Mit tudunk kezdeni egy ADHD-s gyermekkel?

Az előadások a következő témára: "Mit tudunk kezdeni egy ADHD-s gyermekkel?"— Előadás másolata:

1 Mit tudunk kezdeni egy ADHD-s gyermekkel?
Tarnai Mária pedagógiai szakpszichológus

2 Az ADHD szemüvegén keresztül
Vizuális ingerek, digitális bennszülöttek  túlpörgés Jellemzők: Nucleus caudatus gátló funkciót ellátó területén a neurotranszmitterek nem megfelelő mennyisége Önkontroll, szabályozó funkciók gyengesége, túltevékenyek, nem akkor és nem úgy mozognak  erősítés, szabályozó környezet fontossága izomtónus és a mozgások szabályozásában. A magok szabályozzák az emocionális indíttatású mozgásokat. Ezek mellett a bazális ganglionoknak a kognitív és az affektív funkcióban és talán a memóriában is szerepük van

3 Mit érezhet? (önértékelés, önbizalom, pygmalion-effektus)
hozzáállás, elfogadás fontossága Pozitív énkép kialakítása, erősítése Viselkedés módosítása, tanulási folyamat Farmakoterápia (fékek alulműködése - stimulánsok, amelyek az idegi átvivő anyagok termelését serkentik  képes lesz fékjeit használni, ingerhiánya csökken, figyelme javul)

4 A gyermek érzelmi életének alakulása
Énkép formálása: Erősségek hangsúlyozása, elfogadás Bizalom megteremtése Önállóság, apró feladatok  sikerélmény, önbecsülés nő, kompetencia megélése A jónak/helyesnek az észrevétele, azonnali visszajelzés Fizikai kontaktus – érzékenyítés (csiki-terápia; Jacobson-féle passzív relaxáció)

5 Viselkedés Tanulási folyamat eredménye  változtatható
Példa: ha Gyerek akkor kap figyelmet, amikor „rosszalkodik” Ha akkor kap figyelmet, amikor „jó”, akkor a tünet megszűnik PROBLÉMA VISELKEDÉSNEK NEM OKA, HANEM CÉLJA VAN!

6 Hogyan lehet pozitívan megerősíteni egy kívánt / nem kívánt viselkedést?
Motivációval (külső/belső) Odafigyeléssel Törődéssel Privilégiumokkal (pozitív dolgok megkapása, jutalom, helyzeti előny)

7 A változás/tatás lépcsőfokai
Problémás viselkedés megfogalmazása Miért áll fenn? Kívánt viselkedés megfogalmazása Stratégia megtalálása

8 1) Kommunikáció Nonverbális kommunikáció
Hatékony verbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció

9 2) Szabályok Pozitív megfogalmazás Egyértelműség Kiszámíthatóság
Következetesség Helyhez és időhöz Mérhetőség

10 3) Pozitív megerősítés Észrevételezés Szóbeli közlés Jutalmazás

11 Miért az erőfeszítést dicsérjük
Miért az erőfeszítést dicsérjük? (Dweck, 2012; idézi Kő és mtsai, 2014, 34. o.) Fix gondolkodásmód Növekedés-orientált gondolkodásmód Intelligenciáról alkotott elképzelés Állandónak, statikusnak tekinti igyekszik visszaigazolni a képességeit Fejleszthetőnek tekinti Tanulni akar Kihívások Elkerüli Örömmel fogadja Akadályokkal kapcsolatos attitűd Könnyen feladja Igyekszik leküzdeni őket Erőfeszítés Haszontalannak ítéli A siker erőfeszítéssel érhető el Kritika Elutasít Tanul a kritikából Hibák A gyenge képesség bizonyítéka A hibákat természetesnek tekinti, tanul belőlük Mások sikere Fenyegetve érzi magát Tanul belőle

12 c) Jutalmazás Cél: motiváció fenntartása, növelése
Vizuális eszközök segítségével a gyermek folyamatos visszajelzést kap a magatartásáról Egy-egy újabb jutalmazási időszakban tiszta lappal indul, ettől újabb erőfeszítés várható. Miért fontos? Egy viselkedésre, melyet meg akarunk erősíteni, többször felhívjuk a figyelmet.

13 4) Időbeosztás Miért fontos?
Egyértelmű, mikor mi történik, biztonságot nyújt, gyermek tudhatja, mire számíthat Feladatot ad, nincsenek „üresjáratok”

14 5) Negatív konzekvenciák
Néhány gondolat a büntetésről: Azonnali hatás, de nem alkalmas, hogy kívánatos gondolkodás és viselkedésmód felé tereljen Megállítja az pl. agresszív viselkedést, de nem oldja meg az alapproblémát Agresszivitás modellül szolgálhat Elkerülő magatartást, ellenállást, haragot vált ki Helyette: jutalom elmaradása, figyelem-megvonás, time out - viselkedés kioltódásához vezet

15 Szóbeli kritika Gyermek nem kívánatos viselkedésére adott azonnali szóbeli válasz Tettet minősítsük, ne a személyt (pl. buta, idióta, neveletlen, rossz…) Gyermek személyének szóló bírálat súlyosan érinti a gyermek önmagáról alkotott képét, önbizalmát (5:1) Nem tartozik a nyilvánosságra! Nem szabad korábbi esetekre hivatkozni, azt felhánytorgatni

16 „Tűzoltás” 1.Figyelem-megvonás 2.Jutalom elmaradása 3.Time Out
Csak addig tartson, ameddig a problémás viselkedés tart! Mindig adjunk esélyt javításra, jóvátételre!

17 Szülőkkel való együttműködés
A szülőt is az ő szülői tevékenységének pozitív megerősítése mentén lehet együttműködésre bírni! A gyerek dicsérete akár más szülők előtt is történhet, de a kritika csak négyszemközt Gyerek erősségeinek kihangsúlyozása ”Kritika”

18 Egyéb ötletek Önkontrollt fejlesztő játékok Varázsjátékok
Autós Mókuska-mókuska, ki a házból! Szoborjáték (zenére, hullahopp karika) Útvesztős Tűz-víz-repülő Együtt zenélés hangszerekkel Papírtépkedős Varázsjátékok Zene, tánc, művészet, sok mozgás /Jacobson-féle passzív relaxáció/

19 Felhasznált irodalom Hallowell, E.M.; Ratey, J.J. (2014) Szétszórtság A gyermek- és felnőttkori figyelemhiányos zavar (ADHD és ADD) felismerése és leküzdése. Ursus-Libris. Gyarmathy, É. (2002). A hiperaktivitás kezelése. In: Új Pedagógiai Szemle, o. Gyarmathy Éva: Kórkép és korkép a hiperaktivitás és hiperaktivitászavar kapcsán.

20 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!