Szociálpszichológia-5 A csoportélet pszichológiája.

Az előadások a következő témára: "Szociálpszichológia-5 A csoportélet pszichológiája."— Előadás másolata:

1 Szociálpszichológia-5 A csoportélet pszichológiája

2 Emberi kollektívák makro csoportok – társadalmi méretűek (társadalmi osztályok, rétegek) (társadalmi osztályok, rétegek) szekunder csoportok – az előzőnél kisebb, de tovább osztható csoportok osztható csoportok (vállalati üzemegységek, (vállalati üzemegységek, főosztályok) főosztályok) mikro csoportok – primer csoportok

3 Csoporttípusok, csoportismérvek Morton DEUTSCH tagjai tudatában legyenek minden mástól megkülönböztető egység mivoltuknak, egymással interaktív kapcsolatban álljanak, működjenek együtt. Egységesítő hatás  Térben közel álló tagok  Egymásra hasonlító tagok  Együtt mozgó tagok ( ez bizonyos módon fokozható pl.: egyenruha)

4 A csoportot el kell különíteni a halmaztól, osztálytól stb… Csoportípusok:  Formális  Informális Formális csoportok:  Nagysága behatárolt  Tagjai ismertek  A tagoknak speciális szerepe és a többi taggal szabályozott kapcsolata van  Belső életrend és szabályos fejlődési menet jellemzi

5 A formális csoport a társadalom funkcionális alapegysége. Soha nem elszigetelt együttes, szoros kapcsolatban áll az őt megszervező nagyobb egységgel, más csoportokkal és a társadalom egész szervezetével. Tagjait a közös célok, törekvések, érdekek kapcsolják össze. A csoportot alkotó személyek személyes, közvetlen kapcsolatban és kölcsönös függőségben állnak egymással. Sajátos belső szereprendszert, normákat, szokásokat hagyományokat, értékelési mintákat alakítanak ki. A tagok differenciált hatásokat fejtenek ki egymásra, érzelmeket váltanak ki, egységes elvárások szerinti viselkedésre, közös szempontokon alapuló véleményalkotásra késztetik őket, ezért nagy szerepe van a szocializációban is. Veszélyelhárító funkció készenléti beállítódás, egységes fellépés

6 Minimális létszám 3 fő Maximális létszám annyi, amennyi mellett még lehetősége van a tagok személyes ismeretségére, rendszeres érintkezésére, interaktív kapcsolattartásra. Ezek 10 főn felül ritkán teljesülnek. G. MILLER 10 fő a max. ezek a kiscsoportok az ennél nagyobb csoportok a nagycsoportok (virtuális)

7 Informális csoport  Intézményes mechanizmusok által nem szabályozott  Tagjai saját elhatározásukból, érzelmi alapon csatlakoznak  Közös érdekek és értékek Természetes emberi szükségletet alakítanak ki. Család, baráti társaság + minden olyan érzelmi alapon szerveződő képződmény, amelyet nem kívülről szerveznek meg. A két formáció között nincs éles elhatárolódás a formális csoport belső élete sok szempontból informális viszonyokká alakulhat át.

8 A formális kiscsoport belső rétegződése Négy strukturális réteg:  Hivatalos struktúra  Kommunikációs struktúra  Érzelmi struktúra  Feladat struktúra Hivatalos struktúra A csoportfunkciók hivatalos felosztását tükröző viszonyok (irányítás, ellenőrzés, kapcsolattartás)

9 Érzelmi struktúra Társas kapcsolatok rendszere, a csoport stabilitásának meghatározója és biztosítéka. Mérei Ferenc közösségek rejtett hálózata Változékony, számos szubjektív tényező által befolyásolt. Kapcsolódások: Zárt alakzat (3-4 vagy több) Csillag Lánc Páros kapcsolat Periférikus személyek

10 Kommunikációs struktúra Közlési síkok:  Nyelvi - szavak  Metakommunikációs – szavakat kísérő jelek  Kontextuális – csak csoport tagok számára jelentéssel bíró A csoporton belüli információ áramlás rokonszenvi hálózat fonalát követi. Problémák: lassú, egyirányú, hiányos Feladat struktúra Csoportfeladatok megoszlása Összefüggések: kommunikációs struktúrával és érzelmi struktúrával.Visszajelzések!

