Kötelmi jog II. - általános rész - összeállította: Jójárt Eszter.

Az előadások a következő témára: "Kötelmi jog II. - általános rész - összeállította: Jójárt Eszter."— Előadás másolata:

1 Kötelmi jog II. - általános rész - összeállította: Jójárt Eszter

2 Áttekintés Szerződésmódosítás, -megszűnés teljesítés nélkül Teljesítés Szerződésszegés A szerződést biztosító mellékkötelezettségek Elévülés, beszámítás Kárfelelősség feltételei, vagyoni kár

3 Fennáll-e még a szerződés…? Ha a létező, érvényes és hatályos szerződés az eredeti (szerződéskötéskori) tartalommal fennáll, akkor azzal a tartalommal követelhető a teljesítés. Optimális esetben a szerződés, és a szerződés keletkeztette kötelem a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. Előfordulhat, hogy a szerződés nem éli meg a teljesítést, hanem azelőtt megszűnik, vagy módosul, s akkor ezt a módosított tartalmú szerződést kell teljesíteniük a feleknek.

4 A szerződés (és a kötelem) megszűnése Megszűnés-megszüntetés. A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt két esetben szűnhet: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk.) ad rá lehetőséget! A szerződés megszűnése a fenti két eset körében történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan az egyik fél akaratnyilatkozata útján. Közös megegyezéssel: – a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; –a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. Egyoldalúan: -a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással -a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja).

5 Módosult-e a szerződés tartalma a megkötés óta? A szerződésmódosítás háromféleképpen történhet: - a felek által; - jogszabály által; - bíróság által. Felek általi szerződésmódosítás: bármikor helye van, tartalom és jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik. A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni. Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget tévedés címén nem támadhatják meg.

6 Szerződésmódosítás jogszabály által Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye). Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződést utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz?

7 Bírói szerződésmódosítás Egyedi szerződés módosításának kivételes módja. Ex nunc hatályú, valamennyi fél érdekének mérlegelésével. Kivételesség mibenléte: - csak tartós jogviszony - szerződéskötés után beálló változás - lényeges, jogos érdeksérelem.

8 Mi a szerződésszerű teljesítés? Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? (Milyen módon?)‏ - (Kinek / ki által?: személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd)‏ - Hol? - Mikor?

9 Mivel teljesítek? (mód)‏ Fő- és mellékszolgáltatás Adásra, tevésre, nem-tevésre (tartózkodása), helytállásra irányuló szolg. Osztható - oszthatatlan szolgáltatás Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű szolg. (teljesítési segéd igénybevétele lehetséges-e?)‏ Egyszeri, tartós, időszakos szolg. Visszterhes – ingyenes szolgáltatás (visszterhesség vélelme)‏ Egyedi – fajlagos – zártfajú Vagylagos szolgáltatás Pénzszolgáltatás (kamat = pénzhasználat ára; késedelmi kamat; kárkamat mint sajátos késedelmi kamat)‏

10 Teljesítési segéd (ki?)‏ Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele ált. kizárt. Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó). A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel. A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő| – fuvarozó – kiskereskedő)‏

11 Hol teljesítek? Elsődlegesen a felek akarata (szerz.) határozza meg. Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a felek nem zárták ki: - főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye, ill. székhelye - kivételek: a) jogi személyek közötti szerz.-nél a jogosult székhelye b) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. székhelye c) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással elszállítás, elküldés végett; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

12 Mikor teljesítsek? A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai. Diszpozitív szabályok: - egyidejű teljesítés követelése (visszatartási jog, részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás)‏ - ingyenes szerződés: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.

13 Szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, mivel a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (a mivel utáni rész a szerződésszerű teljesítés)‏

14 Szerződésszegés fajtái Nevesített és nevesítetlen. A nevesített leggyakoribb esetei a főszolgáltatás vonatkozásában: –kötelezetti késedelem, –jogosulti késedelem, –hibás teljesítés, –lehetetlenülés, –a teljesítés megtagadása. Egyes szerződéstípusoknál nevesített a mellékkötelezettség megsértése is pl. együttműködési, ill. tájékoztatási kötelezettség, megfelelő csomagolási, értesítési kötelezettség megsértése (fuvarozásnál).

