Tovább együtt eredményesen … A FELSŐ TAGOZAT ÍGY.

Az előadások a következő témára: "Tovább együtt eredményesen … A FELSŐ TAGOZAT ÍGY."— Előadás másolata:

1 Tovább együtt eredményesen … A FELSŐ TAGOZAT ÍGY

2 Tevékenységeink főbb lépései: Előkészületek: érdeklődő gyermekek és szüleik kiválasztása, majd bevonása a programba. Gyermek profiljának megalkotása többféle eszközzel többféle szempontból. Céljaink és a hozzátartozó feladataink, tevékenységeink meghatározása átvezetési terv elkészítésével.

3 1. lépés: A gyermek „kiválasztása” A gyermekek szüleinek „kínáltuk fel” a programhoz való csatlakozás lehetőségét. Kétféleképpen került kiválasztásra gyermek a felső tagozaton: Szülői értekezleten vetettük fel, illetve érdeklődőknek további információval segítettünk a döntésük meghozatalában. Előre kiválasztott gyermek szülőit felkértük a csatlakozásra fogadóórán.

4 A kiválasztott gyerekek: Mind a négy évfolyamon egy-egy diákot vontunk be. 5-6. évfolyamon a fő cél: Gyermek kiemelkedő képességeinek feltérképezése, jobb megismerése, ezek kibontakoztatásának elkezdése. 7-8 évfolyamon a fő cél: A gyermek már megismert „kiválóságainak” tükrében a továbbtanulásra hangolódás, illetve az ideális középfokú intézménybe való átvezetés.

5 2. lépés: A „profilalkotás” Háromféle módszert alkalmaztunk: EQ-tesztet töltettünk ki osztályszinten.  A gyermekek életkori általános elváráshoz viszonyított érzelmi fejlettségét ismerhettük meg ezáltal. A tanulót tanító tanárok, tanítók és segítő kollégákkal együtt kompetencia kérdőívet készítettünk el, majd értékeltünk ki. A szülőkkel szintén elkészítettük az előbbi kérdőívet, továbbá egy mélyebb szülői interjúra is sor került.

6 EQ teszt: (Képes Érzelmi Intelligencia Teszt a 10-15 éves korosztály számára) Feladat: saját és más érzelmeinek felismerése velük azonos korú gyermekek képei alapján.

7 Mind a négy osztállyal kitöltette az iskolai pszichológusunk, Balog Renáta az EQ-t. A kitöltést követően egy-két héttel az egész közösséggel ismertette az általános eredményeket, majd kérésre bővebben is jellemezte négyszemközt a bővebb információra éhes diákokat, illetve a „kiválasztottakat”.

8 Kompetencia kérdőív: (Különféle kompetenciaterületek feltérképezése kérdőívvel) A tanulót együtt tanító, fejlesztő és nevelő kollégák, illetve szülők töltötték ki saját belátásuk és rálátásuk szerint. Pl. A számok és adatok kezelésére a készségtárgyat tanítók nem mindig adtak választ. 3 területet jellemez: - hatékony kommunikáció - önirányítás - együttműködés csoportban

9 A három terület közül többségüknél az interperszonális kommunikációjuk fejlettebb. Pl. ismerik és használják az udvariassági formákat, a másik érzelmeit felismerik, figyelembe veszik tevékenységük során. Az EQ teszt is hasonló eredményt hozott: sokan inkább felismerték a másik érzelmeit, mint a sajátjukat. A fejlesztésre szoruló terület: a hatékony kommunikáció, főként a problémák felismerése és kezelése.

10 Egy-két adat ízelítőül

11 Szülői interjú: Előzetes kérdéssor alapján történt. A legtöbb szülő kedvesen és közlékenyen válaszolt, mesélt gyermekéről, sőt volt aki kitüntetve érezte magát, hogy gyermeke a kiválasztott gyermekek közé került. Általános kérdések: :: -Alap családi adatok (pl. szülő iskolázottsága) -Gyermek feladatai a családban, pl. napirendje -A szülő elvárásai -A gyermek vágyai, példaképei, társas kapcsolatai

12 3. lépés: Az átvezetési terv elkészítése Ezt követően gyermek „profilrajzát” megismerve elkészítettük az átvezetési terveket. Tartalmazza: A gyermeket fejlesztők adatait, megfigyeléseit a tanulóról, konkrét feladatai, tevékenységeit a tanuló fejlesztésében, „átvezetésében”. A felső tagozaton a központi, kollégákat koordináló személy az osztályfőnök lett.

13

14

15 Tapasztalataink: Milyen nehézséggel találkoztunk: Nehéz felső tagozaton az együttműködést megszervezni, mivel a kollégák leterheltek, és a napirendjüket alig tudják összehangolni egy-egy hosszabb megbeszélésre. Olykor a szülők is nehezen fogalmazzák meg terveiket. Gazdagodtunk, …,mert rendszerezettebben, egymással „párbeszédben” folyt a gyermek fejlesztése. Mert nem a gyermek hátrányainak csökkentésére, hanem arra fektettük a hangsúlyt, hogy miként tudnánk a kiválóságában erősíteni., mert a „nagy” távoli célt a szülővel összefogva kisebb, gyermek számára is „megfogható” alcélokra osztottuk.

16 Köszönöm szépen kedves figyelmüket!