Az antik római kultúra Róma felemelkedése és a Birodalom kialakulása Az Augustus-i aranykor Társadalmi és politikai berendezkedés Filozófia, irodalom,

Az előadások a következő témára: "Az antik római kultúra Róma felemelkedése és a Birodalom kialakulása Az Augustus-i aranykor Társadalmi és politikai berendezkedés Filozófia, irodalom,"— Előadás másolata:

1 Az antik római kultúra Róma felemelkedése és a Birodalom kialakulása Az Augustus-i aranykor Társadalmi és politikai berendezkedés Filozófia, irodalom, történetírás

2 Az Appennin-félsziget benépesedése Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok Kr.e. I. évezred – Itália lakosságának zöme italicusok: sabellusok, umberek, oscusok, latinok Kr.e. 7. sz. – a népmozgások következtében – gallok, görögök, latinok, ligurok, etruszkok. Kr.e. 7. sz. – a népmozgások következtében – gallok, görögök, latinok, ligurok, etruszkok.

3 Etruszkok Több elmélet az eredetükről Több elmélet az eredetükről Hérodotosz: a kis-ázsiai Lűdiából vándoroltak be Toscanaba, kb a Kr.e. 9-8. sz.-ban Hérodotosz: a kis-ázsiai Lűdiából vándoroltak be Toscanaba, kb a Kr.e. 9-8. sz.-ban Kr.e. VII-V. sz. – az etruszk kultúra virágkora – Etrúria Kr.e. VII-V. sz. – az etruszk kultúra virágkora – Etrúria Hanyatlás - Kr.e. IV. sz. vége → rómaiak (latinok) felemelkedése Hanyatlás - Kr.e. IV. sz. vége → rómaiak (latinok) felemelkedése

4 Latium, latinok Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát Kr.e. 1000 körül érték el Itáliát A Tiberis partján telepedtek le A Tiberis partján telepedtek le Róma – a 7 dombra épült város (Kr.e. 753) Róma – a 7 dombra épült város (Kr.e. 753) Etruszk hatás: istenek,templomformák,ív es boltozás, atrium, a családi tűzhely és ősök tisztelete, infrastruktúra, gladiátori cirkuszok, írásbeliség, római számok, tóga viselete. Etruszk hatás: istenek,templomformák,ív es boltozás, atrium, a családi tűzhely és ősök tisztelete, infrastruktúra, gladiátori cirkuszok, írásbeliség, római számok, tóga viselete.

5 Róma vallásának egyedisége kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas és a harkály által táplált Romulus és Remus történetével) kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város eredete a farkas és a harkály által táplált Romulus és Remus történetével) istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása, valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása, valamint a jóslás elterjedése, majd a görög istenek átvétele a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest: pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (a kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét) a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt funkciójukat a görögökhöz képest: pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (a kezdet és a vég kétarcú istene, templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét) Mars-kultusz: rómaiak - „Mars népe”, neki szentelték a március hónapot (Martius = harcias), a Mars-kultusz: rómaiak - „Mars népe”, neki szentelték a március hónapot (Martius = harcias), a legelső templomot kb. Kr. e. 336-ban a Porta Capenánál (a Mars-mezőn) számára emeltékMars Kr. e. 336 papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), saliusok (Mars lándzsájának és a 12 pajzsnak az őrzői), a Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király), augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok), saliusok (Mars lándzsájának és a 12 pajzsnak az őrzői), a Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és egész életre szóló megbízatást jelentettek a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz- Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz- Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal együtt járó kultusza A vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve A vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve

6

7

8 Görög elnevezésRómai elnevezésFunkció ZeuszJupiterfőisten, villámmal ábrázolják HéraJunohitvesi hűség ApollónApollóvadászat és művészet istene KronoszSaturnusidő, termékenység, bőség AthénéMinervabölcsesség HermészMercuriuskereskedők, tolvajok, isteni hírnök, szárnyas saruval ábrázolják AphroditéVenusszépség, szerelem PoszeidonNeptunustenger, szigonnyal ábrázolják ArtemiszDianavadászat szűzi istennője HéphaisztoszVulcanustűz, kovácsmesterség DionüszoszLibermámor ÁrészMarsháború HádészPlutoalvilág DémétérCeresföld, termékenység