15 A szerződésszegés jogkövetkezményei Két alapvető csoport: - ahol egyáltalán vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények). - ahol a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények). A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk., itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. (lsd. később)‏ A Ptk.-ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció).

16 A kötelezetti késedelem Fogalma: - ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből szükségszerűen következő teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - fentiek hiányában, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. Nem következik be a késedelem: - ha a jogosult a teljesítésre halasztást adott (póthatáridő); - vagy ha a jogosult késedelemben van.

17 A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei Tejesítés követelése vagy elállás. (Elállásnál a teljesítési érdek megszűnését nem kell bizonyítania a jogosultnak 2 esetben: fix ügylet; póthatáridő eredménytelen eltelte.)‏ Késedelmi kamat pénztartozás esetében - akkor is jár, ha a kötelezett késedelmét kimenti - akkor is jár, ha az alapügylet egyébként kamatmentes - mértéke term. szem., ill. term. szem. és gazd. szerv. viszonylatában: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat (gazd. szerv. között: jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege)‏ - túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti

18 A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei Szubjektív = felróhatóságtól függ, a jog vélelmezi, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, azaz a szerződésszegő fél nem úgy járt el a teljesítés vonatkozásában (itt: határidőben való teljesítés és a késedelem elhárítása érdekében), ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Két szubjektív jogkövetkezmény: - késedelmi kötbér (nem mentesít a teljesítés alól, akkor is követelhető, ha a szerződésszegés nem vezet kárhoz, de! kárátalány jelleg, meghatározásának 2 módja lehet; bírósági mérséklés; utána ügyleti kamat kikötése semmis)‏ - kártérítés = a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható

19 A jogosult késedelme A jogosult késedelembe esik, ha: - a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem fogadja el; - elmulasztja a teljesítéshez szükséges nyilatkozatokat, intézkedéseket - nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza. Objektív jogkövetkezmények: - a jogosult a felelős őrzésből eredő költségeket köteles megtéríteni a kötelezettnek, - kárveszélyviselés, - késedelme idejére kamatot nem követelhet, - késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés.

20 A hibás teljesítés Csak kölcsönös szolgáltatásoknál értelmezhető (visszterhesség). Fogalma: a szolgáltatás tárgya a teljesítés időpontjában valamilyen okból nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Okok lehetnek: fizikaiak (ún. kellékhiba: mennyiség, minőség nem megfelelő, vagy mást szolgáltatnak) és/vagy jogiak (ún. jogi hiba). Más-más jogkövetkezményt vonzanak: kellékszavatosság – jogszavatosság.

21 A hibás teljesítés jogkövetkezményei 1. Objektív jogkövetkezmények: Kellékszavatosság: kellékhibánál; jogszavatosság: jogi hibánál Költségviselés a hiba okozójánál (szavatossági igénnyel felmerülőt + szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatosat)‏ Jótállás („garancia”)‏ 2. Szubjektív jogkövetkezmények: - hibás teljesítésért kötbér (nem zárja ki a teljesítés vagy a hiba kiküszöbölésének követelését!)‏ - kártérítés

22 Kellékszavatosság Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!)‏ A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba: nincs elállás, facultas alternativa): - kijavítást vagy kicserélést; - árleszállítást vagy elállást.

23 Jogszavatosság Fogalma: kimentést nem tűrő felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja Adásvétel, bérlet (jogosulti) Igények: –Jog megszerzését akadályozó hibánál: Felhívás akadálymegszüntetésre v. biztosítékadásra Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz.kötésből eredő károknak a követelése –Jog korlátozott megszerzése Felhívás tehermentesítésre, vagy maga tehermentesít Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása fejében árleszállítás követelése

24 Jótállás Objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség szerződésszerű teljesítésre Alapja: jogszabály, szerződés Lényege: bizonyítási teher megfordul (kellékszavatossághoz képest): azaz itt a kötelezett bizonyítja, hogy teljesítéskor nem volt hiba.‏ Egyebekben kellékszavatosság szabályai, azzal párhuzamosan is igénybe vehető

25 Lehetetlenülés Megszűnési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!)‏ Fajtái: –fizikai –jogi –gazdasági (vitatott). Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés Mindkét félnek felróható vagy egyiknek sem: mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet

26 A teljesítés megtagadása A jogosult a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között választhat, ha a kötelezett a szerződés teljesítését megtagadja. A konkrét esettől függ, melyiket célszerű választani.

