1 A diasor hatályosítását végezte: Dr. Szalai András, 2016. július.

Az előadások a következő témára: "1 A diasor hatályosítását végezte: Dr. Szalai András, 2016. július."— Előadás másolata:

1 1 A diasor hatályosítását végezte: Dr. Szalai András, 2016. július

2 Az előadás tartalmi felépítése 1.A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól 2. A közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás 3. A kormányzati szolgálati jogviszony 2

3 Célkitűzés A fejezet bemutatja a közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzőit, elhatárolását más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól. A fejezet ismerteti a közszolgálati tisztviselők csoportjait. Betekintést ad a jogviszony alanyaira vonatkozó legfontosabb szabályokba. Ismerteti a jogviszony keletkezésének és megszűnésének főbb szabályait. Ismerteti a főbb jogokat és kötelezettségeket. 3

4 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői Fogalma: munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony  többletjogokkal,  többletkötelezettségekkel. Tágabb értelemben ide tartoznak:  közszolgálati tisztviselők,  közalkalmazottak,  hivatásos szolgálatok dolgozói,  bíróságok, ügyészségek dolgozói. 4

5 Az államigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselők:  a kormánytisztviselők kormányzati szolgálati  kormányzati ügykezelők jogviszony az önkormányzatoknál és néhány (a Kttv.-ben nevesített) más szervnél dolgozó tisztviselők:  köztisztviselők,  közszolgálati ügykezelők közszolgálati jogviszony A fővárosi és megyei kormányhivataloknál dolgozó tisztviselők:  állami tisztviselők állami szolgálati jogviszony  állami ügykezelők állami ügykezelői jogviszony 1.1. A közszolgálati tisztviselők csoportosítása 5

6 Ellenőrző kérdések 1.Mit jelen a közszolgálati jogviszony fogalma? 2.Milyen tisztviselők dolgoznak járási hivataloknál? 3.Milyen tisztviselők dolgoznak államigazgatási szerveknél? 4.Milyen tisztviselők dolgoznak önkormányzati szerveknél? 6

7 2.A közszolgálati (állami) tisztviselőkre vonatkozó jogi szabályozás Kttv. tartalma: - kormánytisztviselőkre vonatkozó rész részletes szabályozás - kormányzati ügykezelő - köztisztviselők csak az eltérő szabályozás - közszolgálati ügykezelők Áttv. tartalma: a Kttv. szabályait az Áttv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 7

8 3. A kormányzati szolgálati jogviszony 3.1. A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai 3.2. A kormányzati szolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése 3.3. A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések 8

9 3 3.1. A kormányzati szolgálati jogviszony alanyai A jogviszony alanyai Munkáltató Munkavállaló Államigazgatási szerv kormánytisztviselő kormányzati ügykezelő vezetőügyintéző 9

10 3.2. A kormányzati szolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése Létesítés feltételei: általános (pl. magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, 18 év alatti ügyében eljáró szerv (munkáltató) esetében egyéb feltétel) különös (pl. idegennyelv-ismeret, közigazgatási gyakorlat, szakképesítés) Főszabály: kinevezéssel, határozatlan időre jön létre. A kinevezéssel kapcsolatos minden jognyilatkozatot írásba kell foglalni. 3.2.1. A kormánytisztviselők jogviszonyának keletkezése 10

11 A kinevezés tartalma: a közigazgatási szerv megnevezése, a kormánytisztviselő neve, a munkakör, feladatkör meghatározása, a kormánytisztviselő besorolásának és illetményének meghatározása az illetmény alapilletményhez viszonyított beállási szintje, a munkavégzés helye, az előmenetelhez előírt kötelezettség, a jogviszony kezdetének napja, munkáltató aláírása, a kormánytisztviselő nyilatkozata a kinevezés elfogadásáról. 11 3.2.1. A kormánytisztviselők jogviszonyának keletkezése

12 3.2.2. A kormánytisztviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése Megszűnés: a jogviszony alanyaitól független jogi tények következménye. Esetei:  a kormánytisztviselő halála;  a kinevezésben meghatározott idő letelte;  hivatalvesztés fegyelmi büntetés;  70. életév betöltése;  a törvény erejénél fogva, a Kttv-ben meghatározott esetek;  az államigazgatási szerv jogutód nélküli megszűnése. A megszűnés és megszüntetés esetei törvényben meghatározottak! 12