9

10 Társadalmi rétegződés: Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg) Patrícius – régi nemzetségek → Szenátus (senex=öreg) Plebejus – idegen eredetű, kisbirtokos parasztság → népgyűlés (comitia curiata) Plebejus – idegen eredetű, kisbirtokos parasztság → népgyűlés (comitia curiata) Magisztrátus – hivatalviselő (évenként választották → korrupció) Magisztrátus – hivatalviselő (évenként választották → korrupció) Jogok és kötelességek: választójog (csak a római polgároknak) Arisztokratikus vezetés =oligarchia (kevesek uralma) Nobilis („Kenyeret és cirkuszt a népnek!)→ nobili

11

12 Róma – militarista állam Kr.e. 5. sz. – megkezdődött Róma hódító útja Kr.e. 5. sz. – megkezdődött Róma hódító útja Via Appia Via Appia Kr.e. 4. sz. – a római légiók rendszere Kr.e. 4. sz. – a római légiók rendszere Fegyelem: büntetés ↔ jutalom, dicsőség Fegyelem: büntetés ↔ jutalom, dicsőség A Köztársaság utolsó századában – katonai diktatúrák (Sulla, Caesar) A Köztársaság utolsó századában – katonai diktatúrák (Sulla, Caesar) Kr.e. I. sz.- a légiók hanyatlása, mivel megszűnt a hódítás lehetősége Kr.e. I. sz.- a légiók hanyatlása, mivel megszűnt a hódítás lehetősége

13 A görögök meghódítása Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása Pun háborúk (Karthagó ellen 264-241, 218-202,148-146) » Görögország meghódítása Kr.e. 4. sz. – már terjedt a görög kultúra: nyelv, ÁBC, fémpénz használata, nyiratkozás és borotválkozás, szónoklás művészete, mitológia Kr.e. 4. sz. – már terjedt a görög kultúra: nyelv, ÁBC, fémpénz használata, nyiratkozás és borotválkozás, szónoklás művészete, mitológia

14 Róma aranykora Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése Augustus (Kr.e. 27-Kr.u. 14) – eklektikus kultúra: etruszk, római, görög behatások keveredése Római Birodalom kiterjedése: a Földközi-tenger nyugati része, Európa nagy része, Észak-Afrika, megáll a terjeszkedés, fő feladat a provinciák pacifikálása Római Birodalom kiterjedése: a Földközi-tenger nyugati része, Európa nagy része, Észak-Afrika, megáll a terjeszkedés, fő feladat a provinciák pacifikálása Pax Romana – nyugalom, béke ↔ gazdasági fellendülés Pax Romana – nyugalom, béke ↔ gazdasági fellendülés → „Kétarcú Róma”- gazdagság ↔ szegénység → „Kétarcú Róma”- gazdagság ↔ szegénység

15 Az aranykor vívmányai: Egységes pénzrendszer, arany solidusok Egységes pénzrendszer, arany solidusok Építészet és képzőművészet: monumentalitás és anyagpazarlás (termák, Colosseum) Építészet és képzőművészet: monumentalitás és anyagpazarlás (termák, Colosseum) Új vallások, kultuszok, misztériumok: Mithras, Zarathustra, manicheizmus Új vallások, kultuszok, misztériumok: Mithras, Zarathustra, manicheizmus Császárok istenítése Császárok istenítése Kereszténység Kereszténység

16

17 Róma, Diocletianus fürdője

18

19 Hanyatlás Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása Kr.u. 3. sz. – a császárság intézményének bomladozása Kr.u. 200-tól – gyakori barbár betörések: gótok, vandálok Kr.u. 200-tól – gyakori barbár betörések: gótok, vandálok 330 - Constantinus Konstantinápolyba teszi át székhelyét 330 - Constantinus Konstantinápolyba teszi át székhelyét 395 – ketté szakad a birodalom Nyugat-Római és Kelet-Római Birodalomra. 395 – ketté szakad a birodalom Nyugat-Római és Kelet-Római Birodalomra. 410 - 455 – Róma többször cserél gazdát 410 - 455 – Róma többször cserél gazdát 476 – a Nyugat-Római Birodalom bukása. 476 – a Nyugat-Római Birodalom bukása.