27 A szerződés teljesítésének biztosítékai (mellékkötelezettségek)‏ A főszolgáltatáshoz/főkötelezettséghez igazodik a jogi sorsuk: járulékosak. Céljuk a főszolgáltatás szerződésszerű teljesítésének a biztosítása. Több fajtája van, ezeknek is sokféle csoportosítása lehetséges.

28 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek fajtái A leggyakoribb csoportosítások: –a teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettségek (ha a kötelezett egyáltalán nem akar teljesíteni): foglaló kötbér jogvesztés kikötése tartozáselismerés. –a teljesítési képességet fokozó mellékkötelezettségek (ha akar, de nincs miből): dologi biztosítékok vagy személyi biztosítékok.

29 Dologi biztosítékok Egy vagy több dolog (esetleg vagyon vagy jog vagy követelés) jelenti egy követelés fedezetét. Fizetőképesség előmozdítására szolgálnak. Típusai: –zálogjog –óvadék –fiduciárius ügyletek –fedezetigazolás.

30 Személyi biztosítékok Fizetőképesség előmozdítását szolgáló jogintézmények, ahol nem egy meghatározott dolog, illetve vagyon(összesség) jelenti egy követelés fedezetét, hanem egy harmadik személy helytállása. Fajtái: –bankgarancia –kezesség (készfizető vagy sortartó /egyszerű/ kezesség)‏.

31 Foglaló Teljesítési készséget előmozdító mellékkötelezettség Lehet pénz vagy más, ingó dolog. A szerződés megkötésekor át kell adni, két (és fél) funkciója van: –a szerződéskötés jeléül szolgál; –biztosítékul szolgál, a szerződés meghiúsula esetére (akinek felróható a meghiúsulás, ha az az adó fél: elveszti a foglalót vagy, ha az a kapó fél, azt duplán köteles visszaadni – ez a feledik, büntetés funkció! - ha nincs felróhatóság, vagy mindkét félnek felróható a meghiúsulás, akkor a foglaló visszajár).

32 Foglaló folyt. Ha a szerződés teljesedésbe megy: a vételárba beszámít. Kárátalány jellege van: fix összeg, amely mindenképpen jár a szerződés meghiúsuláskor, s az ezen felüli kár kártérítésként követelhető. A foglaló a teljesítés követelését nem zárja ki. Adásvételnél, bérletnél gyakori.

33 Kötbér Teljesítési készséget biztosító mellékkötelezettség. Két esetben lehet szerepe: ha a kötelezett nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (vö. késedelem, hibás teljesítés). Teljesítés csak a nem szerződésszerű teljesítés után járó kötbér mellett követelhető! Pénz, csak írásban köthető ki. A szerződésszegéskor esedékes ( csak ekkor kell megfizetni). Kárátalány: szolgáltatás %-ban vagy Ft/nap. Kötbér után ügyleti kamatot kikötni tilos (semmis)! Vállalkozásnál gyakori.

34 Elévülés 1. Lényege: az igény érvényesítésének bírói kikényszeríthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. Kezdete: a követelelés esedékessé válása. Ideje általában 5 év. Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

35 Elévülés 2. Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb.), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

36 Elévülés 3. Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: –a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; –a követelés bírósági úton való érvényesítése; –a követelés megegyezéssel történő módosítása; –egyezség; –tartozáselismerés a kötelezett részéről; –a kötelezett értesítése az engedményezésről.

37 Beszámítás Egynemű (pénzben kifejezhető értékű) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk. Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok.

38 A szerződésszegésért és a szerződésszegésen kívül okozott károkért való felelősség feltételei Jogellenes magatartás Kár mint eredmény Okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között Felróhatóság (vétkesség). A fenti feltételek együttesek! És feltétel még a károsult oldalán az önhiba és a károsulti közrehatás kizártsága.

39 A vagyoni kár elemei Teljes kártérítés elve, kompenzáció mint elsődleges cél. A kár lehet vagyoni és nemvagyoni (utóbbi nem is igazán kár). A vagyoni kár elemei: –a vagyonban beállott tényleges értékcsökkenés, –az elmaradt haszon, –a kárelhárítás, kárenyhítés körében felmerült költségek.