13 Esetei:  a felek közös megegyezése;  áthelyezés;  lemondás;  felmentés;  azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Megszüntetés: a jogviszony alanyai akaratnyilvánításának eredménye. 13 3.2.2. A kormánytisztviselő jogviszonyának megszűnése és megszüntetése

14 3.3. A kormányzati szolgálati jogviszony tartalma KötelezettségekJogok  utasítás végrehajtása  vagyonnyilatkozat-tétel  minősített adat megtartása  munkavégzéssel kapcsolatos általános  munkavégzéssel kapcsolatos sajátos  egyéb sajátos jogok Tartalom = kötelezettségek + jogok 14

15 3.3.1. A kormánytisztviselők kötelezettségei a) Általános kötelezettségei:  feladatait a köz érdekében a jogszabályoknak megfelelően, szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan ellátni  munkaideje alatt - munkavégzés céljából, munkára képes állapotban - a munkáltató rendelkezésére állni  vezetőkkel és munkatársakkal együttműködni  munkáját személyesen ellátni b) Sajátos kötelezettségei:  vagyonnyilatkozat  minősített adat megtartása, stb. 15

16 Az utasítás végrehajtásának kötelezettsége Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: bűncselekményt, illetve szabálysértést valósítana meg, más személy életét, testi épségét vagy egészségét, ill. környezetét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Megtagadhatja az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével: jogszabálysértést követne el, saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, emberi méltóságában sértené (erkölcsi korlát). Főszabály: a kormánytisztviselő köteles felettese utasítását végrehajtani. 16 3.3.1. A kormánytisztviselők kötelezettségei

17 3.3.2. A kormánytisztviselők jogai munkavégzéssel kapcsolatos sajátos jogok (Kttv. szerinti speciális szabályozás): a kormánytisztviselők egyéb sajátos jogai - a munkaidőre, - a rendkívüli munkavégzésre, - a szabadság mértékére vonatkozóan. 17

18 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések A Kttv. szerint ügykezelő az, aki: közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Ügykezelők általános alkalmazási feltétele:  min. középfokú szakképesítés megléte  büntetlen előélet, stb. ÜGYKEZELŐ KORMÁNYTISZTVISELŐ megkülönböztetés alapja: a tevékenység jellege 18

19 Általános szabályok Ügykezelők jogai és kötelezettségei: jogviszony keletkezésétől számított 6 hónapon belül ügykezelői alapvizsgát kell tenni, ha nem teszi le, jogviszony megszűnése ügykezelői osztályvezetői megbízás adható (ügykezelőkből álló szervezeti egység vezetésére) tevékenységüket legalább 5 évente értékelni kell illetmény: min. garantált bérminimum; max. az illetményalap hatszorosa vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség bizonyos esetekben szabadság mértéke: 20-30 nap A Kttv.-nek a kormányzati ügykezelőkre vonatkozó fejezete csak azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyek eltérnek a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályoktól. 19 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

20 Állami ügykezelők Az állami tisztviselők és az állami ügykezelők előmenetele és illetménye alapvetően abban különbözik a Kttv. szabályaitól, hogy az illetménynek alsó és felső határa van. Az állami ügykezelőt három év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 2., tizenegy év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 3., huszonöt év állami szolgálati jogviszonyban töltött idő után állami ügykezelő 4. előmeneteli fokozatba kell sorolni. alapszabadságának mértéke 22 munkanap 20 3.4. Az ügykezelőkre vonatkozó eltérő rendelkezések

21 Ellenőrző kérdések 1.Melyek a kormányzati szolgálati jogviszony keletkezésének általános és különös feltételei? 2.Milyen esetekben szűnhet meg a kormányzati szolgálati jogviszony? 3.Melyek a kormánytisztviselők általános kötelezettségei? 4.Mikor köteles megtagadni az utasítást a tisztviselő? 5.Mikor tagadhatja meg az utasítást a tisztviselő? 6.Melyek az ügykezelők főbb jogai és kötelezettségei? 21

22 22