11 Kiscsoportjelenségek  Csoportnormák  Csoportlégkör  Csoportérték  Csoporthatékonyság  Konformitás  Csoportközvélemény  Szervezeti konfliktusok

12 Csoportnormák A csoporton belül alakul ki. A tagok által elfogadott és követett megállapodások, kollektív elvárások, működési elvek, értékítéletek rendszere. Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelezőek. Betartásuk a csoportban maradás feltétele. Bekerülésnél viszonyítási alap. A normák csoportnyomásként hatnak, fokozzák az összetartó erőt (csoportkohézió) A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg. Csoportmorál – belső meggyőződés Csoportfegyelem – kényszer, konfliktus kerülés

13 Csoportlégkör A belső életre és működésre jellemző, egységes érzelmi tónus (hangulat, kedélyállapot). Nem az egyéni hangulatok összessége, hanem a csoport egészére vonatkozó sajátosság ezt állapotként élik át a tagok. Elégedettségi szintet befolyásolják: Belső harmónia Vezetés módja Csoportnormák Mérése közvetlenül nehéz, de bizonyos jelekből következtetni lehet.

14 Csoportértékek Kollektív tevékenység eredményeként keletkezett minden olyan teljesítmény, amelyre a csoport büszke lehet. + az együttélés során kialakult minden olyan objektiváció, amely során a közösség fejlettségének mutatójaként könyvelhető el.  kiemelkedő teljesítmények  kialakított pozitív hagyományok  „mi-tudat”  kiegyensúlyozott légkör  színvonalas normák  stabil érzelmi struktúra  + a csoport tulajdonát képező vagyontárgyak

15 Csoporthatékonyság Erősokszorozódás ha a tevékenység additív és diszjunktív. additív – a kollektív erőkifejtésben megsokszorozódnak az egyéni teljesítmények, ami fokozza a hatékonyságot (pl.: egy romos épület eltakarítása) diszjunktív – a teljesítény attól függ, hogy a leginkább teljesítőképes tag mit produkál A csoport hatékonyabb, mint az egyén, alkalmasabb a hibák felismerésére és helyesbítésére, az egyént olyankor is képes motiválni, amikor ez nehéz. (MOSCOVICI) konjunktív tevékenységnél a csoport hátráltat, mert ilyenkor a legkisebb teljesítményű taghoz kell viszonyulni (falazás párhuzamos munka)

16 Csoporthatékonyságot befolyásolja:  Megelégedettség  Biztonság  Csoport vonzereje  Csoport megtartóképessége  Szubjektív tényezők (egyéni rugalmasság, alkalmazkodó képesség, alkalmazkodó képesség, fizikai és szellemi teherbírás) fizikai és szellemi teherbírás)Konformitás Egyén és csoport között kölcsönös, egymást meghatározó viszony áll fenn. Nem pejoratív alkalmazkodást jelent

17 Csoportközvélemény A kollektíva közös véleményét, nézetét tükrözi. Több funkciója lehet:  Csoportcélok megfogalmazása  Cselekvési tervek kialakítása  Kohézió erősítése  Csoport közösséggé kovácsolása  Kritikai jelleg klb. problémák felszínre hozása csoport öntisztálás eszköze csoport öntisztálás eszköze szankcionálás szankcionálás Megnyilvánulási formái változatosak. A közvélemény formálói a csoporttagok, de gyakran a hangadók vagy a vezetők. Általában sohasem egységes, de fontos a többségi vélemény.

18 Szervezeti konfliktusok Egy része társas jellegű (kétszemélyes), nagyobbrészt kettőnél több személy, illetve egyén és csoport között jön létre. Kiváltó okok:  Személyes forrás  Szituációs forrás  Strukturális forrás A konfliktus dinamikus folyamat, elkülöníthető szakaszok alkotják megelőző állapot előállnak helyzeti adottságok, feltételek (konfliktus lehetősége) Tudatosulás után konfliktus vagy megegyezés. Ha érzelmileg azonosul, még megegyezhetnek, ha nem K