Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIAI MENEDZSMENT Dr. Szintay István.

Az előadások a következő témára: "Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIAI MENEDZSMENT Dr. Szintay István."— Előadás másolata:

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet STRATÉGIAI MENEDZSMENT Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi tanár

2 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet CORPORATE GOVERNANCE 1820 – Hollandia: Gazdasági társaságokról szóló törvény megjelenése A létrehozást kikényszerítő tényezők: Ipari forradalomhoz kötődő invesztíciós igény Személyi vagyon oszthatatlan kockázati felelősségi tényezőinek megszüntetése Materiális vagyon oszthatatlanságának biztosítása Hatalom alapja a tulajdon

3 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Alapeset a Részvénytársaság: Természetes személy jogait biztosítja a nem természetes jogi személy számára Vagyon, törzstőke meghatározása Kockázat mértéke a társaság határáig terjed Materiális vagyon és a tulajdont kifejező részvény szétválasztása Értékpapír-piac megjelenése Tőkebevonás  tőkekivonás Additív tőke bevonása  nyílt részvénytársaság Materiális vagyon feletti tulajdonosi kör védelme  zárt részvénytársaság CORPORATE GOVERNANCE

4 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Tulajdonosi struktúra változása: Eddig dominált az „egy” tulajdonos, akarati centrum esete Az Rt gondolata a több, tetszőleges számú tulajdonos esetét hordozza Milyen irányítási rendszer biztosítja a HATALOM ALAPJA A TULAJDON – elvet? Államelméleti modellek analógiája: Parlamentális, képviseleti demokrácia CORPORATE GOVERNANCE

5 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet VálasztásKözgyűlés Igazgatóság Felügyelő-bizottság Könyvvizsgáló Parlament KormányRt munkaszervezete NÉPTULAJDONOSOK A LEGFŐBB AKARAT- NYILVÁNÍTÓK Képviseleti alapon működő döntéshozó testület Végrehajtó hatalom CORPORATE GOVERNANCE

6 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Közgyűlés KönyvvizsgálóIgazgatóság Felügyelő- bizottság Rt munkaszervezete: CORPORATE GOVERNANCE

7 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Társaság-felügyelet, társaság-irányítás „egy vállalkozás vezetésének és teljesítményének tipikusan a tulajdonosok által gyakorolt figyelemmel kísérése és kontrollja” (monitoring and control) (Világbank, World Development Report, 1996) CORPORATE GOVERNANCE

8 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Kormányzás: személyekben korlátozott, testületekben megvalósuló vezetést jelent: –ezek a törekvések a kormányzás államelméletekből átvett demokratikus rendszerét emelték át a társasági szféra számára; –ebből következően a jogrend átvitte a testületi, kormányzásos megoldásokat az üzleti élet területeire, kivéve –az egyszemélyi tulajdonosi eset, –a közkereseti és betéti társaságok eseteit, –ez értelemszerűen igaz a tisztán állami tulajdonú társaságokra is. CORPORATE GOVERNANCE

9 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Jogszabályi keretekben foglaltak szerint kinevezett, vagy választott testületek, amelyek a vállalat irányításában hatalommal, jogosultsággal, felelősséggel rendelkeznek. Mind a testületekre, mind a személyekre jellemző, hogy megosztott hatalommal és felelősséggel rendelkeznek, azaz egyszemélyes döntési, irányítási kompetenciájuk korlátozott. Beszámolási kötelezettség van (testületi szinten). KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK JELLEGZETESSÉGEI

10 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet A testületek tagja választás, megbízás alapján –eltérő érdekeket képviselnek, –bizalmi szerepeket töltenek be, –de mindegyikük számára közös cél a gazdasági,... stb. társaság eredményes működtetése. Természetesen lehet érdekellentét a tulajdonos és a menedzsment vagy maga a vállalat között, különösen igaz ez a cég ügyeivel kapcsolatban levő hitelezők, beszállítók, alkalmazottak vevők,... stb. (stakeholderek) között. Vagyis a testületi tagok nem feltétlenül képviselik az őket választó, vagy delegálók érdekeit. KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK JELLEGZETESSÉGEI

11 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Tulajdonosok Menedzsment Testületek Vagyonkezelők A tulajdonosok milyen feltételezésekkel élnek a vagyonkezelők, de elsősorban a menedzsment személyeinek meg-, vagy kiválasztásakor: Gondnokság elmélet (stewardship theory) – McGregor Y elmélete Ügynök elmélet (agency theory) – McGregor X elmélet Érdekelteknek való megfelelés (stakeholder theory)

12 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet igazgatóság Vezetői szervezet kormányzás (governance) menedzsment Az igazgatótanács és a menedzsment különbsége: Többségében külsősökből álló igazgatóság IGAZGATÓSÁGI STRUKTÚRÁK

13 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Kétszintű igazgatóság IGAZGATÓSÁGI STRUKTÚRÁK

14 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Külső igazgató (outsider director) Belső igazgató (insider director) Ügyvezető igazgató (executive director) Kijelölt igazgató Árnyék igazgató IGAZGATÓSÁGI CÍMEK

15 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet megnevezésmagyar megfelelő Canon Sony Toyota Toshiba Komatsu Honorary chairmantiszteletbeli elnök and directorés igazgató1 Chairman of the boardaz igazgatóság elnöke11 Chairman and elnök és ügyvezető executive officerigazgtó1 Presidentelnök1111 Representative directorsképviselő igazgatók5 Executive vice-ügyvivő alelnökök1521 presidents Senior managing stratégiai ügyvivő directors igazgatók32553 Managing directorsügyvivő igazgatók68583 Directorsigazgatók1213331114 Statutory auditorstörvényes könyvvizsgálók34533 Összesen:2633553126 KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK A japánigazgatóságok struktúrája:

