Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest 2011. november 5.

Az előadások a következő témára: "Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest 2011. november 5."— Előadás másolata:

1 Hiányszakmákat tanuló végzős szakiskolások Mártonfi György Budapest 2011. november 5.

2 Mi a hiányszakma?  Kommunikációs terminus Szakma, amelyről úgy gondolják, hogy hiány van, amelyben tartós hiányt jeleznek a gazdaság szereplői  Szabályozási terminus (RFKB – 2 kat.) Amelyek képzésében résztvevők előnyöket élveznek –Iskola: nagyobb beiskolázási lehetőség, pályázatok –Diák: ösztöndíj, magasabb juttatások, Útravaló program –Képző cég: kedvezőbb költségtérítés, pályázatok  Speciális magyar „intézmény”, más országokból nem ismerünk hasonlót, angol megfelelője nincs is a hiányszakma kifejezésnek

3 2010 KMÉMÉADAKDNYDDD kőműves11111117 gépi forgácsoló11111117 ács-állványozó11111117 hegesztő11111117 villanyszerelő11111 16 géplakatos11 1 3 csőhálózat- és berendezés szerelő 1 11 3 szerkezetlakatos 11 1 3 szerszámkészítő 1113 festő, mázoló és tapétázó11 2 elektronikai műszerész1 12 burkoló1 12 szakács 1 1 2 szociális gondozó 1 1 2 húsipari termékgyártó 11 2 gazda 1 12 szabó 1 1 2

4 Miért jeleznek hiányt egyes szakmákban?  Bérviszonyok („Nincs hiányszakma, csak rosszul fizetett szakma van!”)  Munkakörülmények  Perspektíva (sokszor hanyatló ágazatokban – pl. varrodák, nehéz az előrelépés)  Foglalkoztatási biztonság (pl. építőipar idényjellege és a fekete munka elterjedtsége)  Társadalmi presztízs

5 Hiány van a hiányszakmákban?  „Úgynevezett hiányszakmák” (© Köllő János)  A hiány „bemondáson” alapszik („a betegtől megbízható anamnézis nem nyerhető" /Köllő/ - érdekkötöttség)  A hiány mértéke nem megállapítható (bér stb. miatt)  A hiányszakmát tanulók munkaerő-piaci abszorpciója nem jobb, mint a többi szakmában  „A magyar szakmunkás munkahelyek betöltéséhez átlagosan három hét, a régiós átlagnál rövidebb idő szükséges” /Köllő/  „Munkaerőhiány és kínálati többlet azonos szakképesítéssel” (Juhász Á.– Juhász J.– Borbély-Pecze T. B., 2009)  A regisztrált munkanélküliek közötti listán az élen álló foglalkozások között sok a hiányszakmában kiképzett (sok az elbocsátás is, a visszakerülésnek korlátai vannak)  Helyi hiányok (mobilitási korlátok, alternatív előnyök)  Médiahatás

6 Kis kitérő: A középfokú szakképzés bemeneti szabályozásának három alapmodellje  I. A fiatalok szabadon választhatják meg, hogy milyen képzésben vesznek részt, az oktatási kínálat ehhez igazodik, függetlenül a tényleges munkapiaci kereslettől. II. Számos tényező – munkaadói javaslatok, munkaerő-piaci előrejelzések és a diákok preferenciái – alapján tervezik a képzési helyek volumenét. III. A fiatalok szabadon választhatnak, de csak a munkaadók által felkínált képzési helyek közül.

7 A hiányszakma szabályozás funkciója és hatása a bemenetre FUNKCIÓ  Deklarált : növelni az iskolai beiskolázást a hiányszakmákra (és a szakmunkás szintre)  Nem deklarált: az ebben érdekelt érdekcsoportoknak kedvezni (leginkább a kevéssé versenyképes, hazai kkv-knak és a képzőknek) Hatás a beiskolázásra  A szakiskolai beiskolázáson belül többen tanulnak hiányszakmát (ösztöndíj)  Az iskolarendszerben a képzési arányok elmozdulnak, 2007 óta nő a szakiskola aránya (további drasztikus elmozdulás van tervben)

8 Iskolarendszerű és felnőttképzés  A szakmunkás (OKJ 30-as vagy ISCED 3-as) szinten a képesítések 70%-át a felnőttképzésben adják ki  A felnőttképzési kimenet egy éven belül realizálódik, az iskolarendszerű csak több év múlva, más a hiányra való reakcióidejük  Az iskolarendszerből kilépő szakmunkások a kiemelten támogatott szakmákban max. harmada dolgozik 8 hónappal végzés után a szakmájában (MKIK GVI)  A felnőttképzésben rövid távon magasabb, hosszabb távon alacsonyabb a szakmájukban dolgozók aránya (a képzések eltérő minősége – kulcskompetenciák!)  RFKB-döntések értelme és legitimitása kérdéses

9

10 Szakiskolát végzettek státusza 1 évvel a végzés után

11 Első munkahelyének lesz-e köze a most tanult szakmához? (%, Szalma Ivett számításai)

12 Mit gondol, 5 év múlva a munkahelyének várhatóan lesz-e köze a most tanult szakmához? (Sor) Az iskola elvégzése után mit gondol, el tudna helyezkedni a szakmájában? (Oszlop)– Hiányszakmát tanulók szakiskolások, Szalma Ivett számításai

13 Romák aránya a végzős szakiskolások között

14 Hány osztályt végzett, mielőtt elkezdte tanulni a szakmát? (%)

15 Ha ennek az iskolának az elvégzése után úgy döntene, hogy munkát vállal, el tudna helyezkedni a szakmájában?

16 Az iskola elvégzése után mennyiért tudna elhelyezkedni a szakmájában?

17 Romák és nem romák bérvárakozásai

18 Konklúziók  Kérdéses, hogy értelmes-e a hiányszakma kategória  A végzős romák mutatói rosszabbak ugyan, mint a nem romáké, de drámai különbségek a lemorzsolódás mértékében vannak (Kertesi-Kézdi)  A szabályozás rossz irányt követ (iskolarendszert akarja harmonizálni, miközben annak „harmonizációs” funkciója gyenge  A döntésben egy érdekcsoport kiemelt szerepet kap  Alacsonyabb szintű, kevésbé perspektivikus és transzferálható irányba mozdul el a képzési struktúra  Növekszik a nemek közötti esélykülönbség  Minőségcsökkenés a szakképzésben és a munkaerő versenyképességében

19 Köszönöm a figyelmet! martonfi.gyorgy@ofi.hu