Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prevenciós programok kis és közepes gazdaságokban – amikre eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment Konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prevenciós programok kis és közepes gazdaságokban – amikre eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment Konferencia."— Előadás másolata:

1 Prevenciós programok kis és közepes gazdaságokban – amikre eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment Konferencia 2015. 11. 21.

2 Mikotoxinok A mikotoxinok olyan, különböző fonalasgombák által termelt másodlagos anyagcseretermékek, amelyek magasabbrendű élőlények, mint például az ember és haszonállatai esetében különböző megbetegedéseket, úgynevezett mikotoxikózisokat okozhatnak. a mikotoxinok problémát jelentenek világszerte. Ahol a tárolási feltételek nem megfelelőek és a klíma is elősegíti a toxinok termelődését, szükséges a takarmányok toxinszennyezettségének csökkentése. a mikotoxinok egyre nagyobb figyelmet érdemelnek. Rendkívül súlyos akut és krónikus humán egészségkárosító hatásuk mellett gazdasági kihatásuk is jelentős: a termés mennyiségét és minőségét is rontják. A mikotoxinnal szennyezett takarmány az állatállomány fejlődését, szaporodását, egészségét negatívan befolyásolja. A mikotoxinnal szennyezett mezőgazdasági nyersanyagok csökkent értékűek, gyakran eladhatatlanok. Ezért gyakran előforduló probléma a hamisítás, csalás, például a kísérő dokumentumok meghamisítása vagy a termékek illegális keverése.

3 Mikotoxin helyzet 2014.-ben Európában 2014.-es időjárási körülmények Európában erős mikotoxin kontaminációt eredményeztek a kukoricában és a gabonafélékben. Fő kártevők a Fusarium fajok voltak. (DON, zearalenon, fumonizinek) A 2014.-es mintázott kukoricatételek 93%-a tartalmazott legalább egy típusú mikotoxint, 50%-a keresztszennyezett volt, több típusú mikotoxint tartalmazott. DON pozitivitás: minták 90%-a Zeralenon pozitivitás: minták 76%-a, ezek 50%-a DON-nal is szennyezett volt. Fumonizinek jelenléte növekvő tendenciát mutat. Forrás: Pig Progress 2014. No. 10.

4 Mikotoxin helyzet 2014.-ben Magyarországon Extrém magas DON szennyezettség, 7000-8000 ppb koncentráció is mérhető volt dél-magyarországi mintákban. 3000-4000 ppb a koncentráció a közép- és kelet-magyarországi mintákban. Az északi régióból 1000 ppb alatti DON koncentrációkat jelentettek. Egyéb toxinokat - zearalenon, fumonizin B1, T-2 a déli országrészből származó mintákban mértek. DDGS-sel, CGF-fel is lesznek problémák - a melléktermékek mikotoxintartalma általában 3X-osa a kiinduló növényi nyersanyag mikotoxin-tartalmának. Forrás: Karin Nehrer, BIOMIN

5 DON

6 DON hatása az állati szervezetre A kis koncentrációban felszívódó DON azért toxikus az állati szervezetre, mert a DON kötődve a riboszómákhoz, gátolja a fehérjeszintézist. A DON átjut a szervezet biológiai barrierein, a vékonybéli és a vér-agy gáton! Így befolyásolja az emésztést, az idegrendszer és az immunrendszer működését. A DON a növényi germinatív szervekben módosulhat a tárolás során D3G- re, ezt a jelenlegi analitikai módszerekkel nem tudják kimutatni. Így lehet a DON rejtőzködő mikotoxin. Ez azért veszélyes, mert a D3G egy glükóz konjugátum - az állat emésztőszervrendszerében erről lehasad a cukorrész, és a visszamaradó toxikus DON forma már fel tud szívódni a vékonybélből.

7 DON hatása az állati szervezetre Gazdasági állatok érzékenységi sorrendje: sertés, baromfi, kérődzők Hatása dózisfüggő: Alacsony koncentrációban módosítja a felszívóhámot és a mucosa-barriert. Étvágytalanságot idéz elő. Magas koncentrációban teljesen tönkreteszi a mucosa- barriert - megnöveli a bakteriális bélfertőzések kockázatát (E. coli) Semlegesítése : mikroorganizmusokkal, amelyek a DON-t inaktív DOM1-é alakítják.

8 Zearalenon.

9 Zearalenon hatása az állati szervezetre Ösztrogénhatású toxin, ennek következtében befolyásolja a szaporodásbiológiát, jelentősen rontja, a szaporodásbiológiai paramétereket. Rendszertelen ivari ciklus és alacsony alomszám szintén tapasztalható. Halva ellések növekedése, szétcsúszott lábú és gyenge malacok előfordulása. A malacok születési testtömege is változó. A zearalenon is létezik rejtett formában, amit a szokásos mikotoxin vizsgálatok nem tudnak kimutatni.