20 Római irodalom Jellegzetességei: Jellegzetességei: - Mesterségesen kialakított - Nem faji alapon jött létre, hanem a tökéletességre törekedtek, s mivel ezt a görög irodalomban találták meg → azt utánozták - i.e. V-IV. sz. – a többség még nem tud írni (stilus, viasztábla) - i.e. V-III. sz. – a latin nyelv kialakulása - I.e. 451-450 – Tribonianus – XII. táblás törvények - Az i.e. II. sz. előtt: kezdetleges népi költészet, annalesek és fasti-k, sír- és oszlopfeliratok. - I.e. 146- a görögök meghódítása. Cato (i.e. II. sz.): „A költészetnek azelőtt nem volt becsülete…”

21 A római irodalom 5 szakasza: 1) Legrégibb – i.e. 240-ig 2) Archaikus – Cicero irodalmi munkásságának kezdetéig, i.e. 81-ig 3) Aranykor: Cicero kora (a próza virágkora i.e. 81-43) Cicero kora (a próza virágkora i.e. 81-43) a költészet virágkora (i.e. 43- i.sz. 14) a költészet virágkora (i.e. 43- i.sz. 14) 4) Ezüstkor – Trianus haláláig, i.sz. 117-ig 5) Vaskorszak – 117-476.

22 Az első római költők – görög művek fordítói vagy átdolgozói. Pl.: Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát. Livius Andronicus (i.e. 240 körül) – gör. Rabszolga, latinra lefordította az Odüsszeiát.

23 Népi csúfolódások + „alakos játékok”= római komédia PLAUTUS (kb i.e. 250- 184) PLAUTUS (kb i.e. 250- 184) – „a római komédia atyja” – „a római komédia atyja” Gör. újkomédiákat írt át (Menandroszt) Gör. újkomédiákat írt át (Menandroszt) „A hetvenkedő katona” „A hetvenkedő katona” TERENTIUS (i.e. 190- 159) TERENTIUS (i.e. 190- 159) Afrikai felszabadított rabszolga Afrikai felszabadított rabszolga A plautusi vígjátékok ellenhatása A plautusi vígjátékok ellenhatása Unalmasan kifinomult, a görög mintákat követi Unalmasan kifinomult, a görög mintákat követi A „tiszta irodalmi nyelv” megalkotója A „tiszta irodalmi nyelv” megalkotója

24 I.e. I. sz. – új irány, a lírai költészet kialakulása Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero) Pó-vidéki költők, „ifjabb nemzedék” (Cicero) Műveikben elfordultak a közügyektől, érzelmeikről írtak » lírai költészet Műveikben elfordultak a közügyektől, érzelmeikről írtak » lírai költészet Legfőbb képviselője: CATULLUS (i.e. 87-54). Műveit 3 csoportba sorolják: Legfőbb képviselője: CATULLUS (i.e. 87-54). Műveit 3 csoportba sorolják: 1)Nugaek (semmiségek, bolondozások) 2) 2 alexandriai hatású nászdal és az „ATTIS” 3) A Leszbiához írt szerelmes versei (trágár hamgvitelű)

25 LUCRETIUS (I.e. 96-55) Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről) Egyetlen műve maradt fenn: DE RERUM NATURA (A dolgok természetéről) Eposzi igényű mű, filozófiai elmélkedés Eposzi igényű mű, filozófiai elmélkedés Lényege: az ember 2 dologtól fél, az istenektől és a haláltól, ettől nem mentheti meg csak a természet és a józan ész. Lényege: az ember 2 dologtól fél, az istenektől és a haláltól, ettől nem mentheti meg csak a természet és a józan ész. A józan ész megszállottja, tagad minden irracionálist, a babonákat, vallási kötöttségeket A józan ész megszállottja, tagad minden irracionálist, a babonákat, vallási kötöttségeket

26 I.e. I. sz. – a próza kifejlődése A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe A köztársaság utolsó százada, polgárháborús időszak → a szónoklat és történetírás kerül előtérbe Az első prózai mű latin nyelven: id. KATON (i.e. 234-149) – Az első prózai mű latin nyelven: id. KATON (i.e. 234-149) – „A mezőgazdaságról”

27 CICERO (i.e. 106-43) A római próza csúcsa A római próza csúcsa A latin nyelv legnagyobb stilisztája A latin nyelv legnagyobb stilisztája Ügyvéd, konzul Ügyvéd, konzul Műveit 3 csoportba soroljuk: Műveit 3 csoportba soroljuk: I. Ügyvédi és politikai beszédei II. Filozófiai elmélkedések (A kötelességről, Az államról, A jó és a rossz határairól, A barátságról, Az öregségről). Megalkotja az „igazi római hazafi” eszményét. III. Levelek (missilisek) – Tiro gyűjtötte össze – 37 könyv, > mint 800 levél.