16 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet IGAZGATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG STRUKTÚRÁJA Kifelé tekintő Befelé tekintő Elszámoltat- hatóságot biztosít Felügyelet és ellenőrzés Múlt és jelen orientált Stratégia formálás Irány- vonal meghatározás, tervezés Jövő orientált A CEO-val együtt és általa dolgozik, illetve hagy jóvá

17 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Kifelé tekintő Befelé tekintő Múlt és jelent orientált Jövő orientált Megfeleléssel kapcsolatos szerepkör Teljesítménnyel kapcsolatos szerepkör IGAZGATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG STRUKTÚRÁJA

18 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet A tulajdonos (megbízó) milyen módon tudja befolyásolni a munkaszervezetet, illetve a menedzsmentet (megbízott, ügynök)? Közvetlen nyomás gyakorlása (közgyűlés, személyes beavatkozás) Irányító testületeken keresztül Elszámolási, beszámolási rendszerek figyelmeztető erejével (controlling stb.) Menedzseri szerződések típusával, tartalmával Kettős funkciók és felelősség az elméletek illetve a jövő tükrében

19 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet a., MEGBÍZÁSOS ALAPON Feladat ellátására vállalkozunk Szándékot, magatartást rögzítve Fix díjazás b., VÁLLALKOZÓI ALAPON Eredmény kikötés Veszteség-csökkentés Lehetnek mellékkövetelések is Díjazás (fix, vagy érdekeltségi alapon) MENEDZSERI SZERZŐDÉSEK JOGI FORMÁI

20 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet a., TELJESÍTMÉNY ALAPÚ (outcome based) Cél-konfliktus csökkentése Érdekek közvetlen összekötése Világosan mérhető és értékelhető szervezeti teljesítmény b., MAGATARTÁS ALAPÚ (behaviour based) Elvárt magatartás megfogalmazása Bizalmi alapok rögzítése A két szerződés típusánál vizsgálandó szempontok ? MENEDZSERI SZERZŐDÉSEK TÍPUSAI

21 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Információk minősége, megbízhatósága Kockázat vállalás – kerülés Cél-konfliktus nagysága Feladat Programozhatósága Teljesítmény Mérhetősége Tulajdonos – Menedzsment kapcsolat Milyen régi az együttműködés és a bizalmi viszony (bizalmi tőke) Mitől függ a szerződés típusa?

22 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK NEMZETKÖZI TÍPUSAI Angolszász modell: A vállalatot igazgatóság (board) vezeti, ez a testület széles hatáskörrel rendelkezik: –Bizottságokat hozhat létre (ellenőrzésre, feladatmegoldásra stb.) –Kinevezheti a végrehajtó vezetést (executive management), ez végzi az operatív munkát Angliában az igazgatóság eleve két részből áll: –Alkalmazott státuszú vezetők (executive) –Ellenőrző feladatú, külső (non executive) igazgatók Az USA gyakorlat szerint –Belső (insider) igazgatók vezetnek –Külső (outsider) igazgatók ellenőriznek.

23 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Az USA és Angolszász modell többé-kevésbé Olaszország, Írország, Ausztrália és kisebb módosításokkal Franciaországban érvényes. A működéshez néhány jellegzetes bizottság tartozik (audit-bizottság, jelölő- bizottság, fizetési-, prémium bizottság stb.) Tulajdonosok döntik el, hogy: Egy vagy két testületet működtetnek, Egy igazgatóság esetén külső tagok vannak többségben Kettős testületi működés esetén: belső működtető – külső felügyelő szereposztás jellemző. Valódi döntési centrum – államelnöki minta szerint – az elnök vezérigazgató személyében testesül meg. Francia modell: KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK NEMZETKÖZI TÍPUSAI

24 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Német modell: Tulajdonosi testület  közgyűlés Felügyelő Bizottság (közgyűlés választja) Dolgozói képviselet Tulajdonosi képviselet Igazgató Tanács (FB által választva) Operatív vezetés (Holland, belga, dán és skandináv országok ezt a modellt követik kisebb módosításokkal KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK NEMZETKÖZI TÍPUSAI

25 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet Japán modell: Részvényesek jogai, illetve annak érvényesítési lehetősége alacsony Vezetők rendelkeznek a döntő hatalommal Informális hálózatok (keiracu) alapján erős a belső társadalmi kontroll Az igazgatóság alapvetően érdekképviseleti feladatokat lát el A hatalom a vállalat elnökének a kezében van Senior igazgatósági tagok tanácsadó stratégák. KORMÁNYZÓ TESTÜLETEK NEMZETKÖZI TÍPUSAI

26 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Stratégiai menedzsment – Corporate Governance Vezetéstudományi Intézet NÉMETORSZÁGJAPÁNUSA Vezetői fizetésMértékletesAlacsonyMagas Igazgató TanácsMenedzsment / felügyelő Elsősorban a belső részvényesek Elsősorban kívülállók TulajdonKoncentrált / magas családi-, vállalati és banki tulajdon Kevésbé koncentrált magas banki, magas vállalati, alacsony menedzsment tulajdon Szétszórt és nem vállalati TőkepiacokViszonylag likvidKevésbé likvidNagyon likvid Felvásárlási piacNem jelentős Jelentős BankrendszerMindenre kiterjedő pénzkereskedelem Egy fő bankrendszerTöredékes ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT