tengely pelyhes szőrű.

6 Állatvilága Állatvilága igen gazdag és változatos. A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek abennszülötttavaszi fésűs bagolylepke kérészekkérészek, álkérészekálkérészek, tegzesektegzesek, bolharákokbolharákok. A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.Dunakanyarbancsigafajokbödöncsiga rajzos csiga Ritkább halfajok: a legértékesebb faj a petényi-márna;petényi-márna főképp a Középső Ipoly-völgyben él a selymes durbincs;selymes durbincs a Börzsöny tiszta vizű patakjaiban a sebes pisztráng;Börzsönysebes pisztráng A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal: magyar bucó német bucó halványfoltú küllő homoki küllő és minden csíkfaj, köztük a ritka balkáni csíkcsíkfajbalkáni csík Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):kétéltűek sárgahasú unkasárgahasú unka, levelibékalevelibéka, foltos szalamandrafoltos szalamandra (főleg a mélyebb tócsák környékén él; leginkább eső után merészkedik elő). A hüllők közül:hüllők szintén a vizek mentén él a mocsári teknős;mocsári teknős többnyire a patakokhoz közel a törékeny gyík (lábatlan gyík).törékeny gyík Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:madárfajok kerecsensólyomkerecsensólyom, parlagi sasparlagi sas, kígyászölyvkígyászölyv, harisharis. A Börzsöny erdeiben él a védett: fehérhátú fakopáncsfehérhátú fakopáncs és vízirigóvízirigó. A mocsarakban és nádasokban költ: böjti réce tőkés réce A barlangok denevéreknek adnak otthont: kis patkósdenevérkis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros), közönséges denevérközönséges denevér. A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:hiúzvidra erdei cickányerdei cickány, törpecickánytörpecickány, közönséges vízicickányközönséges vízicickány,