28 Retorika A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését A polgárháború politikai harcai segítik fejlődését CATO, CAIUS GRACCHUS » CICERÓ tökéletesítette (110 beszédéből 57 fennmaradt) CATO, CAIUS GRACCHUS » CICERÓ tökéletesítette (110 beszédéből 57 fennmaradt) Hírneve Démoszthenészével vetekszik Hírneve Démoszthenészével vetekszik

29 Történetírás SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése” SALLUSTIUS (i.e. 86-35) – „Catilina összeesküvése” „A jugurtok elleni háborúról” JULIUS CAESAR (i.e. 100-44) – „DE BELLO GALLICO” JULIUS CAESAR (i.e. 100-44) – „DE BELLO GALLICO” „DE BELLO CIVILI” Egyszerű tényelmondás TITUS LIVIUS (i.e. 59-i.sz. 17) –Róma története az alapítástól Kr.u. 9-ig, 142 könyv. Nem igazi történeti munka, prózává oldott hősköltemény. TITUS LIVIUS (i.e. 59-i.sz. 17) –Róma története az alapítástól Kr.u. 9-ig, 142 könyv. Nem igazi történeti munka, prózává oldott hősköltemény.

30 AUGUSTUS kora – a világirodalom egyik legfényesebb fejezete A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket A költészet aranykora, feléri a klasszikus görög remekműveket Főleg az epikus és lírai költészet Főleg az epikus és lírai költészet Maecenas-i kör: Augustus politikáját népszerűsíti » A költészetnek közvélemény-formáló szerepe van Maecenas-i kör: Augustus politikáját népszerűsíti » A költészetnek közvélemény-formáló szerepe van Más műfajok is vannak: mimmus, próza Más műfajok is vannak: mimmus, próza

31 Vergilius

32 VERGILIUS (i.e. 70-19) A legnagyobb római eposzköltő A legnagyobb római eposzköltő Fő műve: „AENEIS” – Róma nemzeti eposza, a latin nyelv szépségének kiteljesedése Fő műve: „AENEIS” – Róma nemzeti eposza, a latin nyelv szépségének kiteljesedése Eposzi kellékek: múzsához való fohász, a tárgy megnevezése, seregszemle, istenek szerepeltetése, hősök állandó jelzői, stb. – a későbbi európai eposzok számára innen vált mintává Eposzi kellékek: múzsához való fohász, a tárgy megnevezése, seregszemle, istenek szerepeltetése, hősök állandó jelzői, stb. – a későbbi európai eposzok számára innen vált mintává Aeneis – homéroszi hős, de a Gens Juliának az őse – ezzel egyesítette a dicső görög múltat a dicső római jelennel Aeneis – homéroszi hős, de a Gens Juliának az őse – ezzel egyesítette a dicső görög múltat a dicső római jelennel Középpontja: a római nép küldetése és a nemzet megszületése Középpontja: a római nép küldetése és a nemzet megszületése További művei: Eclogák, Bukolika, Georgica (Földműveléstan). További művei: Eclogák, Bukolika, Georgica (Földműveléstan).

33 Horatius

34 HORATIUS (i.e. 65-8) Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre Jambus – kemény, nyers hangú versek, melyekben kora bűneit állítja pellengérre Szatíra – a népi bolondozásokból és ó- komédiákból átvett név szerinti kicsúfolás eszközével eleveníti meg a római életet Szatíra – a népi bolondozásokból és ó- komédiákból átvett név szerinti kicsúfolás eszközével eleveníti meg a római életet Episztola – költői levél. Leghíresebb: ARS POETICA (A költészet művészete) Episztola – költői levél. Leghíresebb: ARS POETICA (A költészet művészete) Ódák – lírai versek. CARMINA címmel adta ki. Fő elve: az életet élvezni kell, de az „arany középszer” a legbiztosabb út. Carpe diem – szakaszd le a napot: (figyelmeztetés, hogy az élet rövid és sietni kell azt kiélvezni) Ódák – lírai versek. CARMINA címmel adta ki. Fő elve: az életet élvezni kell, de az „arany középszer” a legbiztosabb út. Carpe diem – szakaszd le a napot: (figyelmeztetés, hogy az élet rövid és sietni kell azt kiélvezni)

35 Elégia költészet – az augustus-i kor élvezetvágyát fejezte ki Képviselői: Képviselői: -TIBULLUS – fő témája a szerelem -PROPERTIUS – a szenvedély, gyönyör és fájdalom élménye -OVIDIUS