10 T2.

11 T-2 toxin hatása az állati szervezetre igazoltan szövetizgató hatásúak: szájon át történő felvételüket követően elsősorban szájelváltozások, bőrgyulladás és bélirritáció alakul ki erős immunszupresszív hatású mikotoxinok, melyek a csontvelőre, a lépre, a lymphoid szövetekre, a thymusra és a bélnyálkahártyára kifejtett közvetlen, az aktívan osztódó sejteket károsító hatásaik révén befolyásolják a sejtes immunválaszt. szénával és szalmával is összefüggésbe hozható

12 Fumonizinek – fokozódó jelentőségű mikotoxinok Legjellemzőbb a fumonizin B1 toxin. 2013.-ben a vizsgált kukorica-tételek 81%-a volt szennyezett világszerte. Mit okoz a gazdasági állatok szervezetében? – első jele a csökkenő takarmányfelvétel – Immunszupresszió, emiatt csökken az ellenálló képesség, romlik a vakcinázásokra adott válaszreakció, a gyógyszerezés hatékonysága. Már 8 mg/kg takarmány koncentrációban érezhető a Mycoplazma vakcinázás hatékonyságának csökkenése. Forrás : Pig International 2013. Vol. 12. – Pasteurella multocida által előidézett tüdőgyulladások gyakorisága megnő – A vékonybélben fokozott patogén E. coli kolonizáció

13 Fusarium fajok termelte mikotoxinok A gyakorlati takarmányozás során általában több toxin van jelen egyidejűleg. A fumonizinek az aflatoxinokkal, ochratoxinokkal jól kombinálódnak, és így erősítik egymás immunszupresszív hatását. Ha a deoxinivalenol (DON) is jelen van a takarmányban, az fokozza a fumonizinek felszívódását a vékonybélből. Emiatt soha nem elég csak pl. aflatoxinra vagy fumonizinre vizsgálni a takarmányt Figyelni kell a toxinkölcsönhatásokra is, mert ezek miatt a határérték alatti toxintartalom is okozhat gondot! Megoldás: multikomponensű toxinsemlegesítő

14 Mitől multikomponensű egy toxinsemlegesítő takarmánykiegészítő? Elvárt minimum összetevői: – 1. Élesztő sejtfalkivonat – a mikotoxinok enzimatikus biodegradációjáért – 2. Módosított agyagásvány – a mikotoxinok hatékony megkötéséért – 3. Huminsavas adalék – az aflatoxin semlegesítéséért, az immunrendszer erősítéséért, a mikroelem-ellátás zavartalanságáért, a toxikus nehézfémek kiürítéséért A több mikotoxin megkötésére, degradálására alkalmas készítmények a mikotoxinok közvetett kártételét (termeléscsökkenés, immunszupresszió, a takarmány mikronutrientjeinek gátolt felszívódása ) nem tudák kompenzálni! A közvetett kártétel csökkentése, megszüntetése csak hatékony immunerősítéssel lehetséges!

15 Mikor szükséges toxinsemlegesítő takarmánykiegészítő alkalmazása? 1. Ha a takarmányban határérték feletti DON, aflatoxin, T-2 toxin, F-2 toxin szennyezettség együtt vagy egyedileg kimutatható 2. Ha a takarmányban nincs határérték feletti mikotoxin-szennyezettség, DE indokolatlanul alacsony a termelés színvonala (mikroelem-ellátás zavarára utal) 3. Ha a takarmányban nincs határérték feletti mikotoxin-szennyezettség, DE a gazdaságban megmagyarázhatatlan, ismeretlen, nem diagnosztizálható kóroktanú járványszerű betegségek fordulnak elő (főleg sertés, broiler állományok hasmenéses és légzőszervi megbetegedései).

16 Mikotoxin kockázatmenedzsment Takarmányok vizsgálata több mikotoxinra Takarmányváltások, alapanyagváltások Tárolási körülmények folyamatos ellenőrzése Állományok termelésének folyamatos ellenőrzése Multikomponensű toxinsemlegesítő adalékok alkalmazása

17 Köszönöm a figyelmet! Vitatox® Vény nélkül adható! A mikotoxinok hatásának semlegesítése – A hagyományos toxinkötők hátrányai nélkül


Letölteni ppt "Prevenciós programok kis és közepes gazdaságokban – amikre eddig nem gondoltál Petrovics Ágnes Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. Praxis Menedzsment Konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések