A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat.

Az előadások a következő témára: "A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat."— Előadás másolata:

1 A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 12.

2 A természeti talajképző tényezők mellett napjainkban nagy jelentősége van a talajok fejlődésében az emberi tevékenység hatásának is. Elsősorban a mezőgazdasági termelésnek van meghatározó szerepe. Környezettudatos termelési módszerekkel javítani lehet a talaj minőségén. Általánosabb azonban sajnos, hogy a meggondolatlan, kizsákmányoló gazdálkodás miatt néhány évtized alatt nagy területen következik be talajromlás és talajpusztulás. Eróziós csatorna felhagyott szántóföldi területen

3 1. A sivatag terjeszkedésének antropogén okai Afrikában A Száhel-övezet földrajzi elhelyezkedése és növényzettel való borítottsága (forrás: www.earthobservatory.nasa.gov) A Száhel-övezet a múlt évszázad második felében vált közismertté a sivatag terjeszkedéséről és az elhatalmasodó éhínségről. A természeti feltételek ilyen mérvű romlásához azonban az ember is hozzájárult. Az egymást kiegészítő növénytermesztés és nomád állattenyésztés évezredeken át ökológiai egyensúlyban volt a természeti környezettel.

4 A Föld sivatagosodásra érzékeny területei

5 Erősen pusztult, felcserepesedett talajfelszín a Száhel- övezetben (forrás: www.churlsonewild.files.worlspress.com) A túlnépesedés felborította a kialakult, kényes egyensúlyi állapotot. A növekvő lakosság egyre több vizet és fát használt fel. Nagy területeket égettek fel, hogy minél nagyobb területen tudjanak növénytermesztést folytatni. A természetes növénytakaró kiirtása miatt a rövid, záporszerű esőzések könnyen lehordták a felszínről a vékony termőréteget. Megoldás: egyre nagyobb területen kezdik el újra a hagyományos kölest és cirkot vetni. Alacsony kőfalakat építenek, hogy az esővíz ne tudjon elfolyni és ne csökkenthesse tovább a talajréteget. A folyópartokon ligeteket telepítenek, hogy csökkentség az eróziót. Felhasználják a szerves trágyát

6 2. Erdő a Negev-sivatag peremén A Yatir-erdő földrajzi helyzete A Negev-sivatag félszáraz peremén tudományos kutatási céllal telepítettek fenyőerdőt, ahol a félszáraz területek erdősítésének lehetőségeit tanulmányozzák. A terület a Yatir-erdő. Erdmények: csökkenti a légkör CO 2 tartalmát javítja a terület mikroklimatikus viszonyait feltöri, lazítja a talajt jelentős méretű területet hódít el a sivatagtól

7 3. Öntözéses gazdálkodás 5000 évvel ezelőtt Mezopotámia területi kiterjedése az öntözéses mezőgazdaság idején (forrás: www.2.bp.blogspot.com)

8 Az első sumérek az Eufrátesz vizének elosztására alapított földművelésből, valamint halászatból éltek. A 4. évezred elejétől indult rohamos fejlődésnek Dél-Mezopotámia. Erre a korra tehető az eke feltalálása és az első csatornák megépítése. Az intenzív öntözéses gazdálkodás a szikesedés veszélyét rejtette magában. Az öntözéses földművelés másfél évezred alatt tönkretette Dél-Mezopotámia talaját. A földművelés súlypontja ekkor fokozatosan északabbra tevődött át, ahol megmaradtak az ősibb, esőzéses gazdálkodásnál.

9 4. A vörösiszap talajtani hatása 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 300×500 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, körülbelül 600–700.000 köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az átszakadt ajkai zagytározó és környezete a katasztrófa másnapján (forrás: www.wikipedia.hu)

10 5. Az erdőirtás hatásai a Kárpát-medencében Az emberi megtelepedés velejárója az erdők irtása, azonban az emberi beavatkozások kezdete és mértéke tekintetében jelentős regionális eltérések tapasztalhatók. A vegetációrekonstrukció segítségével megállapítható, hogy hazánk mai területén az erdők aránya emberi beavatkozások nélkül 85,5% lenne. Magyarország erdővel borított területei napjainkban (forrás: www.enfo.agt.bme.hu)

11 Köszönöm a figyelmet!