Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc ALAPVETÉS 2013. február 14. (TK 4-15.old) Pétervári Kinga.

Az előadások a következő témára: "Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc ALAPVETÉS 2013. február 14. (TK 4-15.old) Pétervári Kinga."— Előadás másolata:

1 Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc ALAPVETÉS 2013. február 14. (TK 4-15.old) Pétervári Kinga

2 SZERZŐDÉS

3 A szerződés fogalma A szerződés két (vagy több) fél joghatás kiváltását célzó kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata.

4 két (vagy több) fél A szerződésben bárki lehet fél, aki jogképes tehát aki jogok és kötelezettségek hordozója lehet ilyen az élve született ember – természetes személy a jog által kreált személy, a szervezeti jogalany – pl. gazdasági társaságok » bt., kkt., kft., z/nyrt., » a szövetkezet, stb. – Állam és egyes állami szervek, stb

5 akaratnyilatkozata Akaratnyilatkozat: valamilyen jog által szabályozott cél / joghatás elérését célzó szándék kijelentése történhet: szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással.

6 joghatás kiváltását célzó Joghatás: itt valamilyen szolgáltatás és ellenszolgáltatás teljesítésére kötelezés. Tűrés, tevés, nem-tevés

7 kölcsönös és egybehangzó Az akaratnyilatkozatnak kölcsönösnek és egybehangzónak kell lennie, különben nincs szerződés: a két szerződő fél saját, egyoldalú nyilatkozatának ugyanarra a célra kell irányulnia legalább a lényeges elemek tekintetében. – Nyilatkozatok értelmezése – Nyilatkozatok háborúja Nyilatkozati elv Akarati elv

8 http://www.youtube.com/watch?v=gWZztJ6ft44 Kölcsönkért kastély: Kabos Gyula jelenet

9 SZERZŐDÉS

10 Szerződések Az ígéret

11 Propaganda konyha Nyugdíj politikák Fogyasztói hitelek Szavazat nyerőfőzet Meg- takarí tások „AMIT AZ ÁLLAM MEGÍGÉR, AZT MEG IS TARTJA. MEGÍGÉRTE A NYUGDÍJAT MEG IS TARTOTTA.”

12 Ígéret alapja – Egyensúly Ígéret morális alapja – igazságosság Ígéret gazdasági alapja – Kockázatkezelés Ígéret jogi alapja – kockázattelepítés A szerződés lényege az ígéret (reciprocitás)

13 Szerződések A kockázatkezelés

14 Moral hazard József Attila: Két hexameter Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. 1936. november-december

15 Jogalanyok és jogviszonyok

16 Mitől szabály a szabály ELJÁRÁSREND FONTOSSÁGA Jogállamiság jog uralma kiszámíthatóság Modern alkotmányos demokrácia Méltányosság (fair procedure) TEKINTÉLYURALOM Tekintélyelvűség Önkényesség Kiszámíthatatlanság „igazságosság” rögzítése

17 Kereskedelmi szerződések I. Magánélet – magánjog Liberális kapitalizmus (római jogi hagyományok), amelynek alapelvei máig hatnak, ha ilyen ideális körülmények közt sosem léteztek is) Magánélet jogi szabályozása szembeállítható a közjoggal, mert a társadalom berendezkedése is lehetővé teszi, a magánélet elkülöníthető a közélettől Szabad vállalkozás = üzleti kockázatvállalás Szerződés/megállapodás = kockázatkezelési eljárás, kockázattelepítési rendszer -Nyereség maximalizálása -Maximállis/optimális eszköztakarékosság -Racionális kalkuláció (felelősség/kockázat) -Költség - haszon

18 Kereskedelmi szerződések II. Magánjog: magánélet sérthetetlenségének jogi kifejezése Kereskedelmi szerződések: a magánjog része (ez ma már lényegesen árnyalt – ld munkajog, közbeszerzés, stb) Egyenjogúság, mellérendeltség Diszpozitivitás (a jog intézményesen nem kíván eleve beleavatkozni az életviszonyokba, de az egyenlő elbánás alapján pl. mindenkire egyformán, egyenlően vonatkoznak a szabályok. (pl az üzleti tisztesség, kereskedelmi jóerkölcs, vs. megtévesztés)

19 diszpozitívitás Ptk (főként diszpozitív), Gt (jórészt kógens), Kbt (kifejezetten kógens) Nemzetközi kereskedelem szokásait / gyakorlatát követi A magánjogi intézményeknek nem kell tételes jogi alapon állniuk (elegendő a megfelelő kereskedelmi gyakorlat, ha a bíróság számára elfogadható a jogosulti követelést alátámasztó érvelés/indokolás (stricti iuris – bonae fidei obligatio) – Kogens szabályok (kereskedelem szabadságát kívánja védeni – pl. uzsora, vagy Gt.: a tőkekoncentráció, hitelezővédelem, + fogyasztói érdek, stb)

20 Kereskedelmi szerződések I. Magánélet – magánjog Liberális kapitalizmus (római jogi hagyományok), amelynek alapelvei máig hatnak, ha ilyen ideális körülmények közt sosem léteztek is) Magánélet jogi szabályozása szembeállítható a közjoggal, mert a társadalom berendezkedése is lehetővé teszi, a magánélet elkülöníthető a közélettől Szabad vállalkozás = üzleti kockázatvállalás Szerződés/megállapodás = kockázatkezelési eljárás, kockázattelepítési rendszer -Nyereség maximalizálása -Maximállis/optimális eszköztakarékosság -Racionális kalkuláció (felelősség/kockázat) -Költség - haszon

21 Kereskedelmi szerződések II. Magánjog: magánélet sérthetetlenségének jogi kifejezése Kereskedelmi szerződések: a magánjog része (ez ma már lényegesen árnyalt – ld munkajog, közbeszerzés, stb) Egyenjogúság, mellérendeltség Diszpozitivitás (a jog intézményesen nem kíván eleve beleavatkozni az életviszonyokba, de az egyenlő elbánás alapján pl. mindenkire egyformán, egyenlően vonatkoznak a szabályok. (pl az üzleti tisztesség, kereskedelmi jóerkölcs, vs. megtévesztés)

22 diszpozitívitás Ptk (főként diszpozitív), Gt (jórészt kógens), Kbt (kifejezetten kógens) Nemzetközi kereskedelem szokásait / gyakorlatát követi A magánjogi intézményeknek nem kell tételes jogi alapon állniuk (elegendő a megfelelő kereskedelmi gyakorlat, ha a bíróság számára elfogadható a jogosulti követelést alátámasztó érvelés/indokolás (stricti iuris – bonae fidei obligatio) – Kogens szabályok (kereskedelem szabadságát kívánja védeni – pl. uzsora, vagy Gt.: a tőkekoncentráció, hitelezővédelem, + fogyasztói érdek, stb)