36 Ovidius

37 OVIDIUS (i.e. 43 - ?) – az aranykor utolsó nagy költője, elégikus - Leghíresebb művei: METAMORPHOSES (Átváltozások) 15 könyv, és a FASTI (Naptár) - ARS AMATORIA (A szerelem művészete) és AMORES (Szerelmek) c. erkölcstelen költeményei miatt száműzik Rómából Tomiba - TRISTIA (Gyötrelmek) és Levelek Pontusból (elégiák levél formában) – száműzetése során írja

38 Az ezüstkor irodalma i.sz. 14-től Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző Mennyiségileg hatalmas, de sok a jelentéktelen szerző Szatíraírók: JUVENALIS és PETRONIUS Szatíraírók: JUVENALIS és PETRONIUS PHAEDRUS – AESOPUS állatmeséit dolgozza át PHAEDRUS – AESOPUS állatmeséit dolgozza át MARTIALIS – az epigrammaköltészet utolsó nagyja MARTIALIS – az epigrammaköltészet utolsó nagyja SENECA – drámaíró, szónok, filozófus és költő, a kor legkiemelkedőbb személye. SENECA – drámaíró, szónok, filozófus és költő, a kor legkiemelkedőbb személye. Ifj. PLINIUS – csevegő irodalmi levelek Ifj. PLINIUS – csevegő irodalmi levelek

39 Történetírás TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68) TACITUS (55-130) – a római történetírás csúcspontja. Művei: HISTORIAE (Néró halálától a korabeli eseményekig) és ANNALES (Augustus halálától Néró bukásáig, Kr.u. 14-68) PLUTARCHOS – Párhuzamos életrajzok (21 görög +21 római híres ember) PLUTARCHOS – Párhuzamos életrajzok (21 görög +21 római híres ember)

40 Vaskor A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott A költészet háttérbe szorult, a retorika virágzott A klasszikus latin nyelvet provinciális hatások érik A klasszikus latin nyelvet provinciális hatások érik APULEIUS – „Arany szamár” c. regény APULEIUS – „Arany szamár” c. regény TRANQUILLUS – próza – 12 császár életrajza TRANQUILLUS – próza – 12 császár életrajza A vaskor utolsó nagy alkotása: JUSTINIANUS császár kezdeményezésére a CORPUS IURIS, a római jog rendszerbe foglalása. A vaskor utolsó nagy alkotása: JUSTINIANUS császár kezdeményezésére a CORPUS IURIS, a római jog rendszerbe foglalása.

41 A Római Birodalom filozófiai központja - Athén CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica CICERO – a retorika elmélete és államelméleti művek, pl.: De Republica LUCRETIUS – De rerum naturae – a materialisztikus gondolkodás csúcsa, az epikureizmus eszméit vallja LUCRETIUS – De rerum naturae – a materialisztikus gondolkodás csúcsa, az epikureizmus eszméit vallja SENECA – a sztoicizmus latin változata SENECA – a sztoicizmus latin változata EPIKTÉTOSZ – a „kései sztoa” képviselője, közelít a kereszténységhez, valószínűleg találkozott Szt. Péterrel Rómában EPIKTÉTOSZ – a „kései sztoa” képviselője, közelít a kereszténységhez, valószínűleg találkozott Szt. Péterrel Rómában MARCUS AURELIUS – ő a sztoicizmus csúcsa, az ókori jellegű filozófia vége. „A rossz körülmények között is felismerhető a jó, ami képessé tesz megtalálni a békét”. MARCUS AURELIUS – ő a sztoicizmus csúcsa, az ókori jellegű filozófia vége. „A rossz körülmények között is felismerhető a jó, ami képessé tesz megtalálni a békét”.

42 Tudományos központok: Róma, Alexandria, Athén, Karthágó, Bizánc I-II. sz. – földrajzi ismeretek: I-II. sz. – földrajzi ismeretek:-STRABONUS -PTOLEMAIOS – fénytudós, fényvisszaverődés -id. PLINIUS – földrajz, természettan, ásványtan, állattan. Fő műve: HISTORIA NATURALISA (37 könyvből áll) a rómaiak leg> enciklopédikus műve

43 Orvostudomány GALLENIUS } GALLENIUS } CORNELIUS CELSUS } 1,5 évezredre meghatározták az európai orvostudományt CORNELIUS CELSUS } 1,5 évezredre meghatározták az európai orvostudományt

44 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet!